Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01-02 / 181. szám

1992. augusztus 1-2., szombat-vasárnap SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Ha a régi gazda láthatná ... „Minek vennék nyaralót?” Tábor a tölgyek alatt Többször is hírt adtunk már a ságújfalui Kubinyi- Prónay kastély felújításáról. Az elhanyagolt, romos épület eredeti szépségében várja látogatóit - mivel az önkormányzati hivatal mellett a posta és az orvosi rendelő is itt található. A példaértékű vállalkozás a végéhez közeledik, felvételünk az utolsó simításokat örökítette meg. A korlátok elkészülte után befejeződnek a munkálatftttó: Rigó Igazgatóváltás A szécsényi önkormányzat nemrégiben pályázatot írt ki a mezőgazdasági szakközépis­kola és szakmunkásképző inté­zet igazgatói állásának betölté­sére. A testület a pályázók kö­zül Czudor István gépészmér­nök tanárt nevezte ki az intézet élére.-Ön 1983-tól igazgatóhe­lyettesként dolgozott az intéz­ménynél. Mi az, amit most igaz­gatóként, az elkövetkező öt év­ben meg szeretne valósítani?-Alapvető célom: egy min­den tekintetben jó színvonalú mezőgazdasági szakképzést el­látó középiskolai munka meg­valósítása. Lényegesnek tartom, az oktatás tartalmi színvonalá­nak további emelését, biztosíta­nunk kell minden szakterületen a tanulók olyan plusz ismeretei­nek megszerzését, amely a megváltozott gazdasági körül­mények között a talpon maradá­sukat, egyéni boldogulásukat elősegítheti. A szakmai képzés elengedhetetlen feltétele, hogy az intézet az állami gazdaság földterületének egy jelentős ré­szét visszakapja. A városi ön- kormányzat és az illetékes szer­vek tárgyalásokat folytatnak ebben az ügyben.-Napjainkban szemtanúi va­gyunk a magyar gazdaság át- szervezbdésének. Mindez ho­gyan jelentkezik az iskola kép­zési rendszerében?-Néhány éven belül el kell érni, hogy az iskola alapvető képzési profiljának megerősí­tése mellett, olyan szakokat alakítsunk ki, melyek költség- kímélőek, figyelembe veszik a mezőgazdasági termelésben bekövetkezett változási formá­kat. Ilyen lehet az átalános me­zőgazdasági képzés.-Szécsényben erős a nosz­talgia a gimnáziumi oktatás iránt. Elképzelései között szere­pel-e gimnáziumi osztály indí­tása.- Őszintén meg kell monda­nom, hogy jelen pillantban nincs meg a személyi feltétele a gimnáziumi oktatás beindításá­nak. Ez nem jelenti azt, hogy elzárkózom ez elől. A városi önkormányzattal, az igények feltérképezésével át kell gon­dolni a képzésnek ezt a formá­ját. Egyet már most elmondha­tok: minél előbb szeretném megszervezni a levelező gim­náziumi képzést.-Ha már a felnőttoktatást említette, mi az elképzelése a szakmai átképzés területén?-A felnőttképzést és átkép­zést, amelynek hagyományai vannak az iskolában, kiszélesít­jük. Az egyik igazgatóhelyet­tesnek az lesz a feladata.- Egy iskola oktató-nevelő munkáját nagy mértékben ki­egészítheti, segítheti a jó kap­csolatrendszer. Pályázatában ezen a területen milyen felada­tokat jelölt meg?- Külső és belső kapcsolata­imnak alapvető célja az itt folyó oktató-nevelő munka támoga­tása. A kulturális tevékenység további javítása érdekében is feltétlen fejleszteni kell együtt­működésünket a helyi, megyei és néhány orzágos közművelő­dési intézménnyel.- Végezetül kérem, hogy fo­galmazza meg vezetői módsze­rét.- A demokratikus tervezés megvalósítása számomra a első­rendűen fontos. A feladatoknál pedig a maximális munkavég­zés a cél, s ez egyaránt érvényes a tanári és a diákközösségre. Mindezek mellett a folyamatos ellenőrzésre, a munka szerinti értékelésre és természetesen a jutalmazásra szintén nagy fi­gyelmet kívánok fordítani az elkövetkezendő időben. Sz.F. Sportcsarnok Az alapítványok korát éljük. Akiknek korlátozottak az anyagi feltételeik valamilyen elengedhetetlenül szükséges munka elvégzésére, azok vagy pályázatot nyújtanak be alapít­ványi támogatásért, vagy ma­guk is létrehoznak egyet. A rimóci önkormányzat is hasonló módszerrel próbálja ki­egészíteni szűkös pénzeszközeit a helybeli sportcsarnok megva­lósítása érdekében, hiszen az ál­lami céltámogatás csak a költ­ségek 40 százalékát fedezi. A sportcsarnok a község központ­jában épülne, és nem csak sport, hanem közösségi célokat is szolgálna. A létrehozandó, új alapít­ványhoz természetesen bárki csatlakozhatna adományaival. Jobbat vártak Szécsény. A plakát már kezd fakulni, itt ott már be is szakadt. Pedig még nincs is olyan távol a nap, azaz időpont, amikoralakuló ülésre toboroztak a városban a zöld párt tagjai. Ki tudja miért, az invitálás nem érte el a célját, nem mentek el a helybeliek. Visszariadtak volna valamitől vagy ez esetben is a közömbösség győzött? Ne­héz elfogadható választ adni a kérdésre, mivel ez esetben az aktív környezetvédelem ügyé­nek felkarolására, s nem a párt­csaták mindennapi küzdőterére várták a jelentkezőket. A kezdeményezők feltehe­tően nem adják fel, a sikerben bízva a második nekifutásra is vállalkoznak. Vagy talán a harmadikra is? Százezer a zenesulinak A szécsényi városi műve­lődési és ifjúsági centrum­ban működő zeneiskola azon intézmények sorába tartozik, melyek igénylik a szponzorok támogatását. Radácsi László, a centrum igazgatója a napokban örömmel számolt be arról, hogy a már egy éve önálló zeneiskola a közelmúltban egy OTP-pályázaton száze­zer forintot nyert. A pénzt különböző eszközök be­szerzésére fordítják. OTP-pályázat. Szokatlan a szókapcsolat, de már nem egészen ismeretlen. Ugyanis, amint Baranné Fodor Olga, az Országos Takarékpénztár Rt. Nógrád Megyei Igazgatósága he­lyettes igazgatója elmondta, az intézet egy ideje szpon­zorálásra is elkülönít egy szerényebb összeget. Tudnak erről a helyi ön- kormányzatok, a fiókveze­tők, s így lehetőséghez jut­nak a helyi kisebb-nagyobb intézmények. Az OTP közérdekű célo­kat szolgáló alapítványok­nak juttat a szóban forgó összegből. Idei nyerteseik között találjuk az egyre szebb sikereket felmutató szécsényi zeneiskolát is. Ennek javára létrehoztak egy alapítványt, melynek tőkéje most az OTP segít­ségével gyarapodhatott. (m.j.) A két rárósi táborozóhely kö­zül az egyik szép tölgyerdőben bújik meg a domboldalban. Az embernek fel sem tűnne, ha nem jelezné egy tábla az út szé­lén. A tábor vezetőjével, Szé­kely Imrével beszélgettünk vál­lalkozásáról.- Középiskolás koromtól ide járok dolgozni - mondja. - Részt vettem az alapozási mun­kálatokban is. Az eredeti fog­lalkozásom egyébként pedagó­gus, ennek megfelelően a szé­csényi kollégiumban voltam nevelőtanár. Gyönyörű munka volt, de ezt jobban kedvelem! Nagyon szeretem Ráróst, ez a tábor az életem értelme! A szé­csényi önkormányzattól öt évre vettem bérbe. Négy pályázó kö­zül én nyertem el az üzemelte­tés jogát, tavaly áprilisban. Túlságosan sok nyereség nincs rajta, de - akármilyen hi­hetetlen - nem is azért csiná­lom! A saját igényeimet szeré­nyen ki tudom elégíteni, nyara­lót minek vennék, amikor itt van ez a jó levegőjű, csodálato­san szép hely? A lehető legolcsóbbak sze­retnénk lenni, és ezzel elérni, hogy a vendégek jöjjenek visz­sza. Leginkább iskolai gyerek- csoportokat fogadunk, de egyéni kirándulókat is. Csök­kentette a forgalmunkat, hogy megszűntek a vándortáborok. Gondot jelent, hogy a tábor ala­pos felújításra szorulna. Olyan nagyon még nincsenek lerob­banva az épületek, de bizony jó lenne pénzt fordítani rájuk. Mivel életem értelméről van szó, ragaszkodom ehhez hely­hez! Lejegyezte:Faragó Z. Székely Imre. Fotó: Rigó T. Sokan a partról szurkoltak a horgásznak Hosszú órákon át harcoltak a sikerért Nagy találkozások a hétköz­napokon is megtörténhetnek. Néha elég hozzá egy tavacska, csendes este és némi jószeren­cse. Nem hinném, hogy Pintér Fe­rencnek azon a felejthetetlen al­konyon, éjszakán eszébe jutott volna Hemingway: Az öreg ha­lász és a tenger című világhírű műve. Pedig a szécsényi hor­gásznak nemrégiben a sóderbá­nya tó vizén - bár kicsiben -, de hasonló élményben volt része, mint Santiagónak, az öreg ha­lásznak. Már a horog bedobása után feltűnően gyorsan „leszaladt” a damil az orsóról, iszonyatos erővel húzta lefelé valami... Gyakorló horgász lévén meg­próbálta a horogra került állatot módszeresen kifárasztani. Nem sok sikerrel járt. Később társával, Barna Lász-lóval csónakba ültek, úgy próbálták felszínre hozni az ígé­retes, eleven meglepetést. A hal este tíz órától éjfélig „csónakáz­tatta” őket a tó vizén. Többen a partról szurkoltak a két szeren­csés embernek. Voltak, akik felajánlották a segítségüket is, de Pintér Ferenc egyedül akart megküzdeni nem mindennapi ellenfelével. Amikor a két férfi zihálva, elcsigázottan, végre a csónakba emelte a halat, akkor derült ki, hogy a növényevő „óriásnak”a farkába akadt a horog. Haláltu­sája ezért tartott olyan sokáig. A hal lenyűgöző méreteire sokan voltak kíváncsiak: 22 ki­logrammot nyomott és 110 cen­timéteresre nőtt. S ezzel Pintér Ferenc, a szerencsés horgász helyi rekordot állított fel. Ter­mészetesen nézősereg volt bő­ven a „küzdőtér” közelében, Bartus Ferenc még lencsevégre is kapta a ritka látványt. A következő kérdés az volt, mi legyen a sorsa a nagy meny- nyiségű halhúsnak. Pintér Fe­renc és családja úgy döntött, hogy a horgásztársakkal, roko­nokkal osztja meg. Sz.F. Szécsény és környéke Kik nyernek? • Nógrádszakál. Beérkeztek a jelentkezések a település ön- kormányzata által nemrégiben meghirdetett iskolaigazgatói, il­letve óvodavezetői állásra. A pályamunkák elbírálására, a legjobbak kiválasztására a testü­let július 31-i, szombati ülésén kerül sor. Négy út, két híd • Szécsényfelfalu. Befejeződ­tek az útépítések a községben. A kivitelezéssel megbízott Egút Rt. 2,2 millió forintos költség­gel végezte a munkát, melynek eredménye, hogy a faluban már nincs földút, valamennyi szilárd burkolattal van ellátva. Az utóbbi hetekben két új híd is ké­szült a településen. Korszerű fűtés • Nagylóc. A község óvodájá­ban a szokásos szezonális mun­kálatok során korszerűsítették az épület fűtését is. A cserép­kályhákat lebontották és radiá­torokat szereltek fel, kisiparos kivitelezésében, 300 ezer forin­tos költséggel. Az általános is­kola felújítása ezekben a na­pokban folyik, ezt a polgármes­teri hivatal karbantartó brigádja végzi el. A Csilingelő táborozik • Szécsény. A városi művelő­dési és ifjúsági centrum Csilin­gelő gyermektánccsoportjának tagjai is részt vesznek az au­gusztus elsején, vasárnap nyíló megyei cserkésztáborban. En­nek egyik altáborában pihenésre és tanulásra is alkalmuk nyílik az elkövetkezendő napokban. Hétfői számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Festmények, Ciceró Kódex és Herbária A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban látható, Ference­sek Szécsényben 1332-1992 című kiállítás nem csupán a ko­lostor és rend életének törté­nete. Annál több. A szemlélő itt nyomon követheti, hogy milyen hatással volt város életére, mű­vészetére a rend jelenléte. Hogy Károly Róbert 1334-ben városi ranggal ruházta fel Szécsényt, abban valószínű szerepet ját­szott a kolostor léte is. A kiállításon látható képek egyértelműen azt igazolják, hogy a festőket is alkotásra ih­lette a kolostor. Unghvári Sán­dor: Szécsényi Tamás átadja a kolostor kulcsát, Márton Lajos: Ferencesek törökdúlás idején, és a többi történelmi kép mind­ezt bizonyítja. Králik Andor, akit a közelmúlt festői közé so­rolunk, a Téli kolostor és temp­lom akvarell képei is erről szól­nak. Orbán Márknak, a ház jelen­legi főnökének a Várkert és a kolostor c. műve zárja a kép­zőművészet múltból a jelenbe áthúzódó, sajátos ihletésű mű­A Ferences rend, a kolostor léte mindig jelentős szerepet kapott a város életében kép:Rigó T. vészeti alkotások sorát. Felbe­csülhetetlen értékű volt a rend könyvtára. Sajnos minderről már csak múlt időben lehet szólni. A ferenceseket 1950-ben elvitték. Nem sokkal később a könyvtár állománya is eltűnt, nagyon kevés került belőle vissza. A kiállításon látható XV. századból származó nem­zeti értékünk, a Ciceró Kódex. A német nyelvű, gót betűs, 145-ös nyomtatású Herbária, amely 442 gyógynövény tudo­mányos leírását, s annak gyógyhatását ismerteti a könyvben, melyben minden nö­vény kézzel festett. A látogató megtudhatja, hogy a háborúk során hány alkalommal dúlták fel az épületet. A tárlat bepillantást nyújt a noviciusok, felszentelt papok hétköznapjaiba. sz.f.

Next

/
Thumbnails
Contents