Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

Krich Honecker, a Német Demokratikus Köztársaság egykori vezetője összeszorított öklét mutatta fel a moszkvai chilei nagykövetség előtt, amikor július 29-én beszállt abba a luxusgépkocsiba, amely elindult vele a repülőtérre,... Atomrobbantási moratórium Az amerikai szenátus az ame­rikai nukleáris robbantások ki­lenc hónapos moratóriumára szavazott, s egyben javasolta, hogy 1996. szeptember 30-ával szüntessék be az ilyen kísérlete­ket. A szenátus tagjai annak elle­nére voksoltak így, hogy Bush el­nök egy ilyen értelmű törvény- tervezet esetére vétót helyezett kilátásba. Irán, Szíria: vegyi fegyverek? Irán és Szíria önállóan állít elő vegyi fegyvereket, és Irán az év­század vége előtt képes lesz atom­fegyverek gyártására is — áll a Si­mon Wiesenthal Központ nevű csoport Los Angelesben nyilvá­nosságra hozott jelentésében. Edward Laurence, a Nemzetközi Tanulmányok Montereyi Intéze­tének egyik vezetője viszont ké­telkedett abban, hogy a két or­szág ennyire előrehaladt volna fegyverkezési programjában. In­doklásként felhozta, hogy noha Irak ipari és tudományos kapaci­tása jóval felülmúlja Iránét, az Öböl-háború idején mégis kép­telennek bizonyult arra, hogy a „Scud” típusú rakétákra vegyi tölteteket szereljen fel. Orosz hadianyag Szerbiának Oroszország scmlegességi ígé­rete ellenére titokban hadianya­got, alkatrészeket és üzemanya­got szállít Szerbiának, készpénz- fizetés ellenében — közölte e heti számában a U.S. News című amerikai hírmagazin. A lap érte­sülése szerint a szállítmányok túlnyomó része vasúton érkezik, Ukrajnán és Románián át. A tadzsik elnök rendelete Rahman Nabijev tadzsik el­nök elrendelte az illegálisan lét­rehozott fegyveres csoportok feloszlatását a köztársaságban. A rendelet értelmében a fegyve­reket is be kell szolgáltatni. Ta- dzsikisztában a különböző szintű tanácsok végrehajtó bizottságai korábban számtalan saját „önvé­delmi alakulatot” állítottak fel, hogy megvédjék magukat a bel- villongások idején. Bár július 28. óta már érvényben van a tűzszü­netről és a harcoló felek lefegy­verzéséről szóló egyezmény, a fegyverek beszolgáltatása mégis vontatottan halad — ez indokol­ta az elnöki rendeletet. Közkegyelem Grúziában A grúz államtanács úgy dön­tött, hogy közkegyelemben ré­szesíti Zviad Gamszahurdia el­űzött elnök azon híveit, akiket a volt elnök január 6-i menekülé­se, illetve június 24-i puccskísér­lete után vettek őrizetbe. Az ál­lamtanács egyúttal elrendelte a fegyveres csoportokkal rendel­kező politikai pártok betiltását. — Macedónnak születtem. Majdnem mindent elvettek tő­lem, most még a nemzetiségem­től is meg akarnak fosztani — mondja a szkopjei Grand Hotel pincére. A szálló üres. A minapi Jugoszlávia legdélibb állama a világtól teljesen elszigetelten hal­doklik. — Nagy mutatvány volt, ami­kor kikiáltottuk a függetlensé­günket — mondja az elegáns ká­véház nyugdíjas professzorven­dége —, zuhanás, háló nélkül. Ezt a kétmilliós hegyi népet valóban még az ág is húzza. A görög szomszédok a lisszaboni EK-csúcson is elfogadtatták azt az álláspontjukat, hogy „Mace­dónia legfeljebb földrajzi foga­lom”, semmiképpen nem komo­lyan vehető állam. Ezt a 25.713 négyzetkilométeres mesterséges képződményt — mondják At­hénban — a horvát Tito hozta létre, aki ezzel is korlátozni akar­ta a nagyszerb befolyást. Pedig — folytatódik a szinte mindenna­pos görög „vádirat” — már a Balkán-háborúk után, a XX. század elején Macedóniában a lakosság 51 százaléka görög, 31 százaléka szerb és 18 százaléka bolgár volt. Ehhez azóta még je­lentős albán kisebbség járult, íme a bizonyság, hogy Macedó­nia művi formáció, és nem igazi etnikai-politikai egység... Az elszigeteltségnek óriási ára van. A görög-macedón határ nemrég még zsúfolt, hatsávos sztrádája üres. Tavaly ilyenkor sem volt már igazán jó a helyzet, de azért ötszáz kocsi volt a napi átkelési átlag. Most húsz. Benzin nincs, az élelmiszer fogytán, a gyógyszer hiánycikk, az infláció a csillagokat ostromolja. Zuhanás, háló nélkül. A fővárosi napilap, a Nova Makedónja szerint a létmini­mum most 95.682 dénár (nem dinár!), az átlagkereset viszont 38.412. Pénz nincs, munka nincs, remény nincs. Bezártság van, és növekvő ingerültség. Szkopjét, a mindenben hiányt szervedő 600 ezres fővárost a mi­nap újabb csapás érte: napok alatt 35 ezer menekült is ide zú­dult a lángoló Bosznia-Hercego­vinából. Egy Mira nevű gyógyszerész­nő elvesztette állását, mivel gyógyszer híján bezárt a patika. Félje betegápoló egy kórházban, keveset keres. Életüket eddig megkönnyítette, hogy a férj szü­lei egy közeli szerb faluban él­nek, és a fiatal pár számára min­dig akadt egy hátizsáknyi élelmi­szerük. Ez sincs többé. Körül­ményes átkelni a határon, és az is pénzbe kerül, hogy a vámosok félrenézzenek... De esténként vendéglők ezreiben büszkén éneklik az évszázados népdalt: „Macedónok voltunk, mindig azok leszünk.” (FEB) ... hogy egy hosszúnak tűnő légiút végén visszaérkezzen egykori hazájának fővárosába, Berlinbe. Ezúttal azonban nem luxusvilláinak valamelyikébe, hanem a képen látható Moabit börtönbe szállí­tották. MTI Külföldi Képszerkesztőség Honecker lánya perel Személyi jogainak megsértése címén pert indított Erich Honecker volt keletnémet vezető tanya két chilei tv-állomás ellen. Sonya Honecker egyik ügyvédje a Radio Cooperativa rádióadó­nak hangoztatta: védence azzal a kéréssel fordult egy bírósághoz, hogy a hatóságok tegyenek lépéseket a 13-as csatorna es a MediaVisi­on ellen, és családja számára szavatolják a biztonságot és személyi jo­gainak sérthetetlenségét. Az ügyvéd szerint a két tv-állomás munka­társai valósággal ostrom alá vették Sonya Honecker santiagói lakását azt követően, hogy anyja, Margót Honecker megérkezett lányához. ismét felfüggesztik a segélyszállítást Szarajevónak A BT még nem vet be katonai erőt Boszniában Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd esti rövid ülésén elnöki nyilat­kozatot fogadott el, amelyben elítéli polgári személyek bebörtön­zését, táborokban tartását Boszniában, s követeli, hogy a Nemzet­közi Vöröskereszt képviselői felkereshessék ezeket a helyeket. A BT elé azonban — amerikai bejelentés ellenére — egyelőre nem ke­rül javaslat arra, hogy katonai erővel biztosítsák a boszniai segély- szállítmányok célbajutását. Jól értesült ENSZ-körökben nem is tartják valószínűnek, hogy erről a héten tárgyaljanak. Az elnöki nyilatkozat, amely a Biztonsági Tanácsban a határo­zatnál kisebb súlyú állásfoglalás­nak számít, rámutat, hogy a ta­nácsot mélyen aggasztja az em­beri jogok durva megsértése a volt Jugoszláviában, különösen Boszniában. A testület igényli, hogy illetékes nemzetközi szer­vezetek, elsősorban a Vöröske­reszt képviselői kapjanak azon­nali, korlátlan és folyamatos le­hetőséget a táborok, börtönök felkeresésére, a kormányok és az illetékes szervezetek pedig adja­nak meg minden tájékoztatást a lágerekről. A nyilatkozatot, amely amerikai és venezuelai kezdeményezésre született, a BT tagjai sorában Magyarország is támogatta. Az ülést megelőzően jelentet­te be Butrosz Gáli, az ENSZ fő­titkára, hogy a szarajevói repülő­térre zúduló ágyútűz miatt 72 órára ismét felfüggesztik a se­gélyszállítmányokat. Thomas Niles amerikai külügyminiszter­helyettes elmondta, hogy Wa­shington és szövetségesei határo­zati javaslaton dolgoznak, ami­ben a BT engedélyezné katonai erő alkalmazását a segélyszállít­mányok biztosítására. Mérték­adó ENSZ-források szerint azon­ban e javaslatot még nem körö­zik, így valószínűtlen, hogy az a héten napirendre kerüljön. A BT szerdai ülésén arról dönt majd, hogy 200 rendőrrel, illetve pol­gári szakértőkkel bővítsék a hor­vátországi békefenntartó erők létszámát. Butrosz Gáli a kérdés­sel kapcsolatos jelentésében rá­mutatott, hogy ott a békefenn­tartók valamennyi körzetben eredményesen működnek, de aggodalmát fejezte ki az erősza­kos kitelepítések, a kisebbségek­kel szembeni fellépések miatt. A jelek szerint Washington — akárcsak európai szövetségesei — változatlanul vonakodik a ka­tonai lépésektől. John Galvin amerikai tábornok, a NATO nemrégiben visszavonult főpa­rancsnoka kedd esti tévényilat­kozatában kijelentette, hogy egy boszniai katonai beavatkozás a vietnamihoz hasonló helyzethez vezetne: nagy létszámú erőket kötne le hosszan, veszteségekkel — miközben a gerillák elleni harc kimenetele bizonytalan. Más amerikai katonai szakértők sze­rint nem a szabadcsapatok ellen kellene harcolni, hanem a szerb hadsereg belgrádi parancsnok­ságára lecsapni. Lewis MacKenzie kanadai tá­bornok, volt szarajevói ENSZ- parancsnok szerint katonai meg­oldás nem lehetséges, csak poli­tikai, tárgyalások útján. Mac­Kenzie attól tart, hogy katonai támadás esetén a gerillák túszul ejtenék a boszniai békefenntar­tókat. Ideges az Ermitázs igazgatója Eladják a műkincseket? Pletykák terjengenek, hogy az orosz kormány műkincseket akar eladni, mert valutára van szüksége, s ez aggasztja Mihail Piotrovszkijt, a szentpétervári Ermitázs Múzeum igazgatóját. A kormány még a gondolatot is elutasítja, de Piotrovszkij em­lékszik rá, hogy a Szovjetunió Sztálin uralma alatt bizony el­adott a cári időkből származó műkincseket. A vevők közt volt Armand Hammer amerikai olaj- mágnás, aki Faberge-toiásokat gyűjtött, és Andrew Mellon volt amerikai pénzügyminiszter. Az eladásokat csak a nyolcvanas évek végén ismerték oe. Addig azt közölték, hogy a hiányzó al­kotások 1931-ben az Ermitázs- ban pusztított tűzvész vagy a má­sodik világháborúban a német bombázás következtében sem­misültek meg. Az eladott műtárgyak között vannak ékszerekkel díszített Fa- berge-tojások. A cár birtokában 54 darab volt, közülük azonban csupán tíz maradt a Kremlben. Ugyancsak eladták Marc Cha­gall több festményét és más mű­kincseket is — mondta Piot­rovszkij. Az igazgató nem kapott konk­rét vételi ajánlatot az Ermitázs- ban őrzött hárommillió műtárgy egyikére sem, de sok tapogatózó kérdést intéznek hozza. Jönnek üzletemberek, és azt mondják: — Szeretnék valamit venni. — Én azt válaszolom, hogy Önök meg­őrültek. Ők kijelentik: — Miért? Hiszen kormányuk járja a vilá­got, és pénzt kér ennivalóra. Min­den normális ember elad vala­mit, ha pénzre van szüksége. Az Ermitázsnak a többi kö­zött 35 Henri Matisse-vászna van, sok remekmű Gauguin ta­hiti korszakából, képek Picasso kék periódusából, két Leonardo da Find-madonnája, 26 Remb­randtja és egy Michelangelo- szobra. Orosz kormányhivatalnokok kijelentették: nem készültek ter­vek kulturális kincsek eladására. Az Ermitázs rajta van azon a rö­vid listán, amely a privatizálásra nem kerülő intézményeket tar­talmazza. Piotrovszkij azonban azt mondja, mindaddig ideges marad, amíg nem hoznak külön törvényt a múzeumi gyűjtemé­nyek védelméről. Gondok a műholddal Az Atlantis amerikai űrrepü­lőgép személyzete kísérletet tett arra, hogy kieressze a csaknem 20 kilométeres vékony kábelen vontatandó, áramfejlesztésre szánt olasz műholdat. Többszöri próbálkozás után sem sikerült azonban a vékony vezetéket teljes hosszában kien­gedni: a művelet egyelőre isme­retlen okok miatt egy ponton le­állt. Az AP szerdai jelentése sze­rint a műhold jelenleg mintegy 257 méteres távolságban lebeg az űrrepülőgép felett. Kérdőjelek Segítenek a nagyok? Biztató jel, ha kicsi is? A né­metek egyik legrangosabb szak- könyv-sorozatukban, a „Rot- buch”-ban sürgetik a nagy tekin­télyű szakértők között emlege­tett Richard Wagner tollából, hogy a Nyugat „fokozott mér­tékben” támogassa Európa kele­ti felét, s ezt a véleményt az oszt­rák Der Standard című befolyá­sos napilap is fontosnak tartotta ismertetni. Miért fontos az operacsászár kései névrokonának állásfogla­lása? Mert szokatlan módon, a Nyugat lelkiismeretét próbálja nyugtalanítani. Egyrészt, mert Európa keleti és délkeleti terüle­tei „mindenkor csak éppen hogy szerepeltek a Nyugat tudatá­ban.” Másrészt pedig a legutóbbi években is csak annyi történt, hogy „együtt ünnepeltek a visz- szatért testvérekkel”, s „úgy tű­nik, a dolog ennyiben is maradt.” Valóban? Wagner elemzései­nek végkövetkeztetése minden­esetre fehéren-feketén az, hogy „Nyugat-Európát újból a saját problémái foglalkoztatják, s a Kelet embereinek fel kellett is- merniök, a szabadság önmagá­ban nem volt elegendő alap a tel­jes jogú csatlakozásra egy szabad európai közösséghez.” A mai helyzetet „konkrét kihívásnak” minősíti a Nyugat, mindenek­előtt az Európai Közösség szá­mára, mivel „a nacionalista szél­sőségek további kiáradása gyor­san további háborús konfrontá­ciókba torkollhat”. Riasztó, de nincs igaza? Mi tehát a megoldandó közös feladat lényege? Az, hogy „Ke- let-Európát produktívvá kell tenni”, valamint „be kell kap­csolni egy európai gazdasági uni­óba, mi több, az európai államok politikai és szociális föderációjá­ba, a népeknek egy olyan család­jába, amelyben a nagyok törőd­nek a kicsikkel.” Merthogy „a de­mokrácia érdekében ez a kor­szak kaladokkal teli vállalkozá­sa.” Mindössze ennyi. Csak eny- nyi? (FEB) Jeszenszky bocsánatkérését követeli Funar nem nyilatkozik Gheorghe Funar kolozsvári polgármester szerdán közle­ményt juttatott el a Rompres román hírügynökséghez, s ebben bejelentette: nem ad semmiféle nyilatkozatot a magyar tömeg­tájékoztatás képviselőinek mindaddig, amíg „a magyar kül­ügyminiszter nyilvánosan bocsánatot nem kér román kollégá­jától a kolozsvári és a román valóságról Magyarországon nyil­vánosságra hozott hamis információk miatt.” A Rompres rövid jelentéséből nem derül ki, hogy milyen „téves információkat” kér számon a kolozsvári polgármester, akit a közelmúltban a Román Nemzeti Egységpárt jelöltnek in­dít a romániai elnökválasztáson. Honecker búcsúja és érkezése Macedón mutatvány Zuhanás, háló nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents