Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-05 / 184. szám
1992. augusztus 5., szerda SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE Programelőzetes Hollókő. Elkészült az augusztus 20-ai Palóc szőttes kulturális találkozó programja - tájékoztatott a fő szervező, a Palóc kulturális társulás titkára. Kellemesen meglepte a rendezőket, hogy idén többen jelentkeztek, mint tavaly. Az összeállításban végül huszonhat együttes fog szerepelni, köztük egy román és szlovák is. Az egész napos rendezvényt Nagy Ignác, a község polgár- mestere nyitja meg, ünnepi beszédet Korill Ferenc, a megyei közgyűlés hivatalának elnöke mond majd. S amint a korábbi években, a jó hangulathoz vásárral és az esti bállal is hozzá kívánnak járulni a rendezők. Búzaszemek Először csak néhány elpusztult veréb és gerle tűnik fel, azután pedig a szécsé- nyi főút mindkét szélét vastagon borító sárgás sóderféle. Nem más az, mint elszórt búza. Vajon mennyi gabona vándorol ily módon a begyekbe? Nem mintha sajnálnám tőlük, hiszen az égnek madarai sem nem vetnek, sem nem aratnak. Nem így a mezőgazdászok, akik nem győznek panaszkodni az árakra. Munkájuk gyümölcsét azonban valamivel jobban is megbecsülhetnék . . . Pénz, pénz, pénz A Lakitelki Alapítványból 15 ezer forint jutott a szécsényi művelődési és ifjúsági centrum Boróka tánccsoportjának, mely a Mecénás Alapítványtól 20 ezer forintot kapott. A néptánc szaktáborban való részvételük költségeihez, jelentősen hozzájárult a megyei ifjúsági alapítványtól juttatott ösz- szeg. A cigány hagyományőrző együttes a nemzeti etnikai kisebbség pályázatán nyert. A József Attila kulturális és szociális alapítvány szakkuratóriuma 50.000 forintot szavazott meg a szécsényieknek. Az agrárszövetség 20.00 forinttal támogatja a város hagyomány- őrző csoportjait. - szeno Barátságok, szerelmek szövődtek Haynald-kerti rapszódia Valamikor a harmincas években Szécsény központjának egyik ékessége volt a Hay- nald-kert. A háború, mint olyan sok mindent, ezt is tönkretette. A városban nagyon sokan nosztalgiával gondolnak a későbbi sokarcú sörkert sajátos hangulatára is, ahol esténként Csonka János és népi zenekara húzta a talpalávalót. A kedvelt szórakozóhelyen gyakran randevúztak a szécsényi fiatalok. Múló varázs Az asztalok mellett, a betonos tánctéren barátságok, szerelmek szövődtek. A közép és idősebb korosztálybeliek egy-egy pohár sör mellett beszélgettek, politizáltak, anekdótáztak. A színpadán fellépett a kor valamennyi ismert nótaénekese, több opera és operett csillag. Mi vár rá? Aztán amikor elkészült, s megnyílt a Rákóczi Étterem, a közönsége megcsappant, a vígasságok kertje kezdett veszíteni a varázsából. Ám a szép napok visszavonhatatlanul tovatűntek, a hely fokozatosan a kocsma szintjére süllyedt. Egyesek sajnálkoztak, szomorúan nézték, mint épül le a várfal tövében húzódó söröző. Majd bezárták, s fű, csend, némaság telepedett rá. Mi lesz a helyén - tudakolják kíváncsian ma is az itt élő fiatalok és idősebbek. A válasz szerencsére nem késett soká. A település vezetése szívén viseli a műemléki környezetben lévő, immár funkcióját veszített és utóbbi állapotában bizony már nem is ideillő kert sorsát. Sőt, már tettek is lépéseket: kovácsolják a terveket a remélhetően nem túl távoli, újbóli megnyitására. Sétány és park Az elképzelések szerint sétány, pihenő és park épül itt meg, tehát a régihez hasonló, mégis új szerep van kilátásban, így talán megint el lehet majd mondani: a városközpont egyik ékessége a Haynald-kert, amelynek csendes zuga várja a magányra, nyugalomra, pihenésre vágyókat. Sz.F. A pilinyi műanyagüzemben Dér Pálné és Moldvai Ida a vákumformázás műveletét végzik Uborkaszezon számokkal A haszon fillérei Tűz a nap, déli a forróság, s éppen ebben a napszakban élénkül meg Rimóc főutcájának forgalma. Egy idős férfi hatalmasat zuhan kerépkpárjával, a kormányra akasztott ételhordó tartalma rizsestől, húsostól az aszfaltra borul. A szánalmat ébresztő látvány szerencsére csak addig tart, amíg a restelkedő öreget felsegítik a kitartóan erre vonuló utánfutós autók vezetői. Úticéljukat elárulja tekintélyes málhájuk: a fonott műanyag zsákok, tartályok dugig vannak hamvas-friss, apró uborkával. Reggeltől mostanáig szedték a termést, s a fiatalok és idősek most a közeli felvásárlóhelyre iparkodnak. Kiss Györgynéék portáján nyitva a nagy kapu, a hátsó udvarban a mázsa előtt türelmesen várják sorukat a helybeliek. A „vásár” csendes, pedig újabb és újabb szállítmányok érkeznek. Nincs sietség, kapkodás, az uborkaföldet művelőknek ez a az utolsó fázis a legfontosabb. Itt dől el, mire dolgoztak, mennyi a fizetség. Ám amint az átvételi árra tereljük a szót, ki-ki előhozakodik a maga örömével-bajával, s ez itt és most ugyanaz: áprilistól dolgoznak kint a földeken, néhá- nyan a kertjükben. S az uborkáért bizony alig csurran-cseppen valami. Csoda-e hát, ha szótla- nok, kedveszegettek? Kormány István szabadkozva mondja: ők csak a kertben ültettek. Itt csakis első és másodosztályút vesznek át, de az árával aztán egyáltalán nem lehet dicse- kedni. Elsiet, hogy néhány perc elteltével már egy másik helyen, a falu központjában dolgozó brigádban végezhesse tovább a munkáját. Laczkó Balázs is megjárta, pontosabban végighajladozta a Nagyszilvás dűlőnek azt a kétszáz négyszögölét, amit a feleségével ültettek be. Az asz- szony tsz-tag volt, így jutottak idén is földhöz. A hatvankilenc éves férfi csendes beletörődéssel említi, hogy a termés kilójáért előbb tizenöt, illetve nyolc forintot, most pedig már ennél is kevesebbet fizetnek.- Nem kell azon csodálkozni, hogy mégis annyian foglalkoznak vele, hiszen mindenkinek jól jön az a kis kiegészítés. Ezért igyekszik a legtöbb ember. Annyit mondanék még, nem lehet megfizetni azt a fáradságot, amit fájós, merev nyakkal, a levelek közötti keresgélés közben szerez be a magamfajta. Megúnta már az ilyen test az erős igénybevételt a harminckét évi kubikusság alatt - hangzik a magyarázat. Laczkó Balázs elmesélte, miként tréfálta meg a feleségét.- Először azt mondtuk, elég volt már az uborkából, aztán mást gondoltunk. Én írattam a földet, de kétszáz helyett hétszáz négyszögölről számoltam be otthon. Volt is ijedtség, s még nagyobb megkönnyebbülés amikor bevallottam, mi is a valóság. Mihalik Júlia Nyári akvarellek Szécsényben Az ezerarcú természet jelenik meg itt Nyári akvarelleket látni ezekben a hetekben a szécsényi városi ifjúsági és művelődési centrumban. Barta László pedagógus-festő állította ki vízfestményeit. Nem más célt tűzött ki maga elé, mint azt. hogy szemet gyönyörködtető hazai és más tájakat, virágokat mutasson be az évszakok változásai közepette, megmutassa a látvány, a természet gazdagságát. A látogatónak tehát ezúttal nem kell mást tennie, mint kihasználni az akvarellek nyújtotta hangulatokat, minden különösebb esztétikai kategóriát, stílusirányt is nyugodtan feledve. Nem kell utalásokat keresnie, itt minden az, ami, vagyis egyszerű természetclvűség és hangulatteremtő látvány. Az ezerarcú természet jelenik meg itt, kellemesen oldott és önfeledt formában, a tartalomhoz illő forma- és színvilággal. Azért is mondhatni, hogy nyári akvarellek, mert illendően könnyűek, feledtetik a nézővel, hogy milyen súlyos gondokkal terhelt, bonyolult és veszélyes világban él, hiszen az itt látható világ líraian finom. Semmi bizarr tematika, szokatlan képzet- társítás, pláne semmi szorongás. Akkor hát mi? Miként már említettük Barta László festői világképében kitüntetett helyet fogai el a táj. Akvarelljeinek egyik csoportja az évszakok színes bemutatása. Ilyen például a Tavasz, a Lombtalan fák, az Ősz, az Erdőszél című kép. Érdeklődése egyenletes intenzitású, érzékenysége az egyszerű mozzanatok, sokszor a legapróbb részletek észrevételére teszi képessé. Természetszerető ember lévén nem elégszik meg azzal, hogy csak maga gyönyörködjön egy-egy tavaszi bokor, őszi színes fa, nyári vagy téli dombvidék szépségében, hanem örömét megosztandó, akvarellt készít róla. Nem a divatosságra, hanem kizárólag csak az őszinteségre törekszik, és ezt el is éri. Barta tanár úr szerelmes tájai között mindenekelőtt a dombos-hegyes Nógrád. a Felföld áll az első helyen. Különösen a hegyvidéki tájakat festi nagy kedvvel. A többi között, ide tartozik a Liptói havasok, az Ala- csony-Tátra. a Krivány (ide még azt is odaírta, hogy 2496 m.), vagy A Rima folyó, I-ll. című akvarell. E folyócska neve a régi salgótarjániak számára mást is jelentett, a „Rima” ipar- történeti fogalommá is vált a várostörténetben. Az embertől háborítatlan hegyvidék, folyópart. mező és erdő tűnik föl ezeken a vízfestményeken a maga teljes szín- és formagazdagságának pompájában. Ma már, amikor a Himaláját is szeméttel hányja tele az ember, üdítő látni — ha csak akvarellen is - az eredeti tisztaságot. Ez a természetes környezet iránti vonzalom — esetleg nosztalgia — érződik az Alföld, a Balaton című képeken is, de a Rózsacsendélet, az Orgona és a többi hasonló tematikájuk akvarell is ezt jelzi. A természeti, ritkábban az építészeti motívumok (Fal melletti fák) összeolvadnak, egymást egészítik ki. Barta László kiállítása bizonyos tapintatra vall a rendezők részéről is. A nyári hetekre nem kívánták megterhelni a látogatót sem titkos jelentéstartalmakat hordozó, sem a zajos politikummal összehozható művekkel. Hiszen már annyi a gesztus, a trükk a művészetekben is, hogy legalább néha szinte jól is jön látni: nem mindenki akarja megváltoztatni a világot, sőt, megérteni sem. Csak lefesteni. Más kérdés, hogy hogyan. Barta László valószínűleg boldog ember. - mér Az Ipoly sikerei Mihálygergén idestova í tizenhat évvel ezelőtt alakult az Ipoly néptáncegyüttes. Ázóta működésüket számos siker fém- | jelzi, legutóbb Bánkon, a : nemzetiségi találkozón ; léptek fel hatalmas siker- ; rel. Tini Antal, a csoport vezetője elmondta, három éve vette át az együttes irányítását. Az akkori vezető, ár. Egyed Ferdinand kérte őt fel, a csoport szakmai továbblépése érdekében.- Együttesünk tagjainak nem fő céljuk a teljesítmény <- mondta Tari Antal —, bár gyakran eljutunk minősítő programokra. A táncosoknak is az a véleményük, nem a díjak, hanem a közös munka a lényeges. HÍRLAP 5 Népzenei tagozat • Mihálygerge. Az általános iskolában az idei tanévtől új tárgy tanítását indítanák el, ahol a jelentkező kisdiákok délutáni foglakozásokon ismerkedhetnének a népi hangszerekkel, a népzenével. Az ezzel kapcsolatban beadott pályázatra most várják a választ, csak később dől el. milyen formában indulhat az új tárgy tanítása. Aratás után • Varsány. Befejeződött az aratás az Űj kalász termelőszövetkezetben. Őszi búzát 620, tavaszi árpát 240 hektárról takarítottak be. A termés egy részét Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe szállítják, illetve kistermelők vásárolják fel. Az átalakulásról • Szécsény. Megjelent a II. Rákóczi Ferenc tsz. Híradója, amelyben ezúttal a küszöbön álló átalakulás a fő téma. A legközelebbi szám augusztus végére várható. Boltfelújítás • Nógrádmegyer. Megkezdődött a községi vegyesbolt külső felújítása. A munkát a helyi ön- kormányzat munkanélküliek alkalmazásával oldja meg. Az áfész által üzemeltetett egységnél a munkát „kölcsönben” végzik el a megyeriek, akik a szövetkezettől ennek fejében az augusztusban megnyitandó pékség épületét kapták meg. Útépítés • Nógrádsipek. A település önkormányzata útépítésre nyert pénzt a közelmúltban. A Petőfi úton az Egút Rt. kivitelezésében folyó munkálatok költségének húsz százalékát így nem a saját zsebből kell kifizetni. Vízbevezetéssel • Rimóc. Folyamatban van a klubkönyvtár felújítása a településen. A polgármesteri hivatal műszaki csoportja a szokásos munkálatokon kívül a vizet is bevezeti az épületbe. Új vezető • Szécsényfelfalu. Július 31 -én lejárt az önkormányzat által a helyi tagiskola vezetői állására meghirdetett pályázat határideje. A képviselő-testület augusztus 3-án bírálta el a pályázatokat, melyek közül Homoki Mariannáét fogadta el. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
