Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-05 / 184. szám

1992. augusztus 5., szerda SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE Programelőzetes Hollókő. Elkészült az au­gusztus 20-ai Palóc szőttes kul­turális találkozó programja - tá­jékoztatott a fő szervező, a Pa­lóc kulturális társulás titkára. Kellemesen meglepte a rende­zőket, hogy idén többen jelent­keztek, mint tavaly. Az összeál­lításban végül huszonhat együt­tes fog szerepelni, köztük egy román és szlovák is. Az egész napos rendezvényt Nagy Ignác, a község polgár- mestere nyitja meg, ünnepi be­szédet Korill Ferenc, a megyei közgyűlés hivatalának elnöke mond majd. S amint a korábbi években, a jó hangulathoz vá­sárral és az esti bállal is hozzá kívánnak járulni a rendezők. Búzaszemek Először csak néhány el­pusztult veréb és gerle tűnik fel, azután pedig a szécsé- nyi főút mindkét szélét vas­tagon borító sárgás sóder­féle. Nem más az, mint el­szórt búza. Vajon mennyi gabona vándorol ily módon a begyekbe? Nem mintha sajnálnám tőlük, hiszen az égnek madarai sem nem vetnek, sem nem aratnak. Nem így a mezőgazdászok, akik nem győznek panasz­kodni az árakra. Munkájuk gyümölcsét azonban vala­mivel jobban is megbecsül­hetnék . . . Pénz, pénz, pénz A Lakitelki Alapítványból 15 ezer forint jutott a szécsényi művelődési és ifjúsági centrum Boróka tánccsoportjának, mely a Mecénás Alapítványtól 20 ezer forintot kapott. A néptánc szaktáborban való részvételük költségeihez, jelen­tősen hozzájárult a megyei ifjú­sági alapítványtól juttatott ösz- szeg. A cigány hagyományőrző együttes a nemzeti etnikai ki­sebbség pályázatán nyert. A József Attila kulturális és szociális alapítvány szakkurató­riuma 50.000 forintot szavazott meg a szécsényieknek. Az ag­rárszövetség 20.00 forinttal tá­mogatja a város hagyomány- őrző csoportjait. - szeno ­Barátságok, szerelmek szövődtek Haynald-kerti rapszódia Valamikor a harmincas években Szécsény központjá­nak egyik ékessége volt a Hay- nald-kert. A háború, mint olyan sok mindent, ezt is tönkretette. A városban nagyon sokan nosztalgiával gondolnak a ké­sőbbi sokarcú sörkert sajátos hangulatára is, ahol esténként Csonka János és népi zenekara húzta a talpalávalót. A kedvelt szórakozóhelyen gyakran ran­devúztak a szécsényi fiatalok. Múló varázs Az asztalok mellett, a beto­nos tánctéren barátságok, sze­relmek szövődtek. A közép és idősebb korosz­tálybeliek egy-egy pohár sör mellett beszélgettek, politizál­tak, anekdótáztak. A színpadán fellépett a kor valamennyi is­mert nótaénekese, több opera és operett csillag. Mi vár rá? Aztán amikor elkészült, s megnyílt a Rákóczi Étterem, a közönsége megcsappant, a ví­gasságok kertje kezdett veszí­teni a varázsából. Ám a szép napok visszavon­hatatlanul tovatűntek, a hely fo­kozatosan a kocsma szintjére süllyedt. Egyesek sajnálkoztak, szomorúan nézték, mint épül le a várfal tövében húzódó söröző. Majd bezárták, s fű, csend, némaság telepedett rá. Mi lesz a helyén - tudakolják kíváncsian ma is az itt élő fiata­lok és idősebbek. A válasz sze­rencsére nem késett soká. A te­lepülés vezetése szívén viseli a műemléki környezetben lévő, immár funkcióját veszített és utóbbi állapotában bizony már nem is ideillő kert sorsát. Sőt, már tettek is lépéseket: ková­csolják a terveket a remélhetően nem túl távoli, újbóli megnyitá­sára. Sétány és park Az elképzelések szerint sé­tány, pihenő és park épül itt meg, tehát a régihez hasonló, mégis új szerep van kilátásban, így talán megint el lehet majd mondani: a városközpont egyik ékessége a Haynald-kert, amelynek csendes zuga várja a magányra, nyugalomra, pihe­nésre vágyókat. Sz.F. A pilinyi műanyagüzemben Dér Pálné és Moldvai Ida a vákumformázás műveletét végzik Uborkaszezon számokkal A haszon fillérei Tűz a nap, déli a forróság, s éppen ebben a napszakban élénkül meg Rimóc főutcájának forgalma. Egy idős férfi hatal­masat zuhan kerépkpárjával, a kormányra akasztott ételhordó tartalma rizsestől, húsostól az aszfaltra borul. A szánalmat éb­resztő látvány szerencsére csak addig tart, amíg a restelkedő öreget felsegítik a kitartóan erre vonuló utánfutós autók vezetői. Úticéljukat elárulja tekintélyes málhájuk: a fonott műanyag zsákok, tartályok dugig vannak hamvas-friss, apró uborkával. Reggeltől mostanáig szedték a termést, s a fiatalok és idősek most a közeli felvásárlóhelyre iparkodnak. Kiss Györgynéék portáján nyitva a nagy kapu, a hátsó ud­varban a mázsa előtt türelmesen várják sorukat a helybeliek. A „vásár” csendes, pedig újabb és újabb szállítmányok érkeznek. Nincs sietség, kapkodás, az uborkaföldet művelőknek ez a az utolsó fázis a legfontosabb. Itt dől el, mire dolgoztak, mennyi a fizetség. Ám amint az átvételi árra tereljük a szót, ki-ki előhozakodik a maga örömével-bajával, s ez itt és most ugyanaz: áprilistól dol­goznak kint a földeken, néhá- nyan a kertjükben. S az uborká­ért bizony alig csurran-cseppen valami. Csoda-e hát, ha szótla- nok, kedveszegettek? Kormány István szabadkozva mondja: ők csak a kertben ültet­tek. Itt csakis első és másodosz­tályút vesznek át, de az árával aztán egyáltalán nem lehet di­cse- kedni. Elsiet, hogy néhány perc elteltével már egy másik helyen, a falu központjában dolgozó brigádban végezhesse tovább a munkáját. Laczkó Balázs is megjárta, pontosabban végighajladozta a Nagyszilvás dűlőnek azt a két­száz négyszögölét, amit a fel­eségével ültettek be. Az asz- szony tsz-tag volt, így jutottak idén is földhöz. A hatvankilenc éves férfi csendes beletörődéssel említi, hogy a termés kilójáért előbb ti­zenöt, illetve nyolc forintot, most pedig már ennél is keve­sebbet fizetnek.- Nem kell azon csodálkozni, hogy mégis annyian foglalkoz­nak vele, hiszen mindenkinek jól jön az a kis kiegészítés. Ezért igyekszik a legtöbb em­ber. Annyit mondanék még, nem lehet megfizetni azt a fá­radságot, amit fájós, merev nyakkal, a levelek közötti ke­resgélés közben szerez be a ma­gamfajta. Megúnta már az ilyen test az erős igénybevételt a harminckét évi kubikusság alatt - hangzik a magyarázat. Laczkó Balázs elmesélte, miként tré­fálta meg a feleségét.- Először azt mondtuk, elég volt már az uborkából, aztán mást gondoltunk. Én írattam a földet, de kétszáz helyett hét­száz négyszögölről számoltam be otthon. Volt is ijedtség, s még nagyobb megkönnyebbü­lés amikor bevallottam, mi is a valóság. Mihalik Júlia Nyári akvarellek Szécsényben Az ezerarcú természet jelenik meg itt Nyári akvarelleket látni ezekben a hetekben a szécsényi városi ifjúsági és művelődési centrumban. Barta László peda­gógus-festő állította ki vízfest­ményeit. Nem más célt tűzött ki maga elé, mint azt. hogy szemet gyönyörködtető hazai és más tá­jakat, virágokat mutasson be az évszakok változásai közepette, megmutassa a látvány, a termé­szet gazdagságát. A látogatónak tehát ezúttal nem kell mást tennie, mint ki­használni az akvarellek nyúj­totta hangulatokat, minden kü­lönösebb esztétikai kategóriát, stílusirányt is nyugodtan fel­edve. Nem kell utalásokat ke­resnie, itt minden az, ami, va­gyis egyszerű természetclvűség és hangulatteremtő látvány. Az ezerarcú természet jelenik meg itt, kellemesen oldott és önfe­ledt formában, a tartalomhoz illő forma- és színvilággal. Azért is mondhatni, hogy nyári akvarellek, mert illendően könnyűek, feledtetik a nézővel, hogy milyen súlyos gondokkal terhelt, bonyolult és veszélyes világban él, hiszen az itt látható világ líraian finom. Semmi bi­zarr tematika, szokatlan képzet- társítás, pláne semmi szorongás. Akkor hát mi? Miként már említettük Barta László festői világképében ki­tüntetett helyet fogai el a táj. Akvarelljeinek egyik csoportja az évszakok színes bemutatása. Ilyen például a Tavasz, a Lomb­talan fák, az Ősz, az Erdőszél című kép. Érdeklődése egyenle­tes intenzitású, érzékenysége az egyszerű mozzanatok, sokszor a legapróbb részletek észrevéte­lére teszi képessé. Természet­szerető ember lévén nem elég­szik meg azzal, hogy csak maga gyönyörködjön egy-egy tavaszi bokor, őszi színes fa, nyári vagy téli dombvidék szépségében, hanem örömét megosztandó, akvarellt készít róla. Nem a di­vatosságra, hanem kizárólag csak az őszinteségre törekszik, és ezt el is éri. Barta tanár úr szerelmes tájai között mindenekelőtt a dom­bos-hegyes Nógrád. a Felföld áll az első helyen. Különösen a hegyvidéki tájakat festi nagy kedvvel. A többi között, ide tar­tozik a Liptói havasok, az Ala- csony-Tátra. a Krivány (ide még azt is odaírta, hogy 2496 m.), vagy A Rima folyó, I-ll. című akvarell. E folyócska neve a régi salgótarjániak számára mást is jelentett, a „Rima” ipar- történeti fogalommá is vált a várostörténetben. Az embertől háborítatlan hegyvidék, folyó­part. mező és erdő tűnik föl ezeken a vízfestményeken a maga teljes szín- és formagaz­dagságának pompájában. Ma már, amikor a Himaláját is szeméttel hányja tele az ember, üdítő látni — ha csak akvarellen is - az eredeti tisztaságot. Ez a természetes környezet iránti vonzalom — esetleg nosz­talgia — érződik az Alföld, a Balaton című képeken is, de a Rózsacsendélet, az Orgona és a többi hasonló tematikájuk akva­rell is ezt jelzi. A természeti, ritkábban az építészeti motívu­mok (Fal melletti fák) összeol­vadnak, egymást egészítik ki. Barta László kiállítása bizo­nyos tapintatra vall a rendezők részéről is. A nyári hetekre nem kívánták megterhelni a látogatót sem titkos jelentéstartalmakat hordozó, sem a zajos politi­kummal összehozható művek­kel. Hiszen már annyi a gesztus, a trükk a művészetekben is, hogy legalább néha szinte jól is jön látni: nem mindenki akarja megváltoztatni a világot, sőt, megérteni sem. Csak lefesteni. Más kérdés, hogy hogyan. Barta László valószínűleg boldog ember. - mér Az Ipoly sikerei Mihálygergén idestova í tizenhat évvel ezelőtt ala­kult az Ipoly néptánce­gyüttes. Ázóta működé­süket számos siker fém- | jelzi, legutóbb Bánkon, a : nemzetiségi találkozón ; léptek fel hatalmas siker- ; rel. Tini Antal, a csoport vezetője elmondta, három éve vette át az együttes irányítását. Az akkori ve­zető, ár. Egyed Ferdi­nand kérte őt fel, a cso­port szakmai továbblé­pése érdekében.- Együttesünk tagjai­nak nem fő céljuk a telje­sítmény <- mondta Tari Antal —, bár gyakran elju­tunk minősítő progra­mokra. A táncosoknak is az a véleményük, nem a díjak, hanem a közös munka a lényeges. HÍRLAP 5 Népzenei tagozat • Mihálygerge. Az általános iskolában az idei tanévtől új tárgy tanítását indítanák el, ahol a jelentkező kisdiákok délutáni foglakozásokon ismerkedhet­nének a népi hangszerekkel, a népzenével. Az ezzel kapcso­latban beadott pályázatra most várják a választ, csak később dől el. milyen formában indul­hat az új tárgy tanítása. Aratás után • Varsány. Befejeződött az aratás az Űj kalász termelőszö­vetkezetben. Őszi búzát 620, tavaszi árpát 240 hektárról taka­rítottak be. A termés egy részét Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyébe szállítják, illetve kister­melők vásárolják fel. Az átalakulásról • Szécsény. Megjelent a II. Rákóczi Ferenc tsz. Híradója, amelyben ezúttal a küszöbön álló átalakulás a fő téma. A leg­közelebbi szám augusztus vé­gére várható. Boltfelújítás • Nógrádmegyer. Megkezdő­dött a községi vegyesbolt külső felújítása. A munkát a helyi ön- kormányzat munkanélküliek alkalmazásával oldja meg. Az áfész által üzemeltetett egység­nél a munkát „kölcsönben” végzik el a megyeriek, akik a szövetkezettől ennek fejében az augusztusban megnyitandó pékség épületét kapták meg. Útépítés • Nógrádsipek. A település önkormányzata útépítésre nyert pénzt a közelmúltban. A Petőfi úton az Egút Rt. kivitelezésében folyó munkálatok költségének húsz százalékát így nem a saját zsebből kell kifizetni. Vízbevezetéssel • Rimóc. Folyamatban van a klubkönyvtár felújítása a telepü­lésen. A polgármesteri hivatal műszaki csoportja a szokásos munkálatokon kívül a vizet is bevezeti az épületbe. Új vezető • Szécsényfelfalu. Július 31 -én lejárt az önkormányzat által a helyi tagiskola vezetői állására meghirdetett pályázat határi­deje. A képviselő-testület au­gusztus 3-án bírálta el a pályá­zatokat, melyek közül Homoki Mariannáét fogadta el. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents