Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-05 / 184. szám

Nikkel-pokolgép Európa szélén Északi pótlék, életveszéllyel Békekonferencia lesz a Közel-Keleten Az izraeli kormány vasárnap elfogadta a közel-keleti béke- konferencia újabb fordulójára szóló amerikai és orosz meghí­vást. Izraeli részről egyúttal java­solták, hogy ez a tárgyalási soro­zat négy hétig tartson. A béke- konferencia a tervek szerint au­gusztus 24-én Washingtonban újítja fel munkáját. Kémek Havannában? Három polgári személyt állí­tottak vasárnap Havannában ka­tonai bíróság elé. A hírt a kubai emberjogi bizottság Puerto Ri- co-i szervezete jelentette be, kö­zölve, hogy mindhármukat kato­nai kémkedéssel vádolják, és ügyüket zárt ajtók mögött tár­gyalják. Az emberjogi bizottság szerint Kubában először történik meg, hogy polgári személyeket állítanak katonai bíróság elé. Letartóztatások Algériában Algériai biztonsági alakulatok letartóztattak csaknem ötven fegyveres iszlám szélsőségest és elfoglaltak egy fegyverraktárt, ahol robbanószerkezetek előállí­tásához szükséges anyagokat is találtak. A letartóztatások közül 35 az algériai fővárostól 500 km- re délre, El Ved városában tör­tént — idézte a Reuter az algériai állami hírügynökség (APS) va­sárnapi közleményét. Az erő­szakhullám azután harapódzott el, hogy a hatóságok betiltották a januári választásokat, amelyen az Iszlám Megmentési Front győzelmet aratott volna. Viták a Kuril-szigetekről Oroszország a törvényesség és az igazságosság elvei alapján kí­vánja rendezni a Kuril-szigetek kérdésében a Japánnal támadt vitát. Ezt az ITAR-TASZSZ sze­rint Andrej Kozirev külügymi­niszter hangsúlyozta vasárnap este a moszkvai televízióban, is­mertetve a tárca álláspontját a kérdésben. Mint mondotta: ar­ról van szó, hogy mielőbb helyre kell állítani a törvényességet, a nemzetközi jog normáit, és Oroszországnak teljesítenie kell kötelezettségeit. Igen sajnálatos, hogy bizonyos személyiségek, mozgalmak és pártok a Kuril- szigetek nemzeti-állami ügyét politikai manőverek és önző cé­lok, elszámolások szolgálatába szeretnék állítani — mutatott rá Kozirev. Martha Weidenhiller, a Die Welt munkatársa a világ (leg­alábbis Európa) végéről küldte el szenzációs tudósítását lapjának, iVíke/keltezéssel. Ez egy egykori város a Szovjetunióban, ami a nikkelről kapta a nevét. Kombi­nátját a sztálini terror zenitjén, 1936-ban építették az északi kö­rülményeket jól ismerő finnek és kanadaiak. Csakhogy azóta semmi sem változott, es a nikkel­város elképesztő mértékben szennyez maga körül mindent: évente több mint háromszázezer tonna(!) kén-dioxidot lövell a már alig belélegezhető levegőbe. Nikel ma is a múltba dermedt igazi, szolét peremvidéki város. Lenin világmegváltó mozdulata — ércbe öntve — ma is uralja a vi­dékies főteret, a „megválasztott” polgármester itt (is) a volt szovjet tanácselnök, hivatala körül ott az elmaradhatatlan „kultúrpalota”, a mozi, az étterem, és ami ezen a vidéken inkább teázó, és még in­kább italbolt. Chilének Argentínával hatá­ros déli részében kitört a 2930 méter magas Copahue vulkán, és a hatóságok figyelmeztettek a ki­törés nyomán fenyegető lavina­veszélyre. A fővárostól, Santia­gói ól 550 kilométerre délre levő, hó bontotta tűzhányó aktivizá­lódása jelentős szeizmikus tevé­kenységhez vezetett. Hugo Moreno vulkanológus, aki repülővel elhaladt a tűzhá­nyó fölött, elmondotta, hogy a Copahue péntek este óta három — Mindenki tudja, hogy itt beteg lesz az ember — mondja a német újságírónőnek a fiatal ta- dzsik tanítónő, aki egyben tol­mácsa is, mert németet tanít a helyi iskolában. — Szentpétervá­ron a pedagógusfizetésem két­ezer rubel lenne, itt az északi pótlékkal a tízszerese, húszezer rubel. A féljem a kombinátban dolgozik, ahol a nyolcezer alkal­mazott jelentős hanyada már tü­dő- és egyéb betegségben szen­ved. A keresetük viszont a szov­jet átlag sokszorosa: tizenkét- és harmincezer rubel között havon­ta. — Komoly különbség... — De halálos ára van. A gyer­mekek egész serege jön betegen a világra; rekordot tartunk a gyermekhalandóságban, és a fel­nőttek is a betegségek egész so­rával bajlódnak, a bőrbajoktól kezdve a különböző allergiákon át a szilikózisig. — Ez — mondja Alekszandr Sudin, a kombinát kohászati ízben tört ki. Mivel a vulkán tete­jét egészen a kráterig hó borítja, ezért a lavinaveszély igen nagy. A Copahue gyéren lakott te­rületen emelkedik a magasba, de a közeli Trama-Trama völgyben több indián település van. Mint a rendőrség közölte, már figyel­meztették az indiánokat, hogy szükség lehet a települések kiürí­tésére. A határ argentin oldalán a leg­közelebbi város Camiahue. (MTI) igazgatója — annak ellenére igaz, hogy igyekszünk mindent meg­tenni az emberekért. Heti 36 óra a munkaidő, évi 79 nap szabad­ság jár. De sajnos tudjuk, hogy pokolgép ketyeg körülöttünk. Amikorén 1966-ban idejöttem, még minden zöld volt nyáron, és vagy kétezer rénszarvas kóborolt szabadon. Mára kétszáz tengődő állat maradt, és zöld színt csak színes filmeken látunk. Lehet, hogy a norvégok segí­tenek, és nem is csak önzetlen­ségből. Oslo ugyan kétezer-öt­száz kilométerre van innét, de Kirkenes, a legközelebbi norvég város csak tíz kilométerre, a száz­kilencvenhat kilométer hosszú közös határ másik oldalán. A kén-dioxid nem ismer határokat, és egy norvég szakértő szerint „több Csemobilnyi veszély” le­selkedik a térségre. Kirkenesben most alakult meg egy szervezet, aminek a neve önmagáért be­szél : „Állítsátok meg a nikeli ha­lálfelhőt!” (FEB) ENSZ-ellenőrök utaztak megint Vizsgálat Irakban ENSZ-ellenőrök egy csoport­ja indult el hétfő este New York­ból, hogy újabb vizsgálatot vé­gezzen Irakban — közölte egy ENSZ-forrás. A csoport különböző terüle­tek szakembereit foglalja magá­ban, így képesek lesznek arra, hogy különböző fegyvergyártó létesítményeket ellenőrizzenek —jelentette a Reuter hírügynök­z a csoport az első szakértői küldöttség azóta, hogy ENSZ- ellenőrök a múlt héten átvizsgál­ták az iraki mezőgazdasági mi­nisztérium épületét is. Feltételez­ték ugyanis, hogy ott az iraki fegyverprogramokkal kapcsola­tos dokumentumok találnaták. Az iraki hatóságok először nem voltak hajlandóak beenged­ni az ENSZ szakértőit a minisz­tériumba. Ez feszültséget keltett Irak, illetve az Egyesült Államok között, amelyik nem zárta ki esetleges erő alkalmazásának le­hetősegét sem. Bagdad végül is hozzájárult ahhoz, hogy a szak­értők a minisztérium területére lépjenek, de csak azután, hogy ENSZ-részről beleegyeztek, a csoportban olyan szakértők kap­janak helyet, akik nem az Öböl­háborúban részt vett szövetséges országokból érkeztek. A legújabb csoport, amelyet egy orosz szakértő vezet, várha­tóan pénteken érkezik Bagdad­ba. Sztrájk a kaszinóban Pereskedés bénítja meg napok óta a cannes-i nagy hírű Carlton Szálló játékkaszinójának életét. A kaszinó alkalmazottai csak­nem hétmillió frankot követel­nek az igazgatóságtól, s ennek biztosítására lefoglaltatták azt a tartalékalapot, amelyből a nagy nyereményeket kell adott esetben kifizetni. Mivel nincs tartalék, a kaszinó sem működhet, így a szálló ven­dégei kénytelenek más játékle­hetőség után nézni. Ez egyéb­ként nem okoz különösebb ne­hézséget, viszont a kaszinó na­Í ionta legalább másfél millió rank bevételtől esik el. Ez az adat mutatja egyébként, hogy a kaszinói szerencsejátékokon túl­nyomórészt a bank nyer. A kaszinói alkalmazottak bére minimális, ellenben a nyertesek rendszerint tisztes borravalót hagynak a krupiéknál. Ez az ösz- szeg nem a zsebükbe vándorol, hanem közös alapba fizetik be, s ezt osztják fel megfelelő arány­ban az alkalmazottak között. Az alapot az igazgatóság kezeli, s az alkalmazottak szerint évek óta, a szerződést megszegve, jelentős összegeket tart vissza. A 85 al­kalmazott szerint hat és fél millió frankjuk bánja a szerződéssze­gést. Az elsőfokú munkaügyi ható­ság nekik adott igazat, am a ka­szinó ezután sem fizetett. Ezt kö- vetőleg indították meg a peres el­járást az igazgatóság ellen, s en­nek első lépéséként foglalták le a hét és fél milliós tartalékalapot. A játéktermek, amelyek a luxus­szálló hetedik emeletén vannak, egyelőre sötétek maradnak. Pokolgépek robbantak Belfastban Merényletsorozat Folytatódik a terror Észak-Ír­országban: keddre virradó éjjel egy brit katona meghalt, egy má­sik megsérült két különböző me­rényletben, amelyeket a londoni fennhatóság ellen küzdő ír Köz- társasági Hadsereg (IRA) köve­tett el. A halálos végű incidens Bel­fast republikánus többségű észa­ki városrészében történt, ahol egy közös, katonákból és rend­őrökből álló járőr futott bele orv­lövészek gépfegyvertüzébe. Ha­sonló támadás ért egy járőrt az egyik vidéki városban is, ennek az akciónak egy sérültje van. Alig egy nappal korábban, hétfő hajnalban súlyos bomba- merényletet élt át az északír nagyváros, amelynek szórakozó­negyedében két pokolgép rob­bant egymás után. A tettesek csak az egyiket jelentették előre a karhatalomnak, a másik megle­petésszerűen lépett működésbe, már a rendőrök megérkezése után. A cél nyilvánvalóan az volt, hogy veszteségeket okozzanak a karhatalmi egységeknek. Román választási kampány Iliescu már a plakáton sem mosolyog Ion Iliescu már nem mosolyog — állapították meg a lapok a ro­mán elnök-elnökjelölt választási plakátjáról, amelyről valóban hi­ányzik az államfő híres és sokat karikírozott mosolya, sőt elgondol­kodó, komor ember benyomását kelti. Választási jelszava: egy el­nök Románia újjászületéséért. A Polgári Szövetség Pártja vi­szont épp azzal vádolja, hogy a körülötte tömörülő erőkkel épp­hogy fél a változástól, mivel tart a felelősségre vonástól, s minden hatalmában állót megtesz meg­akadályozására. E pártnyilatko­zat annak az aggodalomnak ad hangot, hogy a kampány során a román társadalomban amúgy is növekvő feszültség a rafináltan élezett ellentétek következtében konfliktusok sorozatába torkoll­hat. A július 25-én megnyílt vá­lasztási kampány amúgy is viha­rosnak ígérkezik. A Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front a hétfői lapokban megje­lent nyilatkozatában azzal vádol­ta a televízió híradóját, hogy az államfő vidéki látogatásairól szóló beszámolók orvén valójá­ban tisztességtelen kampányt folytat Ion Iliescu mellett. Ilyen vádak ellenzéki lapokban is megfogalmazódtak. A Romania Mare szélsőséges párt ismét megerősítette, hogy Ion Iliescu jelöltségét támogatja a szeptemberi választásokon. Az államfő, mint ismeretes, hivata­losan a frontból kivált Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja színeiben indul elnöki mandátumának megújításáért. Corneliu Vadim Tudor, a Roma­nia Mare párt elnöke legutóbbi sajtóértekezletén kijelentette: Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelölt­je minden tiszteletet megérde­mel, pártja ennek ellenére mégis inkább Ion Iliescu mellett áll ki. A pártvezér egyébként ezúttal amiatt méltatlankodott, hogy a választáson külföldi megfigyelők is részt vesznek. Indítványozta, hogy inkább az „apolitikus” had­sereg felügyelje a választásokat. Nagy port kavar Romániában a televízió és a rádió választási kampányra elkülönített műsor­idejének elosztása. A kampány első szakaszában ugyanis a par­lamenti pártok között kétszer olyan hosszú időt osztottak fel ingyen, mint amennyit a tör­vényhozási képviselettel nem rendelkezők között pénzért. Csaknem negyven, többnyire különösebb politikai súlyt nem jelentő párt az állami adóktól, a törvényhozás két házának elnö­kétől, az alkotmánybíróságtól, s még néhány fórumtól a nyári szabadságát töltő parlament rendkívüli ülésének összehívását követelte a műsoridő újraelosz­tása céljából, s hétfőn pedig újabb pártok csatlakozásával lét­rehozták a Szövetség a nemzet méltóságáért elnevezésű válasz­tási koalíciót. Az 57 párt közös listán kívánja indítani jelöltjeit és ugyancsak közös jelöltet óhajt állítani az államfői posztra. A jelöltlisták összeállítása a szeptemberi választásokra ugyanis még nem zárult le. A kampány második szakaszában egyébként a műsoridő elosztásá­nak a jelöltlisták számát veszik alapul. Emil Constantinescu, az el­lenzéki Demokratikus Konven­ció nevű tömörülés elnökjelöltje Temesváron kezdte meg kampá­nyát, majd Aradon, s legutóbb Déván járt. Hunyad megye szék­helyén beszédében kitért a nem­zetiségi kérdésre is. Sajtóirodájá­nak közleménye szerint Cons­tantinescu kijelentette: a többsé­gi románok és a nemzeti kisebb­ségek a legteljesebb jogegyenlő­ségnek kell hogy örvendjenek, senki sem kér és fogad el előjogo­kat. A Moldovai Köztársaságról szólva a Demokratikus Konven­ció elnökjelöltje hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet általa ja­vasolt alternatívája az egyesülés, a széteső Kelet iránti ostoba en­gedelmesség elhagyása és az eu­rópai értékekhez való határozott felzárkózás. Tóth László Vulkánkitörés Chilében Lavinaveszély fenyegeti az indiánokat Kérdőjelek Európa palesztinjai? Panics belgrádi kormányfő váratlan bukaresti és szófiai vil­lámlátogatása, javaslatai egy bal­káni csúcsértekezlet megrende­zésére, elkeseredett harcok Sza­rajevó környékén, elrabolt bos- nyák gyerekek szerb fegyveresek fogságában, s elkeserítő hírek a szűnni nem akaró menekültára­datról: sajnos, jelek szerint az idén elmarad a nyári politikai uborkaszezon a porgárháborúba süllyedt ex-Jugoszlaviában. Sőt, a kudarcba fulladt újabb Londo­ni konferencia, majd a vasárnapi, Tudj man elnök sikerét jelentő horvát választások is arra utal­nak, hogy nem számíthatnak déli szomszédságunkban hullám­völgyre az események áradatá­ban. Kibontakozáshoz vagy töké­letes patthelyzethez vezet a lázas diplomáciai tevékenység? Mi­lyen eszközök állnak még ren­delkezésre, ha az ellenségeske­dés elfojtásába az ENSZ béke- fenntartóinak is beletört a bics­kájuk? S hol mutatkozik megvál­tás az otthonukat vesztett, mene­külésre kényszerült százezrek­nek? Hogy mennyire súlyos kér­dések ezek, jól mutatta a bos- nyák közösség egyik vezetőjének tragikus megallapítása: a harcok elől elmenekült, az európai ha­társorompókat maguk előtt sor­ban elzáródni látó bosnyákok lassan „kontinensünk palesztin­jai” lesznek. Bár néhány ezret beenged közülük időnként töb­bek között Németország, Olasz­ország, ez nyilvánvalóan nem je­lent megoldást az óriási problé­mára. Csakugyan az erőszak marad az egyetlen lehetőség? A külső beavatkozás? A „korlátozott csapásmérés” a boszniai szerb erőkre, ahogyan az osztrák al- kancellár javasolta? Csakhogy a szerb fél is a fegyverek erejeben bízik; abban, hogy — míg a dip­lomaták teszik dolgukat — ok már elfoglalták a kiszemelt bosz­niai területek 90 százalékát. Márpedig ha az így teremtett kész helyzet állandósul, az ide- oda hányódó „európai paleszti­nok” nem is reménykedhetnek a hazatérésben. S akkor kezdhet el igazán fájni a fejünk: nem rea­gálnak-e Ugyanúgy a hazájuktól megfosztott bosnyákok, aho­gyan azt évtizedek óta a Közel- Kelet igazi palesztinjai teszik? Ha pedig igen, akkor hol, mek­kora területen, meddig — és mi­lyen eszközökkel? (FEB) Szarajevóban füst gomolyog Újabb szerb támadások A szerb csapatok kedd reggel is folytatták támadásaikat Szarajevó különböző negyedei ellen. A zágrábi rádió jelentése szerint az óváros fölött hatalmas füstoszlop gomolyog. Az éjszaka folyamán a muzul­mán és a támadó szerb fegyveres erők között utcai harcok is voltak. A tüzérségi támadásokban es az utcai harcokban négy ember vesztette életét. A DPA belgrádi lapjelentésekre hivatkozva arról is beszámolt, hogy ENSZ-alakulatok vették át a teljes ellenőrzést a horvátországi Baranyában. A kéksisakosok a szembenálló felek között tíz kilomé­teres ütközőzónát létesítettek. Befellegzik a hajdani tiltott adóknak? Vita a SZER és az RL rádiók további működtetéséről Fokozatosan szüntessék meg a Szabad Európa Rádió (SZER) adásait, és vegye át feladatait az Amerika Hangja. Ezt ajánlotta hétfőn az amerikai törvényhozás által kiküldött bizottság. A SZER irányítói éles hangon tilta­koztak a javaslat ellen. A nyilvános diplomáciai bi­zottság elnevezésű tanácsadó testület tagjait az elnök nevezi ki, s a kormány, a törvényhozás szá­mára dolgoznak ki ajánlásokat. Az elmúlt két évben ismételten, legutóbb most kiadott jelenté­sükben ajánlották, hogy fokoza­tosan számolják fel a SZER, il­letve az egykori Szovjetunió né­pei számára sugárzó Szabadság Rádió (RL) adásait. Mint a je­lentés hangoztatja, e rádiók tör­ténelmi küldetésüknek nagy si­kerrel tettek eleget, de eljárt fe­lettük az idő. Az MTI tudósítójának kérdé­sére, figyelembe veszik-e vezető magyar, csehszlovák és a lengyel E cinikusoknak azt a véleményét, ogy az átmeneti korszakban a SZER adásaira a demokrácia erősítése érdekében is szükség van, Tom Korologos, a bizottság elnöke kijelentette: tudatában vannak e véleménynek, de úgy vélik, hogy a közép-európai or­szágokban működik már szabad sajtó, így nincs szükség arra, hogy a hallgatóság külföldről tá­jékozódjék a helyi hírekről. Az újabb kérdésre, hogy kö­zép-európai vélemények szerint a SZER adásai a helyi független rádiózás kifejlesztéseben is segí­tenek, Korologos hangoztatta: a térség országaiban a média sza­bad, független, és munkáját kül­földről is segítik — támogatói kö­zött van például az Amerikai Média Alap (amely Budapesten újságíró-iskolát működtet)! Hogyan vélekednek a fenti ja­vaslatokról? — kérdezte az MTI Pat Sowickot, a SZER és az RL adásait irányító nemzetközi rá­diózási testület szóvivőjét. A szóvivő Malcolm Forbes-nek, a testület elnökének nyilatkozatát idézte, amelyben az leszögezte: — a SZER es az RL pótolhatat­lan szerepet játszik Kelet-Euró- pában és a volt Szovjetunióban, hiszen ott a sajtóviszonyok töré­kenyek. A bizottság szándéko­san figyelmen kívül nagyja, hogy a világ egyetlen tájékoztatási in­tézményé sem ad annyi informá­ciót ezeknek az országoknak ar­ról, mi történik határaikon belül és szomszédaiknál, mint a SZER és az RL. Az érintett országok demokratikus vezetői éppen ezért kérték ismételten az Egye­sült Államokat, hogy folytassa a rádiók adásait. E vezetők helye­sen felismerik, amit sokan Nyu­gaton nem, hogy demokráciáik nagyon ingatagok, hogy az em­berek fájdalmas változásokat él­nek át, s a körülmények sok or­szágban termékeny talajt terem­tenek antidemokratikus dema­gógok számára. így a demokra­ták úgy tekintenek e rádiókra, mint a felvilágosodás, a hiteles­ség bástyájára e rendkívül nehéz, kritikus időkben — hangzott a nyilatkozat. E kérdések vitája várhatóan ősztől, a törvényhozás költség- vetési csatáiban folytatódik majd. Nem kétséges, hogy a sú­lyos költségvetési niány közepet­te a takarékosság (éppen válasz­tási évben) vonzo jelszó. Valószí­nűtlen azonban, hogy a kongresz- szus a SZER kelet-közép-euró- pai adásainak megszüntetése mellett döntene — vélik megfi­gyelők. (MTI) Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 31. heti Ausztria- lottó eredményei a következők: I.ottó-nyereményösszeg 1. nyerőosztály: 14.353.625 schil­ling. Lottónyerős/.ámok: 2, 11, 27, 30, 35, 43. Pótszám: 14. Joker fogadási díj: 21.261.304 schilling, Joker nyeremény- összeg 1. nyerőosztály: 4.252.260 schilling. Joker-nyerőszám: 610137. A nyeremények: két 6 találatos szelvény akadt, nyeremé­nyük egyenként 5.741.450 schilling, az 5 plusz 1 találatosakra egyenként 294.433, az 5 találatosakra 17.666, a 4 találatosak­ra 459, a 3 találatosakra egyenként 32 schiilingct fizetnek. A Joker-számra fizetett nyeremény 4.252.260 schilling.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents