Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-04 / 183. szám
Az USA határozott Az Egyesült Államok kész arra, hogy bármely pillanatban erővel kényszerítse Irakot az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak teljesítésére — jelentette ki Richard Cheney. Az amerikai védelmi miniszter megerősítette, hogy újabb amerikai egységeket vezényelnek Kuvaitba. Megfogalmazása szerint ennek célja: az iraki kormánynak nem szabad kételkedni abban, hogy az Egyesült Államok válsághelyzet esetén képes és kész csapatok átdobására. Koncentrációs táborok A szerbek által Bosznia-Hercegovinában létesített koncentrációs táborokban a Newsday amerikai lap értesülései szerint polgári személyek százait gyilkolják meg vagy éheztetik halálra. A lap vasárnapi számában, volt lágerlakókra hivatkozva, azt írta: az észak-boszniai Omarská- ban lévő táborban az őrök szabályos időközökben foglyokból 10-15 fős csoportokat állítottak össze, majd a közeli tó vizébe lőtték őket. Egy másik beszámoló szerint az északkelet-boszniai Brckóban májusban-júniusban 1350 foglyot lőttek agyon. Folytatódtak az összecsapások Azerbajdzsán kivonult a kara- bahi rendezésről kezdett római értekezletről, mert a karabahi örmény küldöttség számára lehetővé tették a tanácskozáson való felszólalást. Közben Karabah- ban a hét végén is folytatódtak az összecsapások. A bakui védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy az azeri katonák elkeseredett harcokat vívnak a korábban örmények által megszállt falvak visszafoglalásáért. Az orosz rádió úgy értesült, hogy Karabah- ban szombat óta 24-en vesztették életüket. 250 millió frankos műkincsrablás Rendkívül nagy értékű, és rendkívül különös műkincsrablás ügyében nyomoz a francia rendőrség. Ismeretlen tettesek szombatról vasárnapra virradóra behatoltak egy libanoni származású, de francia állampolgárságú és meglehetősen kétes, a börtön- büntetéseket is magában foglaló karriert befutott milliárdos, Anthony Tannouri földközi-tengeri luxuspalotájába Cap-dAil üdülőhelyén, és elvittek egy Matisse-, egy Modigliani- és két De- gas-festményt, amelyek együttes értéké 250 millió frank. A rablás körülményei felettébb különösek. A milliárdos éppen svájci villájában tartózkodott. A nagy kiterjedésű, és számos más műkincset is magában foglaló palota riasztórendszerét kikapcsolták, mivel az elektromos nálózatot átalakítják, bár az épületeket az őrök rendszeresen ellenőrzik. A tettesek valószínűleg nagyon jól ismerték a helyszínt, mivel egy hátsó úton jutottak az épületkomplexumba, ott pedig pontosan tudták, hova kell menmök. Ugyanakkor igencsak óvatlanul jártak el, hátrahagytak ujjlenyomatokat és más nyomokat, emellett értelmetlen rongálással is megmutatták, hogy nem „képzett műkincsrablók , inkább alkalmi tolvajok módjára viselkedtek. Ráadásul a képek túlságosan is ismertek ahhoz, hogy egykönnyen értékesíteni lehessen azokat akár az illegális műkincspiacon is. A dolgot tovább bonyolítja, hogy a milliárdos éppen annyival tartozik a francia adóhivatalnak, amennyi az elrablott képek értéke, s szó volt arról, hogy adóssáf át a műkincsekkel törleszti. A épek árát viszont állítólag még nem térítette meg korábbi tulajdonosuknak, egy holland műgyűjtőnek, azok Hollandiában biztosítva voltak, de Franciaországban nem. Horvát választások Az elnök és pártja győzött A horvát választásokon a vártnál is nagyobb arányú győzelmet aratott Franjo Tudjman elnök és pártja, a Horvát Demokratikus Közösség. Nem végleges adatok szerint Tudjmanra a választópolgárok 57,09 százaléka szavazott. A második helyen a szociál-liberá- lis párt színeiben indult Drazen Budisa 21,2 százalékkal, a harmadikon Savka Dapcevic Cucar végzett 6,84 százai Akai, s csak a negyedik helyen futott be Dob- roslav Paraga jobbpárti jelölt 5,05 százalékkal. A Horvát Demokratikus Közösség 40,87 százalékot szerzett — közölte hétfőn Zlatko Cmic, a vákasztási bizottság elnöke, hangoztatva, hogy az adatok egyelőre nem hivatalosak, és csak részlegesek. Bosznia A Nyugatnak cselekednie kell Brit katonákat nem szabad a balkáni háborús övezetbe küldeni anélkül, hogy egyértelműen kijelölnék számukra a misszió célját. A boszniai fejlemények azonban oda vezethetnek, hogy mindenképpen fontolóra kell venni a katonai erő alkalmazását. Az események Boszniában most érkeztek ehhez a kritikus ponthoz — írja szerkesztőségi kommentárjában a The Sunday Telegraph. A londoni lap megállapítja: az már bizonyos, hogy a Közös Piac égisze alatt folytatott tárgyalásos rendezési kísérletek elbuktak, s Nagy-Britanniának — a többi EK-taghoz hasonlóan — most két választása lehet. Az egyik lehetőség biztonsági övezetek felállítása lenne a térségben az otthonukból elűzött milliók megsegítésére, miközben a háború maga folytatódna. Ennek alternatívája az erőszakos külső fellépés lehet a fegyverek elhallgattatasá- ra — vélekedik a The Sunday Teli. A lap szerint a brit kormány természetesen érvelhet azzal, hogy Bosznia távoli ország, amelyről London igen keveset tud. Azt is lehet mondani, hogy a kabinet nem lát okot akár egyetlen brit katona életének kockáztatására ebben a térségben. Arra a kérdésre, hogy Kuvaitban miért harcolt mégis a brit hadsereg, a válasz az lehet: abban a háborúban London kötelező erejű ENSZ-határozatok alapján, nemzetközi koalíció részeseként, világos célokért vetette be a fegyveres erőket. Á kommentár megállapítja: az Irak elleni akció indokai között annak idején szerepelt az új világrendre való hivatkozás is, vagyis az a koncepció, amely hitet tett a Szaddam Huszeinhez hasonló helyi zsarnokok megállítása mellett. Ez a hivatkozás érvényes Boszniára is, hiszen a nemzetközi rendet most a szerb terjeszkedés sodorta veszélybe — írja a lap. A szerző véleménye szerint egy széles nemzetközi fegyveres koalíció igen hamar véget vethetne Bosznia-Hercegovina szerb megszállásának. A közös fellépés első mozzanataként a NATO erőit az ENSZ rendelkezésére kell bocsátani, majd nyílt fegyveres fenyegetéssel meg kell akadályozni bármilyen katonai mozgást a háborús térségben. A kommentár megállapítja, hogy a fő gondot a „mi lesz ezután” kérdésé okozza a nyugati vezetőknek, vagyis ugyanaz a kérdés, amely annak idején végül is megmentette Szaddám Húszéin hatalmát. Hiszen ha elűzték volna az iraki elnököt, akkor a nyugati koalíciónak kellett volna magára vállalnia az ország kormányzását, s a boszniai beavatkozás ugyanezzel a dilemmával jár — fejtegeti a The Sunday Telegraph. A szerző azonban megvetésre méltónak nevezi ezt a gondolkodásmódot, s kijelenti: ha a brit kormány nem akarja a tétlen szemlélő szerepét játszani, akkor kezdeményezzen kell fellépnie a nemzetközi katonai koalíció ösz- szeállításában, és tudatnia kell a szerb vezetőkkel, hogy kész ugyanazt megtenni Boszniáért, amit Kuvaitért is megtett. Köszönőlevél Kádár Jánosnak Carlos végnap) ai ? Damaszkuszban jelenleg is szigorú fegyveres őrizet zárja el a külvilágtól azt a negyedet, amelyben állítólag a világ leginkább keresett terroristái élnek luxuskörülmények közepette, de édes életük napjai valószínűleg meg vannak számlálva — írta vasárnap a The Sunday Times tudósítója. A vezető brit lap cikke szerint a szír főváros hírhedt Mezzeh kerületében a német Baader-Meinhof csoport, a japán „vörös hadsereg” és a különböző örmény terrorszervezetek vezetői éppúgy meghúzódnak, mint a PanAm repülőgépének felrobbantásával vádolt Ahmed Dzsibril, sőt minden körözési lista első helyezettje, Carlos, a Sakál is. A tudósító felidézi, hogy Carlos — azaz Iljics Ramirez Sánchez venezuelai születésű terrorista — legaktívabb éveiben Irakban, Dél-Je- menben és Kelet-Európábán egyformán menedékre találhatott. A kommunizmus magyarországi összeomlása után az új vezetés megtalálta Carlos Kádár Jánoshoz intézett köszönőlevelét — írta a lap, hozzátéve: amikor a terrorista lába alatt túl forró lett a talaj és kora is előrehaladt, Damaszkuszban telepedett le. A zártkörű terrorklub jövője azonban mind kérdésesebb, miután Háfez Asszad szír államfő, elveszítvén szovjet szövetségeseit és látván saját országa gazdasági összeomlását, a jelek szerint rájött: nincs más választása, mint a Washingtonhoz fűződő viszony javítása. A lap emlékeztetett arra, hogy Asszad habozás nélkül állt a szövetségesek oldalára az Öböl-háború idején, s azóta is mindent elkövet, hogy Szíria lekerüljön a terrorizmussal rokonszenvező államok Amerikában összeállított listájáról. Washington azonban tudatta az elnökkel: erre csak akkor kerülhet sor, ha nem nyújt menedéket a Carloshoz hasonló bűnözőknek. A lap szerint a mind kevésbé kívánatos vendégek kevés egyéb hely között válogathatnak. Az európai kommunista rendszerek eltűnése és a meghatározó arab országok politikájának mérséklődése a legtöbb vészkijáratot becsapta az orruk előtt. A The Sunday Times úgy tudja, hogy Carlost és német feleségét már tavaly felrakták egy Jemenbe induló szír gépre, a jemeni kormány azonban elzárkózott fogadásától. Azóta olyan hírek teijengenek, hogy Bagdadban él, ám a jelek szerint valójában még mindig Szíriában rejtőzködik. Szabadsága azonban immár erősen korlátozott, s az a titkosrendőrség, amely- lyel korábban szoros kapcsolatot tartott, most utazásait is előzetes engedélyhez köti — úja a brit lap. Nankingi repülőszerencsétlenség Százhatra emelkedett a pénteki nankingi repülőszerencsétlenség halálos áldozatainak száma — közölte hétfőn a kínai sajtó. A szerencsétlenül járt kínai belföldi utasszállító gép fedélzetén összesen 116 utas és tízfőnyi személyzet tartózkodott a tragédia bekövetkeztekor. Százan szörnyethaltak, további hat személy pedig a kórházban halt bele sérüléseibe. 11 sérült állapota továbbra is válságos. A pép legfiatalabb utasa, egy tíz hónapos csecsemő — a csodával határos módon — csupán kisebb horzsolásokat szenvedett. A kínai sajtó hétfőn közölt részleteket a szerencsétlenségről: eszerint a JAK 42-es típusú utasszállító gép nem tudott felszállni a nankingi kifutópályáról, lerohant a betonszalagról, és nekiütközött a repülőtér kerítésének. A gép kigyulladt, törzse pedig három darabra hullott szét. A szerencsétlenség oka még ismeretlen. Kanadai tengeri szörny Nemcsak a mesékben létezik A Niobe-rejtély Kanada nyugati partvidékén az őslakos indiánok már évszázadok óta többször is látni véltek egy, a Loch Ness-i szörnyhöz hasonló tengeri kígyót a Csendesóceán vizében. Két, Brit-Kolumbiában élő tudós kijelentette: most már megdönthetetlen bizonyítékok állnak rendelkezésükre, hogy a kadboroszaurusznak elnevezett hosszú nyakú lény nemcsak a mesékben létezik. Állításuk szerint az elmúlt mintegy 60 év során legkevesebb hat példányt sikerült azonosítani, többek között egy élő bébit, valamint egy bálna gyomrában talált fiatal egyed tetemét. Ed Bousfield tengeri biológus és kutatókollégája, Paul LeB- lond .oceanográfus decemberre készülnek megállapításaikat az American Society of Zoologists elé terjeszteni. Bousfield határozottan állítja, hogy a kígyó nem csupán az indiánok, a megrettent hajósok és a turistacsalogatók képzeletének szüleménye. Jelentésük szerint a feltárt tények egy önálló gerinces faj létezését támasztják alá. A kutatók jellemzése szerint „Caddy” egy kis fejű dinoszauruszhoz hasonlít, többnyire az óceán mélyén tartózkodik, hallal táplálkozik, és kicsinyét valószínűleg a melegebb, parti vizekben hordja ki. A kifejlett példány 12-18 méter hosszú, és mintegy 40 km/h- ás sebességgel képes szelni a vizet, gyorsabban, mint a kardszárnyú delfinek. Bousfield tájékoztatása szerint a második világháború óta két-két olyan csontvázat, illetve tetemet sodort a víz Brit-Kolumbia és a szomszédos Washington állam partjaira, amelyek minden valószínűség szerint kadboro- szauruszok maradványai. A legmeggyőzőbb mindenesetre az a háromméteres ifjú példány volt, amelyet 1937-ben egy bálna gyomrában fedeztek fel. 1968-ban pedig egy 32 cm-es csecsemőpéldányt fogott egy bálnavadász hajó kapitánya, aki az „ismeretlent” éjszakára egy vödörbe tette, reggel azonban megsajnálta, és elengedte. Bousfield elmondta, hogy az elmúlt 100 évben átlagosan évente egyszer látták „Caddyt” a tengereken. Feltette a kérdést: évente vajon hány óriás tintahalat lát az ember? Egyet sem, pedig milliónyi él belőlük az óceánok mélyén — hangsúlyozta. A két kutató szerint a lény valami módon kapcsolódik a Loch Ness-i szörnyhöz és más európai tavakban látott kígyókhoz. Arlene Gaal, okanagani író, aki azt állítja, hogy az elmúlt 12 évben háromszor látta a szörnyet, úgy véli: ezek a lények a történelem előtti biológiai fejlődés egyedei, amelyek az idő folyamán alkalmazkodtak a tavi élet feltételeihez. A szkeptikusokat azonban lehetetlenség meggyőzni: az összes tengeri szörny mögött nem látnak egyebet, mint a turistaforgalomból profitálók dús fantáziáját. Gaal szerint viszont a múlt hónapban egy okanagani házaspár videofelvételt készített „Caddy”-ról. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a kanadai posta hisz a lények létezésében: tavaly ősszel ugyanis bélyeget bocsátott ki, amelyen a szörny művészi ábrázolása látható. Plovdivi zavargások Valóságos utcai csatát vívtak a hét végén Plovdiv egyik negyedében a helyi cigányok a rendőrséggel. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint az összecsapást az váltotta ki, hogy a rendőrség megpróbált egy cigány bűnözőt letartóztatni, aki behatolt a helyi iskolába. A rendőrök tetten érték a betörőt, miután megszólalt a riasztó. Ekkor azonban a környékről összegyűlt cigányok rátámadták a rendőrökre. Végül sikerült a betörőt az őrszobára szállítani. A kint összegyűltek közben felborítottak egy rendőrautót. A feldühödött tömeg megfékezésére erősítést vezényeltek ki. A rendőrök könnyfakasztó gránátokat vetettek be, és riasztólövéseket adtak le. Egy eltévedt golyó egy ember halálát okozta, aki az eseményeket 300 méterről, lakása erkélyéről figyelte. Megsebesült 26 rendőr és 10 támadó is. Libanon Izraeli légitámadás Az izraeli légierő vasárnap este támadást hajtott végre egy Libanon déli részén található siíta muzulmán bázis ellen. A bázis nem messzire fekszik az izraeli-libanoni határnál kialakított úgynevezett biztonsági zónától. Egy izraeli katonai közlemény szerint az Irán-barát Hezbollah csoporthoz tartozó tábort a támadó gépek eltalálták, majd sértetlenül visszatértek saját bázisukra —jelentette az AP hírügynökség. Jeruzsálemi adatok szerint az izraeli hadsereg az idén eddig 24 alkalommal támadott gerillacélpontokat Libanonban. Hatvan évvel ezelőtt süllyedt el a Niobe, a német haditengerészet büszke vitorlás iskolahajója. A katasztrófa mindmáig rejtély, és továbbra is foglalkoztatja a tengerhajózási szakértőket — írja a DPA német hírügynökség. — Mindmáig érthetetlennek találják, miként süllyedhetett el a vitorlás nyáron, a viszonylag nyugodt Keleti-tengeren, látótávolságban a szárazföldtől, egy előre jelzett viharban. A hajót tapasztalt kapitány irányította, mégis négy tiszt, valamint 65 altiszt és kadett veszett a tengerbe. Claus Korth, az egyik matróz, aki túlélte a katasztrófát, most elmondta: Heinrich Ruhfus kapitány, látva, hogy vihar közeledik, bevonatta a felső vitorlákat. Ezután azonban minden villámgyorsan történt. Hirtelen egy haAz Európai Parlamentnek az a döntése, hogy a várható állam jogi változásokra való tekintettel elhalasztja a vitát az Európai Közösség és Csehszlovákia társulási szerződésének ratifikálásáról, sokba fog kerülni nekünk — jelentette ki Rudolf Filkus, a legnagyobb szlovák párt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) politikai választmányának elnöke. A tekintélyes pozsonyi politikus a csehszlovák televízió es a csehszlovák távirati iroda tudósítóinak nyilatkozott. Utalt arra, hogy még tanulmányozzák ezt a döntést, még ki kell alakítani álláspontjukat, am any; nyi bizonyos: vannak arra utaló jelek, hogy Szlovákiára nézve is jelentős következményei lesznek. A nehézségekre mutató jelzések sorában megemlítette Jan- nis Sekallariunak, az Európai Parlament nemzetközi és biztonságpolitikai bizottsága elnökének legutóbbi nyilatkozatát, amely szerint Csehszlovákia szétválása után a Cseh és a Szlovák Köztársaságnak a társulást igénylők sorának végére kell állnia. talmas erejű széllökés úgy kapott a vitorlákba, mintha halmas kődarabokat hajítottak volna reájuk. A széllökés teljesen oldalra fordította a hajót. A 90 fokos dőlés következtében a fedélzeti nyílásokon víz zúdult be, és a hajó három perc alatt elsüllyedt. A Niobe belsdében a kadet- tek éppen előadást hallgattak. Drámai események játszódtak le. A víztömeg olyan erővel tört rájuk, hogy az életükért kétség- beesetten küzdőknek semmi esélyük sem maradt. Csupán azok menekültek meg, akik a fedélzeten tartózkodtak. Ruhfus kapitány a hadbíróság előtt elmondta, hogy mindaddig igyekezett parancsokat adni a mentésre, amíg egy hatalmas hullám le nem sodorta a fedélzetről, és a víz alá nem nyomta őt Sekallariu a Mladá Fronta Dnes című prágai napilapban a minap megjelent interjújában kifejtette azt a nézetét, hogy jelenleg nem lehetséges kínon tárf yalni Csehországgal és Szlová- íával. Előbb nemzetközi jogalanyként kell megalakulniuk. De ez még akkor sem jelentheti azt, hogy Prága és Pozsony azonos, új szerződéstervezetet kapnak. — A mi érdekeink megkövetelik annak vizsgálatát, hogy az új partnerek milyen mértácben különböznek, és miben hasonlók — mondotta. Ezt a gyakorlatot követtük például a „Visegrádi Hármak” esetében; az ő nyilatkozatuk kifejezetten azt kérte tőlünk, hogy az EK-hoz való társulást mindhárom állam számára egy időben tárgyaljuk. Ez most csak Lengyelorszáígra és Magyarországra érvényes. Később talán Romániára és Albániára, azonban Csehországra és Szlovákiára aligha. — Az Európai Közösségnek nyilvánvaló érdeke fűződik ahhoz, hogy a lehető legnagyobb egységekkel tárgyaljon, ezért a is. — Amikor a felszínre bukkantam, már semmit sem láttam a hajóból — mondta. Egy tűzoltóhajó és a Theresia L. M. Russ nevű gőzös személyzete szemtanúja volt a tragédiának. Negyven hajótöröttet sikerült kimenteniük. A 650 tonnás, 4 árbocos Niobe, amelyet Dániában építettek, 29 méter mélyre süllyedt a tengerfenékre. A hadbúóság megállapította ugyan, hogy Ruhfus kapitányt felelősség terheli, mert nem vontak be minden vitorlát, s a fedélzeten nem zártak le minden nyílást, mégis felmentette őt. A Niobe „felsőbb hatalmak” áldozata lett — hangzott az ítéletben. A 42 meter hosszú és 9,20 méter széles hajót később kiemelték, és Kielbe szállították. Ott temették el az áldozatokat is. „Visegrádi Hármaknak” egészen rendkívüli, egyedülálló és megismételhetetlen elsőbbségük volt. Ha azonban széthull egy olyan normálisan működő állam, amely még a kommunista rezsim ellenére is évtizedeken át nagyobb problémák nélkül létezett, akkor senki sem várhatja el, hogy most elsietjük a dolgot. Annál kevésbé, mivel tudatában vagyunk annak, hogy ki áll az esetleges szétválás mögött — állította Sekallariu, s azzal vádolta Vladimir Meciar szlovák kormányfőt, a HZDS vezetőjét, hogy mozgalma nacionalista céljait kívánja érvényesíteni. — Félreértés ne essék — magyarázta —, senki nem vonja kétségbe a szlovák nép szuverén döntését. Mindamellett mégsem lehet megkérdőjelezni azt a tényt sem, hogy Csehszlovákia felbomlása hátrányosan hat ki a közép-európai biztonsági helyzetre és az Európai Közöséggel való együttműködésének lehetőségeire — vélekedett Jannis Sekallariu. (MTI) Csehszlovákia: A szétválás következményei
