Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-28 / 203. szám
4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. augusztus 28., péntek Hogy Magyarországon sok minden megtörténhet, azt eddig is tudtam, mégis meglepett az hír, amelyet a Gondolat - jel című rádióműsor legutóbbi adásában hallottam: a rokon nevű kettős Hernádi Gyula és Hernádi Miklós megalapítja az első magyar íróiskolát.- No és mi ebben a furcsa? - kérdezhetne vissza bárki, köztük bármelyik érintett. Hisz, ha Amerikában lehet hasonló, akkor nálunk -ahol ugyancsak mindenki mindent csinálhat, amit a törvény nem tilt -, miért nem lehetne. Nem is a jogi keretekkel van nekem bajom, hanem a dolog erkölcsi részével illetve várható hasznosságával. Hernádi Gyulával kapcsolatban már nem ért meglepetés, hiszen róla köztudott, hogy a horoszkóptól kezdve számos furcsasággal foglalkozik, de a másik Hernádi ügybuzgalma meglepett. Ő ugyanis néhány napja még semmit és senkit nem kímélve „kígyót-békát” mondott a magyar irodalomról és ha úgy tetszik látványosan kivonult belőle, most egyszercsak elkezdi „tanítani” ennek a literatúrának a csínját-bínját. Ő ezt úgy magyarázta - Vá- radi Júlia mikrofonja előtt-, hogy éppen az általa kimutatott diagnózis - az elégtelen írói „emberanyag” - gyógyításához szükséges az íróvá nevelés szisztémája. Formálisan talán még igaza is van, hiszen legtöbb esetben végül is festő-, zene- vagy színművésznek is nn • x • • £»• ✓ larjam ifjú népművészek Az elmúlt heti Szent István napi ünnepségek kapcsán a Magyar Néprajzi Múzeumban adták át a Népművészet ifjú mestere kitüntetéseket. E díjat a magyar foklórban kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalabb generáció tagjai kapják. Salgótarjánból Hájas Tibort, a Nógrád táncegyüttes művészeti vezetőjét, és Szmolenszky Gábort - ő maga is az együttes tagja -, a Viganó gyermektáncosainak oktatóját érte a megtiszteltetés: mindketten megkapták e rangos címet. A néptánc kategóriában rajtuk kívül egy budapesti és egy szegedi pályázó nyert hasonlót. Ezt a kitüntető címet egyébként egy írásbeli pályamunka - szakmai önéletrajz - előzi meg, majd tekintélyes szakmai zsűri előtt gyakorlati megmérettetés következik. A cím örökös, és egyben feljogosítja viselőjét arra, hogy a budapesti Al- mássy téri Szabadidő Központ évadnyitó táncházi gálaműsorában - amelyre szeptember közepén kerül sor - önálló produkcióval bemutatkozhasson. A néptáncon kívül tárgyalkotó művészeti kategóriában (fafaragás, fazekasság, viselet) kapnak még hasonló címet az arra érdemesek. A szintén salgótarjáni Düvő népzenei együttes ugyancsak öregbítette eddigi országos hírnevét: pályázat útján Kiváló művészeti együttes címet kapott. E kitüntetés rangját jelzi, hogy e műfajban az idén csak a Düvő vált erre méltóvá. (df) tanulnak az arra tehetségesek. Mégis nehezen fogom fel, hogy állástalan diplomások, kivételes esetben - ahogyan Hernádi Miklós mondta - érettségizettek, ezentúl hivatalos okmányt kapnak arról, hogy ők most már írók. Pedig, lehet hogy ezt megelőzően soha egyetlen soruk - nem, hogy kötetük - sem jelent meg nyomtatásban. Ezért tökéletesen egyetértek a műsort felkonferáló Győrjfy MikíÖs szavaival, aki úgy vélekedett, hogy „a végzettekből nem lesz szükségképpen Hemingway vagy Örkény István.” Akik annak ellenére lettek klasszisok, hogy fantáziatréningen vettek volna részt, ismerték volna a szerzői jog, vagy a nyomdatechnika alapjait. Az is lehet persze, hogy ismerték, de az élet tanította meg velük, s nem valamiféle íróiskola. S miután eleddig még egyetlenegy magyar író sem járt ilyen iskolába és mégis születtek zseniális alkotások, - még a „kol- laboráns” évtizedekben is - kíváncsian várom, hogy vajon mire jut irodalmunk a Hernádi- Hernádi féle kurzussal?! * * * „Köldökzsinórral kötődünk az anyaország irodalmához és az egyetemes magyar literatú- rához. Ha ezt elvágnák, a halált jelentené számunkra. Létkérdés, hogy az egyetemes magyar irodalomhoz tartozzunk, amelyet a sajátos helyzetünk ábrázolásával, művészetünkkel gazdagítunk” - nyilatkozta Bálint Tibor erdélyi író a magyarok világtalálkozója kapcsán. E rendezvény keretében először adatott meg, hogy a világ számos részén magyar ajkú írók kezet nyújtsanak egymásnak. A keszthelyi Helikon-kastély adott otthont e randevúnak, amelyről a magyar televízió önálló műsor keretében is beszámolt. A megszólaltak többségének először adatott meg, hogy a magyar televízió kamerája elé álljon s nemcsak az írótársaknak, hanem a hazai közvéleménynek is bemutatkozzon fizikai mivoltában is. Valamennyien -Kibédi Varga Áron (Hollandia), Ladik Katalin (Vajdaság), Hagy Pál (Párizs), Kabdebó Tamás (Írország), Király László (Kolozsvár), Görgyey Klára (Chicago), Csíky Agnes Mária (Németország), Borbándi Gyula (München), Tőzsér Árpád (Pozsony), Kántor Lajos (Kolozsvár) - egyetértettek abban, hogy nagy szükség volt erre az írói világtalálkozóra, amely bizonyította, hogy a magyar irodalom egységes, a sokágú síp - szó szerint - egy nyelven szól. A három táborba tartozók - a nyugatiak, a kisebbségiek és az anyaországbéliek - nem ugrottak össze, ha vitáztak is szenvedélyesen. A felelős önvizsgálat volt a jellemzője a Vári Attila által készített interjúknak. Szóba került számos rangos hazai író távolmaradása, bírálatot kapott az írószövetség, amiért átengedte a tanácskozás ösz- szehívását a Berzsenyi Dániel Társaságnak. Nagyon szimpatikus volt az a felvetés, amely az olvasókkal való találkozás hiányát vetette fel. Semmit nem von le a keszthelyi szimpozion jelentőségéből annak a kimondása, hogy igazi értéke, érdemleges haszna csak évek múlva aol majd el.- csongrády Az ősi Mexikó kincsei A Néprajzi Múzeum kiálítása egybeesett Mexikó államelnökének magyarországi látogatásával. Mezo-Amerika fejlődésének tanulmányozásakor három történelmi és kultúrális korszakot különböztetünk meg. A preklasszikus vagy kialakulási korszak a Krisztus előtti első évezredekre nyúlik vissza, és a falusi mezőgazdálkodási szakaszt foglalja magába az önellátó halászok és földművelők csoportaival. A a klasszikus korszak a nagyszerű, de ugyanakkor egyszerű építészeté, mely realista és álmodozó egyyszerre. A, posztklasszikus szakaszban a lakosság új településekre költözött és északról más életformájú törzsek hatoltak be, új lendületet adva az addig kialakult rendnek, amelyben a kereskedelem és a hódító háborúk egyre nagyobb szerepet játszottak. A mélyen vallásos mexikói nép az utókorra örökítette isteneinek szobrait, és állampolgárainak idealizált ábrázolásait. A mexikói Nemzeti Antropológiai Múzeum tulajdonában lévő régészeti tárgyaknak ezt a válogatását az északi kultúrákat képviselő darabok egészítik ki. Boo Radleys Akárcsak a Manic Street Preachers, a Boo Radleys is Wales egykis eldugott. Isten háta mögötti helyéről került elő. Az 1988-ban alakult együttes Liverpoolban telepedett le, mert - ahogy Site mondja - ez volt a hozzájuk legközelebb eső nagyváros, és biztosra vették, hogy ott hamarabb egyenesbe jutnak a zenéléssel. Három maxit készítettek és egy albumot. Nagy-nagy reményeket fűztek a lemezekhez, és hogyan is gondolhatták volna, hogy nem sok örömük lesz a fogadtatásukban. Kifejezetten rossznak tartottak mindent amit csináltak, de ezt nem egyszerre közölték velük, hanem lassan adagolva a siralmas véleményeket. Hogy az ének bizonytalan, hamiskás, hogy túlontúl fel lehet ismerni a hatásokat, az utánzásokat a hangzásban, az ötletekben, a megoldásokban, hogy nem ők szólnak tulajdonképpen, hanem a Dinosaur Jr„ a My Bloody Valentine, vagy Ride.- Soha nem tagadtuk ezeket a hatásokat, vagy, hogy kiket szeretünk - mondja Sice de ma is úgy érzem, hogy nagyon ránk másztak a kritikusok, és pedig azt hiszem azért, mert egyedül voltunk, nem védett meg senki. A lemezvállalat, a Rough Trade nem törődött velünk. Kiadta a lemezeket, aztán ült és várta értük a pénzt. Nem voltak promó- ciós koncertek, nem voltak új felvételek, mert azt mondták, nincs pénzük. Egy álló esztendeig nem csináltunk semmit. Dalokat sem írtunk, mert mindannyian úgy vagyunk vele, hogy amit egyszer megírtunk, és kidolgoztunk, azt maximum két héten belül fel kell venni és kiadni, mert saját magunk számára évül el, és már nem törődünk vele. Az a lemez, aminek a megjelenését mostanra ígérik, nyolc hónapja kész van. Nekünk már á múlt, el is felejtettük. A nagylemez, a Rough Trade kiadását - mind kritika, mind a közönség lelkesedéssel fogadta a négyszámos kislemez viszont, rajta az „Adrenalin”, a Creation-nél jelent meg. Sice erről azt mondja, hogy megún- ták Rough Trad-et. Ahogy azok dolgoznak és gondolkodnak, az a 80-as évek elején talán új volt, de mára már az idealista független kiadók karikatúrájává lettek. A Creation-nek lényegesen több a pénze, jobb a híre. Két-három kislemezük is meg fog jelenni évente. Náluk mindenki olyan, mintha a Boo Radleys rajongója lenne, mindenki lelkes, drukkol nekik, biztatja őket. A szaksajtó az említett lemezeket brill iánsnak, „őszinte hangú”-nak mondja és dicséri a zenészeket, hogy saját útjukat kezdik járni. Carr mondja, hogy ha Liverpoolban élnének is - hárman, mivel egyikük már Londonban lakik -, egyáltalán nem „liverpooli” zenekar az övék. Liverpool még mindig az egyik legfontosabb zenei központ Britanniában, és a Boo Radleys-t arra tanította meg, hogy el tudja dönteni, melyik együttesre nem szabad hasonlítania (!). A La’s-ra vagy a Real People-re például nem. Carr:- „Semmi közünk ehhez a fajta színtelen, szagtalan popzenéhez, amit senki sem hallgat. Itt az egyetlen valamire való banda, amire figyeni lehet, vagy érdemes, a Dr. Phibes.” Jól állapították meg a hozzáértők, persze dicséróen, hogy a Boo Radleys a saját útján (még csak) kezd járni, mert (vagy inkább: de?) nem erről az útról beszél kimondottan, vagy egyértelműen. Még mindig kisért a mások világa, még mindig követni lehetne valami mást. Sűrűn emlegetnek neveket: Dr. Phibes, Beatles, Jesus and Mary Chain, Mercury Rev, Ride ... Talán még egyszer kellene dönteni. Méghozzá tényleg határozottan. Vass Imre Repülőgép műanyagból A GF 200 jelzésű gép (az elnevezés a cégtulajdonos Grob és a konstruktőr Fischer nevének kezdőbetűiből keletkezett) már első pillantásra meghökkent: nincs az orrán légcsavar, nincsenek a szárnyain motorok. A gépcsavar a gép farkán forog, közvetlenül a vezérsíkok mögött, és mintegy maga előtt tolja a repülőgépet. A pilóták „pusher”-ről beszélnek, s ennél a megoldásnál a repülőgép aerodinamikailag simán siklik a levegőben, maga mögött hagyva a motor által keltett légörvényt. A 270 lóerős motor ezért gyorsabban és kevesebb üzemanyag felhasználásával hajtja a repülőgépet. A gép igazi szenzációja az anyagában rejlik: a GF 200 az első, teljesen műanyagból készült repülőgép. Grob szerint, még Jumbot is lehetne ebből az anyagból gyártani. (FEB) Képes technikatörténet Az írógömb Mondhatnánk írógépnek is, de feltalálója, Hans Mailing Hansen dán tanító írógömbnek nevezte el a 125 évvel ezelőtt 1867-ben szerkesztett találmányát. Először azt állapította meg, hogy kézírással másodpercenként 4 jelef (betűt) lehet leírni, az ő szerkezetével pedig 12-t. írógömbje 54 billentyűvel volt ellátva, amiwl eredetileg csak egyforma, nagy betűket lehetett írni. A billentyűket lenyomásuk után rúgó hozta visz- sza eredeti helyükre. A papírt hordozó „kocsi” mozgatása először. elektromos úton történt, majd később ezt a feltaláló mechanikus mozgatásra állította át. A betűk színezése előbb szénpapírral történt. 1878-ban a feltaláló színezőszalag használatára tért át, melyet egy emelővel .állítani lehetett, így kihasználhatóvá vált annak teljes szélessége. Az 1873-a^ bécsi és az 1878-as párizsi világkiállításon a feltaláló aranyérmet nyert Az első gyárban készült írógép vele. Első ízben gyakorlatilag egy koppenhágai nyomdában alkalmazták, a kéziratokat írták le vele, hogy megkönnyítsék a szedők munkáját. Még egy érdekessége volt: ez volt az első írógép, melyet gyárilag állítottak elő. K.A. Beszélgetőpartnerünk: a rendező - színésznő Pécsi Ildikó az „idegen pályáról”, a családi háttérről (Ferenczy-Europress) Csak az imént érkezett haza - családostól, kutyástól - Gödöllőről, a hétvégi telekről s most kissé el- tikkadtan a nyári melegtől, valósággal elmerül a kényelmes fotelben. így kezdtük a diskurzust.- Most végre volt egy kis időnk, hogy kiszaladjun a „birtokra” - sóhajt. - A paprika, a paradicsom, a konyhakerti növények tavaly is tönkrementek, mert nem tudtuk kellően gondozni a kertet. Most gondoltunk egyet, mindent beültettünk örökzölddel.- Eszerint ne is beszéljünk színházról?- Ha Lajos kinyitja egy kicsit az ablakot és kapok egy kis levegőt, nyugodtan beszélhetünk arról is ... A férj. Szűcs Lajos, a Honvéd egykori kitűnő futballistája mosolyogva tesz eleget a kérésnek, s aztán leül közénk beszélgetni.- Mivel kezdjük?-Az egyik friss hírrel. Ugyanis nem régen mutattuk be Tatabányán a kitűnő újságíró-szerkesztő -Hámori Tibor darabját, az Én vagyok a gyil- kos-t. Nem túlzók, ha azt mondom: franetikus siker a darab.- Pécsi Ildikó milyen szerepben mutatkozott be?- Kettős szerepben. Egyrészt a házvezetőnő, másrészt a rendező szerepében. Ez az utóbbi volt számomra a nehezebbik. Lassan kialakult az „én színházam”: igyekszem az általam felkért és nagyra tartott kollégákkal dolgozni. Mindig ott állítunk színre valamilyen darabot, ahol arra mód nyílik. Egyszer Tatabányán, máskor a BM Művelődési Házában ... De az igazi az lenne, ha volna egy fedél a fejünk felett.- Hallottam, hogy megpályázta a bábszínház igazgatói székét . . .- De szerencsére nem nyertem el. Tudja, fatalista vagyok, hiszek a sorsban, ami nagyon sokszor jó irányba terelte már az életemet.- Ha nem is lett színiigazgató, rendező már igen. Ilyennek képzelte?-Annak idején, nyíregyházi kislányként úgy gondoltam, hogy a színészet örökös játék. Most, vén fejjel rá kellett jönnöm, hogy a gyereklánynak volt igaza: ez a pálya csak akkor érdekes, ha az ember tényleg játszik. Mint rendező is igyekszem a „játszó színházat” megvalósítani. Azt hiszem, az a dolgom, hogy olyan darabokat hozzak össze, amelyekben a színészek jól érzik magukat és a néző is derül.-Beszéljünk Pécsi Ildikóról, a magánemberről. Úgy hírlik, példásan jó családanya.- Remélem is! Megfelelő családi háttér nélkül a színész csak félember a színpadon. Ha körülöttem a két fiú - a férjem és a fiam - nem segítene annyit amennyit, akkor a felét sem tudnám vállalni a pályán. Amikor összekerültünk Lajossal, mindketten nagyon elfoglaltak voltunk. Ő edzőtáborokba járt, örökösen meccsei voltak, én meg filmeztem, vidéken játszottam . . . Szerencsére egyikünknek sem kellett szüntelen otthon ülni és dühösen várni, mikor jön haza a másik. Majd egy évtizedig éltünk így. Aztán megszületett Csabi, amikor nagyobb lett én is Pestre szerződtem és azután a gyerek határozta meg a „mozgásunkat”. Amelyikünk éppen szabad volt, az ment gyerekestül a másik után.- Végül is ki hozott áldozatot a másikért?- Mind a ketten a másikért. Volt idő, amikor nekem kellett egy kicsit visszahúzódnom a pályán, mert Lajosnak fontos volt, hogy teljes ember lehessen a csapatban: akkoriban lett az év labdarúgója, ohmpiai. ezüstérmes. Aztán később fordítva volt.- Nem szerencsésebb, Ija egy színész szakmabelihez köti az életét?-Embere válogatja. Mind a kettőre lehet példát találni.-Most is a kertből jöttek haza. Mit jelent ez ä birtok a Pécsi-Szűcs család életében?- Nagyon sokat. Mindkettőnk számára nagyon fontossá vált, már nemcsak hobbi, hanem valóságos szerelem is. A bokrainkkal, a fáinkkal beszélgetünk ...-És a háztartás? Pécsi Ildikó konyhája híres?-Csabi lassan felnőtt, 21 éves, önállósítja magát, nekünk kettőnknek pedig már nem any- nyira fontos, hogy mit eszünk, mint korábban volt. Valamit mindig be lehet kapni.- Nagyon büszke a fiára. Kérem mutassa be olvasóinknak a legkisebb Szűcsöt!- Tisztára olyan, mint az apja! Stramm fess srác lett belőle, aki szintén a sportnak él. Elsősorban a tenisz érdekli. Pedig meggyőződésem, hogy tehetséges színész vált volna belőle ... Tudja hogy van ez, a szülőknek mindig vannak megvalósulatlan vágyálmaik. De ő másképp határozott. (szémann)
