Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-28 / 203. szám

MAGYARORSZÁG NYUGATI RONCSOK TELEPE LETT oldal , OLVASüTC^ff s NOGRAD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP 1992. AUGUSZTUS 28. PENTEK III. ÉVFOLYAM 203. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT X MAGYAR HITEL BAN K RT Új telefonszámunk: 16-166, 16-532 (6645) r Magyar—svéd vámügyi egyezmény A vámügyekben történő se­gítségnyújtásról kötött egyez­ményt a Magyar Köztársaság és a Svéd Királyság kormánya. A megállapodás aláírására Arnold Mihály vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancs­noka augusztus 23-26. közötti, stockholmi látogatása alkalmá­val került sor. Különleges jelen­tősége a megállapodásnak, hogy a két ország vámszervei kötele­zettséget vállaltak: a vámtarto­zások beszedését kölcsönösen teljesítik a másik fél kezdemé­nyezése alapján. A vámügyi egyezmény várhatóan 1993. ja­nuár 1-jén lép életbe. Mezőgazdasági kistermelők országos kiállítása A kertbarátok, a mezőgazda- sági kistermelők és vállalkozók első országos mezőgazdasági ki­állítását nyitotta meg csütörtö­kön Mezőtúron, a GATE Mező- gazdasági Gépészeti Főiskola karának területén Nagy Ferenc József, tárca nélküli miniszter. A rendszerváltás után első ízben szervezett négynapos sereg­szemlén 24 kertbarát közösség vonultatta fel gazdaságának ter­mékeit. Nem döntöttek a munkanélküli­járulék emeléséről A munkaadói, munkavállalói bruttó keresetek után jelenleg fi­zetendő 5 plusz 1 százalékos munkanélküli-járulékot 9 száza­lékra kellene emelni ahhoz, hogy jövőre finanszírozható legyen a munkanélküliek ellátása. Ezzel a problémával foglalkozott csü­törtöki ülésén az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsá­ga, de az érdekegyeztető felek nem döntöttek arról, hogy a munkaadók, a munkavállalók milyen mértékben vállalják a 3 százalékos emelést. (Folytatás a 2. oldalon) Egyéni ízek — a kabinet szerint A kormány megítélése szerint az érintett pártok vezetőségére és elnökségére tartozik a Csur- ka-tanulmány, valamint a KDNP-tanulmányok utóhatása­inak vizsgálata — jelentette ki tegnap Juhász Judit kormány- szóvivő a kabinet üléséről tájé­koztatva az újságírókat. A kor­mány megítélése szerint „egyéni és személyes megnyilatkozások­ról” van szó, amelyek taglalásá­val a kabinetnek nem indokolt foglalkoznia. A kormány tárgyalt „a rádió és a televízió helyzetéről és az ez­zel kapcsolatos, szükség esetén meghozandó alternatív dönté­sekről és intézkedésekről”. A szóvivő ezzel kapcsolatban nem kívánt részletesebb információt adni. ÁVÜ: Marad Csépi Csépi Lajos marad az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója további 4 évig. A Mi­niszterelnöki Sajtóiroda csütör­tökön MTI-hez eljuttatott közle­ménye szerint az igazgatói tiszt­ségre a miniszterelnök Szabó Ta­más privatizációért felelős mi­niszter javaslatára nevezte ki. A miniszterelnök, mint ismert, Csépi Lajost augusztus 27-i ha­tállyal felmentette az ÁVÜ ügy­vezető igazgatói tisztségére hatá­rozatlan időre szóló megbízatása alól. A felmentést az tette szük­ségessé, hogy az időlegesen álla­mi tulajdonban lévő vagyon érté­kesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló, közelmúltban elfogadott törvény értelmében az ÁVÜ ügyvezető igazgatóját a jövőben határozott időtartamra kell kinevezni. A patikák nem forgalomérdekeitek Fái hat a fejünk a gyógyszerár miatt Az eredetileg tervezettnél, mintegy egymilliárd forinttal kerül többe a társadalombiztosításnak, a gyógyszerek ártámogatása havonta. Ha továbbra sem csökken a medicinák iránti kereslet, fennáll annak veszélye, hogy elfogy a TB erre a célra fordítható pénze, s nem tud fizetni a gyógyszergyáraknak, amelyek hitelbe bizony nem fognak szállítani. Bár ez utóbbi gondolat csak felté­telezés, azzal szembe kell néznünk, hogy a gyógyszertárakban kiváltható mintegy ezerháromszáz féle gyógyszer egynegyedét, augusztus 17-étől már drágábban kapjuk. A miértre az illetékesektől vártunk választ, dr. Matejka Zsuzsannától, az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ság főgyógyszerészétől az aláb­biakat tudtuk meg:- A gyógyszerre fordítható pénzről a társadalombiztosítás költségvetésének részeként a parlament dönt. Erre az évre 27 milliárd forintban állapították meg ezt az összeget. Ezek sze­rint minden biztosítottra átlago­san 2560 forint támogatás jut. A Népjóléti Minisztériumban dr. Pusztai Erzsébet politikai ál­lamtitkár határozottan cáfolta, hogy csökkent volna a gyógy­szerekre fordított támogatás, még akkor is, ha a beteg jó né­hány orvosság esetében eseté­ben ennek az ellenkezőjét ta­pasztalja. majd.- Az egyes korszerűtlennek minősített gyógyszerek támoga­tásának csökkentése egy hosz- szabb, szakmai érvekkel alátá­masztott folyamat része. A TB elsősorban a korszerű, nagy ha­tékonyságú készítményekhez (Folytatás a 3. oldalon) Jugoszlávia-konferencia Különleges státus: precedens az erdélyi magyaroknak? Biztatónak nevezte a londoni Jugoszlávia-konferencia eddigi fejleményeit tegnap Jeszenszky Géza külügyminiszter, és kife­jezte reményét, hogy egyesek „aggasztó aggályai” ellenére az értekezlet elfogadja a jugoszlá­viai nemzeti kisebbségek külön­leges státusára vonatkozó elvet. (Úgy tudni, hogy ezt az elvet nagyjából Panic jugoszláv mi­niszterelnök is elfogadta.) A londoni konferenciaköz­pontban tartott sajtóértekezle­tén Jeszenszky Géza román kol­légája, Adrian Nastase megjegy­zésére utalt, hogy „nem lehet kü­lön nemzetközi jog a volt Jugo­szlávia számára.” A Financial Ti­mes szerint a román külügymi­niszter attól tart, nehogy a jugo­szláv példa precedenst teremtsen az erdélyi magyaroknak. A román külügyminisztérium szóvivője az MTI kérdésére cá­folta, hogy Nastase a kisebbsé­gek ügyével kapcsolta volna ösz- sze megjegyzését, és spekuláció­nak minősítette a brit sajtó felté­telezését. — Általánosságban mondta ezt (Nastase) sok más problémával összefüggésben, igaz, a kisebbségi ügyre is mond­hatta volna — tette hozzá a szóvi­vő. Jeszenszky Géza sajtóértekez­letén leszögezte: az autonómia­követelés nem ássa alá a szom­szédos többségi államok bizton­ságát, ellenkezőleg, erősíti azt. Az erdélyi, a szlovákiai, az ukraj­nai vagy a vajdasági magyarok támogatása nem jelenti, hogy bármiféle területi igényünk vol­na, és a magyar nemzetiségek is szülőhelyükön akarnak élni elé­gedett és lojális állampolgárként — mondta a külügyminiszter. Elmondta, hogy a Magyaror­szágon levő menekültek haza akarnak térni. Dél-baranyai te­rületük ENSZ-ellenőrzés alatt van, s ennek ellenére sem térhet­tek még vissza. Magyarország sem bátorítja a hazatérést, amíg veszély fenyegeti biztonságukat. Jeszenszky Géza üdvözölte Milosevic szerb és Izetbegovic boszniai elnök Major brit kor­mányfőnek tett ígéretét, hogy szívesen látják az ENSZ-megfi- gyelőket közös országhatáru­kon. A külügyminiszter sajnál­kozott, hogy a megállapodás el­lenére az EK-megfigyelők még mindig nem jelentek meg a szerb-magyar határon. Magyar- ország a maga részéről nyitott határokat, bizalomerősítő intéz­kedéseket is javasolt Szerbiának, de az ENSZ-embargót, amíg ér­vényes, mi is szigorúan fenntart­juk — mondotta Jeszenszky Gé­za. Cáfolta azt is, hogy a vajdasá­gi magyarok Magyarországról fegyvert kapnának. — A vajda­sági magyarok nem is akarnak fegyverre kelni — tette hozzá. A hazai borrendek egri közgyűlése Szüret előtt — a nemes nedűk sikeréért Tizenhét borrend van Ma­gyarországon, amelyek átfogják az egész hazai borvidéket, ápol­va azok hagyományait. Ezek a rendek országos szövetségbe tö­mörülve tevékenykednek. Mun­kájukat, idei tevékenységüket értékelték a közelgő szüret je­gyében tegnap délután Egerben, a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóállomásán. A házigazdák nevében dr. Oláh László, a Vinum Agriense nagymestere köszöntötte a meg­jelent szakembereket: borászo­kat, gasztronómusokat és üzlet­embereket. Bíró Péter, a Ma­gyarországi Borrendek Országos Szövetségének főtitkára beszá­molójában a bornak a hazai kul­túrában betöltött szerepét emel­te ki. Rámutatott, hogy napja­inkban komoly gondokkal küzd az ágazat, hiszen rendkívül nehéz az értékesítés. Kiemelte, hogy a szövetség múlt évi, soproni köz­gyűlése óta jelentős változások történtek. Növekedett az igény a minőségi borok iránt, s jó lenne, ha ez tartós maradna. Ebben a borrendeknek fontos szerepet kell vállalniuk, összefogva a ter­melőkkel, a kereskedőkkel, a vendéglátás szakembereivel, szövetségeseket keresve a fo­gyasztók megnyeréséért. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap és tegnapelőtt több nint 600, túlnyomórészt megvénkbeli újonc vonult be a rétsági Hunyadi János Lövészdandár kötelé­kébe. Felvételünk a beöltözés pillanatait örökítette meg. - RT ­Kereszténydemokraták a bizalmas iratokról „Nincs takargatnivalónk” „Bizalmasan kezelendő” KDNP-dukomentumok kerül­tek nyilvánosságra az egyik or­szágos napilap hasábjain. Bizo­nyos források szerint ha kiderül, ki, vagy kik juttatták el a vita­anyagokat, nincs kizárva, hogy a pártfegyelem megsértése mi­att felelősségre vonásra kerül sor. Mindenesetre az anyagok­ban leírtakra hivatkozva az or­szágos sajtóban többen a KDNP koalíciótól való elhidegülését emlegetik: az eddig sem hozott sok jót a pártnak, miért állnának hát teljes mellszélességgel a következő választásokig tartó időszakban az MDF mellett? Mások azonban teljes mérték­ben cáfolják a „feltűnni látszó” törésvonalat, más szóval: hogy a párt megunta a „kistestvérsze­repet.”- Illetéktelen - és tudomá­som szerint máig ismeretlen személy - eltulajdonított olyan iratokat, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra. Ebből a lapok a maguk módján szenzációt csi­náltak. Nekem az a vélemé­nyem, hogy a koalícióban nincs szó bomlásról - mondja Nagy Lajos, a KDNP bátonyterenyei vezetője. Dr. Marton Tibor, a párt sal­gótarjáni szervezetének elnöke, (aki tagja az intézőbizottságnak is) szintén megkapta a szóban forgó dokumentumokat, ame­lyeket a hét végi, szombathelyi intézőbizottsági ülésen megvi­tatnak.- A párt működését elemzik, illetve a működési stratégiáról szólnak ezek. Megszellőzteté­(Folyfatás a 3. oldalon) Új felsőoktatási intézmény Nem kell felvételizni Hamarosan új fel­sőoktatási intézmény kezdi meg működé­sét hazánkban. A Gábor Dénes Mű­szaki Informatikai Főiskolán szeptem­berben kezdődik meg az oktatás. Az új főiskolát a Számaik és az LSI Oktatóköz­pont közösen hozta létre, és alapítványi főiskolaként műkö­dik majd. A felsőok­tatási intézményben olyan szakembereket képeznek, akik ké­pesek lesznek a mik­roelektronika, a szá­mítógépek és az ezekhez kapcsolódó informatikai rend­szerek alkalmazásá­ra. A hallgatók az is­meretanyagot egyéni úton, távoktatási módszerrel sajátítják el. A tananyag egy átlagos főiskolai kép­zési idő alatt, azaz mintegy 3 és fél év során elsajátítható. A főiskolára a jelentke­zőknek nem kell fel­vételi vizsgát tenni, csupán érettségi bi­zonyítvány szüksé­ges a felvételihez. Egy szemeszter tan­díja mintegy 35 ezer forint. Indokolatlan a miniszterelnök utódlásával foglalkozni Az MDF sajtótájékoztatója Az MDF elnöksége Csurka István dolgo­zatát politikai vitaanyagnak tekinti, amely­ben a szerző egyéni véleményét fogalmazza meg. Az elnökség azonban szerencsétlennek tartja a tanulmány megjelentetésének időzí­tését, és úgy ítéli meg, hogy indokolatlan a miniszterelnök utódlásával foglalkozni. Mindez csütörtökön hangzott el, az MDF saj­tóértekezletén, amelyen a párt vezető testüle­tének üléséről tájékoztatták az újságírókat a legerősebb kormánypárt alelnökei: Med- gyasszay László, Farkas Gabriella, Furmann Imre és Csurka István. Medgyasszay László szerint a szerda éjsza­kába nyúló vitát a kritikai hangvétel jellemez­te, részletes, mindenre kiterjedő állásfogla­lást azonban az elnökség nem alakított ki, és javasolja: az Országos Választmány hétvégi és a frakció hétfői ülésén is foglalkozzon a ta­nulmánnyal. Az elnökség véleményét rövid közleményben rögzítette, amelyet az MDF sajtóirodája adott ki. A dolgozat megjelenésének ideje az elnök­ség szerint azért volt kedvezőtlen, mert az olimpia, a sevillai világkiállítás, az augusztus 20-i ünnepségek, a Magyarok Világtalálko­zója olyan közhangulatot alakított ki az or­szágban, ami a magyarság összetartásának irányába mutatott. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents