Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

kezelés alatt lévő miniszterelnö­köt Csurka olyan beteg ember­nek nevezi, akinek meg kellene neveznie utódját, hogy elkerül­hető legyen egy kommunista puccs — így a The Times. — Habar friss közvélemény­kutatások szerint a legtöbb ma­gyar elutasítja a jobboldali szél­uxct.vAi.uxv niv/g. /UL1U111 JUtóCi egye­lőre visszahőkölt az ellenzék kö­vetelte részletes elítéléstől. Egy gyenge parlamenti beszédben halványan elhatárolta magát Csurka nem részletezett „téves következtetéseitől”. De a párt­egység érdekében „magánvéle­ménynek” nevezte a szerző cik­két — olvasható a The Timesban. 1VZYVUC-1VC-1 ^UUUUUIV. i X tűz e rádiójelentés szerint első­sorban a szarajevói repülőtérre összpontosult. Több épületet ta­lálat ért, és szintén lövedékek csapódtak be a kifutópályára. Egyelőre nem ismeretes, hogy voltak-e áldozatai e tüzérségi tá­madásnak. Moszkvai valutapiac Közel 1,2 milliárd dollár cse­rélt gazdát az év első nyolc hó­napjában a moszkvai bankközi valutapicon. A hetente két alka­lommal megrendezendő valuta­piaci árveresen kialakult min­denkori dollár-rubel árfolyamot használja hivatalosként az orosz központi bank. Cáfolnak az örmények Azeri ellentámadás Az azerbajdzsáni erők visszaverték az örmény egységek támadását Karabah-hegyvidéken. Ellentámadásuk során visszaszerezték az el­lenőrzést az örmények által a hét végén elfoglalt települések fölött — jelentette vasárnap az azeri hírügynökség. A bakui védelmi miniszté­rium közleményére hivatkozó jelentés szerint az azeri és az örmény csapatok között már harmadik napja folynak a heves összecsapások. Az örmény hírügynökség cáfolta az azeri harci sikerekről szóló ba­kui jelentést. Az adatok nem kedvezőek A jómód viszonylagossága Az újjáválasztásáért küzdő George Bush elnök gyakran hangoztatja, hogy az amerikai la­kosság életszínvonala a gazdasá­gi pangás, a több mint 18 millió munkanélküli ellenére még min­diga legmagasabb a világon. Kü­lönféle statisztikákkal ezt lehet bizonyítani és cáfolni egyaránt, de annyi bizonyos, hogy a leg­újabb adatok sem kedvezőek. Az állami népszámlálási hivatal fel­mérése szerint immár minden 7. amerikai él a hivatalos szegény­ségi küszöb alatt, ami legfeljebb évi 7000 dolláros, egy négytagú családnál pedig 14.000 dolláros pénzjövcdelmet jelent. Eszerint minden hetedik amerikai él igen szerény körülmények között. Ez az arány a legmagasabb 1984 óta, és a helyzet rosszabb, mint a ’70-es években bármikor. A fekete lakosságnak kereken egyharmada, a hispánoknak csaknem 29 százaléka számít hi­vatalosan szegénynek. E viszo­nyokkal függ össze, hogy csak­nem 35 millió amerikainak nincs betegbiztosítása, mert annak költségeit nem tudja fizetni. A szegénységi index, amelyet 1959 óta mérnek, változó és vita­tott, hiszen nem veszi figyelembe a szociális juttatásokat, amelyek éves értéke idén megközelíti a 200 milliárd dollárt: a rászorulók élelmiszer- és lakássegély mellett ingyenes orvosi ellátást és egyéb támogatást is kapnak. Annyi mindenesetre tény, hogy a társa­dalmi egyenlőtlenségek az el­múlt másfél évtizedben nőttek: a hivatalos adatok szerint a legva­gyonosabb 1 százalék jövedelme 63, az utána következő 20 száza­léké egyharmadával emelkedett, míg a lakosság 40 százalékáé csökkent. Figyelemre méltó, hogy míg az alacsonyabb képzettségű munkások és alkalmazottak re­álbére egy ideje stagnál vagy csökken, ez az irányzat most el­érte a magasabban képzett alkal­mazotti-értelmiségi rétegeket is. A Gazdaságpolitikai Intézet mi­nap kiadott adatai szerint a kö­zépfokú végzettségű férfiak 1991-es reálbére 16 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1979- ben, míg a felsőfokú végzettsé­gűek reálbére 1987-1991 között 3,1 százalékkal csökkent. Az in­tézet felméréseinek egyik fő ta­nulsága, hogy a háború után szü­letett, most 25-34 évesek ameri­kai nemzedéke már nem számít­hat arra, hogy idősebb korára el­éri azt az életszínvonalat, ame­lyet szüleik élveztek, vagy élvez­nek ma is. (MTI) decemberben 60 nemet narcKocsit szállították Fiume kikötőjébe. A Kathimerini értesülései szerint 1992 januáija és áprilisa között további 100 Stingert, 3 millió dollár értékű lőszert, 1500, fegyverek­kel megrakott személygépkocsit, továbbá negyvenezer katonai egyenruhát juttattak el a német cégek a horvát megrendelőknek. A lap azt is tudni véli, hogy Horvátország májusban további ezer Stin­gert és százezer AK-47-es géppisztolyt rendelt különböző német cé­gektől. Lusztráció lengyel módra Hat lusztrációs törvényjavas­lat került szombaton a lengyel parlament elé megvitatásra. Ezek mindegyike tiltja, hogy a volt biztonsági szolgálat, a kato­nai hírszerzés és a kémelhárítás tagjai, és a velük együttműkö­dők, a pártközpont és a pártfőis­kola, a cenzúra és az egyházügyi hivatal, valamint a pártbizottsá­gok dolgozói közhivatalt töltse­nek be Lengyelországban. A kü­lönbség elsősorban abban van közöttük, mennyire szűkítik le az érintettek körét, illetve mennyire tágítják ki a közhivatal értelme­zését. A törvényjavaslatok több­sége az üzemi partbizottsági tag­ságot is kizáró oknak tartja, s le­hetetlenné tenné a továbbiakban e kategória számára a hivatal vi­selését nemcsak országos vezetői szinten, de például a jog minden területén, nem vezethetnének ál­lami tulajdonban lévő vállalatot, újságot, nem tölthetnének be semmilyen igazgatói állást, nem lehetnek tanszékvezetők, s nem lennének választhatók még a fa­lusi önkormányzat tagjaivá sem. Karol Modzelewski történész professzor, aki több mint 9 évet töltött 1964-től kommunista börtönökben, aki 1980-ban kita­lálta a Szolidaritás nevet, s beter­jesztette e történelmi szerepet játszó szervezet működésének tervét, a Gazeta Wyborczában terjedelmes tanulmányban fog­lalt állást a lusztráció ellen. Nem jogi oldalról, hanem a minden­napi élet szemszögéből vizsgálva az ügyet megállapította, hogy a lusztráció a kommunisták 1968­as tisztogatásánál sokkal széle­sebb körű és súlyosabb hatással lenne, legalább 200.000 ember számára tenné lehetetlenné a funkcióviselést, megtizedelné a lengyel tudományos és gazdasági elitet. Egyetlen tényleges ered­ménye: a nómenklatúrát felvál­taná a „szolidatúra”. A törvényjavaslat vitájából a szerző idézte Jan Szafraniec fel­szólalását, aki nyíltan kijelentet­te, hogy a lusztrációt nem disz­kriminatívnak kell tekinteni, mert annak elsőrendű célja, hogy helyet csináljon olyan emberek­nek, akik korábban nem kaptak lehetőséget funkciók betöltésé­re. Modzelewski szerint minden tisztogatás, ami politikai kritéri­umokon alapul, a káderállo­mány színvonalát süllyeszti, hi­szen a beteget nem a sebészorvos múltja, hanem szaktudása ér­dekli, s ügyvédet is képességei és nem életrajza alapján szokás vá­lasztani. Ezért alapvetően fele­lőtlen minden lusztrációs javas­lat. A tényleges cél tehát a figye­lem elterelése, áldozati bárányok keresése, és mozgatórugója való­színűleg a következő választá­soktól való félelem. A lusztráció ugyanis lehetetlenné tenné, hogy a következő parlamenti választá­sokon indulhasson a Demokrati­kus Baloldali Szövetség, amely jelenleg a parlament második legnagyobb pártja, s ezzel korlá­toznák nemcsak a lusztráltak jo­gait, de azét a milliós vagy több­milliós táborét is, amelyik rájuk kíván szavazni. források. A Phenjanból szárma­zó dél-koreai értesülés szerint a törvénytervezet, amelynek ki­mondott célja a külföldi tőke be­csalogatása a kommunista északi országrészbe, már elkészült és csak a parlament jóváhagyására vár. A gazdasági zóna a dél-ko­reai befektetők előtt is nyitva áll — mondották észak-koreai ille­tékesek szöuli tárgyalópartnere­iknek az egyik legutóbbi pan- mindzsoni megbeszélésen. Kimenekített segélyek Oroszország az idei év első fe­lében mintegy 10-12 milliárd dol­lárt kapott külföldi segélyek for­májában, de ennek az összegnek a felét menekítették ki az ország­ból ugyanezen idő alatt illegális csatornákon — közölték ameri­kai pénzügyi források. A szakér­tők értesülései szerint az első fél évben legalább 5 milliárd dollár­nyi orosz tőke vándorolt külföld­re, elsősorban azért, mert az ex­portbevételhez jutó hazai válla­latok nyereségeiket inkább nyu­gati bankokban tárolják, ahe­lyett, hogy otthon fektetnék be. USA: csökkenő munkanélküliség Az Egyesült Államokban au­gusztusban — immáron a máso­dik egymást követő hónapban — némileg mérséklődött a munka-' nélküliség aránya. Washingtoni bejelentés szerint augusztusban a munkanélküliek aránya 7,6 százalékos volt, ami 0,1 száza­lékkal alacsonyabb a júliusi mu­tatónál. Hírügynökségi beszá­molók a hivatalos jelentés ismer­tetésekor ugyanakkor arra hív­ják fel a figyelmet, hogy a ráta csökkenése nem az amerikai gazdaság erősödésének az ered­ménye, hanem annak, hogy ' kormány különleges műn1 helyteremtő programot indító. ^ tizenévesek számára a nyári id szakra.

Next

/
Thumbnails
Contents