Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-22-23 / 198. szám

1992. augusztus 22-23., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 9 CSALAD, OTTHON, SZABAD IDŐ Az amatőr asztalosok egy ré­sze bizonyára nem tudja, hogy amikor mondjuk két lécet ösz- szeszegel, valójában két anyag oldhatatlan kötésének módsze­rét alkalmazza. Az elnevezés el­lenére a szöggel egymáshoz rögzített darabok „házassága” is fölbontható - megfelelő körül­tekintéssel és szerszámmal. Szögekből meglehetősen nagy a választék, nem árt tehát megismerni a forgalmazásban alkalmazott jelzéseket. A legy- gyakrabban használt fajta az acélhuzalból készült „huzal­szeg” Tört-számú jelölése a szár hosszának és átmérőjének miliméterben megadott értéke. Mivel a szabványos meg szár­Barkácstanácsok ezermestereknek Szögelés: hogy ne repedjen a fa vastagsága a szárhosszal ará­nyos, elég csak a hossz szerint kérni, mondjuk 65-öst vagy százast. A nagyobb tételeket egyébként nem darabban, ha­nem kilóban mérik. A 10-es (1 cm hosszú) szegből például 1000 darab csak 7 deka, a 40- esből ugyanennyi kereken 1 kiló, a 200-asból (20 centis) vi­szont már 65 (!) kiló. Nemcsak méret, hanem fajta szerint is bőséges a kínálat: kis- fejű bognárszeg, kicsi, nagyfejű kékes kárpitosszeg, apró kar­tácsszeg, zárfölerősítő szeg, fé­nyes, nagyfejű dísz-szeg, u- alakú kapocsszeg, spirálisan csavart szárú kihúzhatatlan kötő-szeg, háromszögletű le­mezkéből alakított üveges-szeg - és sokféle más változat kap­ható. Használatuk ugyan fölöttébb egyszerű, de néhány jótanácsot érdemes megszívlelniük a bar­kácsolóknak. A szögeléí egyik veszélye, hogy elreped a fa. Ezért több szeget ne üssünk egy sorba, csak kissé ide-oda dön- tötten - így egyébként jobb és erősebb is a kötés. Szögeléskor a fát feltétlenül szilárdan tá­masszuk alá, ha másként nem megy, egy nagy kalapács fejé­nek odaszorításával. Ha vékonyabb az anyag, az átlagosnál nagyobb a veszélye annak, hogy egy-egy viszony­lag vastagabb szeg tönkreteszi, szétrepeszti a munkadarabot. Ezt azzal védhetjük ki, hogy a szög helyét előfúrjuk vagy árral besüllyesztjük. Figyelem! Csomóba, görcsbe a szeg ugyanúgy nem megy be, mint téglába vagy kőbe - ne is kísér­letezzünk vele. Ha a szegeit (azaz „oldhatat­lan”) kötést mégiscsak oldani akarjuk, a szeghúzáshoz villás kiképzésű szeghúzót, láda- bontó-vasat, esetleg erősebb ha­rapófogót használjunk. Jó, ha a kihúzó szerszám alá faanyagra alátétet, kis fém- vagy deszka­darabkát illesztünk. így kihú­záskor megnövelhető az erőkar - azaz kisebb erő is elegendő -, ugyanakkor a faanyagot is megvédjük a sérüléstől Szűcs József Hallgatni is tudni kell A megnyerő magatartás egyik nehéz próbája, hogy tu­dunk-e könnyedén, kínos szüne­tek nélkül társalgásba kezdeni újdonsült ismerősökkel. Részint azért, mert híján vagyunk közös élményeknek, s keveset, vagy éppen semmit sem tudunk part­nerünk érdeklődési köréről. Ré­szint mert a „modortan” inkább arra ad útmutatást, hogy mit nem illik szóbahozni, mint arra, hogy mit igen. Nem ildomos például direkt módon tudakolni az illető rang­ját, beosztását, még kevésbé anyagi helyzetét, fizetését és jövedelmét. Ha azonban beszé- getőtársunk önmaga vág bele a „kényes” témakörbe, hallgassuk udvariasan végig - ez semmi­képp sem kötelez arra, hogy önmagunkról hasonló informá­ciókkal szolgáljunk. Régi, és megszívlelendő sza­bálya a korrekt társalgásnak, hogy harmadik személyről lehe­tőleg ne essék szó. Ezt persze nehéz rigorózusan betartani, ezért a szabálynak inkább az az enyhébb változata követhető, hogy jelen nem lévőkről csak érintőleg, „felületesen” illik be­szélni - jól értesülten, intimitá­sokat is fölemlítve semmiképp. A témahiány zavarán jobb hí­ján az időjárás „megtárgyalása” segítheti át az új ismerősöket, de hölgyek között a divat, a di­vat változásai, férfiak között pedig a sport, azon belül pedig a foci rendszerint megfelelő kiin­dulópont. Az illemkódex szerint a jó társalgás olyan, mint a közösen épített ház: a téma-téglák ele­inte nehézkesen, később köny- nyebben illeszkednek egymás­hoz, mígnem tágas, kellemes társalgás-házzá válnak. A má­sodik, a harmadik találkozás után ugyanis már szinte önként adódó téma például a korábbi együttlét felidézése, vagy az, hogy az azóta eltelt időben mi történt a beszélgetés résztvevő­ivel. A szórakoztató és tartalmas eszmecsere fontos kelléke a megfelelő hangnem, hangvétel. A másokat túlharsogó harsány- ság, az otromba, netán durva ki­szólásokkal fűszerezett be­szédmód, a jópofáskodás a le- gértékeseb mondandót is rossz­ízűvé, felejthetővé teheti. Sokan figyelmen kívül hagy­ják a megnyerő társalgásnak azt az alapszabályát, hogy ne vág­junk partnerünk szavába - vár­juk meg, míg befejezi monda­nivalóját. Más szóval: csak az lehet kellemes csevegő és jó be­szélgető társ, aki hallgatni is tud. Keresztrejtvény 27-ike. Múlt heti, augusztus 19-ei, valamint mostani rejtvé­lapszámunkban olvashatják. Jó szórakozást, sikeres meg­Salgótarján, Erzsébet tér 6. 3101. A telihold és a nők A telihold jelentős élettani hatásai van mindenkire. Első­sorban a nők veszik észre, hogy másképp reagálnak a velük tör­ténő eseményekre, mint egyéb­ként. Nem utolsósorban - szen­vedélyesebbek. Ezért teliholdas estéken könnyebben tudják el­csavarni a teremtés koronáinak a fejét. A telihold az alábbiakban be­folyásolja a nők szervezetének működését. 1. A holdas éjszakán nö­vekvő hormonkiválasztódásuk­nak köszönhetően a hölgyek több szexet és gyengédséget kí­vánnak. 2. 20 százalékkal többen szülnek a hónap eme napján, mert a terhes anyák vérkerin­gése a Hold-fázisnak köszönhe­tően megerősödik. 3. A hölgyek feltűnően nagy részének ekkor jön meg a havi- vérzése. 4. Ötször annyi nő panasz­kodik fejfájásra, mint egyéb­ként. 5. Ezen a napon nem taná­csos a nőket bosszantani, mert ingerlékenyek és lehangoltak. Hűtve finom! Tej-teával Forraljunk fel egy liter tejet, és tegyünk bele egy evőkanálni teafüvet. Kavar­juk össze, legaláb tíz percig hágjuk állni, szűrjük le. Mielőtt jól lehűtenénk, cu­korral, citrommal vagy na­ranccsal ízesítsük. Paradicsomital tejjel, vagy szódavízzel Öntsünk a pohárba más­fél deci tejet, tegyünk bele 3 dekagramm paradicsom­pürét, vagy 1 deci ivólevet. Csipetnyi törött fehérbors­sal, sóval ízesítjük. Másfél deci szódavízhez adjunk 3 dkg paradicsom­pürét, vagy 1 deci ivólevet, törött fehér borsot, ételíze­sítőt (ha szükséges még csipetnyi sót is, de óvato­san, mert az ételízesítőkben sok a só) és késhegynyi apróra vágott zellerzöldet. Akár tejjel, akár szódavíz­zel készítjük is a paradi­csomitalt, jól keverjük ösz- sze, és néhány órára tegyük hűtőbe. Nagyon finom!-sz­Megszívlelendö tudnivalók kertbarátoknak • • Ötletek a vízszámlák „lefaragására” Nemcsak hajózni, öntözni is muszáj - kivált, amikor a nyár olyan szeszélyesen osztja az égi áldást, mint az idén. A magas vízdíjak ugyan könnyen „lebe­szélik” az embert a locsolásról, de a takarékos öntözésnek van­nak egyszerű, házilag is alkal­mazható módszerei - érdemes kipróbálni őket. A még fiatal, nagy térállású növények esetében fontos a tő­öntözés, ami lefektetett tömlő­vel, úgynevezett szivárogtató vízkibocsájtással könnyen megoldható. Méghozzá akkor is, ha olyan kicsi a víznyomás, hogy a vízszórókat nem is mű­ködtetné. A módszer lényege: a tömlő végét dugaszoljuk be vagy szorosan kössük el, a cső­palástot pedig a tövek helyénél megtüzesített tűvel lyuggassuk ki. A csapot, azaz a víznyomást úgy állítsuk be, hogy megköze­lítőleg egyformán enyhe áram- lású legyen a szivárgás minden lyukánál. Különösen a cserje­csoportoknak és a szőlőállo­mánynak tesz jót ez a fajta ön­tözés. A karós, vagy lugas-paradi­csom, a dália és más tekintélyes méreteket elérő növény vízigé­nyéről külön-külön kell ugyan gondoskodni, de a módszer szintén igen takarékos. Sül­lyesszünk tövük mellé fém-, vagy műanyagkannát, vödröt - alján egy-két tűszurásnyi nyí­lással. Feltöltve azután a „seb­zett” edényekből körülbelül annyi víz szivárog a talajba, amennyi e növények igénye és szükséglete. A vízben feloldha­tunk - legfeljebb 0,2 százalékos arányban - tápláló műtrágyát, ügyelve arra, hogy az apró nyí­lások ne tömődjenek el. (Ezért érdemes először úgynevezett törzsoldatot készíteni, amit az­tán megszűrünk és vízzel felhí­gítunk.) Az idősebb fák, az elterebé­lyesedett cserjék, rózsatövek, szőlőtőkék esetenként igénylik, hogy mélyebben levő gyökereik is vízhez jussanak. Ezért a tő környékén talajfúróval, hegyes végű rúddal mélyítsünk leg­alább fél méter mély levezető nyílásokat a talajba, s azokon át juttassuk vízhez a szomjas gyö­kérzetet. Még hatásosabb a „dréncsövezés”: félméter mély­ségig függőlegesen süllyesz- szünk csöveket (pl. 20-30 mm. átmérőjű PVC-csöveket) a ta­lajba, egymástól fél-, egy méter távolságban. Alsó harmadukat - akár több sorban is - lyugassuk át. A csaknem talajszintig sül­lyesztett csöveket azután töltsük föl öntözővízzel és esetenként híg tápoldattal. Eltömődés ellen a felső csővégeket borítsuk be háló-darabokkal. Télre egyéb­ként farúd-darabokkal kell a csöveket bedugaszolni - így házi öntözőberendezésünk éve­kig jó szolgálatot tehet. Feljegyzések a pszichológus naplójából A nyári kalandok nem múlnak el nyomtalanul Kopik a kikelet nimbusza: napjainkban a szerelemnek - és a szexnek - nem a tavasz, ha­nem a nyár az igazi évadja. A nyár, amely a hosszú vakáció­val. az üdülői és strandismeret­ségekkel szinte tálcán kínálja a kalandokat az új kapcsolatokat. A pszichológia a nő és a férfi viszonyában - koronként vál­tozó hangsúllyal ugyan - min­dig fontos elemként tartotta számon a szexet. Állítja azon­ban,, hogy a szexualitás az em­bernél, az állatvilággal szem­ben, magasabb idegrendszeri képződmények működéséhez kötött megnyilvánulás. Ami „lefordítva” azt jelenti, hogy a szerelmi életben szinte minden lelki jelenség résztvesz és sze­repet játszik: az érzéklet, a kép­zelet, a gondolkodás, az emlé­kezés és az érzelem. A tét tehát nem csupán az ösztönök szaba­don engedése és kielégítése.. . A lélek „karbantartói" termé­szetesen tisztában vannak azzal, hogy a szexiális erkölcs generá­lis változásának korát éljük, amelynek egyik, már-már be­váltott ígérete: az emberek megszabadulnak azoktól a ta­buktól, amelyek rengeteg életet nyomorítottak meg. De valósá­gos veszély, hogy sokan a má­sik végletbe, a szabadosságba sodródnak. Az emberi termé­szettel ellentétben a nemi élet­nek olyan formáját vállalják, amelyből hiányoznak az érzel­mek, s minden az ösztönökre redukálódik. Szerepe van ebben a szexipamak és azoknak a „szexológiai kutatásoknak” is. amelyek a szerelmi életet puszta élettani mechanimusként keze­lik és propagálják. Pedig a tudományossá ideo- logizált „elméletek” és az anya­gilag fölöttébb kifizetődő szex­kampányok ártalmas követ­kezményei egyre szélesebb körben érzékelhetők. Az egyik végletnek, a szexuális gátlásta­lanságnak tudniillik ugyanazok a kihatásai, mint a másiknak, a vágyak elfojtásának, a szexuális gátlásosság eluralkodásának. Ez is, az is neurotizál. érzelmi kiü­resedéshez és kielégítetlenség- hez vezet. A futó nyári kalandok, a ha zai, vagy külföldi „szextúrák részesének azzal kell számol nia, hogy a több partner, több nemi aktus - kevesebb. A szex hajszában elvész a lényeg, a kapcsolat emberi, igazi élmény­nyújtó része, s marad a mind jobban eluralkodó fásultság. In nen már csak egy lépés az ér zelmi „kiégés”, a közöny - fér fiáknál az impotencia, nőknél a frigiditás. A folyamat egyéb­ként gyakran fordított irányú: a lelki élet zavarai, az önértékeié; hibái és az érzelmi sérülések sokakat terelnek a szexmánia lejtőire, amelyek mélyre visz­nek. dr. Takács Ilona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents