Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-19-20 / 196. szám

1992. augusztus 19-20., szerda-csütörtök SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPEN HÍRLAP Augusztus 19. szerda 18.00 Éles István humorista 19.00 Ladánybene 27 - raeggie koncert Augusztus 20. csütörtök 8.00 Kispályás labdarúgás, Egészségvédelmi tanácsadás 10.00 Gyermekműsor, Go-kart, Dart verseny 11.00 Kiviszi, Tenisz 12.00 Jóga 13.00 Pantomin, Motoros-sárkány bemutató 14.00 Játékok 15.00 Tóstrand, Víziverseny, Csónak v. vízibicikli 16.00 Divatbemutató 17.00 Jazz-balett, Úszó váltó 18.00 Break 19.00 Nógrád táncegyüttes, Dűvő együttes 19.15 Kenyérszegés 22.00 Operett est, Oszvald Marika, Marik Péter, 24 00 DISC’D MüWós, Fábián János. Augusztus 21. péntek 8.00 Go-kart 9.00 Egészségvédelmi tanácsadás 10.00 Kispályás labdarúgás, céllövészet 11.00 Dart-versenyek 15.00 Vetélkedő, Terepkerékpár 16.00 Tiéd a színpad 17.00 Break 18.00 Karate bemutató 19.00 Aladdin és a Csodalámpa 23.00 DISCO ffuguszhis 22. szombat 8.00 Go-kart verseny, Közszolgálati sp. 9.00 Egészségvédelmi tanácsadás, Asztalitenisz 10.00 Dart verseny, Atlétika egyéni, erdei 15.00 Tiéd a színpad, Vendég: Keleti György országgyűlési képviselő Légfegyveres triatlon verseny, Tenisz.Teke, Kispályás foci 16.00 Fórum. Játékok 17.00 Divatbemutató, Széchenyi Jazz-balett, Akrobatika, Formációs tánc 18.00 Bohács nóták, Gaboráék, DIXIELAND Augusztus 23. vasárnap 8.00 Futóverseny, Go-kart. Lábtenisz 9.00 Egészségvédelmi tanácsadás 15.00 Divatbemutató. Pantomim, Kispályás foci döntő, Tenisz döntő 16.00 Tiéd a színpad. Dart döntők 17.00 Leads rockkoncert 18.00 Koncert fúvósok 20.00 Slágerek A kiállításon a hollókői kultúra emlékei is láthatók Fotó: Rigó Tájvédelmi körzet Hollókőn Ember és természet A Hollókői Tájvédelmi Kör­zet területe mindössze 141 hek­tár. Hazánkban ez a legkisebb ilyen jellegű természetvédelmi terület. Fokozott idegenfor­galmi jelentősége miatt mégis rendelkezik egy önálló kiállítás­sal, az Ófalu egyik műemlék épületében. A belépő a falon többek között ezt a feliratot is olvashatja: „Hollókő lakói év­századokon át élték mindennap­jaikat. Nevezetes tetteket nem hajtotak végre. Egyszerű embe­rek, dolgos jobbágyok lévén életüket nem örökítették meg írásos forások. nem idézik fel különleges tárgyi emlékek.” Nos, ami a tárgyi emlékeket illeti, valóban meglehetősen szegényes a kiálítás. Az egyik szobában a vár ásatásai során előkerült használati tárgyakat láthatják az érdeklődők. A kö­zépkorból származó, különféle fegyverek, szerszámok, cserép- és fémedények, pipák és fém­pénzek mindenképpen érdekes látnivalót jelentenek. Az épület másik részében a népviseletet és az egykori hasz­nálati tárgyakat, a hollókői pa­raszti kultúra emlékeit bemutató kiállítás tekinthető meg. A kissé talán szegényesnek tűnő múzeum mellett a környék csodálatos természeti képe bő- sége^ kárpótlást nyújt. Ennek megérzése a tájvédelmi körzet elsődleges célja és feladata! A vár környékén található a tölgy- és vadkörtefákkal benőtt hagyásfás legelő, ahol annak idején a hollókőiek legeltették jószágaikat. A terület mára használat hiányában teljesen el- bozótosodott. Régebben ugyanis az itt táplálkozó szar­vasmarhák, juhok és libák gon­doskodtak a gyepfelület „kar­bantartásáról”, azaz mindig le­legelték a füvet. A terület másik értéke és ér­dekessége a keskeny „nadrág- szíjakból” álló, 687 szőlőpar­cella. A nagyüzemi gazdálko­dásra alkalmatlan hegyoldalt nem tagosították a téesz szerve­zések idején, de egy részük szö­vetkezeti tulajdonba került. A hajdani birtokviszonyokat tükröző, az Ófalu képéhez hozá- tartozó szőlőparcellák területén építési tilalom van érvényben. A műemlék- és a természet- védelem mellett a szőlőparcel­lák agrártörténeti érdekességgel is gazdagítják a Hollókői Táj­védelmi Körzetet. F.Z. Palóc Szőttes Népművészeti Találkozó 1992. augusztus 20. de 10.00-tól Megnyitja: Nagy Ignác Hollókő polgármestere Ünnepi köszöntőt mond: Korill Ferenc a Megye Gyűlés Elnöke Fellépő csoportok: Hollókői Gyermektánccsoport Hollókői Ifjúsági Néptánccsoport Hollókői Asszonykórus Boróka Néptáncegyüttes - Szécsény Kaláris Asszonykórus - Karancslapujtő Nagylóci Gyermektánccsoport Mátraszelei Asszonykórus Búzavirág Néptáncegyüttes - Csehszlovákia Nógrádsipeki Pávakor Muzsla Táncegyüttes - Pásztó Nógrád Népiegyüttes - Románia Litkei Általános Iskola Gyermektánccsoportja Kisterenyei Népdalkor Kenderike Gyermektáncegyüttes - Palotás Nógrádmegyeri Asszonykórus Kazári Hagyományőrző Együttes Csilingelő Gyermektánccsoport - Szécsény Kazári Asszonykórus Salgótarjáni Zeneiskola Népzene Tanszakának növendékei Hagyományőrző Cigánycsoport - Szécsény Rozmaring Népdalkor- Pásztó, Szurdokpüspöki Varsányi Gyermektánccsoport Mórahalmi Parasztkórus Szájharmonika Együttes - Mihálygerge Hagyományőrző Együttes - Mihálygerge IPOLY Néptáncegyüttes - Mihálygerge Pillanatkép a kazári hagyományőrző együttes tavalyi műsorából Vidám vásár már volt - „csak” fel kellett újítani Mindenki találhat valamit Vásárra készül a megye- székhely. Méghozzá nem is akármilyenre: vidámra! Az ünnepnapokon rengeteg program ígér kellemes szóra­kozást a városlakóknak. Ka- kuk Józseffel, a Toyota-Ka- kuk Kft. vezetőjével, a vásár életre hívójával egy kis visz- szapillantással kezdtük a be­szélgetést.- Tavaly volt az első Vidám vásár Salgótarjánban. Hogyan vonná meg annak a rendez­vénynek a mérlegét?- Helyesbítenem kell: nem az volt az első, csak a korábbi idő­1. úti iskola helyén volt a szín­pad, körülötte folyton ott nyüzsgött a hatalmas tömeg. Lehet, hogy azért maradt meg bennem mindez olyan erősen, mert egy gyereknek nagy él­mény a forgatag. Egy éve bebi­zonyosodott, hogy a mai kis­gyerekek ugyanígy vannak ez­zel. Miként a felnőttek is: hi­szen elfelejthetik a gondjaikat néhány napra, és ez is valami!-Kinek ajánlja elsősorban, hogy látogasson ki a Vidám Vá­sárra?- Azoknak, akiknek valóban szabad lesz ez a néhány nap. Tavaly Szojka Ferenc (balra) is jutalomban részesült szakban - még gyermekkorom­ban tartott vásárokat sokan már elfelejtették. Az ötlet tehát nem kimondottan „forradalmi”, csak fel kellett idézni a múltat.- Hol voltak a régi vásárok?- A bíróság és a sportcsarnok között. Emlékszem: hatalmas volt a forgatag, a párhuzamos kis utcácskák tele voltak a ke­reskedők sátraival, és töménte­len sok meglepetéssel, csalo­gató műsorokkal várták az oda látogatókat augusztus húszadi­kán. S ha az ünnep több napos volt, akkor természetesen a többi pihenőnapon is. A Május Akik nem a házuk körül tevé­kenykednek. akiknek nincs tel­kük, vagy nem pont most üdül­nek a Riviérán. Akik sportolni szeretnének, akik a koleszterin­szintjükre kíváncsiak, de nincs többszáz forintjuk egy-egy vizsgálatra (mert erre is lesz le­hetőség). És azoknak, akik ha­zatérve a telekről szórakozni vágynak. Szóval mindenkinek.- Készülnek-e valamilyen kü­lönleges meglepetéssel?- Én az operettestet tartom az egyik fénypontnak. De ezt is úgy kell nézni, hogy biztos van olyan, aki nem szereti az operet­tet, még akkor sem. ha Oszvald Marikáék is „házhoz jönnek”. Biztosan nem akad olyan, aki­nek egyik program sem nyeri meg a tetszését!- Volt-e olyan tervük, ami nem valósult meg?- Nem. Azzal, hogy a gyere­keket különböző játékok, vetél­kedők várják, a sportolni vá­gyók a kispályás labdarúgástól a teniszen és a lábteniszen át az atlétikáig szinte mindent megta­lálnak, az egészségükért aggó­dókat pedig egészségvédelmi tanácsadás várja, úgy érzem, minden olyanra gondoltunk, ami érdekelheti az embereket. Az csak utólag derül ki, hogy kifelejtettünk-e valakit.- Milyen látogatottsággal lenne elégedett a rendezvény után?- Ha már néhányszáz ember­nek örömet tudunk szerezni az­zal, hogy biztosítani tudjuk a szórakozását, akkor nem éltünk hiába.- Mi ebben az egészben a vállalkozó haszna? Van-e egyáltalán?- Ezt nem vállalkozói, hanem lokálpatrióta szemmel kell nézni. Tavaly bejöttek az elkép­zelések. Amikor a különböző sportversenyek százakat, a színpadi műsorok ezreket moz­gattak meg, már akkor eldőlt: mindezt folytatni kell, és újra hagyományt kell teremteni be­lőle. Az idén annyiban más a helyzet, hogy az ünnep négyna­pos, tehát nagyobb kínálattal kell előrukkolni.-Az mégiscsak furcsa, hogy a befektetett munkából nincs anyagi haszon. Vagy valamit mégis kapnak érte a szervezők?- Maximum elismerést. De mi nem azért dolgozunk. És a rendezvényt sem kívánjuk kisa­játítani magunknak. Ha valaki úgy érzi, hogy meg lehetne ezt oldani jobban, az bizonyíthat! (Balázs) „Tanulni lehessen ezt a mesterséget” Tizenkét esztendővel ezelőtt még vászonháznak hívták, ké­sőbb, hogy funkciója kiteljese­dett, a szövőház nevet kapta. Ezt viseli ma is Hollókő, az élő skanzen egyik legnépszerűbb, tradicionális épülete, melynek szerepét Ispán Dániel, annak vezetője mutatta be a vele ké­szült beszélgetés során.-Négy éve működik a mos­Postamúzeumi részlet tani formájában: ki-ki érdeklő­dése szerint a kenderfeldolgo­zás, szövés mozzanatait felvil­lantó kiállítást tekinti meg, vagy az igény szerint rendszeresített bemutató foglalkozáson vesz részt, amit Mikula Rezsőné tart. Legtöbben a népművészeti tár­gyakat árusító üzletrészbe is be­térnek - mondja a fiatalember. Tapasztalatuk, hogy a beté­rők - főleg gyermekcsoportok, nagycsaládosok - túlnyomó ré­sze az egyéb kulturális lehető­ségekhez hasonlóan látni, s nem elsajátítani kívánja a szövést.- Nekünk mégis az a célunk, hogy tanulni lehessen ezt a mes­terséget - jegyzi meg Ispán Dá­niel, aki korábban információs irodát vezetett, hivatása: nép­művelő. Járt Erdélyben, ahol az eredeti népi tradíciók gyökereit megismerhette. Szívesen ül a szövőszékhez, s megfogja a vé­sőt is, hogy fába faragja legben­sőbb gondolatait. „Esküszöm az élő istenre, hogy Ő császári és apostoli kirá­lyi Felségéhez, Ő Felsége ural­kodó házához, a magyar korona országainak alkotmányához hű leszek ..olvasható a holló­kői Postamúzeumban, egy 1914. július 21-én Sopronban keltezett, postatisztviselői eskü­ről szóló igazolványon. Kovács Pál, a múzeum gondnoka szíves szóval mesél a faluzó postásról, aki nem járt házakhoz. Sípszóval jelezte ér­kezését. majd átadta, illetve át­vette a küldeményeket. A múzeumban látható posta- és távközlés-történeti kiállítás két részből áll: az első teremben a Nógrád megyei és a hollókői vidéki posta, illetve távközlés tárgyi és írásos emlékeit tekint­hetik meg a látogatók. A máso­dik rész a különböző korsza­kokkal ismerteti meg az érdek­lődőket. Nógrádban az őrhe­gyek, kitekintők a hírközlés Ispán Dániel fontos láncszemei voltak. A távírdák mindennapos te­vékenysége mellett a postames­teri tevékenység tárgyi emlékeit is őrzik itt: a szarukürtöt, a pos­takocsit kísérő postalegények. fegyvereit, díszes tölténytáská­ját, latsúlykészletét. -Mihalik-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents