Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-19-20 / 196. szám
Élelmiszeripari szakemberek arról, hogy mi dagasztja az új cipó árát? Nemcsak a kenyér, hanem az ára is új lesz 4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. augusztus 19-20., szerda-csütörtök Régi szokás, hogy augusztus 20-án sütnek először az új búza lisztjéből. A babona szerint, ha a kemencében az új cipó, miközben sül, kettéhasad, s kár éri a ház népét. De a hagyomány azt is állítja, hogy az új kenyér megóv a bajtól! Ez nem ártana! Mert bár az idén is van búza, van liszt, lesz új kenyér, ami rendjén is lenne, az azonban kevésbé, hogy nemcsak a kenyér, az ára is új lesz: ismét emelkedik. Csak az szomorít el mindenkit, hogy a - most már - 7 forintos búzából lassacskán 40 forintossá dagad a cipó. Tavaly mázsánként 580 forintért adták az étkezési búzát, idén 670-ért. Mi volt az növekedés oka? A kérdést a megye egyik legnagyobb gabonatermelő szövetkezete, az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Mgtsz-nek az elnökének, Sajgó Ferencnek tettük fel.- Az ipari termékek ára az elmúlt három évben 200 százalékkal emelkedett. Ez igaz a termelésében szükséges műtrágya, növényvédőszer, energia és a segédüzemágak alaktrész árait illetően is. Ahhoz, hogy jövedelmező legyen a búza. vagy bármilyen gabona termelése, nekünk is tovább kell hárítanunk ezt az árnövekedést.- Mennyi búzának kellett volna teremnie hektáronként, hogy a mostani körülmények közt is gazdaságos legyen a termelésük? Egyáltalán, milyen volt a búzatermésük az idén?- Jó minőségű búzát arattunk. 31 feletti volt a sikér tartalma, megyei szinten a termésmennyisége is jónak számít. Hektáronként átlagosan 4,5 tonnát takarítottunk be. De csak közel 5 tonnás átlag mellett lettünk volna a mai eladási árral nullszaldósok.- Gondolom az időjárás is hátrányosan befolyásolta a terméseredményeket.- Két éve hasonlóan nagy aszály volt. Tavaly mindent elmosott az eső, holott kiemelkedően jó termés ígérkezett. Most szintén a szárazság okozott problémát. Harmadik éve már, hogy nem úgy jönnek össze a dolgok, ahogyan szeretnénk.- Ha jól értem, jelenleg veszteséges ezen az áron eladniuk a gabonát. Miért teszik meg ezt mégis?- A termelés finanszírozása érdekében hiteleket vettünk fel, ezeket törlesztenünk kell. Szövetkezetünk, mert nem volt hitelképes, bankkölcsönt nem kapott. így a balassagyarmati Ag- rokerrel kötött szerződést. Ok biztosították a működésünkhöz szükséges anyagokat. Ennek fejében az értékesített tennést, vagy annak egy részét a gabo- naforgalmi vállalat kapja. Ők azonban meghatározott áron veszik át a búzát.- Ki állapította meg a gabonaárakat?- A Mezőgazdasági Termelők Nógrád Megyei Szövetségén belül működik egy úgynevezett gabonaválasztmány. A betakarítás előtt ők tárgyaltak a gabonaforgalmi vállalattal. Az árat illetően is ők egyeztek meg.-A termelők költsége a fogyasztók lapos pénztárcája miatt nem tud a piacra törni. Miért nem próbálkoznak a lehetőségekkel úgy sáfárkodni, hogy elegendő legyen a pénz, amit a termésért kaphatnak?- Az USÁ-ban, Oroszországban, ahol jóval nagyobb területen gazdálkodnak, kevés költséggel, de alacsonyabb hektáronkénti hozammal dolgoznak. Nálunk, ahol a területek korlátozottak, nincs más választásunk. Szükséges alkalmazni a drágább technológiát, a műtrágyát, a vegyszereket.- Nézetem szerint a döntő tényező az energia és a kemikáliák árának emelkedése, valamint, hogy velünk is mindenben megfizettetik a fogyasztói adót. Vegyük a gázolaj példáját. Mi nem luxuscélra használjuk, hanem termelésre! Ha csak itt engedné el az adót az állam, már nullszaldósok lehetnénk. A gabona árának emelkedése szükségszerűen vonzotta azt, hogy a liszt is drágább lett. Az intézkedésről a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi Vállalat igazgatójánál, Schuchmann Rezsőnél érdeklődtünk.- Azon kívül, hogy az alapanyagot drágábban tudjuk beszerezni, emelkedtek az energiaárak, valamint a munkabérek, azok járulékai, és a készletezési költségeink is. Mi ezt a húsz százalékos alapanyagár növekedést, és a feldolgozás költségeinek emelkedését vittük be a liszt áremelésbe.-A betakarítás megkezdése előtt a gabonaválasztmánnyal tárgyalásokat folytatott a gabonaforgalmi vállalat arról, mennyiért veszi át az étkezési búzát. Önöknek tehát komoly beleszólásuk volt abba, mekkora legyen a mázsánkénti ár.- Megállapodás nem született, csak egyezkedési tárgyalások folytak. A mezőgazdasági üzemek 750-800 forintot kértek mázsánként, azonnali fizetéssel. A mi első ajánlatunk augusztus 31-ei kifizetési határidővel 650 forint volt, majd módosítottuk 670 forintra. Amennyiben valaki október 31-ig fizet 700 forintot, december 31-ig 730 forint ad a búzáért mázsánként. Ezen az alapáron felül jár még a minőségi különbözet, minőségi felár, beszállítás költsége. Úgy vélem, az árat a kereslet-kínálat határozta meg végülis.- Önök mennyiért adnak tovább egy mázsa lisztet?- Augusztus 3-tól érvényes termelői árak szerint a rétesliszt 1920 forint, a kenyérliszt 1680-1400 forint lett. Összevetve a búza és a kenyérliszt árjegyzéseket, az arányok nem nagyon térnek el a bécsi börze ezévi júniusi áraitól. Egy lényeges különbség azonban megfigyelhető: a világban a malmok nem készleteznek, nálunk pedig átlagosan fél évig kell tárolnunk a felvásárolt gabonát, ami jelentős költségtöbblettel jár!- Tehát bizonyos, hogy az önök költségein semmit nem lehet megfogni? Szükséges ilyen felárra! továbbadni a lisztet?- Ha valaki drágábban veszi az alapanyagokat, drágábban kell adnia a kész terméket is. A liszt előállítása esetén jelentős az alapanyagköltség. Ehhez járul a készletezés ára. Nekünk átlagosan hat hónapig kell finanszíroznunk a búzát. Mivel a vállalat forgóeszközállománya nem elegendő, a felvásárlásra magas kamatozású kölcsönt kell felvenniük. A 36-38 százalékos kamat pedig a 670 forintos mázsánkénti árat további 17-18 százalék készletezési költség terheli, ez közel plusz 130 forintot jelent! És akkor még csak az alapanyagot vettük meg. A tárolási költség és a gabona szállításának az ára még sehol nincs. A gondok ellenére megnyugodhatunk: búza van. Csak többet kell fizetni érte, mint tavaly ilyenkor volt. A gabonaforgalmi vállalat éves őrlőkapacitása 32 ezer tonna, az ehhez szükséges étkezési búza kétharmada már raktáron van, tehát liszt is lesz. Csak az is drágábban, így a kenyér, a péksütemény ára is növekedik majd. Hogy mikortól és hány százalékos emelkedésre számíthatunk. Kovács Pétert, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat műszaki igazgató-helyettesét kérdeztük. Elmondta: cégük a kenyér, a zsömle és a kifli árát augusztus 17-től emelte, egyéb termékeik szeptember 1-től drágábbak.- Mit jelent az áremelés például 1 kilogramm kenyér esetén, mennyibe kerül majd?- Erre nehéz lenne válaszolni - mondta a műszaki igazgató -, mert mi nem szabhatjuk meg a kereskedőknek mennyiért adják a termékeinket, nekünk csak ajánlott áraink vannak. A tapasztalataink szerint a javaslatainknál drágábban kerülnek forgalomba az áruink.- Valamennyivel mi is drágábban leszünk kénytelenek adni termékeinket - mondta- Barják Mária, salgótarjáni sütő kisiparos. - Nálam egy kilogramm kenyér most 38 forint, nem hiszem, hogy ezt túl sokkal tudnám emelni, mert szinte lehetetlen lenne eladni. De egy biztos, augusztus 20-ig, az új kenyér ünnepéig, sőt ebben a hónapban, nem emelek árat. Egyébként ilyenkor a többi pékkel hozzávetőleg megállapodunk, milyen mértékben növeljük az árainkat. Most inkább szeptembertől várható az emelkedés, de még utána is lehet bármi! Ha ismételten drágul a liszt, mi is kénytelenek leszünk követni azt. Fenyvesi Ágnes A szécsényi malomban korszerű techikával dolgoznak „Mint a szegény ember köpenye, lyukas, de használható” Megyénk három közéleti személyiségének véleménye az Alkotmányról Milyen jelenlegi Alkotmányunk? Hogyan kellene változtatni? Milyen legyen az új? Erről mond véleményt jelen ösz- szeállításunkban a politikus, a jogász, a történelemmel foglalkozó értelmiségi, a társadalmi folyamatokat figyelemmel kísérő felelős közéleti ember. Dr. Várkonyi József, a köz- társasági megbízott területi hivatalának vezetője:- Jelenlegi Alkotmányunk olyan, mint a szegény ember köpenye: toldozott-foldozott, de azért a rendeltetésének megfelel. Ugyanakkor van egy igen nagy előnye: sokkal jobb, mint újkorában. Az 1949. évi XX. törvényt pontosan 43 évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án hirdették ki. Pár hónap alatt készült el, és mint az évszám is mutatja, mintája a szovjet Alkotmány volt. Szövegét többször módosították, 1989 őszétől pedig mintegy nyolc törvény alapvető, lényeges módosításokat hajtott végre a korábbi szabályozáson. Ezért alkalmas arra, hogy céljának megfeleljen. Természetesen nem hosszú távra. Ezt jelenlegi Alkotmányunk is kifejezésre juttatja: „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piac- gazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elfogadásáig — Magyar- ország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg.” Két lényeges kérdésre kaphatunk ebből választ. Az egyik, hogy az 1989. őszi első és alapvető módosítások a békés politikai átmenet elősegítését szolgálták. A másik pedig az, hogy új alaptörvényt kell alkotni. A lényeges módosítások közül most csak egyet említek. Amennyiben több párt szabad működését az Alkotmány nem tette volna lehetővé, úgy 1990 tavaszán nem lehetett volna hazánkban szabad választásokat tartani. A másik az új Alkotmány elfogadása. Egyesek szerint a rendszerváltozást új alkotmánnyal kellett volna kezdeni. Való igaz, hogy a forradalmi hatalmi-politikai változáDr. Várkonyi József sok mindig együttjárnak az al- kotmányozó nemzetgyűlés ösz- szehívásával. Gondoljunk a francia forradalomra, vagy nálunk az 1848-as tavaszi törvényekre. Nálunk békés rendszer- változás történt. Ennek alkotmányos lehetőségét a korábbi alkotmányon 1989 őszétől végrehajtott módosítások megteremtették. Új alkotmány kidolgozása, mely hosszú évtizedekre szól. több éves előkészítő munkát igényel. Ez a munka már megkezdődött, és ehhez igen jó tapasztalatokat nyújt a jelenlegi alaptörvényünk gyakorlati érvényesülése, és az Alkotmány- bíróság vonatkozó határozatai. Szó sincs arról, hogy semmi sem maradhat meg a jelenlegi Alkotmányból a készülő újban. A legalapvetőbb alkotmányos jogok, a hatalom gyakorlásának, a hatalmi ágak szétválasztásának intézményrendszere megfelelően szabályozott. Hatalmas jogalkotói munkát jelent számunkra a teljes jogrendszer átdolgozása. Az Országgyűlés által eddig megalkotott új törvényeknek is igen nagy szerepük lesz az új Alkotmány kidolgozásában. A jogszabályok rangsorában az Alkotmány van az első helyen, ezek összhangját is biztosítani kell. Szükség van-e most azonnali módosításokra? Tapasztalhattuk, hogy az előző hasonlattal élkve, ez a köpeny itt-ott lyukas és befúj alatta időnként a szél. Gondolok itt elsősorban a kinevezések gyakorlására, hogy csak a legaktuálisabb kérdést említsem. Indokolt volna a pontosabb, egyértelműbb szabályozás. Ehhez természetesen a pártok konszenzusára van szükség. 1989 őszén, amikor a mai legnagyobb pártok még ellenzékben voltak, könnyebb volt az alapvető, igen lényeges mkódosítá- sokban megegyezni. Ma már a legkisebb kérdésben is sokkal nehezebb. Abban bízhatunk, hogy a pártok ezekben a kérdésekben talán hosszabb távon fognak gondolkodni, felül tudnak emelkedni a szűk, aktuálpo- litikai érdekeiken, és a fiatal demokráciánkért, az ország politikai stabilitásáért érzett felelősségük tudatában megtalálják a legjobb, hazánk és az állampolgárok egyetemes érdekeit szolgáló megoldást. Dr. Szita András, KMTH törvényességi osztályvezető:- A Magyar Köztársaság alaptörvénye a jelenlegitől gyökeresen eltérő viszonyok között keletkezett. A rendszerváltás alkotmányossága érdekében szükségszerűen módosítani kellett. Az elmúlt két és félévben végrehajtott többszöri módosíDr. Szita András tás és kiegészítés után alapvetően megváltozott jellege, elvesztette dekleratív, túlpolitizált tartalmát. Lényegében tükrözi az országban végbement politikai, társadalmi és gazdasági változások meghatározó sajátosságait. Mindezek mellett és ennek ellenére szükség lenne egy új Alkotmány megalkotására. Ehhez azonban hosszú időre van szükség. Az új Alkotmánynak időállónak, átfogónak és korszerű szemléletűnek kell lennie. Az ilyen követelményeknek megfelelő alapokmány kimunkálása alapos előkészítést, két-három évet, esetleg még több esztendőt vesz igénybe. Éppen ezért gyorsabban járható útnak látszik és a politikai célok eléréséhez célszerűbbnek tűnik, ha a jogrendszer átalakítása egy-egy jogág, jogterület törvényekkel való modernizálásával, újraszabályozásával történik, és az alkotmányon mindig csak az éppen szükséges módosításokat végzik el a törvényalkotók. Már most vannak elképzelések egy új alkotmányról. A közigazgatásban dolgozók, vagy a közigazgatáshoz közelállók véleménye is kialakult. Ezek közül álljon itt néhány, ha nem is mindig a leg- fontosabb.Az alapokmány szerkezetét alapvetően az intézményrendszer határozza meg, de megfontolandó az önkormányzatokról szóló fejeztet előbbre sorolása, mert az ön- kormányzatok nem csak végrehajtó szervezetek. Az önkormányzatokon belül különbséget indokolt tenni az Alkotmányban is a települései (városi-köz- ségi-kerületi) és a területi (megyei, fővárosi) önkormányzatok között, mégpedig sok tekintetben. Segíthetné az Alkotmány a helyi közügy (önkormányzati ügy) jelenleginél pontosabb definiálását. A községek, városok helyzete különböző. Vannak gazdag és hátrányos helyzetű települések. Jó lenne, ha az alapokmány az utóbbiakra kiemelt figyelmet fordítana. Az önkormányzatok szempontjából is fontos lenne az Alkotmánybíróság feladatkörének újraszabályozása, részletesebb körülírása, és így tovább. Összevéve, az Alkotmány tartalmazhat keretjellegű, vagy mindenre kiterjedő részletes szabályozást. Az egyik favorizálása sem lenne célszerű. Talán a jelenleginél némiképp részletesebb normák kialakítására lenne szükség. Erdős István, tanár, népművelő, a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója:- A mai ember alkotmányos, törvényi védelme fikció. Nincsenek meg az Alkotmányban és a törvénykezésben a garanciák, amelyek az emberi szabadságot, függetlenséget garantálnák. Ez akkor így van, ha az Alkotmány írott szavai ezt biztosítják. De a mindennapokat befolyásoló törvénykezés ezt nem tudja továbbvinni az egyes ember életébe, aki az elbizonytalanodó gazdasági helyzetben a „papíron” garantált jogaival is képtelen élni, mert esetleg éppen nem tud megélni. Ezt érzi a magyar Parlament is, lázas sietséggel végzi a törvényalkotást, amely az új viszonyok között a folyamatokat segítené (demokrácia, piaci viszonyok, tulajdonviszonyok stb), de sajnos sok hibával. Van egy országérErdős István dek, és van a politikai pártok jépieke. A törvénykezésnek az ország érdekében kellene megszületnie. Néhány éven belül mindenképpen új Alkotmányra van szükség, stabil, garantált jogrendszerre. Addig is, ne cséplőgép-gyorsaságú törvény- alkotás, hanem még szigorúbb szakmai munka folyjon, s mindez hosszú távra szóljon. —mér
