Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-18 / 195. szám

1992. augusztus 18., kedd BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Labormüszerek • Cserhátsurány. Nincs messze az idő, amikor a falu la­kóinak nem kell már Balassa­gyarmatra utazniuk orvosi vizs­gálatra, mert az helyben is elvé­gezhető lesz. Az orvosi rende­lőbe 1 millió 200 ezer forintért különféle ellenőrzésekre alkal­mas laboratóriumi műszereket vásárolnak, s számítógépre vi­szik a betegnyilvántartást. Átadták a kutat • Cserháthaláp. A meglévő egyetlen kút vízhozama elma­rad az igényektől, ezért újabb 150 méter mély víznyerő helyet fúrtak. A második kút rend­szerre való rákapcsolásával már biztonságossá válik a vezetékes vízellátás a községben. Búcsú Csitáron 9 A Honthoz közeli csitári bú­csúhelyen augusztus 22-én és 23-án, tehát szombaton és va­sárnap tartják a Nagyboldo­gasszony napi búcsút. Az egyre népszerűbb, külföldiek által is mind nagyobb számban látoga­tott kegyhelyre többezer embert várnak. Kikérték a jegyzőt • Balassagyarmat. A Köztár­sasági Megbízott Területi Hiva­tala kikérte dr. Tóth János kör­zeti jegyzőt, aki szeptember 1-jétől foglalja el új beosztását. Az önkormányzat pályázat út­ján szándékozik betöltetni a megüresedett állást. A szep­tember 15-ei határidőig beér­kező pályázatok alapján a testü­let a szeptember 29-ei ülésén hozza meg a döntését. iiOinapi s^dfiiiitiKDo: Jáíonyterenye ! es környéke" összeállítással találkozhat a kedves olvasó Kastély állott, most szeméthalom (Folytatás az I. oldalról) de összefogással megoldható. Számítunk Buják segítségére. A kérdésre, hogy kik bontat- ták le a kastélyt, ezt a felelte:- A szandai téesz akkori ve­zetése a ludas. Sok káder épített magának házat a lebontott kas­télyból elhordott építőanyagból. A két magtár, a szin, a volt szeszgyár, az iskola és az egy­kori cselédház épülete még áll. Az utóbbiban laknak.- Minden adott itt az idegen- forgalom fellendítéséhez - je­gyezte meg kísérőnk. - A táj gyönyörű, a közelben tó talál­ható, az épületek átalakíthatok volnának szálláshellyé, esetleg lóistállóvá. A Szent-Györgyi emlékparkot felkereső vendé­gek lóháton barangolhatnák be a Cserhát hegység rengetegét. Szanda polgármestere nem éppen lelkendezve fogadta az emlékpark építésének hírét.- Kicsit a fellegekben jár Mucsina Gyula - vélekedett Ba­latoni János. - Az elképzelés megvalósítása többmillió fo­rintba kerülne, pénzből pedig kevés van. A szeméttelep eltün­tetése jó gondolat, mert valóban rondítja a szép vidéket. Mi már tudjuk is, hol lesz a falu szemét­telepe. Neki is feltettem a kérdést:- Kik bontották le a Szent-Györgyi-kastélyt?- A gyarmati járás építési osztálya 1972-ben utasította erre a szandai termelőszövetke­zet vezetését, mert életveszé­lyessé vált a kastély. A téesz gépalkatrészek raktározására és búza tárolására használta azt. A mezőgazdasági üzem párttitká­raként minden tőlem telhetőt megtettem a kastély felújítása érdekében, még levelet is írtunk az akkor éppen Angliában tar­tózkodó Szent-Györgyinek. Kértük, egymillió forinttal já­ruljon hozzá a kiadásokhoz, de nem is válaszolt. Egyébként hozzávetőlegesen hússzor ti­zenhárom méter alapterületű, három és fél méter magas volt a kastély, félkörívű előterasszal, alatta pincével. Különben a termelőszövetkezet négy szol­gálati lakást épített az onnan el­szállított kőből és téglából. Patkós István, Buják polgár- mestere a többi között a Szent-Györgyi család történe­tének lelkes kutatója. Az q ta­nácselnöksége alatt, 1989. no­vemberében avatták fel az űj ál­talános iskolát, melyet Szent-Györgyi Albertról nevez­tek el. A következő év szep­temberében az ő meghívására állította ki a rajzait és a festmé­nyeit az intézményben az öz­vegy, Marcia Szent-Györgyi.- A Szent-Györgyi-kastély helyén lévő szeméthalom nem­csak Terény és Szanda, hanem az egész megye szégyene. Mie­lőbb el kell onnan tüntetni, s legalább egy emléktáblát ott el­helyezni -jelentette ki. Két vaskos dossziét vett elő a páncélszekrényből, megmuta­tott néhány féltett kincset az 1984-ben kezdett kutatás do­kumentumai közül, s közben magyarázta:- Szent-Györgyi Albert éde­sapja, Szent-Györgyi Miklós 1865-ben Marosvásárhelyen született. Régi nemesi székely családból származott. Pontosan nem tudni, mikor és miért jöttek Kiskérpusztára, ám írás őrzi: kétezer hold szántó, kaszáló, erdő és legelő tartozott a birtok­hoz. A családfőt 1905-ben be­választották a megyei közgyű­lésbe. A família Budapestre köl­tözött, az 1908. évi kiskéri ki­mutatásban már nem szerepel. Kisvártatva folytatta:- Szent-Györgyi Albert két elemit járt Kiskérpusztán: erről a néhai osztálytárs, a tavaly el­hunyt Szaniszló Istvánná mesélt, akivel hangfelvétel készült. A fővárosi református gimnázi­umban jól tanult, a bizonyítvá­nyában - mutatta - csupa 2-es. de inkább 1-es érdemjegy sze­repel. A szokásos kérdésre, ki, mi akar lenni, ime, azt a választ adta: orvos. Kapcsolatukról így beszélt:-Kétszer írtam neki, mind­kétszer válaszolt. Élénken éltek benne a nógrádi emlékek, mert eképpen fogalmazott: „Az én egész gyermekkorom Kiskér- pusztához kötődik, csak az ott eltöltött idő hagyott nyomot bennem.” Tehát amikor jogos a lokálpatrióta büszkeségünk, hogy e tájról indult útjára a ké­sőbbi világhírűvé vált tudós, a vele szembeni kötelezettségün­ket sem feledhetjük. Többek között éppen ott kell ápolni az emlékét, ahol boldogságban töl­tötte a gyermekéveit. Kolaj László Már új búzából sütik a kenyeret Mondják, Balassagyarmaton Hegedűs Gábor pékségében sü­tik a legjobb kenyeret. Bizo­nyára így van. hiszen az ő üze­mének forgalma a legnagyobb az Ipoly parti városban. Naponta 40-42 mázsa ke­nyeret és 5-6 ezer péksüteményt sütünk - felelte érdeklődé­semre. - Ám ettől többet is el­adhatnánk. Télen 20-30 száza­lékkal kevesebbet termelünk, mert kisebb a vevői igény. A mester harminc évvel ez­előtt tanulta ki a pék szakmát. A szüleinek ennyire futotta a lehe­tősségéből. Idővel olyannyira megszerette a mesterséget, hogy a sütőipari technikumot is elvégezte. Elmondása szerint, korábban nyereségesebb volt az iparág. A kenyér kilogrammját a liszt árá­nak négyszereséért adták, ma két és félszeres ez az arány. Két éve maszek. Hajdani munkáltatójától, a helyi áfésztól öt évre béreli az épületet, ame­lyet majdan szeretne megvásá­rolni. A berendezés a sajátja. A Kossuth utcai pékségből Balassagyarmat, Ipolyszög, Nógrádmarcal, Szügy, Magyar- nándor, Mohora, Csesztve, Őr­halom, Hugyag harmincegy üz­letébe szállítják az egy és két ki­lós házi jellegű és a Sió kenye­ret, valamint a péksüteményt. Gyarmaton két saját bolt is tar­tozik a „birodalomhoz”, amely összesen másféltucat embernek biztosít tisztes megélhetést. Köztük a saját feleségének és a vejének, aki az üzem vezetője. Miként megtudtam tőle, nem bánta meg a két esztendővel ez­előtti döntését. A maga ura, senki nem szól bele, mit, ho­gyan csináljon, Igaz a saját zse­bére dolgozik.- Mi már új búzából sütjük a kenyeret - újságolta. - Igazán jó minőségű az idei kenyérnek való, szerintem jobb a tavalyi­nál. Különben az érsekvadkerti malomból kapom a lisztet. Hegedűs Gábor ma sem ide­genkedik a kétkezi munkától, szükség esetén besegít. És amit süt, meg is eszi. Állítja, nincs fölségesebb étek a zsíros ke­nyérnél, paradicsommal és pap­rikával. (kolaj) Megyénkben harmadikként: maszek patika Gyarmaton Megbarátkoztak a vízzel Megszűnik a bölcsödé Bő egy héten át a terényi általános iskolások, szám szerint húszán, a pásztói strandon tanultak úszni. A kisegítő iskolában volt a szál­lásuk, s a Dózsa György Általános Iskola testnevéléstanára okí­totta őket a tempózás tudományára. A kezdeti idegenkedés után a lányok és fiúk rövid idő alatt megbarátkoztak a vízzel, s a napok múlásával egyre biztonságosabban érezték magukat a nedves kö­zegben. Mire pedig elérkezett a hazaindulás napja, már vidáman és felszabadultan szelték a habokat. Felvételünkön a medence szélén pihenőt tart a terényi iskolások egy csoportja. Fotó: Rigó Érsekvadkert polgármesteri hivatala áprilisban 155 apró gyermekét nevelő szülőt kérde­zett meg írásban, hogy a közeli jövőben bölcsödébe kívánják-e adni a csemetéjüket, vagy sem. Az érdeklődésre mindössze 44-en válaszoltak, s csak két szülő jelezte, igénybe szeretné venni az intézményt. A röpke felmérés is igazolja, nem mutatkozik különösebb igény a bölcsödére a települé­sen. Ezért a képviselő-testület úgy határozott, hogy december 31-ei határidővel megszünteti a Ságvári Endre bölcsödét. Az itt foglalkoztatott dolgo­zókat részben nyugdíjazzák, részben más önkormányzati in­tézményben kapnak munkát. Átköltöztették a galgagutai postát Galgagután a közelmúltban a falu széléről a központba költöztették a postát, s így az a helybeliek többsége számára könnyebben megközelíthető. Áz erre a célra átalakított volt tüzoltószertárban a hivatal alkalmazottjai is kedvezőbb körülmények között végezhetik a munkájukat. Fotó: Rigó Újra három gyógyszertár van Balassagyarmaton, akárcsak a II. világháború előtt. Ám idő­közben a lakosság lélekszáma a többszörösére gyarapodott. Három vállalkozó szellemű férfi nyitotta meg a Rákóczi út 51. szám alatt a rendkívül deko­ratív Szent György Gyógyszer- tárat. Megyénkben ez a harma­dik. az Ipoly parti városban az első maszek patika.- A városgazdálkodási válla­lat lerobbant irodáját vettük bérbe, újítottuk fel és alakítot­tuk át - mondta Kaszás István. - Aztán hozzáépítettünk egy új szárnyat. A beruházáshoz fel­vettünk 4,1 millió forint start - és 1,2 millió forint vállalkozói hitelt, ezeket húsz-, illetve negyven százalékos kamattal hat év alatt keli visszafizetnünk. Továbbá kaptunk 1,5 milliós munkahelyteremtő támogatást. Mi késztette a triót e ritka vállalkozásra? Szemre is tetszetős, mondhatnánk: elegáns a maszek gyógyszertár. roio: tvigi- Olyan tevékenységbe akar­tunk fogni, amire szükség van - így Kondás Lajos. - Hosszú­távú biztonságra törekedtünk. A gyógyszertár létesítése mindkét szempontnak megfelel. A belépőnek azonnal szem­betűnik, nem a megszokott gyógyszertárak egyikében jár.- Színvonalas, emberköz­pontú gyógyszertárat akartunk - magyarázta Adám György. - Olyat, ahová jóérzéssel jön be az ember, s ahol gyorsan és kul­turáltan kiszolgálják. A komp­lexebb ellátásra törekszünk, a megelőzésére helyezzük a hangsúlyt, gyógyhatású termé­keket és kozmetikumokat is ezért tartunk. A vállalkozóknak másfél mil­lió forintot kellett letenniük, hogy elnyerjék a bérleti jogot. Ehhez jön a havi 40 ezer forint bérleti díj. Szeretnék megvenni az épületet, remélik, nem üt­köznek „falakba”. (K.L.) Még hatvanmilió kellene Kedvező hírrel fogadott Nándori Ferenc, Bércéi pol­gármestere, aki boldogan el­újságolta: nemrégiben kapták meg az értesítést, miszerint a kormány 30 millió forintot juttat az űj általános iskola építésére. Kétségtelenül nagy szükség van a pénzre, hiszen a település saját erőből képte­len előteremteni a 200 milliós beruházás anyagi fedezetét. Különben messzeföldön nem lesz párja a berceli álta­lános iskolának. Persze, amennyiben teljesen elkészül. Mert úgy néz ki a helyzet, hogy anyagiak hiányában egyelőre csak az iskolai szár­nyat fejezik be, az étteremre, a konyhára csak későb kerül­het sor. További 60 millió fo­rint állami segítségre volna szükség, hogy jövő szeptem­berben megkezdődhessen a tanítás oktatási intézményben. Balassagyarmat és környéke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents