Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-18 / 195. szám

Aprópénzhiány a Kárpátalján Kárpátalján már huzamosabb ideje az aprópénz a legszámotte­vőbb hiányosság. Olyannyira, hogy ha valaki az üzletekben ra­t aszkodik a visszajáró kopekek- ez, akár egy óra hosszat is vára­kozhat a pénztárnál, amíg valaki apróval fizet. A helyzet „orvos­lása” végett a területi állami köz­igazgatás gazdasági bizottsága úgy döntött, hogy mind a keres­kedelemben, mind a szolgálta­tásban kerek árakat vezetnek be. Vagyis: 50 kopeken alul lefelé, 51-en felül pedig felfelé kerekí­tenek. Gyakorlatilag tehát hétfő­től kezdve Kárpátalján a kopek nincsen forgalomban. Aggasztó drágulás Németországban A német kormányzatot ag­gasztja a drágulás üteme — mon­dotta a bonni pénzügyminiszté­rium parlamenti államtitkára. Manfred Carstens kijelentette: a 3,5 százalék körüli, jelenlegi inf­lációs ráta meghaladja azt a mér­téket, amelyet a kormány ársta­bilitásként még el tudna fogadni. Carstens szerint a szövetségi kor­mány már megteremtette a szük­séges kiadáscsökkentés feltétele­it, s ezt válj a a tartományi kor­mányzatoktól is. Orosz — hongkongi légi kapcsolat Közvetlen légi összeköttetés létesült Oroszország és Hong­kong között. Az Aeroflot Airbus 310-ese vasárnap szállt le első íz­ben a dél-ázsiai brit koronagyar­maton. Az orosz légitársaság he­lyi képviselője szerint mind na­gyobb az igény a közvetlen légi­forgalom iránt Hongkong és a többi kelet-európai ország kö­zött is. A Moszkva-Hongkong járat egyelőre hetente közleke­dik a Szibéria és Kína fölött hú­zódó légifolyosón. A Neumayr reklámügynökség Magyarországon Vegyes vállalatot alapított az osztrák Neumayr Marketing GmbH Wien és a magyar Hung- aluker Kft. A 4 millió forintos alaptőkével létrejött cég Neumayr Marketing Kft. néven főként a Hungalu reklámját irányítja, de emellett vállalkozik a Bosch, a Kaps, a Casio, illetőleg más világ­cégek magyarországi reklám- es marketingtevékenységének ellá­tására is. A tervek szerint a most megalakult cég az idén 30 millió forintos forgalmat tervez. Ostrom Kabulban Az afgán kormány megerősí­tette, hogy a hét végen az ENSZ segítséget kérte a Kabult ostrom­ló milíciák elleni harcában. A fő­várost egy hete rakétákkal táma­dó Gulbuddin Hekmatjar ugyanakkor óvta a nemzetek kö­zösségét bármiféle beavatkozás­tól. Az esetleges ENSZ-lépése- ket Hekmatjar már vasárnap este külföldi beavatkozásnak minősí­tette. Jelcin üzenete a két Koreának Tartós béke kívánatos Oroszország erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Észak-Koreában ne jelenjenek meg atomfegyverek — egyebek között ezt tartalmazza az az üze­net, amelyet Borisz Jelcin orosz államfő intézett a szöuli vezetők­höz Korea japán gyarmatosítás alóli felszabadulásának évfordu­lóján. Oroszország szeretné elősegí­teni a tartós béke megteremtését a Koreai-félszigeten, és azt, hogy normális kapcsolatok alakulja­nak ki Észak- és Dél-Korea kö­zött. A félsziget felszabadulásá­nak 47. évfordulóján, a hét vé­gén egyébként Ro Te Vu elnök is a két Koreát érintő aktuális kér­désekkel foglalkozott ünnepi be­szédében. Kijelentette, hogy a félsziget valódi felszabadulásá­hoz vezető egyetlen út az egysé­ges Korea megteremtése, de hogy ez miként történjék meg a jelentős dél-koreai amerikai ka­tonai jelenlét mellett, arról ezút­tal nem beszélt. Csak annyit jegyzett meg: Észak-Korea ala­posan lemarad a világtól, ha nem enyhít a zártságon, és fenntartja a Déllel a konfrontációt. Ro Te Vu úgy vélekedett, hogy érdemi változásokra mindaddig nem le­het számítani a két Korea viszo­nyában, amíg meg nem oldódik az észak-koreai atomfejlesztési program ügye. Áprilisban ugyan Phenjan ratifikálta az atomléte­sítményei ellenőrzéséről szóló megállapodást, amelyet a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­séggel kötött, ám feleslegesnek tartja, hogy Észak- és Dél-Korea közösen hajtson végre ellenőr­zést a vitatott létesítményekben. Horthy tragikus halála A Horthy István repülő főhadnagy tragikus halála című könyv hozzájárulhat a történelem fehér foltjainak eltüntetéséhez. Olyan tényeket tár fel, amelyeket az előző rendszerben elhallgattak vagy meghamisítottak — hangzott el az új könyvet megjelentető Auk­tor Könyvkiadó hétfői sajtótájékoztatóján. A kötet Horthy István halálának ötvenedik évfordulójára — augusztus 20-ára — jelent meg. A könyvnek egy része igazi történelmi szenzáció lehet, ugyan­is tartalmazza Horthy István egykori tisztiszolgájának — teljesen vá­ratlanul előkerült — rendkívül pontosan vezetett tábori napló­ját. Kérdőjelek Bőrfejű-erőszak? A Műszaki Egyetemre járó in­diai diákok. Egy, az uruguayi nagykövetségre igyekvő domini­kai ügyfél. Ártatlan, ám színes bőrükkel szemet szúró külföldi­ek a metrón. S persze, „sötétebb bőrű” hazánkfiai. Végül — szé­gyenletes módon — az elmúlt na­pokban két külhoni diplomata neve tette még hosszabbá azt a névsort, amelyen a hazai bőrfe- jűek (skinhead) zaklatásának, támadásainak kitett áldozatok szerepelnek. Céltalan erőszak?Körvonala- zatlan, zavaros ideológiákra tá­maszkodó idegengyűlölet?Mi áll a sajnos immár hazánkban is megszaporodott skinhead-inci- densek mögött? Tudjuk, az ide­gengyűlölet sokfelé hat, sokféle árnyalata, megjelenési formája van szerte Európában, a francia Le Pen csoportjaitól a sokszínű újfasiszta áramlatokig. Hazánk­ban remélhetőleg még nem erről van szó, „csak” a kreol vagy fe­kete bőrszín, „csak” a megtáma­dottak cigány mivolta vagy ferde szeme az indíték. Vagy mégis túl vagyunk már a „csak” idősza­kon? És közben Budapesten (is) heves értetlenséget és tiltakozást váltott ki két magyar nemzetisé­gű prefektus leváltása Romániá­ban. Túl szubjektív az asszociá­ció? Emlékezhetünk: Hargitá­ban és Kovásznán a két politikus eltávolítását „csak” magyarsá­guk indokolta. Ami joggal kelt felháborodást ebben az ügyben, miért nem vált ki hasonló érzel­meket azokban, amelyeknek Magyarország a színhelye? Az elszabadult indulatok nálunk nem keresnek logikát; nem „ma­gyar munkahelyeket” veszélyez­tető vendégmunkások ellen irá­nyulnak, a célpont immár kósza turista vagy elegánsan öltözött diplomata is lehet. Biztos, hogy épp az idegengyűlölet visszakö­szönő jelenségével kell ilyen gyorsan felzárkóznunk Európá­hoz? S ez volna a zárkózás? (FEB) Ötszázból csak 18 zsidó maradt Menekülés Szarajevóból Hétfő hajnalban visszaérke­zett Szarajevóba az az ENSZ- konvoj, amely elsőként szállított segélyküldeményeket a szerb ostrom alatt levő boszniai Go- razdéba. A hetvenezer lakosú te­lepülést 147 nappal ezelőtt zár­ták körbe a szerb egységek. A jugoszláviai békefenntartó erők szóvivője szerint a nyolc üres tehergépkocsiból és nyolc páncélozott harcjárműből álló járműoszlop 40 órával indulása után ért vissza a világszervezet ellenőrzése alatt levő szarajevói repülőtérre. Legalább húsz polgári sze­mély vesztette életét, amikor hét­főre virradó éjszaka szerb csapa­tok harcászati rakétákkal támad­ták Jajce városát — jelentette a bosnyák rádióra hivatkozva a DPA. Ezt megelőzően a jugo­szláv légierő az esti órákig gyúj­tóbombákkal támadta a Bosz­nia-Hercegovina nyugati részén fekvő város belterületét. Az Amerika Hangja munka­társa azt jelentette Szarajevóból, hogy a boszniai főváros zsidó la­kossága menekül a háború és a pusztulás elől. A szarajevói zsidó közösség vezetője, Ivan Ceresnes kijelentette: ez a nap újabb szo­morú dátum a közösség tagjai számára, mivel el kell hagyniuk otthonaikat, ahol fél évezreden keresztül éltek. A továbbiakban közölte, hogy Szarajevó eredeti­leg 500 fős zsidó lakosságából már csak 18-an maradtak ott. Hozzáfűzte, hogy az evakuáltak többsége kivándorol Izraelbe. A szarajevói zsidók ősei a tér­ségben a XV. században teleped­tek le, legtöbbjüket Spanyolor­szágból és Portugáliából űzték el. A zsidó lakosság évszázadokon keresztül békében és barátság­ban élt mind a szerbekkel, mind a mohamedánokkal. Ceresnes ki­jelentette: a szarajevói zsidók nemcsak a gránátok és a géppus­kagolyók elől menekültek el a városból, hanem attól való félel­mükben is, hogy egy napon őket tennék felelőssé a történtekért. Hét halott, három túlélő Repülőkatasztrófák Lezuhant Kuvaitban az ameri­kai haditengerészet egyik Harri­er típusú vadászrepülőgépe, s a pilóta életét vesztette — közölte hétfőn az amerikai haditengeré­szet. A közös amerikai-kuvaiti hadgyakorlat megkezdődése óta ez a második súlyos baleset az amerikai haderőknél. Augusztus 8-án egy Cobra típusú helikopter járt szerencsétlenül, a harci gép mindkét pilótája meghalt. Öt ember életét vesztette va­sárnap Svédországban egy két- motoros repülőgép balesete kö­vetkeztében. Az üzemanyaghi­ány miatt egy nyugat-svédorszá­gi tóra leszálló gép további há­rom utasa túlélte a kényszerle­szállást, és a partra úszott. A gép Dániából indult, és a svédországi Karlstadt városába tartott, ahol az utasok egy lóversenyt akartak megtekinteni. Szakértők szerint a Piper Navajo típusú gép alkal­mas a mintegy háromszáz kilo­méteres út megtételére. Egyelőre nem lehet tudni, hogy miért fo­gyott ki a repülőgép üzemanya­ga. Ausztria-lottó A Lottó ünió Kft. tájékoztatása szerint a 33. játékhéten a lottó fogadási díj: 89.483.596 schilling. A nyereményösszeg az első nyerőosztályban: 13.422.539 schilling. A nyerőszámok: 2,5,12,16,31,33, a pótszám: 30. A Jo­ker-szám: 576.969. A nyereményjegyzék a következő: az 1 db 6 találatos szel­vényre 10.738.031, a 9 db 5 plusz 1 találatos szelvényre egyen­ként 397.705, a 612 db 5 találatos szelvényre egyenként 8773, a 4 találatosakra egyenként 370, a 3 taláiatosakra egyenként 28 schíllinget fizetnek. A 2 db íoker nyereménye egyenként 1.631.783 schilling. (MTI) Galléron ragadta, durván szidalmazta Iliescu incidense újságírókkal A Független Román Újság­írók Szövetsége (AZR) vasár­nap azzal vádolta meg Ion Ilies­cu román elnököt és testőreit, hogy egy politikai demonstráció során ratamadtak a sajtó képvi­selőire. Az AZR tiltakozó leve­lében részletesen ismertette az incidenst, amely szombaton, Ili­escu elnök Constanta kikötővá­rosban tett választási kőrútján történt. Az elnök állítólag akkor dühödött fel, amikor választási gyűlésén tiltakozók egy csoport- iá Iliescu-ellenes jelszavakat kez­dett kiáltozni. Iliescu elvörösö­dött arccal kiugrott gépkocsijá­ból, galléron ragadta és durván szidalmazta az első keze ügyébe kerülő, a tüntető csoport közelé­ben ácsorgó egyik riportert. A levél szerint — amelyet Petre Mi- hai Bacanu, a szövetség ügyve­zető elnöke írt alá — a testőrök a látottakon felbátorodva elhatá­rozták, megtanítják kesztyűbe dudálni a többieket is, így továb­bi tíz jelenlévő hírlapírót bántal­maztak. A Reuter jelentése sze­rint az elnöki sajtóiroda még nem reagált a fenti vádakra. Nem hittek a hírszerzőknek Az amerikai hírszerző szerve­zeteknek június óta pontos ada­taik vannak a boszniai szerb fegyveresek kegyetlenkedéseiről, ám a washingtoni kormány nem akarta nyilvánosságra hozni ér­tesüléseit — állítja a Guardian. Azért választotta a hallgatást, mert nem tartotta elég meggyő­zőnek a hírszerző szervezetek je­lentéseit, amelyek a horvátok és muzulmánok ezreinek kivégzé­séről szóltak. Évfordulós puccsesélyek Demokratikus káosz helyett diktatúra? Lesz-e újabb puccs? Ez a kér­dés élénken foglalkoztatja az orosz sajtót és a politikai megfi­gyelőket az emlékezetes tavalyi moszkvai konzervatív hatalom- átvétel évfordulója előtt. Az el­múlt egy év fejleményei ugyanis azt bizonyítják: Jelcin széke a nevével fémjelzett reformprog­ram kifulladása nyomán megle­hetősen ingatag. Csakúgy, mint az első és egyben utolsó szovjet elnök, Mihail Gorbacsov hely­zete volt az ellehetetlenült rend­szer reformjára tett sikertelen kí­sérlete után. Amíg Gorbacsovot szélsőbalról a hatalmukat féltő kommunisták próbálták előzni, Jelcinnek az egyre inkább élező­dő társadalmi feszültségek kö­vetkeztében inkább szélsőjobb- oldali támadástól kell tartania. Az SZKP feloszlatásával és a pártvagyon elkobzásával talaját vesztett kommunista apparátus alighanem az elmúlt egy évben belátta, hogy semmiféle tömeg­befolyásra nem tud szert tenni. Az általuk az osztankinói tévéto­ronynál szervezett tavaszi tünte­tés is azt bizonyította, hogy a tár­sadalom egészéhez viszonyítva lényegében elhanyagolható tá­mogatottságuk. A tavalyi puccsot támogató volt kommunista vezetők egyi- ke-másika még mindig kulcspo­zícióban van, így például Borisz Gromov tábornok, aki a tavalyi puccs idején is a belügyi tárca he­lyettes vezetője volt. Ä lényeges posztokon azonban, beleértve a hadsereget is, Jelcin emberei vannak. A kommunisták belát­ták: nincs realitása a régi rend­szer visszaállításának. Hatal­muk visszaszerzésének lehet vi­szont egy másik útja. Nem kizárt ugyanis egyfajta szövetség a volt kommunisták és egykori ádáz el­lenfeleik, a nacionalisták, és a szórványos, de hangjukat egyre jobban hallató fasisztoid csopor­tosulások között, amelyek haza­fias húrokat pengetve, a volt ap­parátusi emberekkel azonos jel­szavakat hangoztatnak, s azzal vádolják a jelcini vezetést, hogy tavaly augusztus óta kiárusítja Oroszországot. A „demokrati­kus káosz” helyett nyíltan hirde­tik, hogy a diktatúra a megoldás az ország gondjaira. Ezek a cso­portosulások meglehetősen szórványosak, de félő, hogy a vágtázó infláció, a munkanélkü­liség és a megélhetési gondok miatt mind többen lesznek, akik körében visszhangra találnak a demagóg szólamok. Jelcin számára figyelmeztető jel a szélsőséges csoportosuláso­kat mind nyíltabban támogató Ruckoj népszerűsége. Az Afganisztánt megjárt re- pülőtábomok Ruckoj, aki élesen bírálja Jegor Gajdar kormány­főt, élvezi az ipar vezetőinek tá­mogatását, és a hadsereg köré­ben is meglehetősen népszerű. Jelcin nem véletlenül bízta meg a mezőgazdasággal. Az előző rendszerben „politikai süllyesz­tőnek” számított, ha a néhai SZKP-titkárok közül valakire „rálőcsölték” a mezőgazdaság csődtömegét. A kérdésre, hogy lesz-e puccs vagy valamiféle hatalomváltás, alighanem a tömegek adják meg majd a választ. A társadalom tű­rőképessége eljutott arra'batár- ra, ahol könnyen társadalmi rob­banást okozhat a nadrágszíj to­vábbi meghúzása. Jelenleg a la­kosság többségének a fizikai lét fenntartása is egyre nagyobb ne­hézségbe ütközik, a háború óta először ismerik meg az emberek a szó szoros értelmében vett ke­nyérgondokat. Bár az elmúlt évek igazolták, hogy nem szabad messzemenő következtetést le­vonni belőle, de az államnak minden korábbinál kevesebb ga­bonát sikerült eddig felvásárol­nia. Ez mindenesetre olyan telet vetít előre, amely veszélyes lehet a jelcini vezetés számára. Egy esetleges sztrájkhullám, amely­nek jele lehet a repülésirányítók­nak a kormány által gyorsan el­fojtott sztrájkja, elsöpörheti Jel­cint és reformjait. Noha most au­gusztusban aligha ismétlődnek meg a tavalyi események, hosz- szabb távon nem lehet kizárni, hogy egyfajta diktatúra követ­kezhet. Pillanatnyilag olyasfajta patthelyzet van, mint Gorbacsov országlásának utolsó egy-másfél évében volt, amikor mindenki sejtette, hogy Jelcin és csapata előbb-utóbb kiszorítja a tehetet­len elnököt. Jelenleg hasonló a szituáció: Ruckoj már tanújelét adta, hogy a Szuhoj vadászbom­bázó botkormánya után kész ke­zébe venni az ország kormányzá­sát is. Köti Lóránt Az elnök és a háromszínű elefánt Republikánus pártkongresszus Houstonban A houstoni republikánus pártkongresszus több ezer küldöttét töb­bek között egvmázsás csokielefánt és egy élő üdvözli a helyszínen, az Astrodomban. Az elefánt a párt jelképe, s a tikkasztó hőség sem árt nekik: a híres, idén 27 éves sportaréna ugyanis az első ilyen mé­retű építmény volt a világon, amelyet légkondicionáltak. Igaz, utóbb a mesterséges fény miatt kihalt a fű, de helyére feltalálták a műanyag astroturfot, amely azóta világszerte hódít. A csarnok még amerikai méretekben is óriási: labdarúgó-mérkőzéseken 62.000, koncerteken 76.000 ember számára ad helyet, eltörpül mellette a híres New York-i Madison Square Garden, a demokrata pártkong­resszus színhelye. Elsősorban a sporté, de ren- pénzt visznek el a megerősített, deznek itt rodeót, marhavásárt, szerepelt Elvis Presley, Olga Korbut és Billie-Jean King. Az első houstoni óriás politi­kai showt kiváló hollywoodi szakemberek s a legjobb tv-sza- kértők tervezték, hiszen a részt­vevők nagyjából egyetértenek: minden azon múlik, hogy a na­ponta többórás tv-közvetítések révén meg tudják-e győzni a ké­telkedő választókat, hogy érde­mes újraválasztani George Bush elnököt. Bush ugyan északkelet­ről származik, de hosszú évekig élt Texasban, ott szerezte — az olajiparban — saját vagyonát. Az olajipar azonban, vele a texasi gazdaság, súlyos gondokkal küzd, így a helyszínt aligha a leg­szerencsésebben választották meg. Bush állandó, „polgári” lakcíme elnöksége alatt a Hous­tonian luxusszálló — amely egyébként már korábban csődöt jelentett. A kongresszus mindenesetre némi pénzügyi injekciót jelent, hiszen az óriási tanácskozásra 11 millió dollárt adnak ki. Mindkét párt ennyit kap az adófizetők pénzéből — de ez nem kötelező: az éves adóbevalláson fel kell tüntetni, ha valaki a választási alapot támogatni kívánja. Ä pénzből sokat felemésztett az óriási kiteljedésű és tisztának éppen nem nevezhető déli met­ropolis „nagytakarítása”. És sok túlórázó rendőri erők, hiszen jó közbiztonságról ebben a nagyvá­rosban sem lehet beszélni — most pedig az egész kormányra, a fél törvényhozásra és más fon­tos emberek ezreire kell vigyázni. E közhangulatban nem árad túl a helyi érdeklődés, a lelkesedés a kongresszus iránt. Akik viszont odafigyelnek, azok a tanácsko­zás plakátját kifogásolják: azon egy rodeózó cowboy látható, a houstoni felhőkarcolók előtt. Ez jelképezné azt a várost, ahol De- bakey utat nyitott a szívátülteté­sekhez, ahol csúcstechnikát fej­lesztenek elektronikai óriásvál­lalatok, ahonnan (a Johnson- központból) az űrutazásokat irá­nyítják? — kérdik a felháboro- dók. Valószínűleg joggal. A leg­újabb houstoni találmányt a kongresszuson próbálják ki: mi­után a reflektorokkal szemben álló szónokok általában a smink ellenére izzadni kezdenek, ami sokat ront a hatáson a tv-ben, a légkondi mellett ötletes pót-hű- tőberendezést szereltek fel szá­mukra. Több irányban fújják a hűvös levegőt a szónokra, aki így szebb, hatásosabb, és — hűvö­sebb lehet, mint Houstonban bárki. Az amerikai délen, a Me­xikói-öböl közelében ugyanis az augusztusi hőmérséklet 35-40 fok, 90-100 százalékos páratar­talommal. Heltai András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents