Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-13 / 164. szám
BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. JÚLIUS 13. HÉTFŐ III. ÉVFOLYAM 164. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT m■ 0t%sarn?r„ Csak a Nógrád Megyei Hírlapban! Újságunk új, egyedülálló ajánlata: a SZUPEREXPRESSZ HIRDEJlff^jJ ^ Ha ma feladja hirdetését, holnap megjelenik. Egyéneknek és közületeknek csak a Nógrád Megyei Hírlapban: SZUPEREXPRESSZ! Hirdetését feladhatja a salgótarjáni sajtóházban, a Nógrád Megyei Hírlap hirdetésfelvételi irodájában, Erzsébet tér 6. Telefaxon: 12-542 és 11-504 Az alkalmazottak egyre kiszolgáltatottabbak Jövőre nem lesz bérszabályozás? Az ez évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jövőre már nem lesz szükség bérszabályozásra — állapítják meg a Pénzügyminisztérium szakértői. Az idén még ezzel a feltételei szüntették meg a bérszabályozást, hogy ha nem várt folyamatok alakulnának ki, a mechanizmust ismét életbe léptetik. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a vállalkozói szférában a bérek a piaci viszonyoknak és a racionális költséggazdálkodásnak megfelelően alakulnak. Ez azt jelenti, hogy a bérek nem tartottak lépést a fogyasztói áremelkedéssel, a vállalati menedzserek ma már elsősorban a tulajdonosok érdekeit képviselve döntenek arról, mennyit fizetnek ki egy-egy alkalmazottuknak. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy mivel a munkanéluliség folyamatosan nő, az alkalmazottak egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek, s így nagy mértékben romlik alkupozíciójuk is. A munkanélküliség pedig 1993- ban sem csökken, sőt, az ideinél is nagyobb lesz. 1992 végére az állástalanok száma 700 ezer körül lesz, jövőre elérheti a 900 ezret. A pénzügyminisztériumi szakértők szerint jövőre a bruttó átlagkeresetek növekedése valószínűleg nem haladja meg a 18- 19 százalékot. A bérszabályozást 1993-ban véglegesen a bérmegállapodások rendszere váltja fel. Az átlagbér-növekedés mértékéről és a minimálbérekről a felek az érdekegyeztetés során állapodnak meg. A külkereskedelmi vállalatok privatizációja A súlyos pénzügyi helyzet hátráltat A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, illetve jogelődjei áltál alapított 43 külkereskedelmi vállalat közül eddig ötöt privatizáltak részben, vagy teljes egészében (közülük egy az Investor tizenkét külkereskedelmi cég értékpapíijait biztosította), 14 átalakulása még nem történt meg, a többi pedig már gazdasági társaságként, de meg 100 százalékos állami tulajdonban működik. A külkereskedelmi vállalatok vagyoni értékelésénél külön gondot okoz a székházak kérdése — mondta Sándor Zsolt az NGKM illetékese. Ezek a vállalatok többnyire igen értékes belvárosi ingatlanokban működnek. A székházak alaptőkésítese — éppen a nagy értékük miatt — általában nem célszerű, mert az oly. mértékben rontaná a vagyonará- nyos profitrátát, hogy a befektetőket elriasztaná. A probléma áthidalására a gyakorlatban többféle megoldás született már. Egyes esetekben a székházat fölhalmozott vagyonba tette az ÁVÜ, máskor a székház a vállalat átalakulása során létrejött vaf yonkezelő cég apportjába került. Több külkeres- edelmi cég székházét az Állami Vagyonügynökség bevonta a belvárosi irodaházak privatizációs programjába. Néhány vállalat átalakulását és privatizációját nagy mértékben hátráltatja súlyos pénzügyi helyzete. Három vállalat, az Elektromo- dul, a Generalimpex és a Lignimpex öncsődöt jelentett be. Dr. Seregély Istán egri érsek megszenteli a karancsberényi új harangot. A katolikus egyház hét végi eseményeiről tudósító cikkünk a 3. oldalon olvasható. Fotó: Gyurkó Péter Tarjánban már a természet sem a régi A betondzsungelben Mártírokra emlékeztek A zsidó élet alapja mindig is a család volt, ezért csak a család biztosíthatja a zsidóság továbbélését és őrizheti meg a zsinagóf ák fényét — hangsúlyozta Raj ámás főrabbi vasamap a nagykőrösi zsinagógában, ahol több, mint 400 elhurcolt magyar zsidóra emlékeztek. Az emlékünnepségen — amelyet Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke nyitott meg — részt vett David Kraus, Izrael magyarországi nagykövete és Kulin Sándor nagykőrösi országgyűlési képviselő is. Emlékmű a Tisza áldozatainak Emlékművet állított a Tisza folyó áldozatainak a helyi lakosság a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadada községben. Á Till Aran szobrászművész által készített monumentális emlékművet Keresztes K. Sándor, kör- nezetvédelmi és területfejlesztési miniszter szombaton leplezte le ünnepélyes külsőségek között. Bezárt a gyermektábor A hétvégén Tatán bezárt a Híd nevű nemzetközi gyermektábor. A záróünnepségen Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára mondott beszédet. Antall József miniszterelnök köszöntését átadva, azt kérte a gyerekektől, hogy őrizzék meg népük, nemzetük kultúráját, es járuljanak hozzá a Kárpát-medence békéjének a megőrzéséhez, illetve erősítéséhez. Áruháztűz — több tízmilliós kár Tűz keletkezett szombaton reggel háromnegyed hétkor a Debrecen központjában lévő Unió Iparcikk-áruház műszaki osztályán. Bár a nagy erőkkel kivonuló tűzoltók tíz perc alatt eloltották tüzet, a kár tetemes: az előzetes becslések szerint több tízmillió forint. A tűz során a tvtároló polcok két felső sorában az összes színes és fekete-fehér televízió megsemmisült, ötven négyzetméteren kiégett az álmennyezet, tönkrementek az elektromos kábelek, s vastag koromréteg bontja az egész áruház belső terét. A tűz okát elektromos szakértők bevonásával vizsgálják. Módosult a Gazdasági Kabinet összetétele Kormányhatározat született a Gazdasági Kabinet összetételének módosításáról. A Magyar Közlönyben kihirdetett határozat szerint július 3-tól a kabinetben — melynek elnöke a pénzügyminiszter, titkára a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára — ismét helyet kapott a közlekedési, hírközlési es vízügyi miniszter. A szervezet további tagjai az ipari és kereskedelmi miniszter, a nemzetközi gazdasáf i kapcsolatok minisztere és Szári Tamás tárca nélküli miniszter. Változás történt az állandó meghívottak névsorában is, hiszen az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóját törölték a listáról, viszont a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Bankfelügyelet elnöke mellett ezentúl jelen lehet az üléseken a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Miniszterelnöki Hivatal helyettes kabinetfőnöke is. Áz új rendelkezés szerint a kabinetüléseken a minisztert a po- litkai államtitkár helyettesítheti, őt pedig — a miniszter megbízása alapján — a közigazgatási államtitkár. Az állandó meghívott akadályoztatása esetén nem helyettesíthető, szakértő csak a kabinet elnökének, azaz Kupa Mihály engedélyével vehet részt az üléseken. Pro Libertate Alapítvány A Pro Libertate Alapítvány legfőbb célja, hogy emléket állítson a nemzetért, a hazáért, a magyarságért harcolt és elesett, valamint igazságtalanul meghurcolt vagy elfelejtett magyar katonáknak, testőröknek, koronaőröknek, ludovikásoknak, hada- pródiskolásoknak és polgároknak — hangzott el az alapítvány sajtótájékoztatóján. Az alapítvány — amelyet az első és a második világháború bátor katonája, Stomm Marcell altábornagy özvegye, Szurmay Blanka hozott létre — a budapesti Napóleon Galéria támogatásával kiállítást rendez e bátor hazafiak emlékére. A tárlaton olyan emberek életútját, munkásságát kívánják bemutatni, akik a mai fiatalok számára is példát mutathatnak hazaszeretetből, magyarságból, emberségből. kihal a város Nem elég, hogy innen nem lehet sétahajókat indítani, de arra sem emlékeznek még a legöregebbek sem, hogy Salgótarján valaha is fürdőváros lett volna. Mindazonáltal vannak olyan erdőborította hegyei, amelyek lakóit és a turistákat várják, akár külföldről, akár az ország más szegletéből látogatnak el ide. Sajnos, ez a tájék is kulanccsal fertőzött, óvatosan lehet csak elindulni manapság „vissza a természetbe”. Már a természet sem a régi. A hegyi ájer és a festőiség azonban még az. Minap új-zélandi vendégeket kalauzoltam a városban és környékén. Ilyenkor több mindent fölfedez újra az ember, ami számára, s az itt élők számára már megszokott. Kimondottan érdekesnek találták például a Fő téren lévő szabadtéri szoborbemutatót. A föld alatti bányamúzeum pedig kétségkívül Salgótarján legnagyobb atrakciója, erről bárki meggyőződhet, ha távoli országból, vagy más vidékről érkezett vendégeket fogad. Na és, a Karancs-Medves tája, a két szomszédvárral, a Somoskővel és a Salgóval, a Pe- tőfi-kunyhóval, a hajdani bányateleppel, Salgóbányával, az ipari forradalmat, a múlt századi életviszonyokat visszaidéző hangulatával. Ez Európa és a fejlettebb világ régióiban már nincsen, már csak ezért is izgalmas és szinte fölvillanyzó a vendégek számára, akiknek még az egyes városrészek hajdani nevei is roppant poétikus- nak tűnnek föl, például Öreg József-plató, Sebaj-telep, Rokkant-telep, és így tovább. Kár, hogy a rokkanti kilátás nem a régi, pedig érdemes lenne több gondot fordítani rá. Innen kitűnően lehetne fényképezni filmezni az Y alakú völgybe szorult várost, ha egy kis parkosítást - nem erdőírtást — végezné- (Folytatás a 3. oldalon) Rabló gyerekhad Hat 11-13 éves fiú tegnap éjszaka — egy óra után — Szeged- Kiskundorozsma egyik utcájában megtámadott egy 40 év körüli férfit. A gyerekek egyszerre támadtak, véresre verték, lerántották a földre áldozatukat, majd egy csavarhúzót nyomtak a nyakához. A sebesült férfit pillanatok alatt megfosztották 1200 forintjától, cigarettájától, és elvették a kulcsait. A rablótámadás percek alatt lezajlott. A rendőrségnek sem kellett sokkal több idő ahhoz, hogy a fiatal tetteseket kézrekerítse. A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság csoportosan elkövetett rablás alapos gyanúja miatt indított eljárást a hat gyermek ellen. EK—kivételes elbánás Magyarország deklarálta, hogy vállalja az Európai Közösségben érvényes állategészségügyi előírások betartását. Ennek nyomán a közösség lehetővé teszi, hogy a magyar élőállatok és húskészítmények 1993. január 1-jétől életbe lépő, a jelenleginél is szigorúbb ellenőrzési rendszerben könnyített eljárás mellett léphessenek az Európai Közösség területére. A legfőbb előírás, hogy vakcinával kezelt élőállatokat, illetve húskészítményeket nem engednek be a közösség országaiba. A sertéspestis elleni védőoltás türelmi ideje egy év, a száj- és körömfájás elleni oltásé pedig két év. Magyarországon utoljára 1989 decemberében alkalmaztak száj- és körömfájás elleni vakcinákat, a sertéspestis elleni oltásokat is jó egy éve abbahagyták. A közös piaci előírás a harmadik országból behozott állatokra és állati eredetű termékekre is vonatkozik, vagyis Magyarország nem importálhat olyan országból, ahol vakcinázás folyik. Mint ismeretes 1993. január 1-jétől életbe lép az Európai Közösségen belüli egységes piac. Megszűnnek a tagállamok közötti belső forgalmat fékező akadályok, így például az állategészségügyi ellenőrzések is. A külső határokon viszont a jelenlegihez képest sokkal szigorúbb ellenőrzést vezetnek be. A magyar állati eredetű termékeket pedig az EK kész kivételes elbánásban részesíteni. Csőd van, de nem az IBUSZ Banknál! A Nógrád Megyei Hírlap július 11 -ei, szombati számában téves címmel jelent meg egy rövid tudósítás. A cím és a tartalom ellentmondása önmagáért beszél. A helytelen címet ezúttal korrigáljuk, ugyanis nem az IBUSZ Bank van csődben, hanem a fent jelzett írásban szereplő Ybl Bank és az Általános Vállalkozási Bank lett fizető- képtelen. Egyébként az IBUSZ Bank Nógrád megyei sikeres tevékenységéről lapunk egy közeljövőben! számában részletes tájékoztatást tervezünk közölni. Torgyánt kizárták a pártból A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Fegyelmi Bizottsága szombaton meghozta határozatát: Torgyán Józsefet július 10-i hatállyal a Független Kisgazdapártban viselt valameny- nyi tisztségétől megfosztotta, és kizárta a párt tagjainak sorából. A határozat ellen a volt pártelnök 15 napon belül fellebbezhet, ám a düntést csak az országos nagygyűlés változtathatja meg. Mindezt a párt megyei képviselőinek, valamint az országos vezetőség tagjainak szombati tanácskozását követően közölte az újságírókkal Németh Béla, az FKGP főtitkára. Németh Béla — akit a Fővárosi Bíróság július 8-i határozata a leváltott Torgyán József helyett pártképviseleti joggal ruházott fel — elmondta: a párt országos elnöksége által egy hónappal ezelőtt kezdeményezett fegyelmi eljárást az elnökség tagjaiból alakult fegyelmi bizottság folytatta le. A tanúk meghallgatása és a bizonyítékok alapján a bizottság megállapította, hogy Torgyán József többszörösen megszegte az FKGP 1992. január 11-én hatályba lépett alkotmányát. Mint Ugrin Emese rámutatott: a volt elnök a párt testületi szerveinek határozatait, állásfoglalásait sorozatosan figyelmen kívül hagyta. Önkényesen jelölte ki az úgynevezett „harag napjának” időpontját, és a demonstráció előtt szövetséget kötött különféle szélsőséges erőkkel. A vizsgálat megállapította, hogy Torgyán József több ízben elnökségi határozat nélkül használta fel a párt anyagi forrásait, külföldi útja előtt jogellenesen intézkedett a helyettesítésekről, és hatáskörét túllépő munkáltatói jogokat vont magához. Torgyán József a pártalkotmányt azzal is megsértette, hogy a személyére és tevékenységére rossz fényt vető pártdokumentumokat, leveleket az arra illetékesek elől eltitkolta, ugyanakkor a párt bizalmas belső anyagait, a titoktartási kötelezettség megsértésével, illetékteleneknek is kiszolgáltatta — hangsúlyozta Ugrin Emese. A bizottság megállapította, hogy Torgyán József az FKGP- hez méltatlan, a párt érdekeit súlyosan sértő magatartásával, valamint azzal, hogy aláírásgyűjtést indított az Országgyűlés tekintélyének aláásására, bel- es külpolitikai téren egyaránt a párt hitel- vesztését idézte elő. Ezért most — mutatott rá Németh Béla — a legfontosabb a párt tekintélyének, egységének helyreállítása.