Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-07 / 159. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. JÚLIUS 7. KEDD III. ÉVFOLYAM 159. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Mai számunkban ismét: Gyermek­szépség­verseny! a 4. oldalon Üj csillagvizsgáló Új csillagvizsgáló működik hétfőtől Szegeden, a Füvészkert- ben. Az automatikus, 40 centi- méteres tükrös távcsövű csillag- vizsgáló nemzetközi, biztosítja, hogy kutatásokba is bekapcso­lódjanak a szegedi kutatók. A szegedi József Attila Tudo­mányegyetem kísérleti fizikai tanszéke még 1985-ben kapta a műszert az odesszai egyetemtől. Azonban elhelyezését nem tud­ták megoldani, ezért eddig Ba­ján, az MTA kutatóintézetében működött. A szegedi egyetem két évvel ezelőtti kezdeménye­zésére létrejött a Csillagvizsgáló Alapítvány, és ennek segítségé­vel 3 és fél millió forintos költ­séggel felépülhetett az új kutató­bázis, így lehetővé válik, hogy az oktatás mellett Szeged is bekap­csolódjon az úgynevezett változó fényességű csillagok kutatásába. A 217-es ISZI diákjainak egy csoportja a kötelező nyári szakmai gyakorlatot Ilinyben az óvoda épí­tésén tölti. E témával foglalkozó cikkünk az 5. oldalon olvasható. Fotó: Rigó Tibor Göncz Árpád: Nincs veszélyben a sajtószabadság Göncz Árpád nem látja veszé­lyeztetve a magyarországi sajtó- szabadságot. A magyar államfő ezt a Profil című osztrák politikai hetilap legfrissebb számában megjelent nyilatkozatában kö­zölte. Elmondta azt is, hogy nem érzi magát veszélyben; az ellene irányuló sajtótámadások önma­gukat minősítik, s részben a ma­gyar temperamentummal ma­gyarázhatók. Göncz Árpád kifejtette, hogy nem látja veszélyeztetve a ma­gyarországi sajtószabadságot. Természetesnek nevezte, hogy a rádiót és a televíziót a politikai erők — bármely oldalon álljanak is — szeretnék megkaparintani. Mint mondotta, az ő tiszte az al­kotmány szerint a szabadságjo­gok védelme, ezért őrködik a saj­tószabadság megóvásán is. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: a média feletti uralo­mért folyó harc nem ideológiai jellegű, hanem politikai, és részé az 1994-es választási harc eiő- csatározásainak. A maga részé­ről a liberális és nemzeti erők végső célja között alig lát kü­lönbséget, inkább úgy véli, a módszerekben van az eltérés. Antall Józsefnek más a feladat­köre, mint az övé, s ebből adód­nak különbségek felfogásukban — mondotta, megjegyezve, hogy a miniszterelnök nyilvánvalóan konzervatívabb nézeteket képvi­sel, mint ő. A köztük levő ellen­tétek nem személyes jellegűek — fűzte hozzá. Üt a Suzuki-gyárhoz Esztergomban hétfőn átadták a forgalomnak a Suzuki-autó- gyárhoz vezető új utat. így most már a város zegzugos utcáinak megkerülésével közvetlenül lehet eljutni a gyárhoz. Hétfőtől ezen az úton szállítják a kamionok a személygépkocsik összeszerelé­séhez szükséges alkatrészeket is. A 3,6 kilométeres főközleke­dési utat a kivitelező, a Swie- telsky Út-Vasút Építő Kft. — több alvállalkozóval együtt — re­kordidő, 62 nap alatt készítette el. Hajdúszoboszló is segít Eddig nem szálláshelyül szol­gáló épületekben további 120 menekült elhelyezésére alkalmas termeket alakítottak ki a hajdú- szoboszlói befogadóállomáson. Patakvölgyi Rudolf, a menekült- tábor igazgatója az MTI debre­ceni tudósítójának érdeklődésé­re elmondta: a 184 személyes ál­lomásnak jelenleg csak 140, többségében magyar és horvát menekült lakója van, de tartóz­kodnak Szoboszlón szlovén és szerb nemzetiségűek is. Hajdú­szoboszló elsősorban a békés­csabai tábor tehermentesítésére készült fel: ha ott telt ház lesz, immár háromszáz menekültet képesek elhelyezni. Nógrádi rendőrök svájci szemmel- Néhány éve még elképzel­hetetlen lett volna, hogy egy nyugati ország rendőrfőnöke hazai rendőrségünk munkájával ismerkedhet - mondta elöljáró­jában dr. Rafael Károly megyei rendőr-főkapitány azon a sajtó- tájékoztatón, amelyet tegnap délelőtt Salgótarjánban tartot­tak. Bemutatta az újságíróknak Hansjörg Rittert, Apenzell kan­ton rendőrparancsnokát, aki egyben, hét kanton együttmű­ködését jelentő Kelet-svájci Concordátum (rendőrségi szö­vetség) elnöki tisztét is betölti. A vendég június 27-étől július 6-áig ismerkedett Nógrád rend­őri, bírósági, ügyészi és önkor­mányzati munkájával. Fogadta őt Korill Ferenc a megyei köz­gyűlés elnöke, dr. Várkonyi Jó­zsef a köztársasági megbízott te­rületi hivatalának vezetője. El­látogatott a rétsági rendőrkapi­tányságra, ahol a bűnmegelő­zési munkával, a technikai ellá­tottság színvonalával és a rend­őri állomány munkakörülmé­nyeivel ismerkedett. A mostani látogatás egy alakuló, s várha­tóan egyre jobban elmélyülő magyar-svájci, illetve Nógrád- Apezell kanton közötti bel­ügyi-igazságügyi együttműkö­dés része, amely a tapasztalatok átadására, közös szakmai kép­zésre és technikai segítségnyúj­tásra vonatkozik. Hansjörg Ritter elmondta, hogy jó tapasztalatokat szerzett a nógrádi rendőrökről, akik a nem mindig megfelelő körül­mények ellenére is becsülettel végzik munkájukat.- Itt is hasonlóan gondolják, mint a svájci kollégák: a rend­őrség van a polgárokért, s nem fordítva. Ez az egyik lépcsője a „polgárbarát” rendőrség megte­remtésének, amelyért a magya­rok dolgoznak, s ehhez számos jó tanácsot adhatunk. De ugyanúgy van mit tanulnunk, ellesnivalónk a nógrádi rend­őröktől is, hiszen tapasztalhat­tam, hogy emberséggel végzik munkájukat. Nagy hatással volt rám a Cserhát-csoport kom­mandógyakorlata, a helyszíne­lőcsoportok munkája. Mindkét terület parancsnokát szívesen látjuk majd svájci tapasztalat- cserén. Csak két menekült Pihenhettek a szerb hatóságok Az éjszaka csak két menekült érkezett hazánkba, mert vasár­nap a szerb hatóságok nem állí­tottak ki útleveleket — mondta hétfőn az MTI érdeklődésére Zu- bek János határőrségi szóvivő. Hozzátette: az egyik mene­kültet egy osztrák ügyvédnő ma­gával vitte Ausztriába, mert min­tapert akar csinálni. Az illető alkotmányellenes­nek tartja azt az osztrák döntést, hogv a menekülőket nem enge­dik be Ausztriába, az ottani alap­törvény ugyanis előírja ezt a kö­telezettséget. A szóvivő elmondta azt is, hogy később ismét több száz me­nekülőre számítanak. (MTI) Országos közlekedésbiztonsági akció Ismét fokozott rendőri ellenőrzés Országos, demonstratív köz­lekedésbiztonsági akciót hirde­tett meg július 11-re és 12-re a rendőrség. Erről Túrós András vezérőrnagy, országos rendőrfő­kapitány-helyettes tájékoztatta az illetékes rendőri vezetőket hét­főn, az ORFK központjában. Élmondta, hogy továbbra is sok a halálos, illetve a súlyos köz­lekedési baleset. A legfőbb ok a gyorshajtás, illetve a korszerűt­len, elöregedett gépjárművek so­kasága. Évente több mint kétez­ren halnak meg az utakon, 30 ez­ren megsérülnek, s 40 milliárd forintos közlekedési kár keletke­zik. Ezen a szomorú statisztikán gyorsan nem lehet változtatni, de a rendőrség lehetőséget lát arra, hogy szívós ellenőrző és felvilá­gosító munkával évente 5 száza­lékkal csökkenjen a balesetek száma. így az ezredfordulóra a balesetekben nemzetközileg is élenjáró Magyarország visz- szacsúszhatna a középmezőny­be. A közlekedési morál javításá­ra létrehozzák az Országos Bal­esetmegelőzési Tanácsot a meg­szűnő közlekedésbiztonsági ta­nácsok (KBT) helyett. Ez utób­biakról Túrós András ezt mond­ta: „betöltötték történelmi kül­detésüket”. Először benzint követeltek a rablók Tiszátok külterületén szombaton késő este V. Gyula 39 éves, K. Tibor 29 éves és K. József 20 éves he­lyi lakosok egy ismeretlen társukkal együtt megállítot­ták a gépkocsival közlekedő S. LajosnéAl éves és S. La­jos 44 éves nyíregyházi la­kosokat. A támadók először benzint követeltek, majd pe­dig megverték az autósokat, és S.-né nyakából letépték értékes arany nyakláncát. A rendőrség az ügyben folytatja a vizsgálatot. Dél-Afrika lenne a csalódottak megváltója? Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa Az egyre növekvő munkanélküliség, a nehezedő életkörülmé­nyek miatt sok ember számára a napi megélhetés súlyos gondo­kat jelent. E közel sem örömteli helyzetben ki-ki a maga módján igyekszik gondtalanná tenni napjait. Ám az alábbi eset nem a mindennapiak közé tartozik, mi több, lehet, hogy egyedüli kis megyénkben. Mert - ahogy beszélgetőpartnereim mondták - a rosszból szeretnének menekülni, s ami az igazán váratlan: egyenesen Dél-Afrikába. A két hölgy, akik salgótarjá­niak, teljes nevüket nem adták a beszélgetéshez. Nem félnek, nem titkolóznak, de nem kíván­ják „népszerűsíteni” önmagu­kat. Zsuzsa és Ildikó férjezettek, előbbi egy, utóbbi három gyer­mek édesanyja. Terveik szerint családostul, gyermekeikkel és férjeikkel együtt vándorolnának ki Dél-Afrikába, ahol boldogu­lásukat remélnék. Ülünk az egyik tarjáni presz- szó teraszán, s ámulva hallga­tom rögtönzött tájékoztatójukat. Elkeseredve mesélik, hogy oly reménytelennek tűnik számukra itt. e szép hazában a megélhe­tés, hogy nem látnak más kiutat, mint a kivándorlást. A rendezett családi körülmények között élő asszonyok saját, szépen beren­dezett, nagy lakással rendelkez­nek, ám a gyed - mert mindket­ten kisgyermeküket nevelik - és férjeik munkanélkülisége nehéz megélhetési körülmények közé sodorta őket. Miért pont Dél-Afrika? - te­szem fel a kérdést, s erre szinte árad belőlük a szó. Egynjás szavába vágva, a másikat kiegé­szítve mondják, bizony ott, a betelepülők gyorsan megtalál­ják számításaikat, megélhetési gondjaik megszűnnek, a hónap végén nincsenek pénzbeli gon­dok a családban. Információik szerint, amennyiben a férjek egy gyémántbányában kapná­nak munkát, akkor havi négy­ezer dollár gyarapítaná a család költségvetését, s akkor még nincs is szó a hölgyek munkájá­ról. De tudják-e milyen bizonyta­lanba vágnának bele? Ismerik-e Fokváros adózási, szociális, egészségügyi rendeletéit? Ho­gyan nézne ki az a lakás, mely­ben élniük kellene? Egyáltalán mi a garancia arra, hogy az itt­honinál jobb körülmények közé kerülnének egy olyan ország­ban, ahol fokozódik a polgár- háborús veszély, naponta ölnek meg embereket? Ä kérdészuhatag gondolko­dóba ejti Zsuzsát és Ildikót is. Csak feltételes módban beszél­nek, de nagy reményekkel a szavaikban. Hallották, hogy ott, a távoli Afrika déli csücskében európai bevándorlóknak létesí­tett telepek, városok vannak. Állítólag magyar származású ember is sok él arrafelé, megle­hetősen biztonságosan és ren­dezett körülmények között. Tudják azt is, hogy gyermeke­iknek iskoláztatási lehetősége lenne, s a kinti viszonyokat is­merve talán futná egy Mercedes típusú autóra is. Zsuzsa és Ildikó jártak már a Dél-Afrikai Köztársaság bu- (Folytatás az 3. oldalon) Privatizációs mérleg Tart a szorgos átalakulás Jelenleg mintegy 600 állami tulajdonban lévő vállalatnál folyik az átalakulás, a magántulajdonba adás előkészítése. A cégek 60 száza­léka az önprivatizációs program keretében látott hozza ehhez. Májusban 43 vállalatnál fejeződött be az átalakulás, jóval több cég­nél, mint a korábbi hónapokban. Általában havonta 15-18 cég ala­kult át korábban részvénytársasággá, kft.-vé. Az ugrásszerű növeke- J““----------1-------tarázható, hogy az önprivatizaciós eljárás révén o h rámát. A privatizációs értékesítési bevételek május végén meghaladták a 35 milliárd forintot. Ebből mintegy 8,7 miíliárd forint még az előző évi értékesítések eredményeként folyt be az idén, így az 1992-es be­vételek lényegében 26 milliárd forint körül alakultak az ötödik hónap végén. A privatizáció révén Magyarországra eddig összesen mintegy 81 milliárd forint értékű külföldi tőke áramlott. Ebből 22 milliárd forint­nak megfelelő külföldi tőke az idén jött be az országba. (MTI) Nemzetközi érettségi — Magyarországon is A szegedi Deák Ferenc Két- tannyelvű Gimnáziumban hét­főn megkezdődött a Nemzetközi Érettségit Adó Szervezet — Inter­national Baccalaureate Organi­sation, röviden IB — első európai nyári munkaértekezlete. A 31 or­szág 75 iskolájából érkezett 275 pedagógus július 10-ig szeminá­riumok keretében vesz részt az IB-tantervben szereplő 20 tárgy­gyal kapcsolatos továbbképzé- szik az egyetemekre, ha az egyéb sen. Az IB-program ma az egyet­len nemzetközi tanterv; 5 konti­nens körülbelül 500 iskolájában tanítják. A diákok három fő- és három melléktárgyat választa­nak az érettségire a tantárgycso­portokból. Az 1B-diplomával rendelke­zőket a világon mindenütt felve­követelményeknek megfelelnek. A szegedi tanácskozáson ter­mészetesen hazai pedagógusok is részt vesznek. A tervek szerint ez év szeptemberétől Magyaror­szágon is lehetőség nyílik a nem­zetközi érettségi megszerzésére: a fővárosi Karinthy Frigyes Két- tannvelvű Gimnáziumban világ­banki hitellel megkezdődik a speciális képzés. Kárrendezési alap létesült A kormány gépjármű-felelős­ségbiztosítási kárrendezési ala- pot hozott létre július 1-jével egy korábbi kormányrendelet alap­ján. Az alap fedezetet nyújt a meg­lehetősen régi, még 1991. július 1-je előtt bekövetkezett károk rendezésére, ha azokat idén júli­us 1-jéig nem fizették ki. Az ez­zel kapcsolatos szolgáltatásokat 1992. július 1-je és október 31. között továbbra is a Hungária Biztosító Rt. nyújtja, de az alap tehermentesíti a biztosítót. Az 1991. június 30. előtti károkkal kapcsolatos kötelezettségeket 1992. október 31. után a biztosí­tóintézet helyett az alap teljesíti. Az alap szolgáltatásainak fe­dezetét a Hungária Biztosító Rt.- nél képezett felelősségbiztosítási járadéktartalék és hozamai, va­lamint a központi költségvetés biztosítja. Az alap működése fe­lett a pénzügyminiszter gyakorol felügyeletet. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents