Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-04-05 / 157. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. július 4-5., szombat-vasárnap A földdel foglalkozó gazdaemberek nagyon jól ismerik jogaikat Azé legyen a föld, aki megműveli Interjú dr. Sepsey Tamás államtitkárral, a kárpótlási törvény végrehajtásáról, tapasztalatairól A nemzeti gondozási díjról szóló jogszabály elfogadásával lezárul a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos jogalkotói munka. Az ezekkel összefüggő kérdésekről beszélgettünk dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkárral, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökével.-Államtitkár úr, június 7- ével lépett hatályba a második vagyoni kárpótlási törvény, amely az 1939 és 1949 közötti tulajdoni sérelmeket orvosolja. Melyek a legfontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatban?-Ez a törvény érinti többek között a Magyarországról áttelepített németséget, a II. világháború előtt jogfosztott, szabadságban korlátozott zsidóságot, a nagybirtokosokat, nagytőkéseket - akiknek jó része az akkori hazai viszonyok miatt külföldre emigrált - és a középbirtokosokat. Az igénybejelentésekre néhány hónap áll rendelkezésre. Ez a határidő természetesen nem azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt kell benyújtani az összes bizonyítékot, csupán formanyomtatványon jelezni kell a volt tulajdonos kárpótlási igényét, hogy azt a jelentkezés alapján regisztrálják. A bizonyítékok beszerzése elhúzódó folyamat: lesznek olyanok, akiknek már megvan, lesznek, akik a rendelkezésre álló 120 nap alatt szerzik ezt be, és olyanok is, akinek nem sikerül, illetve elhúzódik az okmányok beszerzése. A külföldiek esetében a vagyoni kárpótlási igényt nem a megyei kárrendezési hivatalokhoz, hanem a Fővárosi Kárpótlási Hivatalhoz kell benyújtani. Lényeges eleme a második törvénynek, hogy kibővíti az első vagyoni kárpótlási törvény mellékletében szereplő kárpót- landók körét. A törvénymódosítás révén azok is kárpótlásban részesülnek, akiket a most felvett államosítási jogszabályok következtében 1939 és 1989 között ért jogsérelem.-Bizonyára lesznek számosán, akiket mind a két időszakban, 1949 előtt és után is ért tulajdoni sérelem. Az ő esetükben mi az eljárás?-Az ilyen esetekben össze kell vonni az igényeket és az együttes kárérték alapján kell megállapítani a kárpótlás mértékét. A jogalkalmazás szempontjából ez az elmúlt 50 esztendő, amelyre a törvény kiterjed, egységes időszaknak számít.-Az első törvény végrehajtása során minden helyrajzi szám esetében külön lapot kellett leadnia a kérelmezőnek. Volt, aki 200-at, 300-at is kitöltött, mivel sok apró földrészből állt a birtoka. Folytatódik ez a gyakorlat?- Az 1949 előtti földterületek zöme nagy- és középbirtok volt. Elképzelhetetlen, hogy valaki többezer lapot állítson ki, ezért szakítottunk a korábbi gyakorlattal, egyszerűsítettük az igénybejelentéseket. Most egy lapot kell kiállítania a volt tulajdonosnak és fe kell sorolnia a helyrajzi számokat és az aranykorona értékét.-Hány alkalommal és milyen nagyságú földalap kijelölésére lehet számítani.- Két alkalommal kerül sor földalap kijelölésére. Az elsőnek egy részét már kijelölték a szövetkezetek és az állami gazdaságok. Az értesítés 48 millió aranykorona értékre szól. Nehéz ma még megmondani, hogy ez mekkora területet jelent, mivel eltérő minőségű földekről van szó. Van, ahol 6 és van, ahol 20 aranykorona értékű föld jelent egy holdat. A második földalapot állami tulajdonú földből az állam jelöli ki, elsősorban azokban a községekben. városokban és városok környékén, ahol kevés a termőföld. Ennek 1993. február 28- áig be kell fejeződnie, ugyanis addigra körvonalazódik, hogy melyek azok a területek az országban, ahol kevés a termőföld, ugyanakkor nagy igény mutatkozik iránta. Mivel elég nagy az időkülönbség a két kárpótlási törvény elfogadása között, biztosítani kell a termőföldhöz jutás esélyegyenlőségét mind az első, mind a második törvény jogosultjai részére. Pillanatnyilag csak az első földalapra lehet árverést kiírni, a pótlólagosan kijelölt állami földalapra nem.- Előfordulhat, hogy augusztusban, az első árverésen elkelnek a jó minőségű földek. És akik lemaradnak... ?-Ez garantáltan kizárt! Az első árverésen a kijelölt földalap 30 százalékát - az elbírált kérelmek 30 százalékához igazítva - bocsájtják árverésre, a 70 százaléka megmarad azok számára, akik később kapják kézhez kárpótlási jegyüket. A második árverést akkor lehet kiírni, amikor a kérelmek 70 százalékában benne van az első árverésen szereplő terület meny- nyisége is. így tehát még mindig fennmarad a kérelmek 30 százaléka, illetve a kijelölt földterület 30 százaléka. Az utolsó árverés várható időpontja 1993 vége, 1994 eleje. Az állami tartalék-földalap mindkét törvény jogosultjai számára hozzáférhető. Az állami földalapot akkor lehet árverésre bocsátani, ha a második törvény alapján benyújtott termőföld iránti kérelmeknek legalább a felét elbírálták. Ennek várható időpontja 1993. januárja, februárja.- Egyesek szerint zsákbamacska a földárverés, mert nem tudják az emberek, hogy mire licitálnak és csak később derül ki, milyen minőségű föld került a vásárló tulajdonába.- Valóban akadnak, akik szándékosan próbálnak nyugtalanságot kelteni az emberekben. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy konkrétan kijelölt, helyrajzi számmal megjelölt földterületre, illetve annak aranykorona értékére lehet majd licitálni, annak függvényében, hogy kinek, mekkora értékű kárpótlási utalványa van. Mindenki előre tudhatja, milyen földet vásárol. A licit 3000 forintról - ennyi egy aranykorona értéke - indul. Ha senki nem ad többet érte, 100 forintjával csökken az alsó határig, 500 forintig. Az eddigi próbaárverések azt mutatják, hogy az ár lefelé megy. Korántsem olyan együgyűek a földdel együttélő mezőgazdasági dolgozók, mint ahogyan azt egyesek láttatni szeretnék: pontosan tudják, mi mennyit ér és tisztában vannak azzal, hogy a kárpótlási jegyeikkel mit tudnak vásárolni.- Melyek az elsőként kijelölt földalap árverésén való részvétel feltételei?-A volt tulajdonos jogosult részt venni az ő tulajdonát használó gazdálkodó szervezet, szövetkezet, állami gazdaság árverésén. A törvény lehetővé teszi a tulajdonszerzést a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok alkalmazottai részére is. Ez esetben a kárpótlásra jogosultak akkor vehetnek részt az árverésen, ha szövetkezeti tagsági viszonyuk 1991. január 1-jén fennállt, illetve fennáll az árverés napján. A harmadik lehetőség a lakhely szerinti illetékesség. Mindazok részt vehetnek az árverésen, akik állandó lakosai annak a községnek, ahová a szövetkezet termőföldje tartozik. Tehát nem követelmény, hogy a volt tulajdonos tagja legyen annak a szövetkezetnek, amely a földjét használja. E három lehetőség közül, ha valaki egynek megfelel, már részt vehet az árverésen. A második földalap árverésén már nincsenek megkötések. A kárpótlásra jogosultak részt vehetnek az ország bármely részén tartandó liciten.- Melyek a kizáró okok?- Csak a saját jogon, volt tulajdonosként szerzett kárpótlási jeggyel lehet részt venni termőföld árverésen. Átruházott, vásárolt jeggyel nem. Ez a korlátozás védelmet nyújt a volt tulajdonosoknak a felvásárlókkal szemben és kizárja annak a lehetőségét, hogy olcsón megvásárolt kárpótlási utalvánnyal valaki felverhesse az árakat a liciten. Ezért az árverés megkezdésekor mindenkinek igazolnia kell jogosultságát, be kell mutatnia a határozatot és ellenőrizzük a sorozatszámot és jelet tartalmazó listát is. Feledékeny- ségre - hogy valaki otthon hagyta és majd utólag bemutatja - nem lehet hivatkozni. Az árverés egyszeri és megismételhetetlen jogi aktus.-A törvény lehetővé teszi a kárpótlási jegyek értékpapírpiacon történő jegyzését. Manapság jóval áron alul cserélnek gazdát ezek az értékparpírok.- A kárpótlási jegyek tőzsdére vitelének feltétele, hogy az Állami Vagyonügynökség minimálisan három hónapra előre prognosztizálja: mit tud adni a jegyekért. Pillanatnyilag az ÁVÜ erre nem képes. Nincs megnyugtató adat arra vonatkozóan, hogy a kárpótlási jegyek milyen áron kelnek el a tőzsdén kívül, arra viszont van. hogy mennyiért akarnak vásárolni. Nyilvánvaló, hogy sokan extraprofitra törekszenek, ki akarják használni a kárpótlásra jogosultak bizonyos rétegének rossz anyagi helyzetét, azok gondját, akik mindenáron készpénzhez akarnak jutni. Talán nem eléggé közismert, hogy az állam névértéken fogadja el a jegyeket a privatizáció során. Újvári Gizella A szó a legerősebb fegyver, s az igaz érv célba talál Beszélgetés Beda Józseffel, a Politikai Foglyok Szövetsége megyei elnökével, kitüntetése alkalmából Az 1956-os forradalom és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő helytállása elismeréseként a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetést adományozta Beda Józsefnek, a Politikai Foglyok Szövetsége Nógrád megyei elnökének. A 73. életévében járó, jó egészségnek örvendő férfival, aki megyénkből egyedül részesült az elismerésben, bátonyterenyei otthonában beszélgettünk. Elbocsátás könyvekért- Gratulálok a kitüntetéséhez! Megszenvedett érte.- Köszönöm. Szenvedés? Én ilyesmire soha nem hivatkozom. Amit vállaltunk, azt önként tettük, nem kényszerített rá senki. Meggyőződésből csináltuk, egy szebb, jobb. boldogabb jövőért. Megjegyzem, én a második világháborút is végigharcoltam, azt viszont már korántsem a saját akaratomból és főképpen nem meggyőződésből.- Mit érzett, amikor átvette a kitüntetést?- Bizonyára kellett volna néhány magasztos gondolatot mondanom, de én bizony nem szóltam egy szót sem. Csak kezet fogtam a belügyminiszter úral, aki a köztársasági elnök távollétében és megbízásából átadta a kitüntetést, s megköszöntem a megtiszteltetést.- Térjünk vissza a múltba! Milyen családból származik?- Az édesapám kádár mester volt, odaveszett az első világháborúban. Édesanyám később férjhez ment, szeretett apám lakatos volt. Tisztességre, becsületre nevelt bennünket. Az egyik bátyám egyetemi tanársegéd, a másik mérnök lett.- Ön pedig tanári diplomát szerzett.-Tanár voltam, de eltávolítottak a mostani 209. számú ISZl-ből, mert annak idején nem találtak alkalmasnak a tanulóifjúság nevelésére. Merthogy nacionalista szellemben neveltem őket. Azt hazudták, lopásért küldtek el. Ez nem igaz. Egyszer az egyik karancs- sági faluban toboroztam a gyerekeket, s egy öreg néninél szálltam meg. Megdöbbenésemre a WC-ben igen értékes könyveket találtam, lapjaikat használták egészségügyi célra. „Egy néptanító lakott itt - magyarázta a néni. - Azzal ment el, ha nem jön vissza, minden az enyém marad.” Imádom a könyveket, az ágyamnál lévő kis szekrényről kiválasztottam három kötetet, s mondtam a néninek, ezeket boldogan elfogadnám. Persze, fizetség ellenében. „Dehogy fizet fiam, úgy is a WC-be kerülnek.” - felelte a néni. Becsomagoltam a könyveket, feladtam a saját címemre, ám a posta nem hozzánk, hanem az emtéhába szállította, ahol otthonigazgató voltam. Egy Kisbali József nevű tanár pedig felbontotta a pakkot. Visszatérve, gyanútlanul bementem a munkahelyemre. Fegyelmit indítottak ellenem, s a következő határozatot hozták: „Tekintettel arra, hogy a toborzást fasisztajellegű könyvek gyűjtésére használom fel, s az ifjúságot sem szocialista szellemben nevelem, alkalmatlan vagyok a tanári működésre.” Elbocsátottak. El kell mondanom, az intézetben egyedül dolgoztam pártonkívüliként. Hét év börtön-Megtudhatnánk az ominózus három könyv címét?- Az egyik 1832-ből származó Enciklopédia volt. A második a Házunk tája nevet viselte, 1920-ban adták ki. A harmadik Verbőczi Hármas könyve volt, 1900-ban jelent meg. Ez utóbbiban a szent koronáról is szó volt, s erről olvasni 1955. szeptemberében megbocsáthatatlan bűnnek számított.- Tehát ettől kezdődtek az ön megpróbáltatásai?- Igen. Elkerültem a bányához, pontosabban: az aknamélyítőkhöz. Utána részt vettem a forradalomban. Megválasztottak a nagybátonyi forradalmi tanács elnökének, majd tagja lettem a Salgótarjánban megalakult munkástanács elnökségének. Utána összekötő lettem a Parlament és Forradalmi Megyetanács között. Amikor december 8-án Salgótarjánban eldördültek a gyilkos lövések, Nagybátonyból felhívtam az angol nagykövetséget, tudattam, mi történt. Nem bíztam a szovjet nagykövetségben, de megkértem az angol nagykövetet, lépjen érintkezésbe az akkori szovjet nagykövettel, And- ropovval, a későbbi pártfőtitkárral. Ez megtörtént, s gondolom. ennek hatására állították le a további vérengzéseket. Engem december 12-én tartóztattak le, statáriális bíróság elé állítottak. Hét évig raboskodtam, több börtönt megjártam.- Kikkel ült együtt?- Többek között együtt ültem az általam nagyon szeretett Bibó Istvánnal. Együtt raboskodtam Göncz Árpáddal. Darvas Ivánnal, Mécs Imrével, Vásárhelyi Miklósai. Nemcsak hazánk börtöneit, de celláit is megismertem. Három apró gyereket hagytam itthon. Á feleségemet kidobták a bölcsödéből, ráfogták, megmérgezi a kommunisták gyerekeit. Kocsisként helyezkedett el a bányánál.- Milyen volt a börtönélet?- A mi fejünk felett volt fedél, még enni is adtak. De nem tudtuk, mi van odahaza. A kihallgatások alatt síró gyerek- és asszonyi hangok hallatszottak ki a szomszédos szobából. „Itt vannak a gyerekei, itt van a felesége, valljon, valljon! - próbáltak megtörni fogvatartóink. Büszke vagyok rá, hogy ötünket tartóztattak le és ötünket is Ítéltek el, senkit nem vontunk be a perbe.- Tulajdonképpen mit kellett volna bevallaniuk?-Azt szerették volna elérni, hogy a koncepciós perbe harminc-negyven ember belekeveredjen. Aztán kreálhattak volna olyan „igazságot”, hogy ne- gyünket-ötünket felakaszthassanak. A kötél igen közel került hozzám. Kémkedésért, hazaárulásért és fegyveres szervezkedésért ítéltek el. Hármas kötődés- Miként sikerült megmenekülnie?- Nem tudom. Szerencsém volt. Mindenesetre kisebb vétségekért is felakasztottak embereket. Szabadulásom után visz- szatértem az aknamélyítőkhöz, onnan mentem rokkant nyugdíjba. Hadd mondjak valamit: nem az a bűn, ha valakik kommunisták. Az a bűn, ha azzal visszaélnek. Mert amennyiben az eszmét szóról szóra betartják, s az embereknek valóban jobb életet akarnak, úgy az csak dicsérendő. De az a legborzasztóbb. ha a butaság gonoszsággal párosul.- Hogyan telnek a nyugdíjas évek?- Imádom az állatokat, sertéseket tartok. Sír a lelkem, amikor levágják őket. Időm jelentős részét a közügyek intézése köti le. Önkormányzati képviselővé választottak, á POFOSZ megyei elnöke vagyok. Eddig ezerhat- száz ember kárpótlását sikerült elintézni. Kérem, engedje meg, hogy köszönetét mondjak Bi- lecz Endre országgyűlési képviselőnek, aki tízezer forintot küldött vékonypénztárcájú szövetségünknek.- Pihenhetne, ezzel szemben sokat fáradozik. Miért csinálja?- Hármas kötődésem predesztinál erre a munkára. Égy: hadiárva voltam. Kettő: orosz hadifogolyként végigjártam a Gulágót. Három: megsínylettem a Kádár-rendszer börtöneit.-A családról még nem beszéltünk.- Egy fiam és két lányom. A fiú állatorvos akart lenni, ám én úgy „elintéztem” neki, hogy még a gimnáziumba sem vették fel. A németországi Dortmund- ban él, igen jól megbecsült szerszámkészítő szakmunkás.- Említette, '56-ban egy szebb. jobb. boldogabb jövőért küzdött. Eljött ez az időszak?-A rendszerváltás még nem tetőzött. Nagyon sokan kihasználják a mostani zűrzavart, átmentenek különböző vagyonokat. Emberek egyik napról a másikra kacsalábon forgó palotát építenek, az udvarban három nyugati márkájú autó is áll. Kérdezem én, miből futja? Nem irigylem az ügyeskedőket, de felháborító, hogy egyeseknek mindenre tellik, a többségnek pedig még a mindennapi betevő falatért is küzdeniük kell. Kár volt a forradalomért- Szavaiból úgy érzem ki. annak idején nem egészen a mostani állapotokról álmodott.- Néha azt szoktam mondani, csak ezért kár volt a forradalomért, olyan kevés passzusát valósították meg. Hiába lehet jó a kormány szándéka, ha ezernyi gáncsba ütközik. Felháborítónak és becstelennek tartom, hogy a hajdani pártfunkcionáriusok, tanácselnökök, verőlegények tarthatnak fegyvert. Nekem soha nem volt fegyverem. Nincs is rá szükségem. A szó a legerősebb fegyver, s az igaz érv célba talál.- Köszönöm a beszélgetést! Kolaj László
