Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-27 / 176. szám

1992. július 27., hétfő EÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Átadták a varrodát Az ígérethez híven a napokban megnyitotta kapuit a fővárosi Ramona Finomkötöttáru Szövetkezet nagyoroszi üzeme. Az üzemben Sivó Istvánné irányításával mintegy ötvenen dolgoznak asszonyok és lányok két műszakban. Jelenleg németországi ex­portra készítenek férfialsónadrágókat. Foto: Kulcsár Gabriella Szabad akarattal A település érdekében A berkenyéi önkor­mányzat, akárcsak ebben a térségben más testületek is, gondokkal küzd, mert a fejlődéshez nincs elegendő anyagi fedezetük. Többek között itt is gond a szenny­víz elvezetés, jó lenne megoldani a vezetékes gá­zellátást. Az önkormányzat mégis úgy döntött, hogy nem ve­zet be helyi adókat, hanem a lakosságra bízta annak az eldöntését, hogy közmun­kával teljesítik az adót, vagy aki ezt nem tudja vál­lalni, az hozzájárul, hogy a közmunka értékének meg­felelő pénzt a fizetéséből levonják a munkahelyén. A lakosok jelentős része vállalta a közmunkát. En­nek megfelelően osztják el a feladatokat. Van, aki csak segédmunkát tud vál­lalni, a szakképzettek pe­dig szakmunkát teljesíte­nek. Az előbbiektől 3 napi, a szakmunkát vállal alóktól pedig 2 napi közmunka felajánlását kérték. A magángazdálkodás lesz a jövő Munkanélküli-segélyből nem lehet vállalkozni A magángazdaságé a jövő. Gyerekkora óta szeretett álla­tokkal foglalkozni Nerpel Ár­pád, de azt aligha gondolta, hogy egyszer még a megélheté­sét jelenthetik. Berkenyén talál­koztunk a 27 éves fiatalember­rel, aki egy évvel ezelőtt még a verőcei katonai kórházban dol­gozott kőművesként. Munkanélküliként újra visz- szatért az állattartáshoz, immár nemcsak hobbiként. Legalább két órát kell fordítani az álla­tokra reggel és este, mondja- mármint azokra, amelyek megmaradtak. Kecske és szar­vasmarha még van. Egy kétéves csődört nemrégiben adott el 55 Kulcsár Gabriella felvétele ezer forintért, ebből az építke­zés tartozásait törlesztették. A fejőstehén is áruba került, mert Nerpel Árpád külföldi munkára készült, az indulás azonban végül nem sikerült.- Hogyan tovább?- A magángazdálkodás lesz a jövő, de egyelőre nincs biztos piac. Ezzel a néhány kecskével nem lehet üzletre vállalkozni. Ha lenne ötven anya, a gidákat el tudnánk adni külföldön. Legszívesebben lovakat te­nyésztenék, de nem győznénk pénzzel. Tőke kellene, de mun­kanélküli segélyből nincs tőke. (dudellai) Mindent, amit nem tilt a rendelet A padlón kell maradni? Huszonkét évvel ezelőtt azzal indították útjára az Ipolymenti Vízgazdálkodási Tájvédelmi Társulatot, hogy a megye északi részén, 330 kilométer hosszú­ságban végezze el a mezőgaz­dasági felszíni vízelvezetéssel kapcsolatos feladatokat. Akkor még bővelkedtek munkában. Az ebből táplálkozó boldog­ság 1980-ig tartott, utána üzlet- és vállalkozáspolitikájukban a mindent végezhetünk, amit nem tilt a rendelet, felfogás és gya­korlat vált uralkodóvá. A víz­rendezésen kívül elvállalnak mélyépítési feladatokat, beto­nértékesítést, előregyártást.- Kinek van ma pénze melio­rációra - utal a régmúltra Sógor László, a társulás igazgatója - amikor a korábban jól menő vállalatok is máról holnapra munka nélkül maradnak. Mi is nagyon nehéz időket élünk. Az élet belesodorta a társulást min­den olyan feladat elvállalásába, ami feltétlenül szükséges a tal- ponmaradáshoz, fizetőképessé­günk megőrzéséhez. Eddig még sikerült. Talán azért, mert azt valljuk: ha netán lecsúsznánk a padlóra, nem kell feltétlenül ottmaradnunk. Néha úgy érzem, hogy egyelőre mellénkszegő- dött a szerencse. Természetesen a társulás is érzi az átalakuló, a vajúdó, el­lentmondásokkal terhes gazda­ságunk összes árnyoldalait.- A, rendelkezésünkre álló speciális eszközállományunk lehetővé tenné, hogy akár 100 millió forint értékű munkát is elvállaljunk. Nem tesszük, ha megállapítjuk, hogy nem fize­tőképes a cég.- Mely területeken keresik életlehetőségeiket?- Jelenleg 95 százalékban az önkormányzatoknak dolgo­zunk. A már korábban említet­teken kívül bérbe adjuk gépein­ket, az üzemi konyhánkból francia-pékség lett, fölötte rö­viden megnyílik a sörföző, mű­ködik a vámterületünk. Az előbbieknél is abból indultunk ki: mennyiben segítik pénzügyi likviditásunkat, hitelképessé­günket.- Mi húzódik meg az előbbiek mögött?- Két évvel ezelőtt húsz-hu- szonkét millió volt a kintlévő­ségünk, ami 1991-ben 17 milli­óra csökkent. Nem kértünk senki ellen felszámolási eljá­rást, inkább bizonyos ideig vár­tunk és közben kerestük a lehe­tőségeket, kerülve a konfliktu­sokat. Hosszú tárgyalások után az Ipolyvidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság adósságának törlesztéseként négy millió fo­rint értékű fát adott át, amit mi értékesítünk. A romhányi ter­melőszövetkezettől, adósságá­nak fejében átvett drót egy mil­liót ér. Hajónak találjuk az eset­leg felajánlott részvényeket, akkor bizonyos összegben azt is átvesszük.- 5 ezzel eljutottunk a legége­tőbb, a jövőjüket alapvetően meghatározó reméljük átmeneti gondjaikhoz.- A kárpótlás lebonyolítása, a nagyüzemek át- és újjáalakulása után egyértelművé válik, hogy ki lesz az új tulajdonos, kire há­rul majd a területünkön lévő és hatókörünkbe tartozó vízfolyá­sok rendbetétele. Az önkor­mányzati törvény kisebb szaka­szokat az önkormányzatok tu­lajdonába kíván adni. A testüle­tek nem akarják átvenni, mond­ván: senki sem mondja meg ne­kik, miből fizessék a költsége­ket. Az új tulajdonosoknak, életkezdőknek pedig ez lesz most a legkisebb gondjuk - ér­zékelteti az előttük álló feladat lényegét ellentmondásoságát Sógor László. A tavalyinál - 170 - kisebb létszámmal - 50 fő - 40-45 mil­lióra taksálják a végrehajtásra váró feladatot, a fizetőképes ke­resletet.- Az év végéig van munkánk, gépi kapacitásunk a jelenleginél nagyobb megbízások teljesíté­sét is lehetővé teszi - zárja gon­dolatait az igazgató. Venesz Károly Nemzetiségi találkozó Bánkon Már csak néhány nap, s július 31-én, pénteken kezdetét veszi a Bánki nyár programsorozatának kiemelkedő rendezvénye, a nemzetiségi találkozó. A vasárnap estig tartó talál­kozóra lényegében minden készen áll. A találkozó vendégeit pénteken várják Bánkon, ahol a viziszinpadon este 21 órakor két külföldi, a Ball De Gittanes De Mollet katalán és a romániai nagylaki népi zenekar és gyermekcsoport, valamint a mihálygergei Ipoly nép­táncegyüttes lép fel. Szombaton a szereplők főpróbát tartanak, majd a csoportok vezetőit és a vendégeket fogadják. Dél­után 13 órakor lesz a cso­portok felvonulása, majd hivatalosan is megnyitják a nemzetiségi találkozót. Ezt a "Kincsesládánkból" című összeállításban lép fel öt megyebeli nemzetiségi csoport, négy gyerekcso­port, egy zenekar, két szó­lózenész és öt énekes, majd a "Tiszta forrásból" prog­ram keretében rendezik meg az I. szlovák kulturá­lis találkozót. A műsor vi­dám hangulatú nemzeti­ségi bállal ér véget. Vasárnap délelőtt fél tízkor lép fel a szarvasi Tessedik Sámuel nép­tánccsoport, majd a prog­ram a szlovák MOSTÁR néptánccsoport műsorával zárul. Új'abb vállalkozók, új tevékenységek A rétsági vonzáskörzetben is növekszik a száma a különféle vállalkozásoknak, illetve a vál­lalkozások bővítésének. Ez azt bizonyítja, hogy a vállalkozó­szellem nem veszett ki az embe­rekből, s aki csak teheti - ha van hozzá elegendő tőkéje - próbál­kozik valamivel. így például pékség megvaló­sítását tűzte maga elé a Cemin- vest Kft. Rétságon, vagy pél­dául a Nomszer Kft., amely egy japán gépkocsi márkakereske­dését kívánja megvalósítani. Az Épfa Kft. pedig faipari tevé­kenység megkezdését tűzte maga elé. A Mill-Tech Kft. Nagyoroszi térségében idegenforgalmi centrumot szeretne létrehozni, míg az Amico-Discont Kft. ugyancsak itt vegyesboltot sze­retne üzemeltetni. Romhányban a Super Market Kft. nagy- és kiskereskedelmi tevékenység bővítésével foglal­kozik, mig a H and Co Kft. Szendehelyen szőlőművelést akar kialakítani. Átcsoportosítás A nógrádi termelőszövetke­zet ipari ágazatában dolgozók egy részét átcsoportosították a hűtőházba, az idei málnatermés feldolgozására. Mivel az átcso­portosított dolgozókat a jövő­ben eredeti helyükön kívánják foglalkoztatni, az ipari ágazat vezetője tárgyalásokat folytat kül- és belföldi partnerekkel, je­lentősebb megbízások elnyeré­séért. Ha sikerül megegyezniük, akkor az 50 százalékkal csök­kentett létszámmal dolgozó ipari csapat tagjainak egész évre lesz munkájuk. Munkanélkülieknek • Rétság. A megyei munkaü­gyi központ és a TIT által szer­vezett átképző tanfolyamokon Rétság és vonzáskörzetében lévő munkanélküliek közül az alábbiak vesznek részt: az ív, a láng és a gépiforgácsoló tanfo­lyamon húszán, akik elvégezték az általános iskolát. Ugyancsak húszán vállalkoznak az eszter­gályos és CNC tanfolyamra. Nyugatra • Nézsa. A helybeli Frigoland Hűtő- és Kereskedelmi Kft. a hűtőházában tárolt és feldolgo­zott illetve feldolgozásra váró bogyós gyümölcseinek 99,5 százalékát a nyugati piacon ér­tékesíti. Üzleti partnereik száma a korábbi hétről az idén tízre nőtt. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Biztos szakma, biztos megélhetés Suszter maradjon a kaptafánál! Cipészekkel is előfordul, hogy pályát módosítanak. Bár a „suszter maradjon a kaptafá­nál!” szólást még ismerjük és emlegetjük, egyre ritkábban ta­lálkozunk suszterrel és kaptafá­val. Érdekes ellentmondás, hogy miközben egyre többen spórol­nak bármin, amin csak lehet, így a lábbeliken is, a cipészek nem tudnak megélni. A divatos vállalkozások listáján alig ta­lálni egyéni vállalkozóként ci­pészt, de minthogy a megnöve­kedett járulékfizetés természe­tesen e szakmát sem kerülte el, az arány tovább romlott. Már-már furcsaságként keze­lendő, hogy egy 16 éves bánki fiú, Velki Vencel orthopéd ci­pésznek tanul Budapesten, a bő­ripari szakközép- és szakmun­kásképző intézetben. Ősszel kezdi a harmadik osztályt. Velki Vencel cipész- Hogyan jut eszébe egy álta­lános iskolás gyereknek, hogy cipész lesz?- Tulajdonképpen nem én ta­láltam ezt ki, hanem egy osz­tálytársam. Aztán elgondolkoz­tam, hogy itt a környéken egyet­len cipész sincs, és azt hiszem, jól jártam, hogy ezt választot­tam. Azt nem terveztem el, hogy orthopéd cipőkkel foglal­kozom majd - ide vettek fel.-Lesz utánpótlásuk a régi cipészeknek?- Mi tizennyolcán járunk az osztályba, de ha jól tudom, szeptemberben vesznek fel utol­jára elsősöket, mert nem tudják elhelyezni őket. A sarkalást, talpalást, festést már a bánki cipőkön is alkal­mazza Velki Vencel. Forgalom van, mert mint mondja, ebben a világban nem lehet kidobni egy cipőt. Mit jelent ez a foglalko­zás?- Ez biztos szakma és biztos megélhetés. Eredetileg autósze­relőnek készültem, szerencsére időben meggondoltam. Kísérleti jelleggel Megfelelő számú jelentkező esetén a rétsági művelődési ház kísérleti jelleggel beindítja a 160 órás titkárnői tanfolyamot. A reménybeli résztvevők 100 órában tanulják a gépírást, a nyelvhelyességet, a munkahelyi jogi és más ismereteket. A fennmaradó negyven órában szó lesz a hivatali viselkedési kultúráról, majd időt szakítanak az öltözködési tanácsadásra is. A tanfolyam csak tíz fő jelent­kezése esetén indul be. A részt­vevőknek irányárként tizenöt ezer forint tandíjat jelöltek meg. A sikeres vizsgázók oklevelet kapnak majd. Petrocelliék újságjai A példa ragadós, amint a következők is bizonyítják. Rétsá­gon a közkedvelt Petrocelli grill büfé tulajdonosa, Balogh István és a szomszédos biotermékeket forgalmazó üzlet tulaj­donosnője - ö a neje Balog úrnak - elhatározták, hogy sze­retnének hozzájárulni a megyei lap mások számára történő önzetlen előfizetéséhez. Ők úgy gondolták, hogy ezt a gondolatot akkor gyümöl- csöztethetik a leghasznosabban, ha két iskola tantestületének költségvetését kímélik meg azzal, hogy egy negyedévre előfi­zetnek a Nógrád Megyei Hírlap két-két példányára. A gondo­latot azonnal a tett követte, s ennek megfelelően szeptember elsejétől a rétsági és a nagyoroszi általános iskola tantestü­lete naponta informálódhat a Nógrádból. Bízunk benne, hogy a rétsági vonzáskörzetben islesznek még olyanok, akik a példájukat követik. Petrocelliék nemes cselekedetét a két tantestület nevében is köszönjük!

Next

/
Thumbnails
Contents