Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-25-26 / 175. szám

1992. július 25-26., szombat-vasárnap SZEMTŐL SZEMBE HÍRLAP Elvileg igen, gyakorlatilag nem A régiók együttműködnek, de az olvasótábor elmarad Beszélgetőpartnerünk: Nyomások Bobo Antal Imre kirándulásról és a gyerekszobáról Zongoraművészből „képernyöművész” Ha nincs, hát nincs. Erőltetni nem lehet. Arról van szó, hogy a salgó­tarjáni Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár a Komárom megyei könyvtárral közösen 1976 óta minden évben olvasó­tábort rendez magyarországi szlovák nemzetiségű gyerekek­nek, egyik nyáron Szécsényben, a másikon Tatán. Örvendetes eseménynek számított, hogy ta­valy először a szlovákiai, Lo­sonchoz közeli Látky-Poljanki- ban rendezhették meg a szlovák nemzetiségű gyerekek olvasó­táborát, a losonci járási iskolai igazgatóság segítségével. Már akkor fölvetette az igazgatóság azt a gondolatot, hogy kölcsö­nös haszonnal járna, ha az ot­tani magyar gyerekek pedig Magyarországon, Szécsényben táborozhatnának. A Balassi Bálint könyvtár ez év nyarára össze is gyűjtötte kü­lönböző hazai alapítványoktól a szükséges összeget az olvasótá­bor megrendezéséhez. Szé­csényben jűlius 27-től augusz­tus 8-ig rendezték volna meg a tábort, ahol 50, a losonci járás­ban élő magyar gyerek vett volna részt a gazdag progra­mokban, s hozzájuk csatlako­zott volna még 10 erdélyi és ugyancsak 10 kárpátaljai ma­gyar fiatal. Erre ez év márciusá­ban kötött szerződést a megyei könyvtár és a losonci járási is­kolai igazgatóság. A szécsényi olvasótábor azonban elmarad.- Miért?- Mi a szerződés birtokában szerveztük az olvasótábort — mondja Szabó Ernőné, a könyv­tár igazgatója. — Elkészült a program, lekötöttük a szálláshe­lyeket, meghívtuk az előadókat, kijelöltük a kiscsoportvezetőket és így tovább. Július elején kap­tuk Losoncról az értesítést, hogy ne számítsunk az ottani magyar gyerekek érkezésére, mert nincs érdeklődés körükben a magyarországi olvasótábor iránt Ez meglepetésként ért bennünket, hiszen már mindent előkészítettünk.- Mi történhetett?- Természetesen ezt nem tu­dom megmondani. A szécsényi olvasótábor viszont érdeklődés hiányában elmarad. Nem tehe­tünk mást, mint azt, hogy az alapítványi pénzeket visszaad­juk, vagy esetleg más, hasonló célra fordítjuk, amennyiben ez­zel az adományozó alapítvány kuratóriuma egyetért örülünk annak, hogy ugyanakkor 50 Komárom, illetve Nógrád me­gyei szlovák nemzetiségű gye­rek most is részt vehetett szlo­vák nyelvű olvasótáborban Látky-Poljankiban, július 13-tól 25-ig. Körükben ugyanis válto­zatlanul érdeklődés mutatkozott az olvasótábor iránt Ezért sze­mélyenként ezer forintot kellett fizetni, ezen összegeket azon­ban a családoktól átvállalták az iskolák. Nyilvánvalóan véletlen, hogy az olvasótábor lemondása a szlovákiai választások idején történt A gyerekek fejenként 1500 korona hozzájárulást fizet­tek volna, az ottani iskolák ezt az összeget azonban nem vállal­ták át a családoktól. Esetleg ez is befolyásolhatta az érdeklődés lanyhulását Reméljük azonban, hogy az együttműködés további alakulását az olvasótábor elma­radása semmiképpen sem befo­lyásolja, hiszen kölcsönösen hasznos kezdeményezésről van szó. M. Kovács Erika, Nógrád Megye Közgyűlése nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó munkatársa Nógrád megye új elvekre épülő nemzetközi kap­csolatainak alakulásával kap­csolatban hangsúlyozza, hogy azok igen jól alakulnak.- Ez év februárjától tagjai vagyunk az Európai Régiók Gyűlésének, amelynek jelenleg 190 régió a tagja, köztük pél­dául a velünk szomszédos ré­giók, így Szlovákia is — jegyzi meg. — Ez számunkra is azért fontos, mert a régió az a szintje az életnek, ahol a gyakorlati te­vékenységek folynak. Az egy­séges Európa nemcsak úgy fog kialakulni, hogy az országok különböző szerződéseket köt­nek egymással Ehhez elenged­hetetlen az is, hogy a szom­szédos régiók szoros és sokol­dalú együttműködést alakítsa­nak ki egymással mind gazda­sági, mind kulturális, idegen- forgalmi, információs és szá­mos más téren. A mindennapi kapcsolatok gyarapodása járul­hat hozzá egymás jobb megis­meréséhez, a kölcsönösen hasz­nos együttműködéshez, végső soron a határok jelképessé válá­sához. A megyei közgyűlés gondot fordít arra, hogy az örvendete­sen alakuló nyugat-európai, a bajor, az olasz és más kapcsola­tokon túl a régi múltra visszate­kintő közép-szlovákiai kapcso­latokat is ápolja, illetve újabb tartalommal töltse meg, minde­nekelőtt a határ menti szlová­kiai területekkel kíván kiépítem újabb kapcsolatokat a regionális együttműködés jegyében, amelyre szlovák részről is van érdeklődés. Tegyük hozzá, remélhetőleg nemcsak elvileg, hanem mind­inkább gyakorlatilag is. —mér Ha valamelyik közvéle­mény-kutató intézet a politiku­sok közül a művészek népsze­rűségét is mérné, Antal Imre biztos az első öt között volna. Könnyed humorával, kellemes modorával, egy-egy pillanatra felvillanó, belülről fakadó, pózmentes, anialimrei gesztu­sával belopta magát a szí­vünkbe. Ezért szívesen látott vendége minden tévénézőnek, amelyik műsorban megjelenik, annak megnő a tetszést indexe.- Zongoraművészként kezel­ted, onnan nyergeltél át „ké pemyőművész"-szé. Az oka?- Az előzőkhöz csak annyit: a megnövekedett tetszési in­dexhez azért a többi képernyőn szereplőknek is köze van. Egyébként 17 évig ültem a zon­gora mellen, 20 éve állok hiva­tásosként a kamerák előtL Sok­szor elmondtam, egy betegség veten véget a zongorista- karrí eremnek.- Mi volt az első műsorod?- 1966-ban a „Halló fiúk, halló lányok!”-at vezettem. Ak­kor még hivatásos zongoramű­vész voltam, csak iú-kirándul- tam a képernyőre. Így fordult elő, hogy egyik szerdán a ké­pernyő előtt ugrabugráltam, pénteken pedig talpig frakkban megnyertem a Liszt-Bartók zongoraversenyt Egy sajátos idegbántalom érte a jobb keze­met Még ma is, ha mind az öt ujjam kinyújtom, három vissza­görbül. Ezért tanultam meg toll­szárfogással írni.- Húsz év óla, egyre másra születnek azok a műsorok és so­rozatok, amelyek a személyed­hez kapcsolódnak.- Eddig hóka-bóka kacagás volt, játszottunk, vetélkedtünk, most stílusváltás következik. Irodalmi kávéházban fogjuk a nyerő számokat „előállítani". Ezúttal Párizsba költözünk, a francia irodalomról lesz szó. Vendégünk lesz Mészöly Dezső, Somlyó György és Jubelte Greco.-A Szeszélyes évszakok, hi­hetetlen, de 12 esztendeje megy már. Mi történt Glaser Bozsó- val, kedvenc költőddel?- Hosszú évek után kiderült, hogy valóban él egy hasonló nevű ember Budapesten. A sze­rencsétlent ismerősei és barátai addig ugratták, amíg az egyik kórház pszichiátriai osztályára került A kezelőorvos hívott fel és elmondta az esetet Termé­szetesen beszéltem a bácsival, és ezután megszületett újabb házi költőnk, Nyomasek Bobó. Szerencsére üyen nevű állam­polgárunk eddig még nem akadt)-Nemrég tértél haza Indiá­ból, ahol egy újabb műsort for­gattatok. Merre jártál eddig a világban?-Hál* Istennek csaknem minden országban. Mint zongo­raművész felléptem már 17 ál lamban, a többi helyszíneken mint televíziós voltam. De azért van még fehér folt a házitérké­pemen. Ausztráliában még nem jártam, Európából hiányzik Por rugáliá, s legnagyobb sajnála­tomra, Görögország is. Ide leg­közelebb turistaként megyek eL- Tudomásom szerint ez a tu­ristaút már tavaly is elmaradt, mert nem jutott rá idd. Van-e szabad időd és mivel töltőd?- Sajnos nagyon kevés van. Ami van, azt a szentendrei vi- tyillómra fordítom. Most is sza­ladok Id meglocsolni a virágo­kat aztán jövök vissza, mert este felvételem lesz.-Mikor jut időd az olva sásra?- Napilapokra úgyszólván soha, a fontosabb hetilapok néha a kezembe kerülnek. Hol van az az idő, amikor még bol­dogult „úri fiú" koromban Thomas Mant, Balzacot, Stein- becket és minden ami betű, csak úgy faltam?- Milyen műsorra készülsz?- Rövidesen egy kedvemre való indul. Szórakoztató kultúr­történeti sorozat lesz, ideiglenes címe: Gyerekszoba Meggyő­ződésem, hogy a kultúra a mű­vészet iránti érdeklődést a .gye­rekszobában" szerezheti meg az ember. E műsorral szeretnénk segítem a fiataloknak, és az önművelést eddig elmulasztó felnőtteknek.- Miben látunk legközelebb a képernyőn?- Szombathelyen vezetem a Savaria nemzetközi láncver senyt, ami ezúttal először Vi­lágkupa ,.küzdelem" is. A sze­rencséden véletlen úgy hozta hogy ugyanarra a napra tűzték műsorra, amikor a Bongo sorso­lása is lesz...- Miért volna szerencsétlen?- Se a közönségnek, se ne­kem nem jó, ha egy nap kétszer vagyok képernyőn. Még, akik igencsak kedvelnek, azok is azt mondják: jó, jó, de kétszer azért még ez az Antal is sok. Koós Tamás Kökútpusztán valami nagy dolog készül! Ifjúsági faluközösség, kápolnával a fák alatt A gondnoki lakás már elkészült. Gyurkó feiv. Salgótarjántól csupán né­hány kilométerre fekszik Kő- kútpuszta. A hajdani birtokos kastélya üresen, elhagyottan állt sokáig, omladozó falait csak az imádság tartotta ösz- sze. A buja ősnövényzet va­lamikori, gondosan ápolt parkot takar. A megroggyant, öreg kastély a kishartyáni termelőszövetkezeté, a terület a falué. A közelmúltban mindeketten nagyvonalúan és önzetlen módon lemondtak tulajdonukról, a Tettekkel az ifjúságért alapítvány javára, amelynek a kuratóriuma dön­tött arról, hogy ezen a helyen olyan fiatalok számára hoz­nék létre egy faluközösséget, akik valamilyen oknál fogva nem találják helyüket a tár­sadalomban, családjukban. Végigsétálva a többhektáros parkon, még keveset látni. Szí­nes sátrak húzódnak meg a fűz­fák alatt. Sokadik turnusban gimnazisták, szakközépiskolá­sok tisztítják a parkot Kőmű­vestanulók verik a kastélyfal repedezett vakolatát, takaríta­nak, készítik elő a területet az igazi mesterek számára. De, hogy már eddig is kiváló mun­kát végeztek, az biztos, hiszen öröm bemenni, végignézni a ha­talmas termeket, amelyekből a kész tervek szerint hangulatos lakószobák lesznek majd. Fent a dombon fehérük a fel­újított gondnoki lakás.- Innen be lehet majd látni az egész telepet - mutat végig bi­rodalmán a leendő ifjúsági falu- közösség vezetője, s a jelenlegi munkák fáradhatatlan irányítója Király Mihály, a kuratórium el­nöke, aki társadalmi munkában látja el feladatát, hiszen Király őrnagy a Nógrád Megyei Rend­őr-főkapitányság tisztjeként so­káig dolgozott az ifjúságvéde­lemben. Részesült eredményei­ben, még több eredménytelen­ségében. Talán ez is oka lehet, hogy most megszállottként, fá­radhatatlan szorgalommal küzd a falu megépítéséért- Az intézményes gyermek - és ifjúságvédelem tereületéről - bár számos értékes, jó szakem­bert ismerek - nem sok jó ta­pasztalatom van. Ebben az ifjú­sági faluban a munka, a képzés mellett a nevelés, a szellem és a lélek gondozása szerepelne az első helyen. Talán nem véletlen, hogy a kastély mögötti dombon épül majd egy kápolna is, ame­lyet úgy terveztek, hogy egyút­tal közösségi, kulturális célokat is szolgálhat Ha már a kápolnát említettem, szólnom kell arról is, hogy két szaléziánus szerze­tes lesz a falu lelki irányítója, jóban, rosszban együtt élnek majd a fiatalokkal.- Kik lesznek a falu lakói?- Egyelőre 30 fiatal fogadá­sára készülünk. Olyanokat vá­runk, nyújtjuk feléjük segítő kezünket, akiket családjuk el­hagyott beilleszkedési zava­rokkal küzdenek. Kallódó, jobb sorsra érdemes 14 és 22 év kö­zötti fiatalokon szeretnénk segí­teni. Elsősorban a megye ön­kormányzataival vettük fel a kapcsolatot Jeleztük, hogy mi a célunk, s kértük, hogy ők is je­lezzenek nekünk. Annak sincs akadálya, hogy megyén kívülről fogadjunk be családjából kisza­kadt gyereket- Mi az előzetes felmérés eredménye?- Az, hogy a tervezett lét­számnak a többszörösére is lenne igény, már biztos. Tehát a jövő őszre benépesülhet majd a falu, s a közösség idővel majd tovább is bővülhet- Ennyire biztos az ered ményben?- Nem csak én, néhány tár­sam a kuratóriumból is biza­kodó. Ez viszont már nem elég. A tervek készek. A Nógrádterv Kft két fiatal mérnöke Tóth Beatrix kertészmérnök és Séber Ferenc építészmérnök kiváló munkát végeztek, amit a Népjó­léti Minisztériumban is elismer­tek. Surján László miniszter úr ezt személyes levélben is meg­írta részünkre. Messzemenően Figyelem be vették azt, hogy fia­talok fognak majd élni és dol­gozni Kőkúton. A közösségi épületek, a barátságos lakószo­bák, a tenisz- és sportpálya, a sípálya, a gyönyörű park, hosz- szú sétányokkal, egyéni műve­lődési területek, a munkahelyek közül a kertészet üvegházakkal, a méhészet, az asztalostanmű­hely mind-mind a fiatalok éleiét segítik, gazdagítják.- Honnan lesz pénz, a megva­lósításra?- Pályázunk és újra pályá­zunk, ezenkívül számítunk köz­ponti segítségre is. Levelezünk külföldi gyermek- és ifjúsági in­tézetekkel, onnan is, itthonról is számosán drukkolnak nekünk. Vannak akik, egyelőre a pálya széléről figyelnek, de akadnak olyanok is, akik feüsmerve a cél nagyszerűségét tesznek is érte. Segltenekl Az angol nagykövet úr is megismerte terveinket. A közelmúltban másfél millió fo­rinttal járult hozzá megvalósítá­sukhoz. Augusztus elsején bajor fiatalok érkeznek Kőkútra. Két hétig dolgoznak nálunk a a nóg­rádi gimnazistákkal és szakkö­zépiskolásokkal. Az alapítvány jelenlegi va­gyona erre a célra mintegy 6 millió forint. Ez nem kevés pénz jól tudjuk, de ahogyan ha­ladunk előre a munkálatokban, többre lesz szükség bizonyosan. Igyekszünk jól sáfárkodni a pénzzel, de örömmel és köszö­nettel fogadunk minden érdek­lődést, segítséget amely felénk irányul.-Nem beszéltünk még a há­zirendről?- Ezt majd a szalézi atyák munkálják ki. De az egészen biztos a faluközösség nem lesz elszigetelve a külvilágtól, a környék társadalmától, hanem szerves része lesz annak, szá­mos tekintetben. Kinti iskolák­ban tanulhatnak a fiatalok. Munkálkodni a telepen fognak, amelyért pénzt kapnak. S aki esedeg egy hónap után igazi otthonra tialál, attól elbúcsú­zunk, de aki hosszabb ideig sze­retne közöltünk élni, annak sem lesz akadálya- Városi, megyei segítség?- Erkölcsi talán, anyagi ke­vésbé. Vannak, akik hisznek a tervek megvalósulásában, akadnak, akik kételkednek. Majd meglátjuk, gondolják so­kan, ezért aztán inkább csak szemlélői az eseményeknek. Ha meg is értem őket, nem várha­tunk rájuk. Ha minden sikerül, akkor jövő szeptemberben fo­gadni akarjuk az ifjúsági falu­közösség első lakóit Király Mihály örömmel és el­ismerően szólt a budapesti an­gol nagykövetségről, amely nem csak pénzzel segített, ha­nem figyelmével is kitünteti az alakulóban levő kőkútpusztai kezdeményezést Vajon mi le hét a nagyvonalú és önzeúen segítség oka? - kérdeztem tele­fonon Charles Lonsdale urat, a követség másodtitkárát, aki ki tűnőén beszél magyarul, s már járt Kökútpusztán:- Az a gazdasági átalakulás, amely napjainkban megy végbe Magyarországon, rendkívül fontos az ország jövője szá mára. Ehhez szeretnénk támo­gatás nyújtani a .Know-How Fund” segélyezési alapon ke­resztül. Természetesen tudjuk, hogy a piacgazdaság felé vezető út, sajnos számos szociáüs problémát hoz felszínre. Ezért is próbáljuk támogatni a szociá­lis körülményeket javító terve­ket Ez magába foglalja egy bu­dapesti családsegítő központ és népkonyhák támogatását, vala­mint a szellemi fogyatékos em­berek otthonteremtését az or­szág néhány pontján. Ida tarto­zik a kőkútpusztai kezdemé­nyezés is, amely azoknak a fia­taloknak nyújt majd segítő kezet, akik egyelőre még nem találják helyüket a mai magyar társadalomban. Szabó Gy. Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents