Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

1992. július 23., csütörtök BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Aki érti a jószágai szavát Konrad Lorenz Nobel-díjas etológusról tartották: beszélt az állatok nyelvén. Nem emberi szavakkal értett velük szót, ha­nem az állatok egyéb hang- és mozgásbeli jelzése útján. A pa­taki Busái Kálmán is elmond­hatja magáról, érti a jószágai „szavát”, hisz nap nap után ve­lük dolgozik.- Szelíd állatok ezek, Tündé­nek és Babának hívják őket. Még gorombán sem szoktam velük beszélni, mert bizony, mint az ember, ők is megsér­tődnek. A minap Vadkerten, ahogy az abrakot lepakoltuk, Baba és Tündi lassan, komóto­san elkezdtek ballagni hazafelé, nem zavarta őket, hogy minket otthagytak volna, de végül sike­rült megfogni a két kódorgót. Előfordul az állatnál is, hogy el­fárad, és menne hazafelé. De igen kedves jó­szágok ezek, csak ezt mond­hatom. Busái Kázmér az érsekvadkerti Magyar-Cseh­szlovák Barát­ság Tsz állatai­nak hordja a ta­karmányt. Még ma is előfordul, a hagyományos ló vontatta fogat hasznosabbnak bizonyul benzin hajtotta társai­nál, hisz olcsóbb és könnyebben mozog az állatok közt.- Most a takarmánynövények aratását várjuk, mert már fogy­tán a tartalék. De két-három nap múlva remélem az idei abrakot szállíthatjuk a jószágoknak. A csodatévő Tre-Fontana A századok ködébe vész a Drégely-Hont-Csitári kegy­hely története. A legenda szerint a Három-Szent-For- rás (Tre Fontána) vize gyó­gyította meg egy pásztor va­kon született fiacskáját. A szembetegek mindenesetre azóta is különleges biza­lommal vannak a kút vize iránt. A kegyhely történetét a balassagyarmati Németh József Krizosztom atya dol­gozta fel, akinek kutatásai alapján régi iratok kerültek elő, melyen ősi énekek ol­vashatók: „Itten két szép kápolna ékesen föl volt rakva ..., de kívülről már semmi emléke sem vala”. A hagyomány szerint a külö­nös esetet követően egyre többen látogattak el a forrá­sokhoz, majd egy igénytelen külsejű kis kápolnácskát emeltek itt. A kegyhely vi­lágháborút követően fel­edésbe merült, egészen a 80-as évekig. Most újból kezd felvirágozni, legköze­lebb július 26-án tartják a Szent Anna búcsút. Ipoly-partiak a környezet védelméért Sötétben egy szentjánosbogár A magyar környezet- és ter­mészetvédelem aggasztó hely­zetéről beszélve egyik ismerő­söm jellemezte így a környeze­tünk megóvásáért létrehívott alapítványokat. Mégis érdemes szólnunk a kezdeményezések­ről, hiszen reményt adnak. Néhány lelkes balassagyar­mati a „Környezet és termé­szetvédelem” alapítványt azért hozta létre, hogy az önkor­mányzatokat valamilyen szin­ten szervezetbe tömörítse. Ez azért lenne fontos, mert az új környezeti és természeti rend­szerrel a helyi területek az ön- kormányzatokhoz kerültek, de a feladatra ezen a szinten általá­ban se pénz, se szakember nincs, így célszerű lenne, ha a felmerülő problémákat egy erre szakosodott gárda végezhetné. Az elképzelés szerint létrehoz­nának egy szolgálatot, mely ko­ordinálná és elvégezné az adódó teendőket. Az alapítvány min­den megyei szervezet és ma­gánszemély anyagi, esetleg konkrét eszközökben nyújtott segítségét elfogadja, a felaján­lásokat Gyenes Szilárd, Balas­sagyarmat, polgármesteri hiva­tal címére, illetve a B.B. Rt. 371-10907 számlaszámra jut­tathatják el. Kjysi a közösség, de összetartó Ahol megállt az idő: Hét ágra sütött a nap, az asz- szonyok vidáman és szorgosan hajlongtak a kertben, látszott, örülnek a napnak, a növények­nek és a munkának. Arrébb fér­fiak fát vágtak. Az ember hirte­len úgy érezte, mintha vissza­ment volna az időben, és pár órára egy virágzó, középkori flamand gazdaságban néze­lődne, ahol még egyszerűek és boldogok az emberek. Valójá­ban 'pedig Ipolyvecén, az evan­gélikus templom kertjében áll­dogáltunk. A tiszteletes urat kerestük, aki pontosan egy esztendeje ke­rült Budapestről erre az apró és békés kis településre.- A gyülekezet meghívott, hiszen akkor már fél éve nem volt itt lelkész - emlékezett vissza Benkö Ferenc evangéli­kus pap. - Csodálom azt, hogy itt 180 ember fenn tudja tartani ezt a parókiát. Ilyen Magyaror­szágon nagyon kevés van.- Mi a különbség az ipolyve­ceiek és a pestiek közt?- Sokkal nyíltabbak itt vidé­ken, talán a szeretet is több ben­nük, nagyobb a közösségi kap­csolat, egyenesebben • gondol­kodnak az emberek. Erről jut eszembe: mikor a feleségem egy óriási műtéten esett át, itt a faluban mindenki nagyon aggó­dott érte, nem volt olyan nap, hogy valaki fel ne keresett volna, ne érdeklődött volna fel­őle. Ilyet városban nem nagyon tapasztalhat az ember. Nem csoda hát, hogy szeretnék minél tovább itt maradni, remélem még legalább 15 évig itt élhetek ezen békés kis településen. Kicsi a közösség, de annál összetart óbb. Milyen terveik vannak a jövőre nézve, mit sze­retnének megvalósítani? Mihály Istvántól, Ipolyvece egyházkö­zségi felügyelőjétől sok min­dent megtudtunk. Az 1884-ben, önerőből épült kis szentélyhez a mai veceiek ősei hordák össze a köveket, azóta - 108 éve - iga­Egy világjáró orvos vallomásai Gyarmattól Mambabánig Dél-Vietnámban történt. Addig addig piszkáltak a töb­biek azzal, hogy nem merek majmot venni a barátnőmnek, míg végül beszereztem egy párat és elszállásoltam őket saját szállodai szobánkban. A vásárlás napján egy darabig el is voltak az állatkák, de az éjszaka közepén üvölteni kezdtek az éheségtől. Nem volt más választásom, hajnali kettőkor kellett Saigon főutcá­ján banánért bóklásznom. (A majmok miután enni kaptak, megnyugodtak.) Az állatok szállodai elhe­lyezéséből adódó problémák később jelentkeztek. A szobát takarító asszony rémülettől remegve tette közzé, milyen borzalmas szőrös kezek nyúl­tak felé a szekrényből. A hotel alkalmazottai azonban sze­rencsénkre nem hittek neki, elrendeződtek a dolgok. De ekkor már gondolkodnunk '"kellett, hogyan szállítjuk majd haza a „párost". Sikerült sze­reznünk egy kis ketrecet, ebbe költöztettük be a majmokat. Mikor a repülőtérre értünk, egy óriás gép motorzúgása annyira megrémítette a őket, hogy mint két kisember, át­ölelték egymást. Nagyon megható volt. Végül persze jobban élvezték a repülőt, mint mi. Saigon, Hanoi, Cal­cutta, Karachi és Moszkva út­irányon át jöttünk Buda­pestre. így jártuk be majma­inkkal - azóta eladtuk őket-a fél világot. Azóta dr. Rádi László, aki a balassagyarmati városi kórház egyik sebésze - a fenti történe­tet mesélője -, más égtájakon is megfordult azóta. Az utóbbi há­rom évben eljutott Közép-Ázsi- ába, később dolgozott Kubában. Idén pedig három hónapot töl­tött Dél-Afrikában és Szvázi- földön, hogy szakmai tudását a gyakorlatban is elmélyíthesse.- Szváziföld Mozamhik és Dél-Afrika közt egy minikirály­ság. Hogy került oda?- Ha hiszi, ha nem, a szvázi- földi pénzügyminiszter magyar. Vele közös ismerőseink révén kerültem kapcsolatba.- Tehát Szváziföldön dolgo­zott. Pontosan hol?- Egy missziós kórházban. Először mindenki ilyen helyen kap állást, ha ott két évet eltölt, akkor kerülhet a feketék kórhá­zába. Ez olyan, mint mondjuk nálunk egy átlagos kórház. A legjobban természetesen ott is a magánkórházakban fizetnek.- Afrikából viszonylag hamar hazajött. Miért?-A kinti viszonyok késztet­tek erre. Szváziföldön valójá­ban a fekete-fekete ellentétek a jelentősek. Végül is a fehérem- bemek meg van a maga háza, azt őrzi a legkülönbözőbb mód­szerekkel, hozzá nem törnek be. tehát jól el van. De a törzsi el­lentétek jelentősek. Például egyik törzsbeli fiú nem mehet másik törzsbeli lányhoz. Mind­egyiknek megvan a maga jel­zése az arcán, tehát könnyen fel­ismerhetik egymást.- Vagyis a törzsek egymás közt nem keveredhetnek.- így van. És ez, amíg dárdá­val harcoltak, nem jelentett ek­kora gondot, de most tűzifegy- vereik vannak. Nappal ugyan még nyugodt képet mutat a fő­városuk, Mambaban, de éjjel aztán elszabadul a pokol.- Ez mit jelentett? •- Úgy kezdődött, hogy valaki visszalőtt. Voltak éjszakák, mi­Dr. Rádi László kor több mint kétszáz lövést számoltam. Általában ilyenkor a mentők sem mennek ki, aki be tud jönni a kórházba, ellátják, reggel összegyűjtik a halottakat.- így értehető a döntése, hogy hazajött. Milyen volt az út visszafelé?- Kivitt a pénzügyminiszter a repülőtérre.- Ennyire jóban volt velük?- Igen, ott laktam náluk. Te­hát ki vitt a repülőtérre, ami nem volt túlságosan biztató, egy parasztház forma épület mellett volt a kifutópálya. Mikor meg­láttam a repülőt, amelyikkel utaznom kellett, megfagyott bennem a vér. Hozzá voltam szokva az impozáns gépekhez, és ehelyett egy kipingált, több színűre festett csotrogány, egy a Royal Szvazi Air gépparkjából előkerült masina gördült elém.- Végül szerencsésen haza­ért. Milyen volt ismét itthon?-Nem voltak rózsaszín ál­maim, tudtam, hogy hová jövök vissza, azzal, hogy elmentem, nem oldódott meg semmi. Amit viszont ennek az útnak köszön­hetek, az az, hogy emberileg megváltoztam. Fenyvesi Ágnes Balassagyarmat és környéke Vizet kíván a település • Csitár. Elkészültek a telepü­lés vízellátására vonatkozó ter­vek, megvan a vízjogi létesítési engedély. A jövő évre tervezett beruházás elvégzéséhez szük­séges összeget a saját forráso­kon kívül, egyrészt a vízügyi alapra benyújtott pályázat nyo­mán befolyt pénzből, másrészt állami céltámogatást igényelve kívánják előteremteni. Új igazgató # Szügy. Öt pályázó közül vá­lasztották ki Csesztve, Nóg- rádmarcal, Szügy települések­hez tartozó körzeti általános is­kola új vezetőjét Pólyák Ferenc matematika-technika szakos, balassagyarmati tanárt. A há­rom község közös képvi- selő-testülete azok közül ajelöl­tek közül választott, akiket a tantestület is támogatott. Az ok­tatási intézmény új vezetőjének megbízatás öt évre szól. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Határ menti kereskedelem Egymillió forintos induló tőkével alakult meg a Palóc Regionális Kereskedelmi és Tanácsadó Kft. A társaságot Balassagyarmat város ön- - kormányzata 800 ezer forint­tal a városgazdálkodási vál­lalat 200 ezer forinttal támo­gatva hozta létre, hogy ezzel a térség kereskedelmét fej­lessze, a kishatár menti kap­csolatokat támogassa, se­gítse a régió kisvállalkozóit. Farkas Dániel, a kft. megbí­zott ügyvezető igazgatója elmondta, kezdeményezésük egyik lényeges újdonsága lenne, hogy a régió - bele­értve ebbe a szlovákiai lévai és nagykürtösi járásokat is -, vállalkozóinak névsorát, va­lamint egy árulistát szeret­nének számítógépes nyilván­tartásba venni. Ipolyvece Benkő Ferenc zán jelentős felújítások nem voltak az épületen, pedig a há­ború alatt lövés is érte a temp­lomot. Ezért tervezik, ha össze­gyűlik a szükséges pénzösszeg, jövőre, de legkésőbb 1994-ben helyrehozzák a templom tető- szerkezetét.-fenyvesi­Vadkerti távbeszélők Érsekvadkerten lesz cross­bar! Megállapodás született a Matáv és a helyi önkormányzat közt, hogy a település novem­ber 1-jéig egy telefonközpont­nak megfelelő épületet biztosít a MATAV-nak. A kívánt helyi­ségek kialakítása közel 400 ezer forintba kerül, de ezzel lehető­ség nyílik egy 400 vonalas crossbar-központ kiépítésére, mely igények esetén 600, illetve 800 vonalasra bővíthető. Ezt a beruházást a Matáv a faluprog­ram keretén belül valósítja meg, várható, hogy azok az érsek­vadkerti polgárok, akik már rendelkeznek telefonnal, - tehát akikhez nem kell kiépíteni a vonalat - már az idei év végére, de legkésőbb jövő év első ne­gyedévére korszerű távbeszélő­höz juthatnak. A többi, jelenleg telefonnal nem rendelkező ér­sekvadkerti lakos jövőre, vagy az azt követő évben előrelátha­tóan 35-45 ezer forintos fejlesz­tési hozzájárulás befizetése után juthat telefonhoz. Visszanyeri-e régi fényét? Fotó: Gyurkó Mi lesz a kastély sorsa?-Úgy tudom, a háború előtt gróf Vay Gáboré volt a kastély. Az én lányom még játszadozott a uraság lánykáival - mesélte özvegy Kukucska Lajosné, mi­kor a mohorai kastély felől ér­deklődtünk. - Akkoriban a nép még szerette egymást, de most hol a szeretet? Sok mindent megéltem, nyolcvankét éves vagyok és még dolgozom! Higgye meg, nem árt a munka senkinek, a rosszmájúság: az a veszélyes! Jól elkanyarodtam a kastélytól, ugye? Megtudtuk, az épület a XVIIL század első felébő1 származik, s valószínűleg a hí rés Majtényi család volt az épít tetője. A történet most új fordu latot vesz, hiszen az önkor mányzaté lett a kastély, mely nek értékesítéséről már folyna! a tárgyalások. fa Házhoz jön a dunai víz Tervezői egyeztetésre került sor a múlt héten Magyamán- dorban a térség egészséges ivó­vízzel való ellátása érdekében. A találkozón az érintett telepü­lések vezetőin és a szakhatóság képviselőin kívül a megyei ön- kormányzat is képviseltette ma­gát, amely a terv kapcsán a ko­ordinátori teendőket látja el. Előzetes elképzelések szerint, a környék kistelepüléseinek ivó- vízellátását a Magyamándor - Mohora - Szügy, Magyarnán- dor - Cserháthaláp - Cserhátsu- rány - Herencsény és a Terény - Szanda gerincvonalakra beve­zetett dunai vízzel oldanák meg. A terv magvalósítása érdekében az érintettek pályázatot nyújta­nak be az illetékes szakhatósá­gokhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents