Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18-19 / 169. szám

1992. július 18-19., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 9 ÍReceptajánlat asalgóbányai STíotd cMedvesböl Amit a magas vérnyomásról tudni kell Azon is múlik, hogyan élünk! cAhk’es Szelei Hozzávalók: burgonya, liszt, tojás, fokhagyma, csirkemáj, s.velő, s.velő, só, bors, majoránna, gomba köménymag, fűszerpaprika, v.hagyma Az elkészítés módja A meghámozott burgonyát! lereszeljük. Hozzáadjuk a| tojást, sót, borsot, | fokhagymát, lisztet, köményt | és majoránnát. Ebből 1 megfelelő sűrűségű masszát | készítünk és forró olajban | merőkanállal lapos pogácsá­kat sütünk. A csirkemájat apró koc­kákra vágjuk és vöröshagy­mán lepirítjuk. Hozzáadjuk a| szeletelt gombát, ízlés szerint! ízesítjük, megszórjuk piros- paprikával és összeforraljuk,! majd hozzáadjuk az előre | megfőzött és összevágott! velőt. A sertéshúst megsütjük. 11 db tócsnira sülthúst és ragut! teszünk, és a másik tócsnival| beborítjuk. fyó étnágyai kitűnt éhtpreghi} Jihuín | tunllodaßtztiä Hazánkban a lakosság min­tegy 15-20 százalékának magas a vérnyomása. Az e betegség­ben szenvedőknek körülbelül csak a felét ellenőrzik és keze­lik, de ezeknek a betegeknek is csak a felének megfelelő a keze­lése és ellenőrzése. A megbetegedési és halálo­zási statisztikában a szív- és ér­rendszeri betegségek vezetnek 52 százalék körüli aránnyal. A szív- és érrendszeri megbetege­dések kialakulásában a magas vérnyomás jelentős szerepet ját­szik. E néhány száraz statiszti­kai adat alapján érthetővé válik, hogy milyen fontos és nagy je­lentősége van a magas vérnyo­más korai felismerésének, ki­szűrésének, a vizsgálatok el­végzésének és a betegség meg­felelő kezelésének, a betegek rendszeres ellenőrzésének. Mit is nevezünk magasvér­nyomás betegségnek, azaz hypertóniának? Akkor beszé­lünk róla, ha a vérnyomás fel­nőtt korban, három egymástól független időpontban, megha­ladja a 160/95 Hgmm-t. 20-30 év között már a 140/90 Hgmm-t meghaladó vérnyomás is ma­gasnak számít. Mi okozza a magas vérnyo­mást? Az esetek 94-95 százaléká­ban ismeretlen eredetű a megbe­tegedés. Kialakulásában azon­ban jelentősége van a testsúlyfe­leslegnek, a túlzott sófogyasz­tásnak, dohányzásnak, alkohol- fogyasztásnak, zsíros étkezés­nek, mozgásszegény életmód­nak, öröklődésnek, életkornak, pszichés, szociális és társadalmi tényezőknek. Öt-hat százalék­ban a hypertonia oka ismert, és az alapbetegség gyógyításával megszüntethető a hypertonia is, mert ez az alapbetegségnek csak egy tünete. Ilyen eredetű a vese, a belsőelválasztású miri­gyek, a központi idegrendszer, a szív- és érrendszer egyes beteg­ségei által kiváltott és a szerve­zet anyagcseréjének zavarai, va­lamint gyógyszerek okozta ma­gas vérnyomás betegség. Milyen panaszokat okozhat a hypertonia? Lehet teljes pa­naszmentesség is, de okozhat fejfájást, tarkótáji fájdalmat, szédülést, fáradékonyságot, ál­matlanságot, idegi panaszokat. Kifejezett panaszokat, tüne­teket a magas vérnyomás szö­vődményei váltanak ki. A hypertonia szív, ér, vese, agyi és szemészeti károsodásokat, betegségeket okozhat, melyek az enyhe formától a legsúlyo­sabb formáig terjedhetnek. Ha ezeket a szövődményeket el akarják kerülni, akkor fontos a hypertonia kialakulásának megelőzése, kezelése. Mit tehet az ember annak ér­dekében, hogy a betegség ne alakuljon ki, vagy ha már kiala­kult, akkor a vérnyomást nor­mális szinten tudjuk tartani? Első helyen a nem gyógysze­res kezelés, az életmódbeli vál­tozás szerepel. Ki kell iktatni azokat a tényezőket, amelyek az „ismeretlen” eredetű magasvér­nyomás betegség kialakulásá­ban szerepet játszanak: túlsúly esetén nagyon fontos az ered­ményes fogyókúra, a kalória­szegény, sószegény étkezés, az alkoholfogyasztás kulturált szintre való csökkentése, a do­hányzás elhagyása, a mozgás, fizikai igénybevétel fokozása, és a lehetséges stresszhelyzetek kerülése. Amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy gyógy­szeres kezelést kell elkezdeni, de ezt bízzuk kezelőorvosunkra. Végezetül szeretném össze­foglalni a hypertonia, vagy ma- gasvémyomás betegségről szükséges legfontosabb tudni­valókat. A leggyakoribb az ismeretlen eredetű magasvémyomás be­tegség évek alatt, lappangva, alattomosan, sokszor panasz és tünetmentesen kifejlődő, az ese­tek többségében az élet során már el nem múló, de kezelhető, igen gyakori megbetegedés. Sokszor már csak a szövődmé­nyek megjelenése hívja fel a fi­gyelmet. Szövődményei, a szív­ós érrendszeri betegségek kö­zött elfoglalt szomorú, előkelő helye, szerepe miatt igen fontos a hypertonia kialakulásának megelőzése, minél korábbi fel­derítése a szűrések során. A megelőzésnél alapvető az egészséges életmód kialakítása, az orvosi vizsgálatok során pe­dig egyszerűen elvégezhető a vérnyomásmérés. Ha már kia­lakult a betegség, akkor igen fontos a kivizsgálás, a jól beállí­tott gyógykezelés és a rendsze­res ellenőrzés. Dr. Séber Lajos Keresztrejtvény .-V / A VICC POÉNJA; 1. RÉSZ: -AZT MONDJÁK, HOGY ST­SZERZŐ­DÉSES ÜZLET SZORGOS ROVAR KONYHA­KERTI NÖVÉNY S7~ RAVASZ-a; jmoz DULAT " ' REGÉNY­SZERZŐ A MUNKA MÉG SEN- KINEK SEM OKOZOTT FÁJDAL­MAT MODERN LAVÓR / ) / 4ES A • j V ► V V V 1N V*/ Mwííj p % nJ y 'Y TAKARMÁNY­NÖVÉNY AZ EGYIK ÓRA­HANG > styifikyz YYÁ ERDÉLYI FOLYÓ ANGOL KÖTŐSZÓ > ÍRÁSJEGY > hm: ön JÁRUNK RAJTA KÓCOS HAJ l> BARNAUL FOLYÓJA > V VAD­DISZNÓ HÍMJE > TESTÜNK MOTORJA P' \J \j HELYRAG CSAPÁS IS VAN ILYEN > V V GÉPKO­CSI. RÓV. > /S VJ LESZID A VICC POÉNJA; 2. RÉSZ w M REUMA ~V LOMBOS NÖVÉNY ~V PERCENT > V NEM MO HAMEDÁN CIRKÓ­NIUM EBIHAL f> V V V ENSZ SZERVE > EZA MÁSIK > ALBÁN FRONT EGY KISSÉ ELŐÍR > RÉGIES ÖRÖM > V BRAZIL VÁROS > V DÖGÖ­NYÖZ BÁZIS ... A SZITÁN! p ÉSZAKI FFINÉV V > DIAGO­NÁUS >V RÓMAISC > BÁCS­K1SKUN KÖZSÉG VAN. NÉ­METÜL VALÓ > EORMÁL ?----­V NÉMET NŐI NÉV > V UTRIUM. URÁN HAVAS LEJTŐN LESIKLÓ VÉL. GONDOL RENDŐR SÉGI ALEGY­SÉG > V USA HÍR­ÜGYNÖK­SÉG > ÖNTÖZÖ­CSŐ > V CINK > ÖTTUSA­KE LLÉKI FELADA­TOT KISZAB MAGUNK p ÁRUT BEHOZ > V V FARMER­MÁRKA > v ERŐS HORGÁSZ­FOLYÓ­BESZÉD FUTÁSRA KÉSZTET > ZSW^G TETEJÉRE > LÁBBAL TAPOS > V MERRE? HIMBÁ­LÓDZIK RÓZSA JELZŐJE FONALAT ERŐSÍT f> FÉLMAJOM >V V TÖRÖK AUTÓJ. > INDIL LATSZÓ > V GYÁRI RÉSZLEG KELETI FFINÉV HEVESEN MOZGAT TRÉNER > HÉTÁGÚ GYERTYA­TARTÓ >V V RÉGIES HEGYTETŐ > V ODA­NÉZZ! SZÖVEG HATÁRAI! MÁLHARÉSZ! P I V TOVA­REPÚL > V SPANYOL AUTÓJ. LÓDÍT w V 9 ■ Beküldési határidő: július 24. Legutóbbi keresztrejvényünk helyes megfejtése: „Önnek az az egyetlen baja, hogy túlságo­san szemérmes.” Könyvjutal- Madách-liget 18., Kovács mat nyertek: Dénes Andorné, László, Zagyvaróna, Posta út Salgótarján, Ybl M. u. 49., Ba- 12. A könyveket postán juttat- kacsy László, Balassagyarmat, juk el nyerteseinknek! Kevesebb dohányos Egyre kevesebb ameri­kai dohányzik. Ennek oka: az egészség megőrzé­sének tudatos szándéka, emelkedő cigaretta ár és a közterületeken érvényesí­tett korlátozás. Az Egye­sült Államokban a lakos­ság 25,5 százaléka még dohányzik. De ez a legki­sebb szám 1955 óta, ami azt mutatja, hogy az ame­rikaiak megfelelően rea­gálnak a dohányzás elleni kampányokra, s egyre nö­vekszik a dohányzókkal szembeni társadalmi tü­relmetlenség. A pincér különös hobbija WmB. Horváth Árpád 35 éves győri pincér számtalan győri hajó modelljének, illetve makettjé­nek készítője. Tíz évvel ezelőtt kezdte el, Belgiumból szerzett rajzok alapján II. Fülöp spanyol király - aki az 1500-as években élt - legendás hadiflottájának, a győzhetetlen Armada egyik ha­jójának, a vezérhajó makettjé­nek építését. A felvételünkön látható, eredetileg 76 méter hosszú csodálatos hajót ötven­szeres kicsinyítésben készítette el a modellező. A megépített hajótesten 16 féle fa található, köztük például mahagóni, ró­zsa, dió,tölgy. Kertbarátoknak: figyeljék a fű növését A gyomok és a fűnyíró A fejlődés a nyári időszakban lelassul A kertbarátok gyakran ke­rülnek időzavarba, mégis azt ajánljuk, hogy ne a gyepfelü­let gondozásának rovására próbáljanak időtöbblethez jutni. A kaszálás, a nyírás ugyanis a fűnek, a pázsitnak nemcsak a külsejére, hanem az állapotára, egészségére is jótékony hatással van. A vá­gás hatására fejlődnek ki a pázsitfüvek tövéből, a bok- rosodási csomókból a mel­lékhajtások, amelyek e zöld szőnyeget tömötté teszik. A rendszeres nyírás ugyanak­kor a gyomok fejlődését ki­fejezetten gátolja, sőt lehe­tetlenné is teszi. Mintegy 12 centinél ma­gasabbra ne engedjük nőni a fűszálakat, az ismételt nyírá­sok alkalmával azonban semmiképp se vágjuk tövig őket. A legjobb általában úgy vágni, hogy hosszuk fel­eződjék, s legalább 3-4 cen­tis tarlórész megmaradjon. A leborotválás a gyep, illetve a pázsitfelület részleges, foltos kipusztulásával járhat. A nyírás gyakoriságát a fű növekedésének üteme szabja meg. A tavaszi gyors fejlő­dés a nyáron rendszerint le­lassul (a meleg és a sajnos gyakori csapadékhiány mi­att), majd ősszel ismét föl­erősödik. Rosszul takaré­koskodik idővel és erővel az, aki ritkán nyír, hiszen ez a munka annál könnyebb, mi­nél sűrűbben végezzük. Rá­adásul a legfeljebb 1 centi körüli kaszálékot meleg idő­ben sem feltétlenül szüksé­ges legereblyézni, mert talaj­takaró zöldtrágyaként visz- szamaradhat. Ha egy-két nyírással el­maradtunk, nem ajánlatos a restanciát egy menetben le­dolgozni: először csak ma­gas tarlóra vágjuk, majd a második vagy harmadik al­kalommal kurtítsuk a szoká­sos rövidségre a füvet. Árnyékos részeken las­súbb a fű növekedése, rit­kábban kell tehát nyírni. A szabályozható késmagas­ságú gépekkel azonban kö­zelítőleg azonos vastagsá­gúvá tehetjük a gyepszőnye­get: a napos részek fűállo­mányát rövidebbre, az ár­nyékos részekét némileg hosszabbra vághatjuk. Maradjunk a maradékoknál... Folt hátán — foltvarrás (FEB)A legősibb kézimun­kák egyike a szinte az egész vi­lágon elterjedt foltvarrás, vagy ahogy világszerte ismerik, a patchwork. Nem tudni, honnan számozott, az viszont tény, hogy Indiában és Egyiptomban a legrégibb leletek között is megtalálhatók e sajátosan taka­rékos „anyagfelhasználás” em­lékei. Históriájának érdekes­sége, hogy - más-más korban ugyan, de - egyes népek egy­mástól függetlenül fedezték fel a visszamaradt anyagdarabkák hasznosításának művészetét. Napjainkban leginkább az Egyesült Államokban hódít a patchwork, amely népművé­szetté nőtte ki magát: klubok, folyóiratok népszerűsítik az ősi kézimunkát. Hazánkban is gya­rapszik a foltvarrók tábora, s az ipari hulladékokból, színes „részükből” készült takarók, párnák bő választékát kínálják a népművészeti boltok - megle­hetősen borsos áron. Érdemes hát az s.k. - munka néhány tit­kával megismerkedni. A foltvarró kincsesbányája a rongyoszsák, ami minden ház­ban megtalálható. Az első pró­bálkozásokhoz bizonyára ele­gendő természetes anyagból ké­szült karton-, flanell- stb. mara­dék található benne. Válogas­suk össze az azonos anyagfajtá­kat, amelyek lehetnek egyszí- nűek vagy színben harmoni­záló, eltérő mintázatúak is. Ha ezeket kimostuk, kivasaltuk, hozzákezdhetünk a tervezéshez. Ehhez kockás füzetlapot hasz­nálhatunk. amelyen kiszámít­hatjuk és megrajzolhatjuk a munka minden fázisát. Első lépésként az előkészített anyagból négyzet- és három­szöglapokat vágunk ki, ezeket egy hátlapra (kartonlapra) rög­zítjük. Nagyobb munkát varró­géppel készítsünk, így gyorsabb és erőteljesebb az anyagdarabok felvarrása. Nagyon szépen mu­tat azonban a kézi hímzéssel - gépöltéssel vagy pelenkaöltés­sel - egymásra vagy egymás mellé felvarrt kockák sokasága is. A foltokból készíthetünk díszpárnát, falvédőt, faliképet, takarót - attól függően, hogy mire van szükségünk, s mennyi az anyagunk. Ha például 15x15 centiméteres négyzetlapokkal dolgozunk, akkor egy 145x207 centiméteres takaróhoz 96 négyzetlap, a keresztezéshez pedig 64 háromszög szükséges. Azonos nagyságú vászonnal, flanellel összevarrva új huzata lehet egy megkopott plédnek vagy paplannak. S ami nem mellékes: ingyen és bérmentve. Sz.M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents