Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18-19 / 169. szám

1992. július 18-19., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Készülnek a kefék A Fővárosi Műszaki Kefegyár nógrádszakáli üzemében közel tu­catnyi az élet számtalan területén használt termék farészét készí­tik. Felvételünkön autómosó kefék láthatók Gyurkó felv. A munkástanács véleménye Kétszázötven dolgozó kezében tartja sorsát (Folytatás az 1. oldalról) lemezük, mivel az állami támo­gatások ott is radikálisan meg­szűnnek, s az alapanyagok ára felmegy a csillagos égig. Akkor lesz majd igazi verseny.- Milyen helyzetben van je­lenleg a gyár? x-Nagyon sok gondunk van, de ezek más jellegűek, mint a többi tarjáni nagyüzemé. Nem a munka hiánya, hanem a magas megrendelésállományunk okoz alapvető problémánkat. Évek óta tudatosan készülünk a honi piac beszűkülésére. Ennek kö­szönhető, hogy termelésünk 60-70 százaléka nyugat-európai exportra kerül. Mindez azt kí­vánja meg dolgozóinktól, hogy export minőségben termeljenek.- És a dolgozók érzik, milyen elvárások vannak velük szem­ben? Milyen a munkaerkölcs az SVT-ben?- Nyugaton, ha valakinek van stabil munkája, tudja, hogy meg tud élni belőle. Ha munka- nélküli, tisztában van vele. hogy kegyetlen sors vár rá. Nálunk viszont? Az emberek féltik a munkahelyüket, de nem any- nyira, hogy tegyenek is a meg­őrzéséért. Húsvét előtt, majd­nem le kellett állni az üzemnek, mert a zománcozóba nem jöttek be az asszonyok dolgozni. Kií­ratták magukat a három napos betegszabadságra ... Alapvető, sorozatosan visszatérő problé­mánk az is, hogy vezetőink je­lentős része nem mer határozot­tan fellépni, nem mernek szólni. hogy a dolgozók ne csavarogja­nak el a munkahelyről, s hogy az elvárásoknak megfelelően végezzék munkájukat. Nem tu­dok magyarázatot találni arra, hogy miért nincs egy itteni mű­helyfőnöknek olyan tekintélye, mint nyugat-európai kollégájá­nak.-Mint mondotta, bőven el vannak látva munkával. Gondo­lom, ezek szerint nem kell elbo­csátásokra számítani a gyár dolgozóinak, hacsak fegyelme­zési okokból nem.- Mintegy 250 fővel nagyobb a gyár kiszolgáló létszáma. Ez abból adódik, hogy korábban nehezen tudtuk gépparkunk al­katrészutánpótlását biztosítani, így magunknak kellett azokat legyártanunk. Ma pedig? Egy telefonhívás és két napon belül itt az alkatrész külföldről. így a kiszolgáló létszámot csökken- tenünk, a termelői oldal dolgo­zóinak számát pedig, növelni kellene. S itt jönnek a konflik­tusok. Minden érdekelttel leültünk beszélgetni, elmondtuk: nem csökken a fizetésük, ha beállnak a termelésbe. Alig páran vállal­ták, inkább elmennek munka- nélkülinek. Többen szememre vetették: a gyár nem győzi a munkát, s mégis el akarom bo­csátani őket. Elmagyaráztam, ha a kétszázötven ember ott ma­rad a helyén, a szolgáltatói olda­lon, akkor a gatyánk is rámegy erre, nem lesz nyereségünk, s nem tudjuk fejleszteni a bére­ket. Azt tartom, aki az elváráso­kat - határidő, minőség, megfe­lelő költségráfordítás - magá­évá teszi, azt kell tudnunk meg­fizetni.-Nemrégiben hallottam, hogy igazgatótanácsot kíván­nak létrehozni az SVT vezeté­sére. Van alapja a pletykának?- Az SVT részvénytársa­sággá alakul át a közeljövőben. Az alapszabályban pedig benne van, hogy azzal együtt igazgató- tanácsot és felügyelőbizottságot is létre kell hívni. Az igazgató- tanács tagjairól addig inkább ne beszéljünk, amíg nincs konkré­tum személyükről. Annyit azért elmondhatok, hogy úgy indul­tunk: az igazgatótanács az SVT vezérkarából áll össze. Viszont az ÁVÜ álláspontja az volt, hogy külső tagokból kell össze­állítani. Ennek szellemében tör­tént a válogatás. Ami a részvénytársasággá alakulást illeti, el kell monda­nom, hogy a német Wausler céggel 1985 óta van üzleti kap­csolatunk. Az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján meg tudták ítélni, hogy kifizetődő lenne-e számukra, ha anyagilag is érde­keltek lennének a gyárban. Két évig tartottak a tárgyalások, amely során az SVT a Wausler és az ÁVÜ érdekeit kellett egyeztetni. A német fél egyéb­ként 30 százalék vagyonérde- keltséggel szállna be a rész­vénytársaságba. Jelen pillanat­ban minden az ÁVÜ igazgató- tanácsán múlik. Vallus Tibor Csaknem 15 millió 5 pályázónak Traffipax • Szombaton reggel 6-tól dél­után 14 óráig a salgótarjáni i. rendőr-főkapitányság - Vörös« Hadsereg vút - Budapesti út - Bajcsy Zs. út - Vizslás — Kiste- renye - Mátraverebély útvona­lon számíthatnak traffipaxos el­lenőrzésre az autósok. Vasárnap délelőtt 10-től este 20 óráig a Balassagyarmat - Érsekvadkert - Rétság - Szendehely-Kata- linpuszta - Rétság - Nagyoroszi - Dejtár - Balassagyarmat vo­nalon ajánlott betartani a meg­engedett sebességet. Aratási ügyelet • Salgótarján. A Földművelé­sügyi Minisztérium megyei hi­vatalában Salgótarjánban az aratás időszakában minden szombaton és vasárnap reggel 8 órától délután 16.15 óráig ara­tási ügyeletet tartanak. Az ügye­leti szolgálatot a 32/ 10-710-es telefonszámon lehet felhívni. Nyári tábor • Balassagyarmat. A Mik­száth Kálmán Művelődési Köz­pont szervezésében július 27-étől augusztus 31-éig számí­tástechnikai tábort rendeznek, elsősorban általános iskolások részére, valamint ugyanebben az időben népitánc-táborban vehetnek részt a tánc kedvelői. Anna-bál • Zabar. A TESZ zabari szer­vezete július 19-én, vasárnap este 20 órától Anna-bált rendez a helyi művelődési házban. Az Annákat Kovács Béla polgár- mester köszönti, majd a bált Csemus Edit, az 1991-es év szépségkirálynője nyitja meg. Azt est fénypontjának a Zagy­vavölgye és az Anna-bál szépé­nek megválasztása ígérkezik. Pályázat Érvényesüljön a lakossági érdek Még mindig nincs pont az i-n, még mindig nem tudom, ki és hogyan működteti majd az új fűtési idényben a salgótarjáni távfűtési rendszert. Egyelőre tart a lehetőségek latolgatása. A megyeszékhely önkormányza­tának képviselő-testülete várha­tóan a jövő hét közepén dönt. Hozzájuk írta - a nyilvánosság­nak is szánva - levelét a Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat munkástanácsa, a döntéshez való segítségül. A munkástanács többek kö­zött javasolja döntés meghoza­talához: Tartsanak még egy rendkí­vüli képviselő-testületi ülést a városi fűtőmű és erőmű szolgál­tatásának összetevésével. Az önkormányzat vizsgálja meg és tegye egyértelművé a hiány, ez­zel a fizetésképtelenség okait. Vegyék figyelembe, hogy a szolgáltatást igénybe vevő la­kosság nagy része nyugdíjas, munkanélküli és bérből élő. Ezen rétegek a jelenlegi díjakat sem tudják fizetni. A város a piacgazdálkodás je­lenlegi szakaszában ki van szolgáltatva az erőmű mono­polhelyzetének. Példa erre az augusztus 1-jére bejelentett ár­emelés. A költségátterhelések és továbbszámlázás várható fo­lyamata beláthatatlan helyzetet fog előidézni a város hőellátá­sának árrendszerében. A hőszolgáltató a rendelke­zésre álló valamennyi adat bir­tokában - nem kis munkával - kidolgozta az egyetlen lehetsé­ges, gazdaságos megoldást a városi fűtőmű telepítésére. Érthetetlen számunkra, hogy a kérdés eldöntésében nem a jó­zan ész érvei, hanem a politikai és személyes ellentétek vezé­relnek frakciókat és képviselő­ket. Ezért javasoljuk a név sze­rinti szavazást, hogy hosszú tá­von elkísérje Önöket ennek a döntésnek a felelőssége és kö­vetkezménye. Vagy azért, mert megbénították a város hőszol­gáltatását, vagy azért, mert mer­ték vállalni egy - a város érde­keinek megfelelő - korszerű fű­tőmű melletti döntést. Példaként említjük meg, hogy a nagyobb veszteséggel gazdálkodó Balassagyarmat va­lamilyen módon le tudta a fo­gyasztói árakat csökkenteni, önkormányzati finanszírozás­sal. Meglátásunk szerint a jelen­legi gazdasági szabályozók az irreális elvonásokkal vala­mennyi gazdálkodó egységet - legyen az vállalat, rt., kft., stb. ellehetetlenítenék és csődbe jut­tatnák. „Minden munkát meg kell ragadni” Szarvasgedén sem könnyebb az élet, mint másutt Láttak-e már hegesztőt gulyát terelgetni? A kérdés egyáltalán nem költői. Szarvasgede felé közeledve Csécse felől a nyár­fás úton idilli a táj. Olyan békés mint Mészöly Géza képein. Rá­adásul Szklenár János, hisz róla van szó, fűzfasípot farag BMX kerékpáron száguldozó fiainak. A csendélet azonban csalóka, mert Szklenár úr nem legyeket hessegetni van itt, hanem a megélhetés miatt vett ki egy nap szabadságot munkahelyén, ahol hegesztőként dolgozik. A történet azzal kezdődött, hogy összefogtak a tejelő mar­hát tartó gazdák. Mivel Szar­vasgedén sem könnyebb az élet, mint másutt, s nagyon meg kell nézni hová kerül az a kevéske pénz, ami van, úgy határoztak, hogy megspórolják az állandó gulyás fizetését. S ők maguk, ki-ki amennyi jószággal érde­kelt, arányosan megosztva, vál­lalják az állatok etetését. így ke­rült sor Szklenár Jánosra is.- Kell a pénz - mondja. S nem is lehet csodálkozni még tizenöt évig fizetheti a házra felvett kölcsön után a havi tör­lesztést. Harminchat évesen hosszú út áll az ember előtt. S ezt az utat göröngyössé teszi a feleség kényszerű munkanélkü­lisége is. Három kiskorú gyer­meket ültet minden nap a csa­ládi asztal mellé, hogy jóltáp­lálva nagyra nőjenek. Van per­sze még más is, ami nehezíti a megélhetést, ezért is kétlem, hogy az idén a Bahamákra mennének nyaralni. S mégis, valami mosolyféle bujkál Szklenár János szája szegleté­ben. Egyáltalán nem tűnik elke­seredett, letargikus embernek.- Minden munkát meg kell ragadni. Tudom vannak akik néhány unkát ferde szemmel néznek. De kérdem én miért? Azt miért hagyják figyelmen kívül, mennyit gürcölünk?- Ha most behajtom a gulyát, folytatom a munkát. A téesztől répát, kukoricát vállaltunk. Hajnalban kelek, s a naplemen­tétől - nekünk - a napnyugta még odébb van. Tudom nehéz, sokan panaszkodnak, néha én is, de ha a paraszt embernek le­hetőséget adnak, inaszakadtáig dolgozik. Most sajnos keres­gélni is kell a munkát, de hi­szem, hogy két-három év múlva lesz munka, lesz fellendülés. Ami most van, azt nem ma ron­tották el. A Szolga névre hallgató puli rendületlenül figyeli, amit a gazdi mond, helyeslőén vakkant is időnként. Búcsúzáskor, mintha fogadna, tenyerembe csap. -dek­A foglalkoztatás helyzete a munkaügyi tanács előtt Tegnap délután tartotta soros ülését a megyei munkaügyi ta­nács Salgótarjánban. A testület mindenek előtt áttekintette az áprilisi ülésen elhangzott javas­latokra tett intézkedéseket, majd három napirendi anyagot együttesen vitatott meg. Elhangzott, hogy a decentra­lizált foglalkoztatási alap első féléves felhasználásának pénz­ügyi zárása megtörtént. Eszerint a rendelkezésre álló 239 milliós keretösszegből mintegy 100 millió forint a tényleges fel- használás. Ezzel kapcsolatban vitatta meg a tanács a második negyedéves keret terhére elígért munkahelyteremtő beruházáso­kat, valamint a központi foglal­koztatási alapra benyújtott első negyedéves pályázatok sorsát, valamint a második negyedévre beadott pályázatokat. A megyei munkaügyi köz­pont ellenőrzéseiről szóló jelen­tés részletesen felsorolja az el­lenőrzések számát és tapasztala­tait. így például a legtöbb elle­nőrzés az újrakezdési kölcsön felhasználásával kapcsolatban történt. Csaknem 280 ellenőrzés során 51 esetben állapítottak meg szabálytalanságot. Húsz feketemunka bejelentést vizs­gáltak meg, ami 31 személyt érintett, s 6 esetben nyert bizo­nyítást a bejelentés. Kérdéseket és vitát váltottak ki a tanácsülésen a szakképzési alapra benyújtott pályázatok. Az Országos Képzési Tanács döntése alapján megyénk mun­kaügyi tanácsa a kiírt pályáza­tok alapján 14,7 millió forintot ítélhetett oda. A benyújtott 21 pályázat a tanács ülését meg­előzően komoly szakmai zsűrin esett át, s végül — a pénzügyi ke­ret adta lehetőségnek megfele­lően - öt pályamunka részesült támogatásban. • Kozárd. A Falusi és Tanyasi Vendégfogadók Szövetsége és az Országos Idegenforgalmi Hivatal által a közelmúltban meghirdetett pályázat egyik nyertese a Koziel-házaspár. Fo­gadójuk ágyhelybővítésére 100 ezer forintot kaptak. Elképzelé­seik végrehajtásáról fél éven be­lül be kell számolniuk a pályá­zat meghirdetőinek. Épületkozmetika • Őrhalom. Közel 400 ezer fo­rintba kerül, hogy az idén nyá­ron kifestik és az apróbb felújí­tásokat elvégzik az óvoda és az orvosi rendelő épületén. Ebből az összegből finanszírozzák az általános iskolában a központi fűtés korszerűsítését is. Kézműves-kiállítás • Bátonyterenye. Az Ady Endre Művelődési Központ és a város baráti köre szervezésében kézműves-kiállítás nyílik július 23-án, csütörtökön 17 órakor a kisgalériában. A tárlat, amelyet Juhászné Kincses Helén nyit meg, vasárnap és hétfő kivéte­lével 9-től 18 óráig látogatható. Természet­gyógyászok előadása Salgótarján. 1992. jú­lius 21-én, kedden délelőtt 11 órakor a Társadalmi Egyesülések Nógrád Me­gyei Szövetsége épületé­nek (Rákóczi út 13) I. emeleti tanácskozó ter­mében dr. Vuly Alexej és dr. Pimejenok Borisz ter­mészetgyógyászok tarta­nak előadást, többek közt a bioenergetika alapjai, s a diagnózis és gyógyítás témakörében, s az érdek­lődők egészségét helyreál­lítják, illetve közérzetüket javítják. Kíváncsiskodó A polgármesteri alapról Rovatunkat egy telefonáló kereste meg, aki furcsállja, hogy míg Salgótarján városa 10 millió forintot fordít a la­káshoz jutók támogatására, addig a város polgármestere 2 millió forintot költhet el saját hatáskörében. Dr. Zsély And­rás polgármesternek továbbí­tottuk a megállapítást, aki vá­laszát kérdéssel kezdte:- A furcsállás azt jelenti, hogy kevésnek találja? Magya­rázatképpen: az igaz, hogy első lakáshoz jutásra 10 milliót, de lakásra általában sokkal többet fordítunk. A bérlakások 40-50 millió forintos költséget jelen­tenek évente az önkormányzat­nak, nem beszélve a lakásépíté­sekről. A polgármesteri alap pedig arra szolgál, hogy az előre nem tervezett és költségvetés­ben nem nevesített feladatokat támogassa a polgármester. A/ alap nagy részét már elköltöt­tem, többek között a szabadtéri szoborkiállítás, az ifjúsági zenei napok, az ÁSZ győztes zene­kara, a gyermeknap, cserkész- csapatok, a salgótarjáni diákön­kormányzat, a toronyóra meg­javításának támogatására. Az 1980-as évek végén pártbizottsági székház építé­sét kezdték meg Nagybátony- ban. Az építkezés most is tart, de nyilván nem MSZMP-székházon dolgoz­nak. Mi lesz az épület végleges sorsa? Legközelebb erről ol­vashatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents