Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-17 / 168. szám
4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. július 17., péntek PM-KÉP-eh „Engem igazán soha nem érdekelt semmi más csak a magyar nyelv és annak felsőfokú teljessége, a magyar irodalom. . . . Egy nyelv, amelyet az em- hermilliárdok között tízmillió ember ért,-senki más . . . De ez a nyelv és az irodalom nekem a teljes értékű életet jelentette, mert csak ezen a nyelven tudom elmondani amit mondani akarok és elhallgatni, amiről hallgatni akarok ...” - e szép gondolatot 1947-ben vetette papírra Márai Sándor. Egy évvel azelőtt, hogy immár végleg eltávozott Magyarországról. A Társalgó című rádióműsor legutóbbi adásából az derült ki, hogy egyik kérdőjele talányos munkásságának éppen ez: aki ily határtalanul szerette hazája nyelvét, hogyan tudta mégis örökre elhagyni szülőföldjét? Domonkos Mátyás irodalom- történész, Steinert Ágota - aki az 1990 óta megjelenő Márai életmű sorozat szerkesztője - és Szegedi Maszák Mihály - aki monográfiát írt Márairól - beszélgetése azt firtatta, hogy milyen ma a Zendülők írójának hatása és hol a helye a magyar irodalomtörténetben. Adatokkal, érvekkel teli megnyilvánulásaik egytől egyig azt bizonyították, hogy kevés ilyen ellentmondásos alakja volt a huszadik századi magyar kultúrának, mint éppen a századfordulón született, és csaknem kilencven évet élt Márai Sándor. A két világháború között egyik legnépszerűbb magyar író volt az olvasóközönség körében. Némely művét nagyra tartotta Schöpflin Aladár és Szerb Antal, de a Nyugat számos kiválósága olcsónak, „lilának” vélte alkotásait. Márai tudta, vallotta, hogy „az írás kisebb rész tehetsége nagyobb-fészt jellem kérdése”, ezért akarva-akaratlanul politizált. Trianon után baloldalinak vallotta magát, később rosszakat írt Hitlerről, de elítélte a sváb kitelepítést is. Önkéntes száműzetésben addig szándékozott lenni, amíg szovjet katonák vannak Magyarországon. Az emigrációval végül is az „elegáns félreállást” választotta, de nem csak az óhazától szigetelődött el, hanem minden más politikai csoporttól is távol tartotta magát. 1989-ben bekövetkezett öngyilkossága teljesen tudatos, alapjaiban megtervezett volt. A pártállami évtizedekben mint polgári írót kiiktatták a magyar kultúrából, most pedig nehéz „visszatalálnia”. A fiatalok, még a szakemberek is alig ismerik. A Társalgó ötvenöt perce egy tragikusan sikeres pályaképet segített értelmezni. * * * Az Élet és Irodalom egyik június közepi számában Érdi Sándor arról nyilatkozott, hogy miért mondott le három év alatt két alkalommal is a televízió művészeti igazgatói posztjáról. Egy munkanapjának leírásával szemléltette a körülményeket. Akkor érezhette „eredményesnek,, a tevékenységét, ha hiábavalóan tárgyalt az alkotókkal és nem ígért el egy fillért sem. Délután négyig épp huszadszor mondta el: „az ötlet jó, a terv remek, igazuk van, a műsort meg kell csinálni. Csak nem lehet. Mert nincs rá pénz, nincs rá technika, nincs rá semmi.” E helyzet ismeretében nem lehet csodálkozni, hogy már hosszú hetek óta nem volt sem a TV 1 -n sem a második csatornán egyetlen tévéjáték, tévéfilm sem. Az viszont már kifejezetten csodaszámba ment, hogy az elmúlt héten - alig kétnapnyi különbséggel - a TV2-n egy magyar tévéjáték, illetve egy tévéfilm szerepelt. Persze kis böngészés után hamarosan kiderült, hogy -egyik sem friss, ami a forgatás dátumát illeti, hisz az alapanyag lehet akár ókori is, hajó. Mind Bárány Tamás Rendhagyó feltámadás, mind pedig Simonffy András Várunk rám című novellájából 1990-ben - tehát jó két éve - készült televíziós alkotás. Egyik mű sem érdektelen. Bárány egy szélhámos irodalomtörténész „karrierjét meséli el”, Simonffy egy románcot írt meg, amelybe beleszólt 1956, amennyiben tizenhárom évre szétszakította a szerelmeseket. Az előbbi novella tizenöt éve jelent meg, az utóbbi több, mint két évtizede. De hol vannak az utóbbi években megírt prózai, drámai művek, s az azokból forgatott tévéjátékok? Hogy miért kellenének? Mert a rendszerváltás lelkekre, jellemekre való hatását csak a művészet tudja igazán ábrázolni. Ahogy egy helyütt Spiró György fogalmazta:,,... nincs olyan híradó, amelyből igazán kiderülne, mi folyik a világban, s főleg mi történik bennünk.” Jobb híján marad a Szomszédok című folytatásos „akármi”, ami a maga módján reagál megváltozott életünkre.- csongrády Ez is Amerika Gyógyszoba, virágillatú társalgó A gyógyhatású hotelszobák rövid időn belül igen keresettek lettek Miamiban, bár 138 dollárba kerül egy éjszaka. A Marion Dadeland szálloda az első az Egyesült Államokban, amely „öko-szállodaszobákat” tud ajánlani. A speciális levegő- és vízszűrők, a szemet kímélő fényforrások különösen az allergiában szenvedőknek és a légúti problémákkal küszködőknek kedveznek. A szálló még természetes aromaanyagokkal is kísérletezik, amelyek célja a vendégek kedélyállapotának, hangulatának mesterséges javítása. A kísérletek tudományos vizsgálatokon alapulnak, amelyek bebizonyították az illatok, az emocionális és a fizikai reakciók közötti közvetlen összefüggést. „Könnyű feszültséglazító, virág-citrus illattal szagosítjuk például a társalgókat, hogy az embereket jó hangulatra derítsük. A tárgyalótermekben citromillattal kívánjuk a koncentrálóképességet növelni” - mondta Richard Dodd, az International Consortium Inc. elnökhelyettese. A nyári szünetben közel félszáz kisdiák ismerkedik Mátrafüre- den a palóc népművészettel. Szakácsné Mészáros Magda iparművész házi múzeumában a szövés, fonás, hímzés mellett a babaöltöztetésben is jártasságot szereznek. A titokzatos Holdturmix A Wolfhound négy nagylemezt készített, különösebben semmivel sem hívta fel magára a figyelmet, egyike volt azon zenekaroknak, melyek százszámra muzsikálnak mindenfelé a klubokban. Újat is adnak, de azért inkább a régit, a megszokottat képviselik, Jólneveltek, és illemtudók. Evekig is megvannak jól, csak éppen nem történik velük semmi, egy nap szépen leállnak, és csakhamar nem emlékszik rájuk a kutya sem. Dave Callaghan a Wolfhound tagja volt, s egyszer úgy érezte, hogy elég, legyen vége, nem bírja már tovább. Túl jól ismerte társait, túlságosan hasonlítottak egymásra, túlságosan hasonlított rájuk. Régi barátok voltak, s pont ezért kellett elhagynia őket. Illetve talán valamennyien egyszerre érezték ugyanazt, mert csak egyikőjüknek kellett megmozdulnia, s örökre szétesett a társaság. Van, aki tanul - folytatja évekkel ezelőtt megszakított tanulmányait -, van aki dolgozik - méghozzá a Cambridge-i börtönben -, van aki a pénzét másokba fekteti, annyi van neki. Dave Callaghan tovább akart muzsikálni, s hogy könnyebben találjon társakra, hirdetést adott fel a Melody Makerben. Elsőnek egy Margret Fielder nevű New York-i lány jelentkezett, aki mindenekelőtt még Amerikában, megszerezte a bölcsészdiplomát, aztán átköltözött Angliába, abba a csodálatos országba, ahonnan mindaz a zene származik, amit imád. Dave rokonszenvednek találta, és tetszett neki a hangja, tehát megfelelt. Még a dobos is a legelsőjelentkezők közül került ki. A zenekarvezető azt is elmondja, hogy az összes többi jelentkezőt visszautasította, meg azt is, hogy Margaret az Ultra Vivid Scene basszistája lehetett volna, azonban mégis inkább az ő zenekarában gitározik és énekel, de hogy a negyedik tag, a basszusgitáros ki, és honnan jött, arról egy szót sem szól. A dobos említi meg, mikor a zenéről beszélgetnek, de csak azt mondja, semmi közük a reggae-hez, hacsak annyiban nincs, hogy a basszusgitáros haja dreadlockba van fonva, rasta szokás szerint. A ritmus nagyon fontos náluk, mondja Dave. Körmönfontabb, mint más zenekaroknál, de úgy van megoldva, hogy táncolni következetesen lehessen rá. A ritmus kidolgozásával kezdik a munkát, és a basszuson lehetőleg dob van, ha nem is örökösen persze, mert az unalmas lenne. A rock eredetileg tánczene volt, nem szabad azzal megölni, hogy kivesszük a lelkét, táncritmust belőle. A férfi és a női hangpár hatásaival okosan élnek, és a gitárhangzás is kettéosztható hím- és nőneműre, s ahogy ők csinálják, az még eredeti. Nevüket — Moonshake (Holdturmix) - Dave Callaghan egy Can szám szövegéből vette, mert tetszett a hangzása, és titokzatos, kicsit komor szó. Nyolc daluk került eddig a közönség kezébe két EP-n. Az elsőről („First”) Dave szinte nem is akar tudni, mert az a múlthoz, még a Creation független lemezcéghez tartozik. A második címadó felvételéről - „Használt ruhák” - ezt mondja: „A szüleim, a rokonaim azt mondanák, hogy nem akarnak használt ruhában meghalni. A dal az angol középosztály sznobizmusáról szól. Ezek az emberek akármit megtennének, csak hogy pénzt keressenek. És, hogy mennyit keresnek, úgy mutatják ki, hogy urasan, „szépen” öltöznek. Vass Imre Hány éves Domingo? Arra nem nehéz válaszolni, hogy kicsoda, Placido Domingo. Annál nehezebb felelni viszont arra, hány éves a nagy művész. Az igazán hiteles Who’s Who 1992-es kiadása szerint 1941 január 21-én született, tehát ötvenegy esztendős. Két másik kézikönyv szerint viszont hét évvel idősebb, s már az ötvenkilencedik életévét tapossa. A német DGG lemeztársaság arra emlékeztet, hogy amikor 1960-ban Domingo először mutatkozott be Alfred-ként a Tra- viatában, majd Joan Sutherland partnere lett - nem éppen tizenkilenc évesnek nézett ki. Mi lehet az oka annak, hogy a nagy művész meghazudtolja (saját) korát? A lexikonokat, a jelek szerint, ugyancsak szorgalmasan végigböngésző szakírók szerint, a vetélkedés játszhat közre. A nagy rivális, Luciano Pavarotti ugyanis október 12-én ünnepli ötvenhetedik születésnapját, s erről valódi anyakönyvi kivonata van . . . Képes technikatörténet Az akkumulátor A vegyi energiát villamos energiává alakító áramforrást, az ólomakkumulátort 125 évvel ezelőtt 1867. december 18-án Gaston Planté (1834-1889) francia feltaláló szabadalmaztatta. Ennek elektródjai színólomból készültek, elektrolitként pedig hígított kénsavat használt. Szerkezetének érdekessége az volt, hogy az akkumulátor kapacitását (befogadóképességét), vagyis a benne elraktározható energiamennyiséget azzal növelte, hogy az ólomlemezek felületét szivacsossá tette. Ezt úgy érte el, hogy a töltőáramot - még a tulajdonképpeni töltés előtt - váltogatva vezette rajtuk keresztül. Megemlítjük, hogy ez az eljárás körülményesnek és költségesnek bizonyult, ezért Sche- nek és Farbaky, a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akak- démia professzorai az általuk szerkesztett akkumulátor elektródjainak felületét úgy növelték, hogy tömör ólomlemezek helyett rostélyszerűen kiképzett ólomlapokat alkalmaztak és a rostély üregeibe préselték be pépszerűen elkészített ólomvegyületet. Megszáradás után benne rengeteg apró likacs támadt, így a sav az elektród egész belsejét átjárhatta. Felvételünkön Planté akkumulátora látható. K.A. Ebben az esztendőben is folytatódik a régió kutatása Honismereti tábor Szorospatakon A XVII. honismereti tábort idén is megrendezik július 21-étől 30-áig Szorospatakon. Ez jó hímek számít, hiszen napról napra tanúi lehetünk annak, hogy korábbi folyamatok szakadnak meg, tovább nehezedik a kulturális szféra anyagi helyzete. Az idei honismereti táborozáson tizennégyen vesznek részt, középiskolás, főiskolás és egyetemista fiatalok.- Hogyan teremtették meg a táborozás anyagi feltételeit?- Semmiképpen sem szerettünk volna lemondani erről a nyári táborozási lehetőségről, ami igen fontos szerepet tölt be a szűkebb haza megismerésében, a régióhoz való kötődés elmélyítésében - mondja Hid- váry István táborvezető a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban. - Bőrünkön érezve a pénzhiányt, mindjárt több pályázatra is beneveztük, így sikerült nagyjából előteremteni a szükséges pénzt. A Lakitelek alapítványtól 21, a Nógrádi mecénás alapítványtól 30 ezer forintot kaptunk, maguk a résztvevők pedig összesen 21 ezer forintot (fejenként 1500-at) fizetnek be, s van még egyéb támogatásunk is. így remény van arra, hogy ismét komoly munkát végezhetünk a rendelkezésünkre álló időben.- Mi a szakmai programjuk?- Folytatjuk a régió kutatását. Ez a munka már több évvel ezelőtt elkezdődött. A XIV. és XV. honismereti tábor során Mátraalmás (Szuhahuta) belső viszonyainak föltárása volt a fő cél. 1989-ben még „ismerkedtünk” a faluval, s döntően a történeti emlékezetben megőrződött tényeket gyűjtöttük össze. A következő évben már a továbbhaladás két irányba történt. Részben, folytatva a falu lakói által meg- és átélt események kutatását, a második világháború utáni időszakkal foglalkozott az egyik csoport. Másrészt igyekeztünk fényt deríteni a település belső kapcsolatrendszerét jelentősen befolyásoló családi viszonyokra. A következő év nyarán szintén két tevékenységi körben mozogtunk. Igyekeztünk kiegészíteni az 1940-es évek második felétől a falu életét és belső rendszerét föltáró, szociológiai módszerekkel folytatott kutatást. De már túljutottunk a falu keretein is. Mintegy „kontrollként” az anyafaluban, Szuhán folytattuk a munkát. Indokolta ezt, hogy Szuhahuta Szuhához tartozó település volt keletkezésében és földrajzi helyzetében is. Ugyanakkor, míg a hegygerinc másik oldalán található egykori hasznosi hutákból kialakult települések hasonlóan telepes falvak voltak, Szuha eredetében és népességében is eltérő falu. Ez a kettősség újabb tényeket és szempontokat vethet föl Szuhahutával kapcsolatban.- Idén hogyan folytatódik a régió kutatása?- Az idei munkában is az eddigi szakmai irányokat tartjuk érvényesnek. Ennek megfelelően alakulnak elvégezni kívánt kutatásaink főbb területei is. Ezek között szerepel például az eredettudat megismerése, az életmód (szociális helyzet, családszerkezet, életkörülmények) föltárása. A telep kialakulása a századfordulóra nyúlik vissza, tehát a még itt élő lakosság jelentős része a harmadik, illetve negyedik generációhoz tartozik. Kíváncsiak vagyunk az ő történelmi emlékezetükre. Hogy csak néhány fontosabb kérdésünket említsem: milyen ismereteik vannak a bányatelep létrejöttéről. hogyan emlékeznek a jelentősebb helyi eseményekre (természeti katasztrófa, bányaszerencsétlenség, stb.), hogyan, honnan költöztek ide az emberek, kik az őslakosok, hogyan alakult köztük a viszony az idők során, kik voltak és kik ma a telep meghatározó személyiségei, milyen sajátos szokások alakultak ki, és így tovább. A munkát, hasonlóan az elmúlt évek gyakorlatához történeti és szociológiai módszerekkel kívánjuk elvégezni a táborba érkező 14 fiatallal. Eszközeink: magnós interjú, írásos lejegyzés, rajz (lakások méretarányos alaprajza, berendezése), fotó és videofilm. -mér Magyar könnygáz Terjedelmes, színes újsághirdetés tudatja, hogy önvédelmi vagy gázfegyvert igen körülményes szerezni, ellenben a gázspray használatát semmi sem korlátozza. Legfeljebb az, hogy eddig külföldről kellett behozni és borsos áron lehetett hozzájutni. Ám ennek vége; a hirdető garantálja, hogy az általa engedélyeztetett és gyártott Pajzs 5000 névre keresztelt önvédelmi gázspray világszínvonalú termék. Az „illetékes” a szegedi Me- dikémia Marketing igazgatója, Mayer Róbert, aki készséggel informál a részletekről: A könnygáz-spray összetétele saját szabadalmunk, a hazai rendőrség is a mi termékünket használja. Az engedélyeztetés? Meglepően egyszerű volt: a Központi Statisztikai Hivataltól kértünk és kaptunk egy ipari termékjegyzék-számot. Voltaképp abba a kategóriába sorolták a Pajzsot, amelyben mondjuk ae- rosolos csavarlazító spray is van. Ismerve a bűnözési statisztikát, nagy piacot remélünk.