Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

»1 Sale JI ENTŐÁLLOMÁS, INDUL A GÁZPROGRAM NOGRAD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP 1992. JÚLIUS 14. KEDD III. ÉVFOLYAM 165. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Mai számunkban^ ismét: Gyermek szépség- verseny! a 4. oldalon A változékony nyári időjárás sem zavarja a szünidőben vakációzó fiatalokat. Karancskesziben sak­kozással múlatja az időt a felvételünkön látható Kovács Éva és Fodor Szilvia, akik a bátonyterenyei ISZI-ben varrónőnek tanulnak. Gyurkó Péter felvétele Erőmű kontra hőszolgáltató Ki adja a meleget Salgótarjánnak? miini-mm» Erőmű vagy hőszolgáltató? Egyre világosabban látszik, va­lamelyik láncszem felesleges. (Az a salgótarjáni polgár ugyanis, aki távfűtéses lakásban él, az energiát nem a termelőtől, az erő­műtől, hanem egy közvetítőn, a hőszolgáltatón keresztül kapja.) Melyik cég szolgáltassa a meleget, el kell dönteni. Ezt azonban nehezíti, hogy az ügyben sok a kérdőjel. Mi a garancia arra, hogy ha közvetlenül a Mátrai Erőmű Rt. adja az energiát, nem lesz Sal­gótarján kiszolgáltatott helyzet­ben? Ugyanakkor érthetetlen, miért tartozik a hőszolgáltató csak az erőműnek 65 millióval? Hiszen már a lakossági befize­tésekből származó bevétele - ami az összes bevételének még felét sem teszi ki - fedezné az erőműnek egy évben kifize­tendő összeg 80 százalékát? „A piaci viszonyok alakulá­sával egyértelművé vált a hő- termelés-hőszállítás rendszeré­nek tarthatatlansága. Ezek eredménye egy fejlesztésekben elmaradt erőmű, amely ala­csony kihasználtsággal, ala­csony hatásfokkal, nagy veszte­séggel dolgozik. A tervek, a gazdasági eredmények, illetve a realitások álapján a város érde­két szemelőtt tartó megoldás el­sősorban az önálló városi fű­tőmű megvalósítása. Javasol­juk, a képviselő-testület a Hő- szolgáltató Vállalat részére 54 millió forint hitel és 77 millió forint lízing felvételére vállal­jon készfizető kezességet. Egyébként tudomásul veszi a vállalat felszámolását.” - ol­vashatjuk a salgótarjáni képvi­selők elé terjesztett javaslatban. (Folytatás a 3. oldalon) Még az idén kiírják az expo-tendert A Világkiállítási Programiro­da még ebben az évben kiírja az expóval kapcsolatos ingatlanfej­lesztésekre vonatkozó nemzet­közi tendert, melynek szövegét a nemzetközi és a magyar sajtóban is közzéteszik. Az érdeklődők számára azonban már jelenleg is rendelkezésre áll az a nemrégi­ben megjelent befektetési tájé­koztató, amely előzetes informá­ciókat nyújt a meghirdetendő telkek hasznosításáról. Az 1996-os expo helyszíne Budapest déli részén, a belső vá­rosrész szomszédságában lesz. A városépítési, esztétikai és más szempontok alapján kiválasztott 80 hektáros világkiállítási terüle­ten belül, maga az expo 36 hek­táron épül fel. A fennmaradó 44 hektáron a kiállításhoz kapcso­lódó kiemelt ingatlanfejleszté­sekre kerül sor. A tervek szerint az expo területén belül mintegy 60 ezer négyzetméter fedett kiál­lítási célú epület, 50 ezer négy­zetméternyi szabad kiállítási te­rület és 17 ezer négyzetméter pi­henőterület lesz. Emellett intéz­ményi, adminisztrációs, idegen- forgalmi, vendéglátási és keres­kedelmi létesítmények is épül­nek, s kidolgozásra kerültek már a közlekedés-, parkolás- és tö­megközlekedés-megoldási ja­vaslatok is. Az ingatlanfejlesztési zóná­ban szállodák, iroda- és parkoló­házak, kulturális létesítmények épülnek, amihez egy sok telek­ből álló telekegyüttes áll a befek­tetők rendelkezésére. Egy aján­lattevő akár több telek hasznosí­tására is ajánlatot tehet. Fontos tudnivaló, hogy a kiíró a telkeket 99 évre tervezi bérbe adni, a bé­relt területre ráépített építmény tulajdonjoga viszont véglegesen a bérlőt illeti meg. A beruházást az érvényes magyar jogszabá­lyok alapján kell a befektetőknek megvalósítaniuk, s nem árt azt is figyelembe venni, hogy az aján­latok elbírálása során a kiíró pre­ferálni fogja a környezetkímélő megoldásokat és a magyar be­szállítók minél nagyobb részará­nyát. Az 1996. május 11. és októ­ber 4. között 150 napon át nyitva tartó Expo ’96 kiálhtás „első ka­pavágásai” hamarosan megkez­dődnek. A világkiállítási törvény a költségvetésből 17 milliárd fo­rintot — folyó áron 30 milliárdot — hagyott jóvá. Ebből 1993-ban már mintegy 8 milliárd forintnyi összeget fordítanak kártalanítá­si, kisajátítási, közműfejlesztési és csatlakozó fővárosi infra­strukturális beruházások mun­kálatainak fedezésére. Az expo összköltsége természetesen jóval meghaladja a költségvetés által biztosított összeget. A számítá­sok szerint a teljes összeg elérheti a 1,5 milliárd dollárt, vagyis 100 milliárd forintot. A soron kívüli elbírálásról Amit a kárpótlásról még tudni kell A kárpótlási jegy termőföld megszerzésére történő felhasz­nálásáról szóló törvény alapján augusztus 15-ig ügyük soron kí­vüli elbírálását kérhetik azok, akik az első kárpótlási törvény hatálya alá tartoznak, és/vagy az őket megillető összes kárpótlási jegyért, de legalább százezer fo­rint értékű jegyért termőföldet kívánnak vásárolni — tájékoztat­ta az MTl-t az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal. A második kárpótlási törvény hatálya alá tartozók október 5-ig, a harmadik kárpótlási tör­vény hatálya alá tartozók pedig október 30-ig nyújthatják be ké­relmüket. Az igénybejelentéshez szükséges nyomtatványokat a főbb postahivatalokban július 15-e után lehet beszerezni. A nyomtatványokat a megvá­sárolni kívánt föld fekvése sze­rint illetékes települési önkor­mányzatnak kell elküldeni. Amennyiben a kárpótlási igény- bejelentés minden szükséges adatot tartalmaz, a kárrendezési hivatal 60 napon belül határoza­tot hoz. Hiányos beadvány ese­tén nem adható soronkívüliség. Hazánkba látogat a NATO-to titkár Csütörtökön Magyarországra látogat Manfred Wörner. A NA­TO főtitkára Jeszenszky Géza külügyminiszter és Für Lajos honvé­delmi miniszter meghívásának tesz eleget. Manfred Wömert pénte­ken a Parlamentben fogadja Antall József kormányfő. A kormány elé kerül a menekültügy A kormány csütörtöki ülésén várhatóan terítékre kerül a me­nekültügyekkel kapcsolatos kér­dések áttekintése — közölte teg­nap Juhász Judit. Az MTI mun­katársa annak kapcsán kérdezte a kormányszóvivőt, hogy a szerb ígéretek ellenére nem csökken a Magyarországon menedéket ke­resők hulláma. Az értesüléshez a szóvivő hozzáfűzte, hogy a kabi­net eddig is nagy figyelmet szen­telt a Magyarországot közvetle­nül érintő problémának. Törökök rohama Mintegy 46 ezer török állampolgár lé­pett Magyarország területére a hét végén — tájékoztatta az MTI-t Krisán Attila, a határőrség helyet­tes szóvivője tegnap. Elmondta: a román határszakaszon a megnövekedett for­galom és a „túloldali szervek fogadókép­telensége” miatt hosz- szú sorok alakultak ki, Nagylaknál a vá­rakozás csúcsidőben elérte a 17 órát. A személygépkocsik­nak tegnap délelőtt már jóval keveseb­bet, de a kamionok­nak még mindig 300 percet kellett vára­kozniuk. A hét végén hazánk területéreosz- szesen 226 ezer kül­földi — köztük 50 ezer német állampol­gár — lépett be. A határőrség 103 ha­társértőt fogott el, többségük román ál- lgár volt. Útelzárások a szlovén - magyar határon? Nem hivatalos értesülés sze­rint útelzárásokra lehet számíta­ni a szlovén-magyar határon ma délelőtt — tudatta az MTl-vel Krisán Attila ezredes, a határőr­ség helyettes szóvivője tegnap délután. Krisán Attila elmondta még: nem ellenőrzött információ szerint a szlovén parasztok ma 8 és 11 óra között — szlovén terü­leten — minden közutat lezárnak a szlovén-magyar és a szlovén­osztrák határon. így akarnak til­takozni a búza alacsony felvásár­lási ára ellen. A határőrség kéri az utazókat, hogy vegyék figye­lembe az útelzárásokra vonatko­zó információkat, s a magyar- horvát határon lévő letenyei át­kelőhelyet vegyék igénybe. Kije­lentette: amennyiben a határőr­ség az útelzárásokról újabb in­formációkhoz jut vagy szlovén részről hivatalos tájékoztatást kap, illetve a szlovén utakat ténylegesen lezáiják, akkor erről közleményt adnak ki. Újabb pénzsegély várható A Belügyminisztérium Mene­kültügyi Hivatalától származó tegnapi információ szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­ságától heteken belül újabb pénzsegély érkezik Magyaror­szágra a délszláv államokból me­nekültek támogatására. A hiva­tal vezetője, dr. Márkus István 1,2 millió dollárra becsüli a vár­ható összeget, de reményei sze­rint ennél többre is számítha­tunk. Emlékeztetett arra, hogy a Menekültügyi Főbiztosság az év első öt hónapjában 233 millió fo­rintot biztosított a délszláv álla­mokból menekülők kiadásainak fedezésére. Az összegből azok a menekültek részesülhettek, aki­ket Magyarországon nem tábori körülmények között helyeztek el, hanem befogadó családoknál. A hivatal vezetője elmondta, hogy a jelenlegi támogatási rend­szerben és a menekültek létszá­mára tekintettel elegendőnek látszik az az egymilliárd forint, amelyet az Országgyűlés szava­zott meg letelepedesi alapként. Magyarok Világszövetsége 32 ország, 248 egyesület A napokban fejeződött be a Magyarok Világszövetsége tag- szervezeteinek nyilvántartásba vétele és taglétszámuk megálla­pítása — tájékoztatta a szervezet az MTI-t tegnap. A kiküldött kérdőívek szerint 32 ország 248 egyesületében 7?2 ezer 106 ma­gyart tartanak nyilván, közülük aktív tagdíjfizető — így a III. Vi­lágkongresszus vezetőválasztó közgyűlésén szavazásra jogosult — 272 ezer 650 fő. A tagság terü­leti megoszlása a következő: Ma­gyarországon 17 ezer 698, a Kár­pát-medencében 164 ezer 236, Nyugat-Európában 2 ezer 344, míg a tengerentúli országokban 87 ezer 322 szövetségi tag él. A Magyarok Világszövetségebe fel­vételüket kérők száma egyébként folyamatosan növekszik. Elmaradás az utómunkálatoknál van Az őszi növényeknek használ az eső A nyári esők többet használnak a mező- gazdaságnak, mint amennyi kárt okoznak — válaszolta az MTI kérdésére az FM illetékese annak kapcsán, hogy az ország időjárása eső- sebbre fordult, s ez nagymértékben kihat a je­lenleg folyó mezőgazdasági munkákra. A szakember elmondta: a hónap első 10 napjában az időjárás kedvezett az aratásnak, s az országszerte zavartalanul folyt. Az elmúlt napok esőzései lelassították a munkát. Ám a nyári esők az őszi betakarításé növények leg­többjének — így a kukoricának, a naprafor­gónak, a cukorrépának, a zöldségféléknek, valamint a szőlőnek is — használ. De az elke­rülhetetlen, hogy ilyenkor kisebb területeken a viharok jelentős károkat is okozzanak né­mely gazdaságnak. Az aratás menetét értékelve a szakértő ki­fejtette: lényegében az őszi árpa betakarítása befejeződött, a búza 40-50 százalékát vágták le, a magborsó termésének 50-60 százalékát vitték már magtárakba, míg a tavaszi árpa be­takarításához jelenleg fogtak hozzá, s a ter­més 10 százalékát aratták le eddig. A repce 70-90 százalékát vágták le, a rozs és a zab aratásához pedig később látnak hozzá. Elmaradás tapasztalható viszont az ország több területén az aratás utómunkálataiban — például: a szalmabehordásban és a tarlóhán­tásban -, pedig ezek fontosak a jövő évi ter­més szempontjából. Születésnapi elismerés A Cionista Világszövetség el­ismerő oklevéllel tüntette ki Hídvégi Györgyöt, a Magyar-Iz­raeli Baráti Társaság főtitkárát 70. születésnapja alkalmából. A jubiláns tiszteletére a Keren Ka- jemet szervezet 70 fát ültetett el Jeruzsálem hegyeiben. A kitün­tető oklevelet David Kraus, Izra­el állam magyarországi nagykö­vete tegnap adta át a budapesti nagykövetségen. Új főigazgató Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet fej-nyak sebé­szeti osztályának főorvosa nyerte el az intézet főigazgatói tisztére kiírt pályázatot. Kasler Miklós tegnap Surján László minisztertől vette át kinevezési okmányát, megbízatása július 15-től szól. Házi Jogtanácsadó A Házi Jogtanácsadó most megjelent júliusi száma az 1-jén hatalyba lépett új Munka Tör­vénykönyve szabályait ismerteti. Bemutatja az új torvény fonto­sabb jellemzőit, a munkaügyi kapcsolatok, a munkaviszony es az ezzel összefüggő jogviták főbb kérdéseit, valamint a hatályba lé­pést segítő fontosabb átmeneti szabályokat. Minden érdeklődő­nek segítséget nyújt a jogszabályi változások megismeréséhez, va­lamint az új torvény megfelelő alkalmazásához. A kiadványban található még a második kárpót­lási törvénnyel, a családban tör­ténő örökléssel, valamint a la­káscélú támogatással kapcsola­tos tudnivalók magyarázata. A Magyar Honvédség az újabb, tömegesnek mondható jugoszláviai menekülthullám ha­tására tegnap megkezdte a csongrádi Balogh Ádám Lakta­nya átadását a Belügyminisztéri­um Menekültügyi Hivatalának — tájékoztatta. A honvédelmi tárca és a honvédség vezetői — látva azokat az erőfeszítéseket, melyeket az ország, a kormány­zat tesz a kialakult nehéz helyzet kezelésére — az elmúlt év au­gusztusában átadott miptegy 3000 fős nagyatádi laktanya után most újabb 2000-2500 me­nekült elhelyezésére biztosít le­hetőséget különféle felszereié-’ sekkel együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents