Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-12 / 138. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. JÚNiUS 12. PÉNTEK III. ÉVFOLYAM 138. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Uj világcég a honi reklámpiacon A világ egyik leg­nagyobb és legrégibb reklámügynöksége is megjelent Magyaror­szágon: egy csütörtö­ki sajtótájékoztatón bejelentették, hogy az Ayer Worldwide 40 százalékos tulajdon- részt szerzett az Eu- roprisma Kft.-ben, s ezzel létrehozta hete­dik európai képvise­letét. A négy földré­szen kétezer embert foglalkoztató, évi másfél milliárd dollá­ros forgalmú világcég ügyfelei közé tarto­zik a General Mo­tors, a Coca-Cola, a British Petrol, a Pa­nasonic, a Du Pont, a Sharp. Az Europris- ma három esztendeje alakult, s a magyar­osztrák ügynökség vezette be a hazai pi­acra az IKEA-t, a Minoltát, valamint a Nivea forgalmazásá­ra visszatért hambur­gi Beiersdorf kon­szernt. Csehszlovák vélemény Érvényes a bősi szerződés A csehszlovák szövetségi külügyminisztérium továbbra is azon az állásponton van, hogy nem szűnt meg az érvényessége a bősi vízi erőmű építéséről kötött 1977-es csehszlovák-magyar szerződésnek. Miután a magyar Parlament kedden hatályon kívül helyezte a magyar kormány által egyoldalúan megszüntetett szerződést, Zdenek Zik- mund, a prágai külügyminisztérium szóvivője szerdán úgy foglalt ál­lást: a magyar parlamenti döntés semmit nem változtat a helyzeten. Csehszlovákia ezután is arra törekszik, hogy létrejöjjön a háromolda­lú (csehszlovák-magyar-közös piaci) szakértői bizottság, amely átte­kinthetné az erőműépítéssel összefüggő összes szakmai kérdést — tette hozzá a szóvivő. Nemzeti emlékhely Nagykőrösön Nemzeti emlékhelyet alakíta­nak ki Nagykőrösön a ’96-os ex­póra, illetve a honfoglalás 1100. évfordulójának, az ezeréves ma­gyar iskolának és a ’48-49-es szabadságharcnak a tiszteletére. A terv szerint az Arany János Múzeum épületét kiegészítve re­konstruálják a hajdani huszár­laktanyát, ahol a ’48-as szabad­ságharc idején itt két ezredet kvártélyoztak el. Az újra meg­épített szárnyban huszármúzeu­mot rendeznek majd be, ahol a sok dicsőséget szerzett lovaska­tonák relikviáit mutatják be. Az épület előtti területet szobor­parkká alakítják át. Itt áll majd a honfoglalás idején a várost alapí­tó Bor-Kalán nemzetségnek em­lékét hirdető mű, szoborba öntve a híres tanári kar, amelynek tag­jai 1855 és 1860 között fáradoz­tak a város szellemi fejlődésén, közöttük Arany János alakja, to­vábbá két bronz lovasszobor: egy Károlyi-huszár és egy Hunyadi­huszár. Üzemavatás Újpesten A német Messer Griesheim GmbH 18 hónap alatt 2 milliárd forint értékű levegő-szétválasztó üzemet létesített Újpesten. Az üzem tulajdonosa 97,25 száza­lékban a német cég, 2,75 száza­lékban pedig a IV. kerületi ön- kormányzat. A gyárat az MG Hungarogáz Kft. üzemelteti, amely a német cég magyarorszá­gi vegyes vállalata. Az új üzem termékei — az óránként előállított 2500 köb­méter oxigén és 3500 köbméter nitrogén — elősegíthetik a ma­gyar gazdaság valamennyi ágá­nak korszerűsítését, fejlődését, az energiatakarékos technológiák elterjedését. Az üzem termékeit a nemzetgazdaság szinte valameny- nyi ágában felhasználják az egészségügytől a mezőgazdasá­gig, az építőipartól a vegyiparig. BLACK JACK R DISCO SHOW C KI 3 R C K t A felújított, megújított BlacK 2aeh Cisco ismét várja vendégeit az etesi műv.házban! Vendégünk: Június 13-án, szombaton MEGLEPETÉS Gyere el Te is ! Nyugalom a A szerb és magyar határszaka­szon rend és nyugalom van, a ha­tár menti rendőri szervek készült­sége megnyugtató módon tudja kezelni a felmerülő feladatokat. Ehhez az együttműködő szer­vektől — önkormányzatok, hatá­rőrség, vám- és pénzügyőrség, közúti igazgatóság — a szükséges segítséget megkapják — tájékoz­tatta az MTI szegedi munkatár­sát Túrós András rendőr vezér­őrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója azt követően, hogy szerdán koordinációs értekezle­tet tartott a röszkei és a tompái határátkelőhelyen. A megbeszélésen — amelyen a Közbiztonsági Főigazgatóság, a Békés és Csongrád megyei rendőr-főkapitányságok vezető tisztjei, a határőrség, valamint a Este és éjszaka járják a várost Szociális segítő­szolgálat Tatabányán Utcai szociális segítőszolgálat alakult Tatabányán az önkor­mányzat kezdeményezésére. Tagjai a késő esti és az éjszakai órákban járják a várost, felkutat­ják azokat a gócpontokat, példá­ul a pincéket, az elhagyott üzem­épületeket, ahol rendszerint meghúzódnak a hajléktalanok, és igyekeznek rávenni őket arra, hogy vegyék igénybe az éjjeli menedékhely szolgáltatásait. Az önkormányát ugyanis a Népjólé­ti Minisztérium anyagi támoga­tásával nemrégiben megnyitotta a hajléktalanok szállását, ahol naponta egyszer ingyen étkezhet­nek a rászorulók. Az utcai segítőszolgálat és az éjjeli menedékhely is része a Ta­tabányán kialakulóban lévő szo­ciális gondozói intézményrend­szernek. Azok részére, akik vá­lás, halálozás vagy más tragédia miatt átmeneti időre fedél nélkül maradnak, az önkormányzat már korábban megnyitotta az úgynevezett krízisházat. Ugyan­csak a szociális intézményrend­szer részeként foglalkoztató mű­hely és rehabilitációs otthon léte­sítését is tervezik. A városi csa­ládsegítő szolgálat a település minden kerületében kis centru­mot nyitott. Az itt dolgozóknak ugyancsak elsődleges céljuk a szegények, az elesettek felderíté­se és felkarolása. Egyelőre csak a zebrán, no és természetesen a járdán lehet sétálni Talán augusztus 20-án kipróbálják Agyrém lenne a tárj áni sétálóutca? Számunkra a tévedés két éve volt, de ez most nem politika. Két esztendeje, 1990. júniusában tettük fel a kérdést (először), lesz-e sétálóutca Salgótarjánban? Akkori optimizmusunk azzal fejeztette be a cikket, „hamarosan kiderül”. Nos, nem egészen így történt. Borúlátó szakszervezetek? Elfogadhatatlan, hogy a gaz­dasági és szociális folyamatok több ponton lényegesen eltérnek a tavaly decemberben az Érdek­egyeztető Tanácsban kötött megállapodásoktól — állapította meg az MSZOSZ ügyvivő testü­leté. Az időszerű gazdasági, szo­ciális és szakszervezet-politikai kérdések megvitatásával foglal­kozó eszmecseréről csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közle­mény leszögezi: a reálbéreket nem sikerült megőrizni, a mun­kanélküliség mértéke számotte­vően meghaladja a kormány ál­tal előrejelzettet, a foglalkozta­táspolitika aktív eszközei nem működnek, miközben a privati­záció a munkavállalók vélemé­nyének figyelembevétele nélkül zajlik. Mindennek az az oka, hogy a Parlament és a kormány késlekedik a válság elkerülésé­hez szükséges döntések megho­zatalával. déli határon vám- és pénzügyőrség illetékes vezetői mellett részt vett Farkas László, a régió köztársasági meg­bízottja is — két kérdéssel foglal­koztak. Megtárgyalták az ENSZ Biztonsági Tanacsa által hozott szankció tapasztalatait; szó volt továbbá azokról a várható rend­őri, közbiztonsági gondokról — ezek megelőzéséről—, amelyek­re a valószínűleg a szokásosnál nagyobb létszámú török átutazó miatt hamarosan számítani kell. A rendőrökre is háruló másik feladat pedig a menekültek foga­dása. A közbiztonsági főigazgató el­mondta, hogy elrendelte a fel­adatok végrehajtásához szüksé­ges technika, például motorke­rékpárok telepítését az érintett határszakaszra. Leszerelési delegáció Csütörtökön Bratinka József (MDF) vezetésével egynapos láto­gatásra Bécsbe utazott az Országy- gyűlés Külügyi Bizottságának küldöttsége, ahol csatlakoznak a Hóm Gyula vezetésével már Bécs- ben tartózkodó leszerelési delegá­cióhoz — közölte az Országgyűlés Sajtóirodája. A parlamenti kül­döttség megbeszéléseket folyta­tott a Nemzetközi Leszerelési Konferencia amerikai, kanadai, német, lengyel és ukrán küldött­ségvezető nagyköveteivel. Négy közlekedési mérnök, Kriston László, Szepesi János, Tolmácsi Ferenc és Nagy Ta­más dolgozta ki a tervet, amivel megszűnt volna a gépjárműfor­galom a megyeszékhely-belvá­rosában, a Pécskő és az ÉVI áruházak között. 1990 nyarán vitafórumot is rendeztek az el­képzelésről, aminek feltétele volt többek között az új 21-es út átadása és a jelzőlámparendszer bevezetése. Ez utóbbiak azóta megvalósultak. A sétálóutcáról Kíváncsis­kodó rovatunkban a közelmúlt­ban olvashattak, amikor is Lan­tos László, az önkormányzat műszaki osztályának csoport­vezetője úgy vélekedett, ehhez sem pénz, sem épkézláb el­képzelés nincs. Lantos László válasza után először Kriston Lászlót és Szepesi Jánost keres­tük meg.- Minden alapot nélkülöz ez a válasz — hallottuk a tervezők­től. Ha kétéves vita után szüle­tik ez a vélemény szakmai ér­vekkel alátámasztva, akkor el­fogadnánk. Erről viszont szó sincs. A csoportvezető véleményét alapul véve az olvasók azt gon­dolhatják, hogy van itt négy el­rugaszkodott ember, akik egy normális tervet nem tudtak ösz- szehozni, másrészt, nem is kell foglalkozni egy ilyen ötlettel, ami esetleg több tízmillió fo­rintba kerül. Erről sincs szó. Ennek annyi az anyagi vonzata, amennyibe néhány beton virág­tartó, jelzőtábla és a felfestés kerül. Az érvelésnek azt a részét tehát, hogy nincs pénz, nem ért­jük.- Úgy érzem, mintha azt a felelősséget mosnák le maguk­ról, hogy nem is foglalkoznak a dologgal - mondja Kriston László, majd Szepesi János folytatja:- Mi nem amellett kardosko­dunk. hogy holnap már sétáló­utca legyen Salgótarjánban. Ezt a választ azonban sértőnek tart­juk, és a szakmai érvek mellett arra is kíváncsiak lennénk, mi­ért szorították két évig háttérbe a tervet? Az is egyfajta válasz lett volna, hogy egyszerűen (Folytatás a 3. oldalon) Egészségvédő program Falvakban, tanyákon Tapasztalatcsere-utazás Magyar egyházügyi tárgyalások Bércben Hetven faluban és legalább ugyanennyi tanyaközpontban rendezi meg a közeljövőben a Kiskunsági Mezőgazdasági Ter­melők Szövetségének Szociális Információs Szolgálata a „Nyer­jen egészségéért” elnevezésű ve­télkedősorozatot. Az e hónap utolsó hetében Tiszaalpáron in­duló, majd hétről hétre más hely­színen kitűzött játék célja az, hogy ráirányítsa a legkisebb tele­püléseken élők figyelmét a be­tegségmegelőzés és a környezet­védelem fontosságára. A mezőgazdasági termelők kiskunsági érdekképviselete, va­lamint a Népjóléti Minisztérium anyagi támogatásával létrejött szociális információs szolgálat egészségvédő programjának ré­szét képező játékokkal nem vé­letlenül célozta meg a legkisebb települések lakosságát. A döntő többségükben mezőgazdaságból élő falusiak munkahelyi körül­ményei ugyanis előreláthatóan nem javulni, inkább romlani fog­nak. így például az eddig nagy­üzemekben foglalkoztatott, munkavédelmi szabályokkal legalább valamennyire óvott dolgozók saját gazdaságukban feltehetően nem ügyelnek job­ban saját egészségükre. A mező- gazdaságból élethivatásszerűen élők egészségügyi szűrővizsgála­tainak tapasztalatai pedig már eddig sem mutattak kedvező ké­pet. Ez a következtetés a kiskun­sági mezőgazdasági szövetség­nek nemrégiben elvégzett elem­zése nyomán vonható le. A me­zőgazdasági dolgozók 17 év óta végzett több mint százezer szű­rővizsgálatának adatait össze­gezve számos foglalkozási árta­lomra derült fény. Egyebek kö­zött arra, hogy a traktorosok kö­rében feltűnően magas a hallás- károsodottak, valamint a májbe­tegek száma, illetve a mezőgaz­dasági dolgozók mozgásszervi megbetegedései is lényegesen gyakoribbak, mint más munka­körökben. Ausztriában kezdett tájékozó­dó jellegű megbeszéléseket szer­dán a magyar kormány egyházi kérdésekkel megbízott két állam - titkára. Pálos Miklós és Lukáts Miklós szerdán az osztrák közoktatási és művelődési minisztériumba lá­togatott, ahol a magyar politiku­sokat fogadta Rudolf Schölten miniszter. Megbeszélést folytat­tak Andreas Jónak kormányta­nácsossal, és ellátogattak a Kato­likus Püspöki Kar titkárságára is. A látogatás programjában szere­pel még találkozó az osztrák izra­elita közösség elnökével, vala­mint más ausztriai felekezetek képviselőivel. Az MTI tudósítójának nyilat­kozva Pálos Miklós elmondta, hogy az ausztriai látogatás része egy öt országot—L engyelország, Csehszlovákia, Svájc, Németor­szág — felölelő tapasztalatcsere­utazásnak. A magyar egyházpo­litikusok az egyház és állam ma­gyarországi új kapcsolatának ki­alakításához gyűjtenek tapaszta­latokat, s ezzel kapcsolatban tesznek fel külföldi beszélgető- partnereiknek mintegy 30 na­gyon konkrét kérdést. Szerepel ezek között Ausztri­ában az, hány bejegyzett egyház működik az országban, mik egy ilyen bejegyzés feltételei, van-e érvényes törvény a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlására, avagy ez a szokásjognak megfe­lelően működik, állami szinten milyen szervek foglalkoznak az egyházakkal, milyenek a finan­szírozás körülményei. Pálos Miklós szavai szerint az osztrák beszélgetőpartnerek igen nagy érdeklődést mutatnak a magyar- országi helyzet iránt, és tapaszta­lataikat készséggel átadják. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents