Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. június 10., szerda „ ... csoda, hogy az ember él” Ajánló sorok Bódi Tóth Elemér A torony alatt című kötetéhez B izonyára a rejtőzet- len elfogultság is jobban menthető lesz, ha kerek-perec kijelentem: közvetlen környeze­temben, munkatársaim között egy költőt tisztelhetek. Kenyér­kereső szakmája szerint újsá­gíró Tóth Elemér, de az eleddig megjelent két verseskötete és a Kortárs magyar írók kislexiko- nában a róla írott szócikk egyér­telműsíti: a lírikusok között is helye van, a Parnasszuson is jegyzik a Bódi Tóth Elemér ne­vet. Irodalmi munkássága a mi­nap tovább gazdagodott: a sal­gótarjáni Mikszáth Kiadó jóvol­tából az ünnepi könyvhétre idő­zítve látott napvilágot A torony alatt című Lírai napló-ja. E mű­faji megjelölést ő maga hasz­nálja, mintegy megkönnyítve ezzel a recenzensek, a kritiku­sok dolgát, hiszen meglehető­sen sajátos nemcsak „ízük, za- matuk”, a formájuk is ezeknek az esszéisztikus tárcáknak, he­lyenként prózaversszerű írá­soknak, melyeknek gyakran a témáját is a költészet, egy-egy verseskönyv adja, főként azon­ban „csak” élmények, hangula­tok, érzelmek, meditációk sor­jáznak bennük. De legalább ilyen találó az az elejtett kifeje­zés, amelyet Alföldy Jenő a kö­tetet be- és felvezető jegyzeté­ben használ, „szellemi kalando­zások ”-nak nevezvén Bódi Tóth opusait. Nem kevésbé telitalálat Al­földy részéről Vasszil vágyót, a költő-író (vagy ha úgy tetszik író-költő) szülőfaluját az „ő lelki légibázisá”-nak nevezni. Mert -bár „időtlen-idők” óta Tarjánban él - a dunántúli kis­község jelenti azt a fix pontot, ahoonnan az „acélszámyú” Pe­gazus a gondolkodó toliforgatót messzire röpíti térben és időben egyaránt. S megpihenni, erőt gyűjteni is ide, a szülői házhoz tér vissza valóságos és képze­letbeli utazásaiból, hogy aztán a gyermekkori eszmélés vidéke újból katapultként funkcionál­jon intellektuális szemlélődése­ihez. T óth Elemér szívesen időzik biblikus kor­ban és tájakon, az emberiség bölcsőjé­nél, a zsidó, a keresztény kul­túra őrhelyein. A történelmi múltban való barangolásai azonban nem öncélúak. Lénye­gében mindig és mindenütt arra keresi a választ, hogy hol, mi­lyen erkölcsi miliőben adatik élnie. Pedig mily kézenfekvő lenne a felelet a XX. század má­sodik felének, végének Kö- zép-Európájában, s mily bonyo­lult éppen ez idő tájt s éppen a földkerekségnek éppen ebben a szegletében. „Egy faluvá válik lassan a vi­lág” - idézi a mondást Wien-Schwechat kapujában, de rögtön hozzá is teszi: „Más­részt, szkeptikus vagyok én eb­ben a fene nagy metropolisban, a benne élő népek testvériesülé­sének egyre cifrább jeleire gon­dolva.” Ez az ellentmondás feszíti a kötet egészét, az 1987 és '91 kö­zött írott publikációkat, persze oly mértékben és módon, aho­gyan azt a példaszerűen toleráns szerző mentalitása lehetővé te­szi, igényes írásművészete meg­jeleníti. Ó túl sokat tud ahhoz, hogy elhamarkodottan, felelőtlenül ítélkezzen bárki és bármi felett, de igazán művelt, bölcs ahhoz is, hogy ne legyen nyugodt, fel­hőtlenül optimista. Annál is kevésbé, mert az utóbbi években bekövetkezett kelet-európai változások egye­lőre nem teszik egyértelművé számára (sem), „annak megvá­laszolását, hogy milyen formá­ban és mikor lesznek képesek az itt élők önmaguk árnyékának árugrására, vagyis a korábban már többször megkísérelt gaz­dasági, társadalmi modernizá­cióra, a polgárosodásra. Egyál­talán képesek lesznek-e? Vagy növekvő gazdasági nyomorúsá­guk közepette ismét belesüly- lyednek az e tájakon oly ismerős népi, nemzeti konzervativizmu­saikba, egymást kölcsönösen ki- rekesztgető romantikus önmeg­határozásaik terméketlen ismé­telgetésébe, nemzeti, etnikai, vallási és más gyűlölködése­ikbe. Tagadhatatlan, ez lenne a legrosszabb, ami történhetne velük, van rá hajlamuk és esé­lyük" E szemérmes szomorú­ságban egyetlen vi­gasza van Bódi Tóth Elemérnek:,,... a csoda, hogy az ember él. Bennünket -kollégáit, bará­tait, olvasóit - pedig az vigasz­tal, hogy ilyen könyvek — mint az övé - születnek. S, hogy egyáltalán születnek még köny­vek ..: Csongrádv Béla * * * A Mikszáth Kiadó ma dél­után 17 órai kezdettel a Nóg­rádi Történeti Múzeumban ij^ndezi Bódi Tóth Elemér fenti, valamint dr. Horváth István Történelmi tiikörcse- repek című könyvének (mely­ről június 6-ai, szombati lap­számunkban volt szó!) bemu­tatóját. A házigazda tisztét dr. Németh János, a kiadó igaz­gatója tölti be. Létminimum A buszon töltött lyukas félórákat gyakran töl­töm kedvenc újságjaim társaságában. A minap is így utaztam, s az utolsó sorok után már éppen el­tenni készültem az egyik lapot, amikor a mellet­tem ülő asszony sárga fogaival rám mosolygott, s e szavak kíséretében nyújtotta a kezét: „En is el­olvasom!” Kissé megrökönyödve ugyan, de oda­adtam neki a már átböngészett olvasnivalómat. Aztán, ami a személyemet illeti, valami csendes pulykaméreghez hasonlatos berzenkedés előjele­ire lettem figyelmes. Persze csírájában elfojtot­tam az egészet, s magamban magyarázgattam szomszédom udvariatlan megnyilvánulását: lehet, olyan jóízűen olvastam, hogy ő is kedvet kapott. Vagy talán nincs pénze újságokra, s természetes egyszerűséggel kihasználta az alkalmat. Ebben maradtam. S mialatt méltóságteljesen döcögtünk csipkebokortól csipkebokorig, egyszer - bevallom, lopva - oldalra néztem. S azt láttam, hogy a nő- gyorsan átfúrta az egyes oldalakon - belemerül egy hosszú cikk olvasásába. Előbb azonban elidőzik a címnél, mely így íródott: „A létminimum szintjén". (em-jé) Monopolhelyzetben egyes cégek? Ausztria lottót eddig bár­hol vehettünk, ugyanis az IBUSZ Rt. hetente külön­böző mennyiségben egyéni árusoknak szelvényeket adott át eladásra. Mi, vevők pedig tetszőleges valutával fizethettünk érte. Eddig így volt. Ma már azonban más a helyzet. Csak az OTP-nél le­het venni ilyen lottót, és csak schillingért. Miért? Kálovits Géza. az IBUSZ Rt. salgó­tarjáni kirendeltségének ve­zetője elmondta: nemrégi­ben érkezett hozzájuk egy utasítás, amely minden in­doklás nélkül, azonnali ha­tállyal megtiltotta, hogy az az Ausztria lottó forgalma­zásával foglalkozzanak.- Érdemes clgondolkodni, miért csorbul az állampolgár lehetősége? Ezentúl miért csak egyetlen helyen, az OTP-nél lehet majd Ausztria lottót venni? Más dolog lett volna, ha egységesen, az egész országban letiltják a játékot. De ez a fajta diszk­rimináció - hogy az egyik cég árulhat lottót, a másik nem -, elgondolkodtató. Ta­lán egyeseket monopolhely­zetbe kívánnak hozni, a többi rovására? Virágzó barackfák között dolgozik a Pharmavit Nemcsak a pohárban pezseg a Plussz Mind ez idáig, ha meghallottam a Veresegyház nevet, semmi más nem jutott eszembe, csak az asszonykórus. Meglepett, hogy a gyors karriert elért Pharmavit Gyógyszer- és Élelmiszeripari Rt. szintén itt található. Amikor viszont először jártam a Buda­pest közeli nagyközségben, elég volt csak körbetekinteni, s má­ris kaptam némi magyarázatot. Üde zöld, ápolt, nyugalmat árasztó. Itt értettem meg először, hogy a városi ember miért is akar falura költözni. Az 1988-ban vegyes vállalat­ként alapított cég vezérigazga­tójától, dr. Somody Imrétől is azt kérdeztem először, hogy ke­rültek Veresegyházára?- Van egy közvetlen ok, s egy másik stratégiai elképzelése ennek a döntésnek. A Chinoin Gyógyszertár telekaporral kí­vánt beszállni ebbe a vállakó­zásba. Ez volt a közvetlen ok, a startégiai pedig - s ezért esett erre a választás -, el akartuk ke­rülni annak a vádját, hogy egy füstölgő, gőzölgő gyógyszer- gyár vagyunk, olyan mint Új­pesten. Mi hatóanyagot nem ál­lítunk elő, vegyi folyamatok nincsenek, a környezetet a leg­csekélyebb módon sem károsít­juk. így kerültünk a virágzó ba­rackfák közé.-A siker előre látható volt, mégis óvatosan kezdtek. . .-A gyógyszergyártás szabá­lyozottsága közismert, ezért az élelmiszerek előállításával kezdtünk. A hazai piacon a Plussz vitaminok hamar népsze­rűek lettek. Ezeket fejlesztettük tovább, jelenleg tasakos ital és pezsgőtabletta formában kerül­nek forgalomba. Tasakos kisze­relésben készül a Plussz ener­giaital, a Plussz Multivitamin ital, valamint a Plussz Vita-tea. Újdonság a Plussz Magnézium, és a Plussz Kalcium pezsgőtab­letta. Ez utóbbi, ami a szervezet számára nélkülözhetetlen ásvá­nyi sókat tartalmaz, már cukor felhasználása nélkül készül. Márciusban, hosszas kutató­munka eredményeként jelenhet­tünk meg a Plussz Juniorral, ami a fejlődő szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat tartalmaz.-Milyen gyógyszerek várha­tók a Pharmavittól?- Már eddig is gyártottunk fájdalom-és lázcsillapítókat, va­lamint nagy dózisú C-vitamint. Ezek mellé most felsorakoznak a Mineráliák is.- Mik ezek?- Szorosan összefügg eddigi tevékenységünkkel. Köztudott, hogy az egészséges táplálkozás kiegészítőinek három fő cso­portja van. A vitaminok, a ros­tok, tehát a cerbonátok, illetve a mineráliák. A mi készítménye­ink az első körben nem tartal­maztak mineráliát, viszont a vi­taminhiány mellett az ásványhi­ány is problémát okoz a szerve­zetnek. Elsősorban a legközis­mertebb minerália a kálcium, a vas, a magnézium. Ma Magyar- országon magnézium készít­mény nincs forgalomban, mi most pezsgőtablettával piacra lépünk.-Milyen nagyságrendű jel­lemzői vannak cégüknek?- Az idén szeretnénk az egymilliárdos forgalmat elérni. Dr. Somody Imre Ezt hatvanöt ember termeli meg. Ebből is tizenöt a piacon dolgozik. Az egy főre jutó ár­bevételi, illetve nyereségességi átlag körülbelül az ötszöröse a magyarországi termelői-átlag­nak. Az idén arra készülünk, hogy megduplázzuk tavalyi forgalmunkat.- Egerszegi Krisztina a Pharmavit megjelenítője. Más hasonló népszerű emberekkel is kötnek reklámszerződést, vagy marad Krisztina?- Amikor mi exluzív zerző- dést kötöttünk a Krisztinával, az eszméletlen összegbe került. Ez alól az exkluzivitás alól szeret­nének kibújni. Ez érthető, hi­szen jelentősen növelhetné a népszerű sportoló bevételét. Szerződésünk 1993-ig szól, ad­dig szeretnénk megtartani a vele kapcsolatos, csak nekünk szóló reklámmunkáját. Hogy utána mi lesz, azt nem tudom... Kis Szabó Ervin Gazdasági házasság közvetítés A műszaki szakemberek műveletlensége ellen A hazai gazdasági élet egyik kulcsproblémája a műszaki szakemberek „műveletlensége”. Néhány évvel ezelőtt csak a nagyobb vállalatok, esetleg a műszaki könyvtárak engedhet­ték meg maguknak, hogy megvegyék a legújabb szakiro­dalmat, a magánvásárlók száma szinte elenyészően kevés . volt. A drágán beszerezhető, vagy csak a valutáért kapható műszaki könyvek olvasottsága messze elmaradt az európai átlagtól, amit még tetézett a szakemberek hiányos nyelvtu­dása is. Két évvel ezelőtt ezt a meglehetősen vastag jeget igyekezett megtömi egy osztrák-magyar vállalkozás. Ügy­vezető igazgatója Haris Tamás, villamosmérnök:- Hidat építünk a nyugati technológiai, technikai színvo­nal és az itthoni között, aminek első lépéseként megjelentet­tük a Technika Riport magyar nyelvű változatát. Ez a lap rö­vid idő alatt elérte a 15 ezer darabos példányszámot és talán nem állunk meg ezen a szinten sem.- Nyereséges a lap?- Az első időben nem is törekedtünk erre. Az a célunk, hogy a hazai műszaki értelmiségnek ablakot nyissunk a vi­lágra. Bemutatjuk mindazokat az újdonságokat, amelyeket a műszaki haladás például a gépipar, az elektronika, vagy mondjuk a környezetvédelem területén létrehozott. Minden lapszámhoz úgynevezett olvasószolgálati kártyát is melléke­lünk, a cikkeket jelzőszámmal látjuk el, s ha valakit valame­lyik téma jobban érdekel, igényei szerint bővebb informá­ciót is kérhet. A vállalkozás egyfajta „gazdasági házasságközvetítő” szerepet is betölt: szakmai tanulmányutakat, kontaktus­építő látogatásokat szervez a hozzájuk fordulóknak, mert azt vallják: a kapcsolatok nem születnek maguktól. S.P. A Miskolci Akadémiai Bizottság idei pályázata A MAB Észak-Magyaror- szág vállalatai és saját támoga­tásával a régióban folyó tudo­mányos - tevékenység hatéko­nyabbá tételére az alábbi téma­körökből hirdet pályázatot (fel­sorolásunk nem teljes): Állam- és jogtudományi szakbizottság részéről, a MAB támogatásával:- A büntetésvégrehajtás re­formja és az emberi jogok- A közigazgatási bíráskodás a gyakorlatban- A privatizáció jogi problé­mái- Önkormányzati hatáskörök megosztása államigazgatási és önkormányzati feladatkörben. Erdészeti szakbizottság ré­széről, miskolci, egri, balassa­gyarmati erdőgazdaságok tá­mogatásával:- A korszerűsített erdőfenn­tartási alap 1992-es bevezetésé­nek feltételrendszere- Az erdő közjóléti szerepe- A bioenergia jelentősége a környezetvédelem szempontjá­ból Filozófiai, neveléstudományi, politológiai szakbizottság ré­széről:- A ' magyar eszmetörténet valamely kiemelkedő alakja a dualizmus korából- Esszé napjaink egy jelentős eszmei problémájáról- A világi etika oktatása a középiskolában.- Az érdekvédelem problé­mái a magyarországi politikai­átmenet időszakában Kohászati szakbizottság ré­széről:- Kritikus gázáramlási sebes­ségek meghatározása, külön­böző fizikai tulajdonságú beté­tek esetén, a nagyolvasztóban.- Az inertgázos acélkezelés optimális feltételeinek megha­tározása, az áramlási viszonyok modellezése alapján. Közgazdaság-tudományi szakbizottság részéről EM Gaz­dasági Kamara támogatásával:- Középszintű érdekegyezte­tési rendszer működési mecha­nizmusa - A rendszer kialakítá­sának lehetőségei Eszak-Ma- gyarországon.- A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységst­ruktúrája és szervezeti rend­szere 1945 előtt. Ipari Fejlesztési Bank támo­gatásával:- A válsághelyzetben lévő térségek fejlesztésének lehető­ségei, különös tekintettel a fi­nanszírozásra (nemzetközi gya­korlatban elterjedt módszerek) Mezőgazdasági szakbizottság részéről GATE Mezőgazdasági Kutatóintézet támogatásával:- A talajvédő talajhasználat lehetősége észak-magyaror­szági erodált területen- A családi gazdálkodás kia­lakulásának prognózisa az észak-magyarországi elmara­dott agrártérségekben Orvosi és biológiai szakbi­zottság részéről:- A diagnosztika, a therápia és a gondozás aktuális kérdései Történettudományi és nép­rajzi szakbizottság részéről MAB támogatásával:- Az északkelet-magyaror­szági régió népi kultúrájának újabb kutatási eredményei- Nemzetiségi hagyományok kutatása Észak-Magyarorszá- gon- A parasztság gazdasági, szociális és társadalmi helyzete az 1950-es években (egy köz­ség, vagy járás helyzetének elemzése)- A polgári közigazgatás kia­lakulása Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Heves vagy Nógrád me­gyében.- Egy falusi egyházközség története PÁLYÁZATI FELTÉTELEK Pályázhatnak tudományos vagy gyakorlati munkakörben dolgozó egyéni kutatók, ill. ku­tató kollektívák. A pályázaton eddig nem publikált; máshol be nem nyújtott olyan tanulmá­nyokkal lehet részt venni, ame­lyek a feldolgozott témák eddigi irodalmához képest eredeti, új gondolatanyagot tartalmaznka. A pályázatot 4 példányban (ol­dalanként kb. 25 sorral) Á/4 alakban kell jeligésen benyúj­tani a Miskolci Akadémiai Bi­zottsághoz (Miskolc, Erzsébet tér 3. 3530) A pályázat elején szerepelni kell a meghirdetett pályázati" címnek. Lezárt borítékban kell meg­adni a pályázó(k) nevét, lakás­címét és személyi számát. A pá­lyamű terjedelme max. 100 ol­dal. A tanulmányhoz egyoldalas összefoglalót kell csatolni, és meg kell jelölni a gyakorlati felhasználhatóság szempontjá­ból számbajöhető területeket, intézményeket, üzefneket. A pá­lyázati témákkal kapcsolatban felvilágosítást nyújt az adomá­nyozó intézmény és a MAB. A pályázatok benyújtásának határideje: 1. 1992. október 25. 2. 1993. október 25. (időigé­nyesebb pályázaté). A benyújtott pályázatok eredményhirdetésére 1992. de­cember 16-20 között kerül sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents