Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-08 / 134. szám
Drágább a kenyér Moszkvában Moszkvában szombattól négyszer annyiba kerül egy liter tej és egy kiló kenyér, mint eddig. A városi hatóságok felszabadították az árakat, mert az érintett termékek fogyasztása — más élelmiszerek drágasága miatt — megsokszorozódott, s csak így vélik helyreállíthatónak az egyensúlyt kereslet és kínálat között. Az AP jelentése szerint egy liter tej ezentúl 1,95 rubel helyett nyolc rubelbe kerül, egy kiló barna kenyér 1,80 rubel helyett 6,30-ba, a fehér kenyér pedig 2,50 helyett 11 rubelbe. Szabadlábon az egyik puccsista Az orosz főügyész rendeletére szabadon bocsátották péntek este Moszkvában a tavaly augusztusi puccskísérlet egyik vezetőjét. Va- szilij Sztarodubcev, a Parasztszövetség egykori elnöke tagja volt annak a nyolc fős testületnek, amely Mihail Gorbacsov elmozdításával magához akarta ragadni a hatalmat a Szovjetunióban. A hatvanéves Sztarodubcev ügyvédje elmondta, hogy védence személyesen tanulmányozta át az ellene készített vádiratot, majd annak alapján kérelmezte szabadon bocsátását. Ő az első, aki a puccs fő szervezői közül átnézte a mintegy 125 kötetnyi nyomozati anyagot. A letartóztatásban lévő többi puccsista ügyvédjei is el szeretnék érni védenceik szabadlábra helyezését. Sevardnadze közvetítene Eduard Sevardnadze, a grúz államtanács elnöke felajánlotta közvetítését Örményországnak és Azerbajdzsánnak a karabahi válság megoldására — közölte hitelt érdemlő forrásokra hivatkozva az Interfax orosz hírügynökség. Az Interfax szerint Levon Ter-Petroszján örmény elnök elfogadta a javaslatot. A két politikus pénteken Sztyepana- vanban, Örményország északi részén találkozott egymással. A megbeszélést állítólag Örmény- ország kezdeményezte, amelyet aggaszt Grúzia és Azerbajdzsán közeledése. Moldova Tárgyalások, zsákutcában Zsákutcába jutottak a tárgyalások Moldova és a belőle kiszakadni vágyó orosz kisebbség között, amely nemrégiben önálló államnak nyilvánította a Dnyeszter-folyó bal partján fekvő területet —jelentette ki Konsz- tantyin Oboroc, a moldovai tárgyalóbizottság vezetője. Moldova egyébként továbbra is négyoldalú, orosz — ukrán — román — moldovai tárgyalásokon szeretne megoldást találni a válságra. Emellett rövidesen újabb megbeszélésekre kerül a Moldová- ban állomásozó orosz csapatok kivonásáról is Moszkva és Chisinau között. Camp David-i találkozó A világbéke megteremtésén fáradozó nyugati szövetség szorosságát hangsúlyozta az amerikai elnök és a brit miniszterelnök Camp David-i találkozóján, amelyet az 1944-es normandiai partraszállás évordulóján rendeztek meg — közölteazAFP, a Reuter ésa UPI. A vasárnap estig tartó megbeszéléseken a jugoszláviai kérdés, kereskedelmi témák és a riói környezetvédelmi csúcstalálkozó kerültek szóba. Magyar — román határátkelők Több kilométeres torlódás Gyakorlatilag megteltek a magyar — román határátkelők — mondta a Határőrség szóvivője vasárnap délben. Több kilométeres sor áll a nagylaki és a gyulai átkelőnél. Az előbbinél 15 órát kell várakozni kilépéskor a terherforgalomnak és a kamionoknak, s ennek következtében a személyforgalom is lelassult, 10 órás a várakozás. Gyulánál mintegy ötórás veszteglés után lehet a határon átjutni. Viszonylag gyorsabb a kilépés az ártándi határállomáson, mindössze egy órát vesz igénybe. A kialakult torlódások mielőbbi megszüntetése érdekében motoros rendőrök segítik a várakozókat Nagylakon és Gyulán: felvezetik a várakozó személygépkocsit, tájékoztatják a gépkocsivezetőket és utasokat a lehetséges elkerülő útvonalakról- mondta Zubek János. Hozzátette: Makó és Kecskemét határában a közutakon nagy táblák segítségével hívják fel a figyelmet a várható torlódásra, a várakozási időre, kerülő útvonalakat is ajánlanak. Az utazóknak a tompái és a röszkei határátkelőket javasolják, ahol rövid idő alatt biztosítják a személygépjárművek, valamint a tranzitárut szállító — tehát amelynek nem Kis-Jugoszlávia a végcélja — teherautók, kammio- nok kilépését. Zubek János ismételten felhívta a figyelmet: aki teheti, kerülje el a nagylaki és a gyulai határátkelőhelyeket. FÁK Módosulhatnak a határok? Andrej Kozirev orosz külügyminiszter szerint nem kizárt, hogy a jövőben még módosulhatnak Oroszország és a volt Szovjetunió európai utódállamai közötti határok. A politikus a párizsi Le Monde című lap hétvégi számában megjelent nyilatkozatában beszélt erről, hangsúlyozva, hogy a Független Államok Közösségének eszméje is egyelőre még alakulóban van. Az AFP jelentése szerint Kozirev nyilatkozatában a Krím félsziget státusának esetleges változása kapcsán rámutatott: egyáltalán nem zárható ki „területi változás a világnak ebben a részében” — elutasította viszont a fegyveres erő alkalmazásának lehetőségét, amely, véleménye szerint, a jugoszláviaihoz hasonló vérontás kockázatával járna. Szankciók Jugoszláv feloldási kérelem Branko Kostic, a jugoszláv államelnökség alel- nöke pénteken a szankciók feloldására kérte a világ- szervezetet, mivel—mint Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz írt levelében fogalmazott — azok „téves elképzelésen ” alapulnak, s Jugoszlávia a hadsereg kivonásával már amúgy is pozitív választ adott a BT összes követelésére. Kostic a „téves elképzelést” említve a főtitkár május 30-i keltezésű jelentésére utalt, amelyben Butrosz Gáli kétségeinek adott hangot, hogy Belg- rád valóban ellenőrzése alatt tartja-e a boszniai szerb csapatokat. — Jugoszlávia nem tartozik a boszniai háborúzó felek közé, s nincs olyan befolyása az eseményekre, mint amilyent a szankciókról szóló határozatok neki tulajdonítanak — mondta hírügynökségi jelentések szerint Kostic. Gyakorlatilag ugyanezt hangoztatta a The New York Times szombati számában megjelenő interjújában Slobodan Milosevic szerb elnök is. A politikus szerint országa igazságtalanul került ostrom alá, hisz a jugoszláv szövetségi kormány semmiképpen sem keveredett bele a boszniai eseményekbe. — Mi nem akarunk szembeszállni az ENSZ-szel, hanem együtt akarunk vele működni — mondta, egyben bírálva a külföldi sajtót, amelynek „elfogult és pontatlan beszámolói” hozzájárultak Jugoszlávia elítéléséhez. (MTI) KSH-adatok A külföldi tőke — hazánkban A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a külföldi tőke beáramlása továbbra is dinamikusan emelkedik. 1991-ben 122 milliárd forint külföldi tőke került Magyarországra, és így az év végén 215 milliárd forint volt a külföldi tőkeállomány. Ez több mint kétszerese az 1990. évinek és hétszerese az 1989. évinek. A KSH által regisztrált külföldi érdekeltségű vállalatok száma tavaly év végén 11 ezer körül alakult, ezek közül 9117 mérlegbeszámoló adatai állnak rendelke- zésre. A 9117 vállalat közül 1190 kizárólag külföldi tulajdonú, 2004 külföldi, 5923 pedig hazai többségi tulajdonban van. A külföldi érdekeltségű vállalatokban a külföldi részarány növekvő tendenciát mutat. 1989-ben 24, 1991-ben pedig már 45 százalék volt a külföldi partnerek részesedése. A külföldi tőke 57 százaléka az iparban, 16 százaléka a kereskedelemben, 16 százaléka pedig a szolgáltatás területén működik. Részesedése az építőiparban, közlekedésben és mezőgazdaságban elenyésző. 1990-hez képest nőtt az ipar részesedése a külföldi befektetésekből. A vegyes vállalatok több mint egyharmada a minimális 1 millió forintos tőkével alakult, s mindössze 543 vállalat vagyona haladja meg a 100 millió forintot. A külföldi érdekeltséggel működő szervezetek döntő része, 8618 korlátolt felelősségű társaság, 418 a részvénytársaságok száma. Területi letelepedés szempontjából jellemző a főváros túlsúlya: az összes külföldi érdekeltségű vállalkozás 56 százaléka Budapesten jegyeztette be magát, és a külföldi tőkeállomány 58 százaléka működik itt. A-megyék közül csak Pest és Győr- Moson-Sopron megyében található 10 milliárd forint feletti külföldi működőtőke. (MTI) Bosnyák előrenyomulás A szarajevói — zágrábi hadijelentések alapján több szakaszon is előrenyomultak a bosnyák területvédelmisek. Derventánál a Seselj-féle cset- nikek harminc szerb fegyverest lőttek le, mert vissza akartak vonulni. Más helyekről is olyan információk érkeztek, hogy egymás közötti leszámolások történtek a szövetségi alakulatok és a különböző szerb csapatok között. Tuzlán három személy vesztette életét. Mérlegen—az elmúlt két esztendő Fekete talár a bírónőn A svájci Appenzell-Innerrhoden kantonban nagy felháborodást keltett Kathi Kamber, a kanton egyetlen női bírája. Ugyanis egy emlékünnepélyen, amelyet az osztrákok felett 1485-ben aratott győzelem tiszteletére rendeztek, a bírónő nem átallotta ugyanazt a fekete talárt felöltem, amely férfikollegáit illeti meg. A ruhadarabot, amelyet kevéssé vonzó szabása miatt a köznép halálkabátnak nevez, a kanton lakosainak többsége szerint csak férfiak viselhetik. A konzervatív ap- penzelliek szerint ugyanis, éppen elegendő, hogy most már nő is lehet bíró. Ha még attól sem riad vissza, hogy férfi kollegáinak öltözetében jelenjen meg, joggal vált ki ellenérzést —, panaszkodtak az osztrák hírügynökség tudósítójának. Az Appenzell-Innerrhoden-i kanton kormányzata ez idáig nem foglalt állást a fontos ügyben, amely megbolygatni látszik a demokrácia helyi értelmezését. A legközelebbi választás után hivatalba lépő hatóságnak azonban — mondják sokan — döntenie kell, hogy ugyanazt a fekete hivatalos öltözetet hordhatják-e mindkét nembeli bírák, vagy mindegyikük olyan ruhát visel, amilyet akar. Esetleg az egyetlen hölgynek külön kell hivatali öltözéket tervezni. A választás után talán eltörlik azt a még mindig érvényben lévő törvényt is, amely megtiltja, hogy olyan párok, akik nem kötöttek házasságot, közös háztartásban éljenek. Tévés csata Választási kampány Izraelben (Folytatás az 1. oldalról) Képviseltette magát a kollokviumon számos határon túli több magyar politikai szervezet is, a vendéglátók ugyanis alkalmat kívántak teremteni nekik, hogy bekapcsolódjanak azokba a nemzetközi szervezetekbe, amelyeknek a legerősebb magyar kormánypárt is tagja. A zártkörű tanácskozásról sajtókonferencián tájékoztatták az újságírókat. Ezen a vezető nyugat-európai pártok képviselői elismeréssel szóltak a Magyarországon az elmúlt két végbement fejlődésről, és nagy fontosságot tulajdonítottak az MDF-hez és annak vezetőihez, Antall Józsefhez fűződő kapcsolatoknak. A francia gaullista párt, az RTR főtitkára, Alain Juppe úgy vélekedett: Magyarország jó úton halad. A körülmények ugyan nehezek, ám a jó gazdaságpolitika sikert fog hozni. A francia politikus megerősítette, hogy pártja szorgalmazza az Európai Közösségnél, hogy ne csak gazdag országok közössége legyen, a többiek előtt is nyissa ki kapuit. Véleménye szerint az Európai Közösségnek ki kell dolgozni egy tervet, amelyben meghatározzák Magyarország számára az EK-hoz vezető utat. Alain Juppe hangsúlyozta egy európai biztonsági rendszer fontosságát is, hogy stabilabb körülményeket biztosítson az új demokráciáknak. A német CDU újonnan megválasztott főtitkára, Peter Hintze — akinek első külföldi útja Magyarországra vezetett — külön kiemelte: Kohl kancellár személyes üdvözletét hozta Antall Józsefnek. A főtitkár úgy vélekedett, hogy az európai fejlődés döntő szakaszához érkezett, és a nyugati országoknak segítséget kell adniuk a Kelet-Európábán zajló reformok sikerre viteléhez. Az európai egység kérdéseiről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az nem járhat a nemzetek kulturális identitásának elvesztésével. A gazdasági kapcsolatok fontosságát hangsúlyozva a bajor kormányzópárt, a CSU főtitkára Ervin Huber megerősítette: a német gazdaság bízik a magyar gazdaság fejlődésében. Utalt a volt NDK átalakításában szerzett tapasztalatokra, és hangsúlyozta, hogy az idén öt új tartománynak rendelkezésére bocsátott 140 milliárd márka ellenére is, több év kell ott is az átalakuláshoz. Bryan Palmer, a Kereszténydemokrata Internacionálé főtitkárhelyettese kiemelte: minden demokratizálási folyamatnak szüksége van nemzetközi szolidaritásra. Szólt arról is, hogy a harmadik világ országaiban ijedelemmel figyelték a Kelet-Európábán végbemenő változásokat, attól tartva: így kevesebb segítségre számíthatnak a fejlett nyugati országoktól. Palmer úr megerősítette: nem csökken a harmadik világ országainak nyújtott segítség. Az RMDSZ alelnöke, Szőcs Géza a kontinens fejlődésében a konzervatív és kereszténydemokrata pártok európai mozgalmának szerepének jelentőségéről szólt. A több mint félmillió tagot számláló szervezet vezető politikusa rámutatott: Európa két út előtt áll. Az országokat fel lehet darabolni, ám ez azt jelenti, mintha pokolgépet építenének be a jövőbe. A másik lehetőség, hogy kialakítsák a régiók autonómiáját. A sajtótájékoztatót követően a konferencia folytatta munkáját. Elsőként Antall József, az MDF elnöke tartott előadást „Történelmi áttekintés és perspektíva” címmel. Ezt követően Peter Hintze a német egység és Európa kapcsolatáról szólt. „Plasztikai műtét egy nagy párton” — hangzik a gunyoros mondat, miközben a tv képernyőjén kórházi műtőt mutatnak, amelyen azután áttűnik az ellenzéki Munkapárt vezetőinek arcképe, a korábbi első emberé, Simon Pereszé és az újé, Jichak Rabiné. Valamivel később egy fogadás szivarozva pöffeszkedő személyiségeit látni, s a hang azt mondja: ”A Likud igazi arca: egy dekadens, klánviszályoktól szabdalt, korrupcióba süllyedt párté”. Újabb szakaszába lépett a június 23-ára kitűzött izraeli parlamenti választásokat megelőző kampány: megkezdődött a pártok tv-s csatája. A felidézett klipek, amelyek a fő ellenfél ócsárlásán kívül a saját vélt erényeket is a választópolgárok elé igyekeznek tárni, valójában elhalványulnak a már eddig is mind innen, mind onnan bevetett negatív eszközök mellett. A riválisoknak nincs mit egymás szemére vetniük a kétes ízléssel párosult leleményesség terén. Osztogattak már Likud-gyűlése- ken palackokat, amelyek azzal óvtak Rabin megválasztásától, hogy feliratuk megkérdezte: „Akar-e ön részeges kormányfőt?”, mint ahogy egyes munkapárti aktivisták olyan gumióvszerekkel örvendeztették meg a választókat, amelyeken ez a — Jichak Samir Likud-párti kormányfő termetére utaló — jelszó áll: „Állítsátok meg a kicsit!”. A Likud-központ elhárította magától a palackötletet, maga Rabin pedig szigorú eljárást helyezett kilátásba az óvszeres ellenreklámért, a negatív kampány legormótlanabb fegyvereit tehat — legalábbis elméletileg — nem a főhadiszállásokon tervezték. Az eszköztár nem látszik kimerülni. Alig két napja indult be a tv-s kampány, amikor a Munkapártban — a saját klipjére szembeötlően „rímelő” és hozzá időzített Likud-klip láttán — felmerült a gyanú: az ellenfél „téglát” épített be kampány központjába. A kormánypárt egyszerűen ostobaságnak minősítette a vádat, mondván: beépített ember nélkül is kitaláljuk a Munkapárt propagandájának témáit. A lényegét tekintve klipek, nyilatkozatok, szónoklatok nem nyújtanak újat: érthetően adódik a közvélemény-kutatások Munkapártnak kedvező eredménye. S arázat erre a párt kevéssé ígikus és kompromisszumkész alapállása, másfelől viszont új vezetője, Rabin „héja” volta palesztin ügyekben. Jóslatokba ezzel együtt kevesen bocsátkoznak Izraelben, minthogy a Likud eddig kétszer nyert úgy választásokat, hogy ellenfelének állt a g yőzelem. Igaz, legutóbb, 1988- an az elemzők a fordulatot egy autóbusz ellen Jerikóban (Cisz- jordánia) végrehajtott gyilkos merényletnek tulajdonították, korábban, 1981-ben pedig a Me- nahem Begin Likud-párti kormányfő elhatározta akciónak, amellyel az izraeli légierő lebombázta a Bagdad melletti atomerőművet... Antall József a kollokviumon elhangzott beszédében áttekintést adott a világ demokráciáit érintő kihívásokról, különönös tekintettel a közép-kelet-európai térség problémáira. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamentáris demokráciák működéséhez elengedhetetlen, hogy a társadalom nagy többsége gazdasági, szociális biztonságban érezze magát. A világban végbemenő, a társadalom és a gazdaság minden rétegét érintő változásokra a jól szervezett, évtizedek óta működő pártok sem tudtak mindig választ adni. Ennek következménye, hogy világszerte csökken a társadalom szimpátiája még a hagyományosból működő pártok iránt is. Nem készült fel a világ arra az új szituációra sem, amit a Szovjetunió és a kommunizmus összeomlása jelent — szögezte le a miA miniszterelnök beszéde niszterelnök. Nyugaton és Keleten egyaránt meg kell szilárdítani és hatékonyabbá kell tenni a demokráciákat, hogy ne engedjenek teret a szélsőségeknek, a feszültségeket kihasználó politikai csoportoknak. Antall József óvott az olyan illúzióktól, hogy a Szovjetunió felbomlásával elmúlt minden veszély. Európa biztonsága és az európai biztonsági rendszer megszilárdítása soha nem volt olyan fontos, mint ma. Hibásnak nevezte a kormányfő az olyan politikát is, amely esetleg kétségbe vonná Amerika európai jelenlétének fontosságát, vagy megerősítené az amerikai izolácionizmust. Nagy különbségnek nevezte a többi közép- kelet-európai országhoz képest, hogy Magyarországon az ellenzéki, illetve a jelenleg kormányzó pártok nem léptek koalícióra az előző hatalommal. Emlékeztetett arra, hogy nyugati politikusok egy része és a magyar lakosság jó része is csak a tavaly augusztusi szovjetunióbeli puccs alkalmával értette meg, miért olyan sürgős számunkra a szovjet csapatok kivonása, a VSZ feloszlatása és a KGST utód nélküli megszüntetése. Kiemelte, hogy az ország gazdaságát úgy kell következetesen átalakítani, hogy közben a szociális problémákat is kezelni lehessen. A lakosság megszokta a paternalista gondoskodást, és az átmeneti nehézségeket nehezen tudja elfogadni. Önmagunk elszántsága és a világ segítsége nélkül nem tudjuk az átalakítást végrehajtani. 1987-89 részben 1990 is még a kétkedés időszaka volt a kommunizmus bukását; a Szovjetunió felbomlását illetően; 1990-91 az „illúziók kora”; 1991-92 a csalódottság, az illúzióvesztés időszakaként jelentkezik — mondta a miniszterelnök. i
