Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-06-07 / 133. szám
1992. június 6-7., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP OTTHON. SZABAD IDŐ Műtrágyából, gyomirtóból a több - kevesebb! Kertbarátoknak a túladagolásról Ismert figura a türelmetlen beteg, aki - siettetni akarva a gyógyulást - két-három- szor annyi gyógyszert szed be, mint ameny- nyit az orvos javaik Az amatőr kertészek között is sokan hasonló módszerrel próbálkoznak, hogy gyorsabbá, eredményesebbé tegyék a növénynevelést. A leggyakoribb hiba a növényvédőszerek túladagolása, aminek következménye a levél- és hajtásrészek perzselődése. Ezt az ártalmat a kisebb-nagyobb csúnya, elbarnuló foltok jelzik elsőként. Tegyük hozzá: a kelleténél nagyobb porció semmivel sem fejt ki nagyobb védőhatást, mint a normális adag. Sőt, a szakemberek megfigyelték, hogy a kártevőknek azok az egyedei, amelyek túlélik a tömény kezelést, sokszor bizonyos védettséget szereznek az alkalmazott szerrel szemben, s ez utódaiknál fokozódhat. Olyannyira, hogy az egyébként hatékony védelmi eszköz a következő generációk ellen hatástalanná válik. Az indokoltnál gyakoribb vegyszeres növényvédelem, permetezés, porozás- és talaj- fertőtlenítés tehát többet árt, mint használ. Nagy hiba volna azonban a másik végletbe esni, s ölbe tett kézzel nézni a kártevők elszaporodását. Az efféle „demográfiai robbanást” semmi szín alatt nem szabad megvárni! Mihelyt észleljük megjelenésüket, haladéktalanul lépjünk akcióba. Már csak azért is, mert ekkor még megoldható lehet a megtámadott növényrészek és egyedek kezelése, ami kisebb anyagfelhasználással és kevesebb munkával jár. S ami nem mellékes: közvetlen környezetünket megkíméljük a vegyszer-szennyeződésektől. A kiskertekben általában nem igazán szerencsés a terjedő gaz ellen gyomirtókat használni, mert megszabadulhatunk ugyan a kapálás, gyomlálás fáradalmaitól, de veszélybe sodorjuk a talaj élővilágát. A műtrágyák, növénytápsók - bizonyos, nem magas határértékén túl - egyáltalán nem kívánatos vendégek a talajban: olyan mértékben megnövelik sótartalmát, hogy a gyökérzetek súlyosan károsodnak - úgynevezett gyökérégés következik be - és a növényzet pusztulásnak indul. Hasonló következmények fenyegetnek akkor is, ha a műtrágya száraz talajba kerül, elégtelen a növények vízellátása és a vegyszer közvetlenül éint- kezésbe kerül a gyökerekkel. Bánjunk tehát csínján a kemikáliákkal, mert rájuk sokszorosan érvényes a mondás, hogy a több - kevesebb. Dr. Komiszár Lajos Ne a keret érvényesüljön! Nem a keret teszi értékessé a képet, de keret nélkül még a legfantasztikusabb festmény sem hat igazán! Legalábbis ezt állítják amerikai művészeti szakértők, és azért a következőket ajánlják:-olyan képkeretet válasszunk, amely a néző figyelmét a képre tereli.- a paszpartu színe egészítse ki a kép színeit, de soha se nyomja el- olyan anyagot válasszon képkeretezéshez, amely biztosan nem támadja meg a képet (savmentes legyen!)- ügyeljen arra, hogy a keretben legyen üveg, ami védi a festményt a füsttől, a levegő nedvességétől. Vigyázni kell arra, hogy az üveg ne kerüljön közvetlen érintkezésbe a festménnyel, mert alatta nedvesség képződhet, ami rongálja a képet. Hogyan lesz rend a gyerekszobában? A gyerekszoba úgy néz ki, mintha éppen egy bomba csapódott bolna be - hallani sok szülőtől a panaszáradatot. Állandó a rendetlenség, mindig minden elől van. Ebben gyakran a szülők is hibásak, de ha akarnak, segíthetnek is a dolgon. íme néhány jótanács: Tegyünk fel függőágyat, a gyerekek biztosan nagy örömmel teszik bele játékaikat, hiszen azokat még hin- táztatni is lehet benne. Helyezzünk el a földön néhány nagy iratrendezőt, amibe a gyerekek beletehetik kifestőfüzeteiket, könyveiket, a gyerekújságokat, és könnyen meg is találják azokat. Állítsunk be a gyerekszobába egy egyszerű színes ládát. Áz ilyen ládákba elképesztő mennyiségű holmi fér bele. Ha lezárjuk a láda tetejét, nem marad semmi látható nyoma a rendetlenségnek. Keresztrejtvény t DÍSZNÖVÉNY VOLT. I ATINLJI KIVÁLÓ SZÍNÉSZ (DEZSŐ) t OLASZ VULKÁN AUTÓSOK PUMPÁJA t ESEDEZVE KÉR BIZONY. RÉGEN t PÓTLÓLAG FRANCIA ARANY El MEGFONTOL FELTÉVE APÓÉN 2. RÉSZE T EGYFÉLE SZÍN CÉLTALANUL KÓ- BOROL > ISME ■v SURU PAMUTVÁSZON DRÓTVÉG BRIT TV-TÁRSASÁG VASI KÖZSÉG > NÉPIES BÁCSI V ARGENTUM TROMBITAHANG MILANO OPERÁJA V USA VÁROS VOLT ORSZÁG "V KÁUUM. KÉN OLTÄRJiÉSZI ELŐTAG: TALAJ A VÍZ SODRA "V ÁLLÓVÍZ > BORSODI KÖZSÉG-V A VICC POÉNJA: MOST MÁR BIZTOS MEGBÁNTÁTOK. HOGY . . L FESTŐI KILÁTÁS TŰZHELY SÜTŐJE t RABSÁG JELKÉPE SZEMÉLYnévmás > ÜZLET RÉSZE :v > KELETI TÁBLAJÁTÉK MUNKA ~^7~ KIFEJLŐDÖTT ÖSZTÖNÖZ TISZTA FOLYADÉK KÁLIUM V-V" UTOLSÓ ELŐTTI BETŰ ■V ZENÉBEN: HÁROM HOSSZÚ IDŐÓTA ERŐSHORGÁSZZSINEi KÖLTŐI SÓHAJ “V PERUI AUTÓJ. MÓZES ÖT KÖNYVE ■V AZA MÁSIK ASZTÁCIUM KÁPOSZTA JELZŐJE G> ÜLEDÉKE ~V" TANTÁL “V“ RÉGI FFNÉV IDEGEN LEVEGŐ ■v SZÁJÁT NAGYRA NYITJA NŐI NÉV-V" > SVÉD VÁLTÓID BETEGSÉG PONTYFÉLE ~V~ GERMÁNIUV ^ KÖZVETLEN KÖmh AZONOS BETŰK OSZTRÁK HATÁROZÓRAG LEMEZSZÉLEK T7" TRÍCIUM TÖBBNYIRE NÉPE ANYAGI SEGÍTSÉG ,V SZÁNDÉKI Beküldési határidő: június 12. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: „Önnek az az egyetlen baja, hogy túlságosan szemérmes.” Könyvjutalmat nyertek: Kukely Mihányné Salgótarján, Füleki u. 148., Szigeti László, Érsekvadkert, Rákóczi út 83., Berze Gábor. Ho- mokterenye, Kossuth u. 160. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Recept Príma primőr Ezt is megértük: a primőrök jó részének ára a tavalyi felét-harmadát sem éri el. Régi tapasztalat, hogy a téli napfény- és vitaminhiányos hónapok után szervezetünk szinte kiéhezett a friss növényi táplálékra: a kispénzüek- nek is azt ajánljuk tehát, hogy ha csak tehetik, reszkírozzanak meg a konyhapénzből valamennyit ezek beszerzésére. A következő étel is primőrből készülhet. Kaporleves Hozzávalók: 2 csokor kapor, 1 dl tejföl, 1 evőkanál liszt, 1 evőkanál olaj, továbbá bazsalikom, só és vegeta. Az olajban megpirítjuk a lisztet, rádobjuk a megmosott, apróra vágott kaprot és felöntjük 1 liter vízzel, amelyet vegetával (esetleg húsleveskockával) ízesítünk. Sóval és bazsalikommal fűszerezzük, összeforraljuk és tálaláskor elkeverjük tejföllel. Mennyit és hogyan? Ajándékba virágot Elsősorban a férfiak - s köztük is a hosszabb ideje nős férjek - figyelmébe ajánljuk az illemtan egyik sarkalatos tételét: a virág az egyetlen olyan ajándék, amelyet nemcsak jeles napokon (név-, születésnap, házassági évforduló, stb.), hanem bármikor lehet adni, s illendő el is fogadni! Ezen az egységes szabályon belül azonban már eltérőek a „mit, kinek, hogyan” előírások, sőt a virágetikettnek vannak mindmáig vitatott, eltérően értelmezett szabályai is. Abban egységes az illemtanászok véleménye, hogy fehér, vagy halvány színű csokrokkal csak ifjú hölgyeknek szokás kedveskedni. (Más kérdés, hogy ki hol húzza meg az ifjú kor határát?) Abban sincs nézetkülönbség, hogy a vörös, vagy tűzpiros virágok a megajándékozott iránti erős vonzalom kifejezői, s hogy például a tiszta kála-csokor kizárólag menyasszonyoknak dukál. Arról máig sem jutott nyugvópontra a vita, hogy páros, vagy páratlan számú virágszálból kell-e állnia egy-egy csokornak? Sokan az utóbbira esküsznek, sokan viszont azt vallják, hogy az ajándékozónak nem kell efféle „számmisztikával” foglalkoznia. Újabban megszületett az etikett-kompromisszum is, jellemző módon a külpolitika berkeiben. A leendő diplomatáknak szóló pro- tokolli útmutató ugyanis azt ajánlja, hogy tíz szálnál kisebb csokorban páros, nagyobb csokorban páratlan számú virágszál sorakozzék. Az ajándékozónak egyébként nem valami zsákbamacskaként, hanem kicsomagolva, azonnal szemrevételezhető formában illik átnyújtania az illatos figyelmességet. A divatos celofán-csomagolás tehát maradhat, hiszen az átlátszó. Ugyanakkor a megajándékozottól azt követeli a jómodor, hogy a csokrot ne tegye félre mondjuk a vendég távozásáig, hanem nyomban rakja vázába. A kérdésre, hogy vágott, vagy cserepes virággal kedves- kedünk-e valakinek, az illemtan válasza: hivatalos kapcsolatban nem szokás cserepes virágot ajándékozni, csak barátnak, kollégának, családtagnak. S bár a virágküldemény nyilván mindig örömet okoz, az az igazi figyelmesség, ha nem a boy-szolgálat, hanem maga a „feladó” személyesen nyújtja át ajándékát a címzettnek. Doktor úr, válaszoljon most ön! Kinek nem volt már olyan érzése, hogy az orvos betegként nem veszi őt emberszámba? J. Douglas kutató a Bloomsbury kiadónál most megjelent könyvében ezeknek a kérdéseknek járt utána. íme néhány: 1. Hányszor mondta azt női páciensének, aki arról panaszkodott, hogy gyakran vannak hőhullámai, vagy rosszul érzi magát a menstruáció előtt: „túlságosan sokat foglalkozik önmagával, ezek teljesen normális dolgok” 2. Ha egy nőbeteg lép a rendelőbe, Ön vajon felnéz-e a papírjaiból, és megkéri, hogy foglaljon egy kicsit helyet? 3. Mondta-e már nőbetegének, hogy mindaz, amit érez és érzékel, az csak „fejében van” és puszta képzelődés? Van néhány kérdés, amit a nőbetegeknek kell feltennie önmagának: 1. Ha az asszisztensnő barátságtalan, ezt mondta egyszer is az orvosának? 2. Önnek az a véleménye, hogy az orvos is ugyanúgy „csak a munkáját végzi”, mint mondjuk az ács, vagy a szerelő? 3. Ön szerint a női orvosok nagyobb megértést tanúsítanak nőbetegeik iránt, mint a férfiak? Beszélgetés Ben Menachem magyar származású, svéd professzorral A stressz parancsa: támadj, vagy menekülj! Van némi igazság a nótában, hogy így sem volt jó, úgy sem volt jó... Mert az ember egyik sajátos tulajdonsága, hogy az aktivitás hiányát, az ingerszegény környezetet nem tudja elviselni, de azt sem, ha túl sok inger, különféle erős hatás éri. Ez utóbbi jelenségről, a Selye János felfedezte stresszről beszélgettünk svédországi magánklinikáján a téma egyik világhírű - Se- lyéhez hasonlóan szintén magyar származású - szakemberével, Michael Ben Menachem svéd pszichológussal.- Közismert, hogy a feszültség, az ismétlődő ideges, izgalmi állapot károsítja a szervezetet. Arról azonban keveset tud a laikus közvélemény, hogy mi a stressz-jelenség oka és konkrét következménye?- Kezdjük mindjárt ez utóbbival: a magas vérnyomással, a gyomorfekéllyel, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos panaszok nagy része a stressz-állapot számlájára írható. Ennek hátterében az áll, hogy a stressz eredendően ősi állati és emberi reagálás a környezet veszélyeire. Eleink - mint más élőlények is - veszélybe kerülve választhattak: támadnak vagy elmenekülnek. Ebben a helyzetben a szervezetben villámgyors élettani folyamatok jönnek létre. Az ideg- rendszer riadóztatja a hormonkiválasztásért felelős idegi képződményeket, az agyban található hipotalamuszt és az agyalapi mirigyet. Ezek - működésbe lépve - fontos vegyi folyamatokat indítanak el, s hatásukra megváltozik a szervezet anyagcseréje, a cukorháztartás, a vérösszetétel, a szívműködés. Mindez azért, hogy az ősi cselekvésformákhoz szükséges energia nyomban meglegyen.- Ezekkel tehát nem tudunk mit kezdeni? „Elfogyasztjuk” magas vérnyomással, zakatoló szívvel, összeránduló izmokkal?-Lényegében igen, s ez a probléma lényege. Selyének az volt a véleménye, hogy a stressz több, mint puszta reakció. Ösz- szetett folyamat, ami fölkészít a stressz fogadására, azaz valamilyen lelki, fizikai, szociális jellegű sokkoló eseményre, vagy helyzetre. A modern embernek viszont nincs célszerű menekülése ezekből a helyzetekből, s bonyolítja a dolgot az is, hogy noha napjainkban a legtöbb stressz lelki jellegű, szervezetünk ezekre is csak tisztán fizikai, élettani választ ad. Más szóval: nincs pszichológiai védelmi berendezésünk. Áz állatvilágban a reagálást - a harcba szállást, vagy a menekülést - alacsonyabb rendű idegi központok irányítják. Bennünk viszont a magasabb rendű idegműködés dominál: társadalomban élünk, kialakult normák szabályozzák magatartásunkat és cselekvésünket. Mi nem üthetünk és nem szaladhatunk el, tehát nem választhatjuk a primitív reakciókat. Ennek következménye az, hogy fölhalmozódnak a stresszhatások, a stresszorok, amiket magunkkal hurcolunk. Egészen addig, míg úgy érezzük, hogy nem tudunk velük megbirkózni, s akkor föladjuk. .. A társadalomnak keresnie kell a kiutat a kiúttalanságból, s igyekeznie az egyén és a társadalom által elismert, gazdaságilag támogatott menekülési útvonalakat teremteni. Ilyen például a betegbiztosítási rendszer, vagy maga a betegállomány intézménye, az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetősége.
