Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06-07 / 133. szám

Augusztus végétől kezdődnek Kétszáz forintnál kevesebb nem lehet A. júliusi nyugdíj emelésről (Folytatás az 1. oldalról) A III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjas ellátása az is­mertetett táblázat szerint emel­kedik. A I-II. rokkantsági cso­portba tartozó rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdíja azon­ban 13 százalékkal emelkedik, kivéve, ha a szolgálati időre és a nyugdíjazás időpontjára tekin­tettel a 18 százalékos emelésre jogosult. A tájékoztató szerint az eme­lés összegének meghatározásá­nál azt a szolgálati időt kell ala­pul venni, amelyet a nyugdíj megállapításánál, az ellátás eset­leges módosításánál — ide értve a politikai rehabilitáció alapján elismert szolgálati időt is — fi­gyelembe vettek. Az 1992. július havi, még ezen emelés nélküli nyugdijat kell az előbbiek szerint meghatározott mértékkel növelni. Ez a nyugdíj- összeg azonban a házastársi pót­lék, a házastárs utáni jövedelem- pótlék, a családi pótlék, a nem társadalombiztosítási ellátás (pl. cukorbeteg részére járó támoga­tás, lakbérpótlék, kártérítés) ösz- szegét, a politikai rehabilitáció keretében járó nyugdíjemelést és a tudományos fokozat alapján járó kiegészítést nem tartalmaz­hatja. Az emelés összege havi 200 forintnál kevesebb nem lehet. A hozzátartozói nyugellátáso­kat a korrekciós intézkedések nem érintik. Ha azonban az öz­vegy részére 1989. január 1-je előtt öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, és ezt az ellá­tást özvegyi nyugdíjával kiegé­szítve, havi 8610 forintban kap­ja, az együtt folyósított nyugdijat kell havi 300 forinttal emelni. Az együtt folyósított és havi 300 fo­rinttal kiegészített nyugdíj he­lyett azonban ezen intézkedés alapján emelt saját jogú nyugdí­jat folyósítják, ha annak összege kedvezőbb. Az özvegynek ezt külön kérnie nem kell, mert a fo­lyósító szervek az emelés végre­hajtása során tisztázzák, hogy az együtt folyósított vagy önmagá­ban a saját jogú nyugdíj kedve­zőbb-e. A magasabb összegű ellátás az érintett nyugdíjasoknak 1992. január 1. napjától jár, tehát a ja­nuár és június hónapra járó kü- lönbözetet (az emelés összegét) a folyósító szervek júliusban külön kiutalják, az emelt összegű ellá­tást pedig júliustól folyósítják — tájékoztat az OTF közleménye. (MTI) Szimpatikus a. texasi milliárdos Bonyolult lehetőségek az amerikai választási rendszerben Azáltal, hogy az amerikai előválasztásokon rendkívül jól szere­pelt a két hagyományos nagy párt pályázóján kívül még egy texasi milliárdos is, az elnökválasztás hosszú évek óta megszokott rendje némileg felborulni látszik. A hét elején lezárult előválasztások kü­lönböző fordulói során készített felmérések szerint az egyes pártok­hoz tartozó választók nagy része nem saját pártja jelöltjére, hanem az indulását hivatalosan még be sem jeíentett Ross Perot-ra adná szavazatát. Mi több, számos államban, köztük a legnépesebb Kali­forniában, ha ma tartanák az elnökválasztást, a választott tisztséget még soha nem viselt Perot kerülne ki győztesként. Senki sem marad le a föld­árverésekről (Folytatás az 1. oldalról) A mellékelt kérdőíveket a ta­pasztalatok alapján igyekeztünk egyszerűsíteni. Eszerint az első árverést akkor lehet megtartani, ha az adott szövetkezet termő­földjeire bejelentett kárpódási igények aranykorona-értékre vetített 30 százalékát a hivatal már jogerősen elbírálta. Új sza­bály, hogy ebben az esetben a ki­jelölt termőföldeknek is csak a 30 százalékát lehet árverésre bo­csátani. A másik 70 százalék tü­relemmel kivárhatja az értesítést, mert a földek 70 százaléka addig „zár alatt” marad. — Nem fordulhat elő, hogy mondjuk valahol az összes szán­tóföld kalapács alá kerül már az első fordulóban, és a később je­lentkezőknek már csak rét, gyü­mölcsös marad? — Erről is intézkedik a kor­mányrendelet: a 30 százalékos művelési ágak szerint, azonos arányban kell kijelölni. — Eszerint várhatóan elhú­zódnak az árverések. Mikor ke­rülhet sor a második lépcsőre? — Az időpontot akkor tűzhe­tik ki, ha az igénylések 70 száza­lékát már elbírálta a hivatal. Erre is igaz: ha csak a kérelmek 70 százalékát bírálták el, akkor a földterület — művelési ágak sze­rint arányosan kijelölt — 70 szá­zalékát lehet árverésre bocsáta­ni. — Mi lesz a maradék 30 szá­zalék sorsa? — Ez amolyan tartalék, bizto­síték arra, hogy az eljárás legvé­gén sorra kerülők se maradjanak le a földhöz)utas lehetőségéről. Lesz még egy földalap, amelyet kizárólag állami földekből külö­nítenek el legkésőbb jövő év feb­ruárjának végéig. Ennek árvere­zésére csak akkor kerülhet sor, ha a második vagyoni kárpótlási törvény alapján beadott kérel­meknek legalább a felét a hivata­lok már jogerősen elbírálták. Nem szeretnénk tehát senkit sem kirekeszteni a földvásárlás lehe­tőségéből, nem kívánunk senkit sem hátrányos helyzetbe hozni a törvényhozás elhúzódása miatt. (somfai) Ferenczy-Enropress Kullancs okozta Az egri tisztiorvosi szolgálat gyanúja beigazolódott a bélapát­falvi tejfertőzés ügyében: az Or­szágos Közegészségügyi Intézet­től tegnap kapott vírusdiagnosz­tikai laboratóriumi vizsgálat megerősítette, hogy a betegek fertőzött kullancs által okozott savós agyhártyagyulladásos megbetegedésben szenvednek. Jelenleg kórházi kezelés, illetve megfigyelés alatt állnak. (MTI) Csütörtök estig egyetlen len­gyel politikus közölte, hogy neve rajta van a titkosügynökök azon listáján, amit a belügyminiszter eljuttatott a parlamenthez: Le­szek Moczulski, a legélesebben kommunistaellenes párt, a Füg­getlen Lengyelország Konföde­rációja (KPN) vezére, az átvilá­gítás élharcosa. Moczulski sajtóértekezleten jelentette be e tényt, azzal, hogy az állítás nyilvánvalóan abszurd, hiszen soha életében nem volt hajlandó semmilyen formában együttműködni a kommunisták­kal. Krzysztof Król, a KPN parla­menti frakciójának vezetője be­számolt róla, hogy „a háború utáni Lengyelország történeté­ben példátlan zsarolási kísérletet hajtott végre a kormány minisz­tere”. Már szerdán megkereste Perot indulása egyre valószí­nűbb, hiszen szerdán jelentette be: kampánycsapatához csatla­kozott az ország legjobb politikai stratégái közé tartozó, demokra­ta párti Hamilton Jordan és a Re­publikánus Párthoz tartozó Ed Rollins. Jordan egykor Jimmy Cartert segítette az elnöki szék­be, míg Rollins Ronald Reagan 1984-es földcsuszamlásszerű győzelmének volt egyik kovácsa. A három résztvevős elnökvá­lasztási küzdelem — egyelőre természetesen elméletben — kü­lönböző, eddig nem tapasztalt eredményeket hozhat. Az egész folyamat november 3-án kezdődik, amikor az ameri­kai állampolgárok mind az ötven államban és a fővárosban (a District of Columbia külön kör­zetnek számít) szavaznak az úgy­nevezett elektort kollégiumra. Ennek 538 tagja van. Egy indu­lónak az elektori szavazatok többségét, minimum 270-et kell megszereznie ahhoz, hogy elnök lehessen. Minden szövetségi ál­lamnak annyi elektora van, ahány képviselővel és szenátor­ral együttesen rendelkezik. (Minden államnak két szenáto­ra, és a népességtől függő számú képviselőije van. A District of Columbiának 3 képviselője van a kongresszusban.) Általában egy jelölt egy állam összes elek­tori szavazatát megkapja, ha a két miniszter a KPN egyik képvi­selőjét, akivel közölték, elvárják, hogy a párt vezetése 48 órán be­lül váltsa le Moczulskit, és képvi­selői a bizalmatlansági indítvány beterjesztésekor a kormány mel­lett szavazzanak. Jan Olszewski miniszterelnök sajtóértekezletén közölte, hogy a kormány több tagja is szerepel a listán, ezek teljes aktáját átkéret­te a belügyminisztériumtól, és személyesen kívánja eléjük tárni a bizonyítékokat. „Ha hajlandó­ak maguktól levonni a megfelelő következtetést, azzal az ügyet le­zártnak tekintem” — mondotta. A kormányfő visszautasította Lech Walesa elnök vádját, hogy a titkosügynök-listával megin­gassák az államot, mert úgy vél­te, éppen a leleplezés hiánya je­lentene súlyos veszélyt a köztár­saságra. A sajtóértekezleten szavazók többsége rá voksol. Ugyanakkor matematikailag lehetséges az is, hogy egy három résztvevős versenyben az egyik jelölt a szavazatok 34 százaléká­val nyerhet, amennyiben olyan államokban végez az első helyen, amelyek sok elektorral rendel­keznek, azaz könnyen összejön a 270 elektori szavazat. Matematikailag az sem kizárt, hogy valaki úgy lehet győztes, hogy néhány államban „nagyon” veszít, és az állampolgári szava­zatok aránya még az egyharma- dot sem éri el. Amennyiben azonban egyik induló sem szerzi meg a 270 elektori szavazatot, akkor ajelöl­tek egyezséget köthetnek egy­más között is. Az alkotmány szerint az elek­torok december 14-én adják le szavazataikat, amelyeket január hatodikán, három nappal azután számolnak össze, hogy az új kongresszus megkezdte munká­ját. (Az elektorok, bár szabadon dönthetnek arról, hogy kire ad­ják voksukat, általában azt tá­mogatják, aki államukban a többséget megszerezte.) Ha itt sincs nyertes, akkor a képviselőiháznak kell döntenie a három jelölt között. Ebben az esetben mind az ötven államnak csak egy szavazata van, azaz a legnépesebb Kalifornia ugyan­olyan súllyal szerepel, mint a leg­résztvevő Piotr Naimski, az Ál­lamvédelmi Hivatal vezetője cá­folta Walesa állítását, miszerint a dokumentumok jelentős része hamisított lehet. Mint mondotta, a vizsgálat során egyetlen nyil­vánvaló hamisítványra bukkan­tak csak. Olszewski sajtóértekezlete után kérte az államfő a parla­menttől a miniszterelnök azon­nali felmentését. A televízió napokban kineve­zett új főnöke felfüggesztette a Reflex című műsor további ké­szítését, a tárgyilagosság alap­szabályainak megsértése miatt — a szerdai műsorban ugyanis megismételték azt a jobboldali lapokban már közölt állítást, hogy Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter titkosügynök volt. (MTI) kisebb Vermont. Az alkotmány 12. kiegészítése írja elő, hogy az ötvenből 26 szavazatot kell meg­kapni ahhoz, hogy az egyik jelölt elnök lehessen. Ezt a többséget néha azonban nagyon nehéz elérni. 1801-ben a képviselőház például 36-szor szavazott, mire Thomas Jeffer­son letehette a hivatali esküt. 1876-ban viszont egy kongresz- szusi bizottságnak kellett meg­hoznia a döntést, mivel a teljes testület erre nem volt képes. A többség megítélése most sem egyértelmű. A képviselő­házban a demokratáknak jelen­leg 268-166 arányú többsége van a republikánusokkal szem­ben, ugyanakkor sok demokrata visszavonul, és különböző pénz­ügyi botrányok az alapokig ráz­ták meg a képviselőházat. így na­gyon nehéz megjósolni az új kép­viselőház összetételét. Amennyiben a képviselőház nem tudna dönteni, akkor a sze­nátoroknak kellene ajelöltek kö­zül egy alelnököt választani, aki ügyvivő elnökként tevékenyked­ne az új elnök megválasztásáig. Ha ez sem sikerülne, akkor a képviselőház elnökét kérnék fel az ügyvivői poszt betöltésére. Ám ehhez le kellene mondania a házelnöki tisztségről, ez azonban nem valószínű. A következő a sorban a szenátus „pro tempore” elnöke, ám a helyzet vele hason­ló a házelnökéhez. A következő a sorban a külügyminiszter len­ne, mivel a kabinet tagjai mind­addig hivatalban maradnak, amíg le nem mondanak, vagy újat nem neveznek ki helyettük. Tehát elméletben akár James Baker is lehet ideiglenes elnök. S a sor folytatható... (MTI) Vízi­repülőgép Egy orosz találmány, az Aqua- tain nevű vízirepülőgép forra­dalmasíthatja a La Manche csa­tornán való átkelést, lekörözve mind a kompokat, mind a Csa- tomaalagút-Társaságot, ame­lyek eddig azt hitték, hogy csak egymással fognak versenyezni — jelentette a londoni The Times. Az inkább repülőgépre, mint ha­jóra hasonlító vízirepülőgépet a nyizsnyij-novgorodi Hydrofoil Kutatóközpontban fejlesztették ki a „Kaszpi-tengeri szörny”, e korábban titkos katonai szállító- jármű tervei alapján. A 80 méter hosszú, 60 méter számyfesztá- volságú gép két fedélzetén 400 utast vagy 250 tonna árut szállít­hat 560 km/óra csúcssebesség­gel, a víz fölött mindössze 45 mé­teres magasságban, és útiránytól függően legkevesebb 4, legtöbb 20 perc alatt szelheti át a csator­nát. Lengyelország: Ügynök volt a jobboldali pártvezér? Az erőszak éve? „ Weimarral is így kezdődött” — írja az ilyen ügyekben különöskép­pen visszafogottságáról ismert német Die Welt, miközben a történet nem szenzáció. Sokszor, sokfelé ismétlődött. Ami a drámai tálalás magyarázatának tűnik, hogy a történtek sokszor és sokfelé ismétlőd­hetnek is. A közeli jövőben — és nemcsak Németországban. Mi a történet? „Ez maga a puszta gyűlölet. Minden irányból jön­nek, két-háromszázan: punkok, álarcosok, magukat autonómoknak nevezők, de olyanok is, akik egyébként senkinek sem tűnnének fel”. S ami ezután következik: vad randalírozás. Különféle szélsőséges csoportok közötti „rövid, de heves összetűzés, olyan, hogy csak az járhat jól, aki kimarad belőle.” A színhely a gyakorlatilag Bonnhoz tartozó Bad-Godesberg, a dátum pedig: jelenidő. A következmény: feldúlt utca, 9 sebesült rendőr és az ügybe belekeveredett 2 civil sé­rült. Kis csata volt.. Mi a következtetés? Egy szomorú asszony egymondatos megjegy­zése: „Weimarban is így kezdődött”: mármint ilyen jól szervezett botrányok is előkészítették Hitler hatalomra jutását, hat évtizede.” Ezért szerkesztett ebből 4 hasábos, feltűnő címet a hamburgi újság. Miért a figyelmeztetés ? Mert mintha 1992 egyre inkább az erőszak, a szélsőségek éve lenne. Világtünet — mi sem maradunk ki belőle, saj­nos vannak jelei. Miért? Ez is kell ahhoz, hogy Európához tartozónak számítsunk? (FEB) Nem szállítanak Jugoszláviába Tankhajók horgonyon Az ENSZ Biztonsági Taná­csának szankcióival összhang­ban Románia nem engedte to­vább a konstantai kikötőből azo­kat a tankhajókat, amelyek kő­olajat szállítanak Jugoszláviá­nak. A román hatóságok elren­delték, hogy a görög zászló alatt hajózó „Sir John” nevű tanker- ből Konstantában kirakják a 120 ezer tonnányi olajat, további 140 ezer tonnát pedig, amely az em­bargó életbe léptetése előtt érke­zett oda, szintén „befagyasztot­tak”. Románia csatlakozott az embargóhoz, de a Biztonsági Ta­nácstól kárpótlást kért vesztesé­géért. Bukarest tavaly 430 mil­lió, 1992 első négy hónapjában pedig 230 millió dolláros keres­kedelmi forgalmat bonyolított le szomszédjával. A „különszervezet” Az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsról A Varsói Szerződés megszű­nése után a NATO maradt a világ egyetlen valóban működő kato­nai szövetsége. Nem véletlen, hogy a cselekvési szabadságukat visszanyert, de súlyos válságok­kal küszködő kelet-, illetve kö­zép-európai országok biztonsá­guk zálogát a NATO-ban látják. Brüsszelben azonban először fi­noman, majd félreérthetetlenül közölték velük: nincs reményük a felvételre. Ugyanakkor a NA­TO „vonzáskörzetében” akaija tartani ezeket az országokat, és igyekszik csökkenteni a köztük támadt feszültségeket, nem kis részben pedig ellenőrizni a fegy­verzetkorlátozásról kötött egyezményeket. Ezért javasolta a NATO tavaly novemberi római csúcsértekezletén Baker ameri­kai és Genscher német külügy­miniszter, hogy e cél érdekében különszervezetet hívjanak élet­re. 1991. december 20-án Brüsz- szelben 16 NATO-ország és ki­lenc közép-kelet-európai ország külügyminiszterei alakították meg az Észak-atlanti Együttmű­ködési Tanácsot. (A Szovjetuni­ót, amely épp a tanácskozás alatt szűnt meg formálisan is, csak brüsszeli nagykövete képviselte, aki az ülés végén azt kérte, a Szovjetunióra vonatkozó utalá­sokat töröljék a szövegből. Az idő rövidsége miatt csak a szovjet zászlót távolították el, és a követ kérését lábjegyzetként illesztet­ték a dokumentumhoz.) Az ÉAET tagjainak száma gyorsan szaporodott, mivel a cél az volt, hogy ne húzzanak új vá­lasztóvonalat, és jelezzék: fő fel­adatnak az általános stabilitás fenntartását tekintik. 1992 már­ciusában a Független Államok Közösségének tagjait vették fel, majd 1992 áprilisában Grúziával a tagállamok száma 36-ra nőtt. 1992. Május 6-án Albánia is kér­te felvételét. A csatlakozó államoknak ter­mészetesen el kellett fogadniuk az ÉAET alapokmányát és cél­kitűzéseit. Az ÉAET alapjában katonai-biztonságpolitikai szer­vezet lévén, az intézményesített kapcsolat politikai és biztonsági kérdésekre terjed ki. A résztvevő országok évente az ÉAET kere­tében külügyminiszteri szinten találkoznak az Észak-atlanti Ta­náccsal annak évzáró decemberi ülése alkalmából, de 1992-ben erre a norvég kormány meghívá­sára a NATO Tanács mostani jú­niusi oslói ülése nyomán kerül sor. Nagyköveti szinten kétha­vonta tartanak ülést, és a „körül­ményektől függően” rendkívüli találkozókra is sor kerülhet. Együttműködést alakítanak ki a vezérkarok és a védelmi mi­niszterek szintjén. Találkozókat rendeznek ezenkívül a NATO különböző bizottságai és a keleti partnerek között is. A nyilatkozat részletesen le­fekteti az Észak-atlanti Együtt­működési Tanács országainak közös politikai céljait, mint a tel­jes és szabad Európa építése, a helsinki záróokmányra és a pári­zsi chartára épülő új európai rend megteremtése, amelyben a NATO, a Nyugat-európai Unió, az Európa Tanács kölcsönösen kiegészítik egymást, továbbá a hagyományos és nukleáris lesze­relésre vonatkozó szerződések, az atomsorompó tiszteletben tartása. A munkaprogram rugal­mas, állandóan módosítható ke­retet nyújt a gyakorlati bizton­ságpolitikai együttműködéshez. A politikai együttműködési témák felsorolása elég általános ahhoz, hogy bármilyen kérdést felvethessenek. Katonai témák: stratégia, védelmi tervezés, hadi­kiadások, a fegyveres erők struk­túrája, a civil és a katonai szféra viszonya. A NATO segítséget nyújt a hadiipar átalakításához, a katonai kiadások racionalizálá­sához, a tudományos együttmű­ködéshez, a környezetvédelem­hez is. Az együttműködés az új idők jeleként olyan területekre is ki­terjed, amelyek néhány évvel ez­előtt a legféltettebb titoknak szá­mítottak, és még a közös hadgya­korlatok gondolata is felmerült. Az együttműködés számára a NATO tagállamai megfelelő anyagi fedezetet biztosítanak, és az egyes programok résztvevői­nek köre eltérhet egymástól. A NATO-n belül a szoros együttműködés ellenzői is hallat­ják hangjukat: szerintük a biz­tonsági kérdések is az EBEÉ-re tartoznak, ellenzik az ÉAET te­vékenységének túlzott kiterjesz­tését, és nem tartják szükséges­nek, hogy a nyugati államok bár­miféle biztonsági garanciát nyújtsanak — főként a Független Államok Közösségének. Még Manfred Wömer, a NATO főtit­kára is úgy vélekedett egy héttel az ÉAET külügyminiszteri ta­nácskozása előtt, hogy nem ez lesz a végső forma, amelynek ré­vén a lengyeleket, a cseheket, a szlovákokat, a magyarokat és másokat bevonják a NATO munkájába. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents