Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-30 / 154. szám (153. szám)
1992. június 30., kedd RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Megújul a templom • Romhány. Mintegy hárommillió forintot fordítanak a romhányi római katolikus templom felújítására. Rövidesen befejezik a falak javítását, majd a festői munkák következnek. Július végére szeretnének végezni a munkákkal. Távhívóállomás • Bánk. A községi önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött, hogy az idegenforgalom jobb kiszolgálása érdekében az egészségház mellett a közeljövőben felállítják a távhívórendszerbe kapcsolt nyilvános telefonállomást. A hivatal erősségei Egy boldog ember Pestről jött marhákat őrizni „A gazdasági és kulturális nyitás hívei vagyunk” • • Össze kell fognunk a határ mindkét oldalán Nekünk ez a Balaton - mondják Romhányban Szüretelik a feketeribizlit volt Hont megye déli részéről. Ennek a társulásnak egyik célja a magyarországi kapcsolatok fejlesztése és bővítése az élet minden területén. A kapcsolatok építésében városunk ön- kormányzata koordinációs szerepet szeretne vállalni, mert érdekünk a környező községek vállalkozásainak bevonása az együttműködésbe.- Szerveztek-e már közös programokat, s melyek a további terveik?-Tavaly meghívást kaptunk és részt vettünk a Börzsöny Napok rendezvényein. Magyarországi barátaink is megtisztelték részvételükkel a nálunk megrendezett Honti napokat. Engedjék meg, hogy ezt a lehetőséget is felhasználjam arra, hogy megköszönjem dr. Németh György, balassagyarmati és Dombai Gábor, drégelypa- lánki polgármester eddigi segítő támogatását. Tavaly együtt ünnepeltük a Balassagyar- mat-ipolyszögi vasútvonal megnyitásának százéves évfordulóját. Ez a vasútvonal jelenleg nem működik, de helyreállításának gondolatát közösen éb- resztgetjük, mert ennek mindannyiunk számára gazdasági haszna lenne. Hosszabb távon érdekszövetségek kialakítására törekszünk a térségben az Ipoly mindkét oldalán, mert a kapcsolatok ápolása és szélesítése közös érdekünk. K.T. Romhányban számos családnak van málna-, vagy ribizliül- tetvénye. Ilyenkor, június végén, július elején forgalmassá válik a határ. Mindenki igyekszik a gyümölcsöt szüretelni. Az ültetvénytulajdonosok azonban elkeseredettek. Gyenge a termés, sokkal rosz- szabb az átvételi ár, mint tavaly volt.- A feketeribizli esetében egészen bizonyosan - mondja Varga László. - Nem tudom, hogy megtérül-e a munkánk. Ez az ültetvény nyolc éves. Most már többet kell ráfordítani, mint korábban, amikor jobban termett, és a gyümölcsért is többet kaptunk. Ezt már évente minimum kétszer kell permetezni, háromszor kapálni, hogy teremjen ... Időközben a szedők befejezik az ebédet. Négyen segítenek Varga Lászlónak.- Milyen árat adnak afekete- ribizliért? - kérdezem. Kis hallgatás után legyint, de azután kifakad.- Volt már harminc forint, de már csak huszonöt kilója. Tudja mennyi ez a tavalyi több mint nyolcvanhoz képest? Az állam csak emeli mindennek az árát, a gyümölcsért meg jóformán semmit sem ad. Ez nagyon szomorú dolog. Most már oda Apró a feketeribizli, lassan telik a rekesz. fajulunk, hogy rosszabb lesz, mint ötvenhat előtt a Rákosi rendszer volt. Ezt már ki kell mondanom!-Mennyit kapnak a szedők? - szólítok meg egy csokoládé- barna szedőlányt.- Ez attól függ, hogy mennyit Fotó: Gyurkó szedek naponta - válaszolja Koczka Klára. - A legjobb eredményem - amit öt nap alatt szedtem - hét mázsa volt, és tizennégyezer forintot adtak érte. De akkor még húsz forintot kaptunk kilójáért, most csak a felét adják. Sahy, vagy Ipolyság: e nevek bármelyikét is használjuk, a legtöbben tudják, hogy Nógrád egyik legforgalmasabb határállomásáról, Szlovákia egyik kisvárosáról van szó. Északi szomszédaink is a rendszerváltás, a piacgazdaságra való áttérés rögös útját járják. De a megoldásukhoz vezető út, nemzeti sajátosságainknál fogva, eltérő lehet.-Mi az ön foglalkozása?- Itt dolgozom a Kerámiánál. Pihenésképpen mindig jövök ribizlit szedni. Nekem harmincéves szerződésem van a tulajdonossal - válaszolja nevetve.- Mit szól ehhez a családja?- Semmit. Nekünk is van málnánk. Egyik nap itt dolgozom, a másik nap meg szedem velük a miénket. Most szabadságon vagyunk és kihasználjuk az időt. Itt mindenkinek van földje, mert a fizetésből nem lehet megélni. Nekünk ez a pihenés, ez a Balaton. Itt napozom és itt fürdőm - a verejtékben . . . Varga László nyugdíjasként műveli az ezemégyszáz négyszögöles ültetvényt. A fia segíti a gépi munkával.- Én nem félek a munkától - mondja - hiszen tizenötéves koromban már a felsőpetényi agyagbányában dolgoztam. Utána lettem ipari tanuló, majd több mint tíz évig dolgoztam a Gyárkémény és Kemenceépítő Vállalatnál. Huszonnyolc évet nyomtam le a romhányi Építési Kerámiagyárban. Az idén a legutóbbi emeléssel valamivel több mint tizenegyezer forint lett a nyugdíjam. Laci bácsi leszedi a legkisebb fürtöt is, s beleteszi a rekeszbe. Nem véletlen: keményen megdolgozik érte! Pádár András Újhelyiné Uhlár Éva és Kovács Edit a nógrádsápi polgármesteri hivatal két nélkülözhetetlen, fiatal dolgozója. - Gyurkó Küszöbön a Bánki nyár Megérkezett a szerkesztőségbe a Bánki nyár idei rendezvénysorozatának programja, melyből kiderül, hogy mind a színpadi, mind a moziműsor igen színvonalas, kellemes és tartalmas szórakozást ígér. Lesz ebben a programban szórakoztató műsorösszeállítás divatbemutatóval, hagyományápoló néptáncbemutató, fellépnek igen rangos, nemzetközi hírű együttesek, s lesz nóta- és operettest. A filmprogramban a sci-fik mellett szerepelnek kalandfilmek, nagysikerű filmvígjátékok és akciófilmek a külföldi filmtermés legjobbjaiból. A program kiemelkedő része lesz ezúttal is az augusztus eleji, 26. Nógrád megyei nemzetiségi találkozó és az országos szlovák nemzetiségi fesztivál. Bánkon az idei strandnyitás mellett minden érdekelt a Bánki nyár programsorozatának zökkenőmentes lebonyolítását készíti elő. A víziszínpadon végzik már az utolsó simításokat, hogy a hét végi kezdésre minden díszlet, minden reflektor a helyén legyen. A helyi önkormányzat készül a nagy vizsgára, hiszen - akárcsak a strand esetében - először vállalkoztak az önálló rendezésre. az önkormányzat működése biztosításának érdekében rákényszerül, hogy már a kezdő vállalkozásokat is megadóztassa. Nálunk a jövő év január elsejétől adóreform bevezetését tervezik, aminek kettős célja van. Egyrészt a vállalkozói kedv fokozása, másrészt az önkormányzatok tevékenységének elfogadható szintű biztosítása.- Magyarországon milyen kapcsolataik vannak, s ezek ápolásában, szélesítésében milyen szerepet vállalnak?- Mi a gazdasági és a kulturális nyitás hívei vagyunk. Ennek érdekében gyakorlati lépéseket is tettünk. Jó kapcsolatokat építettünk ki a határ magyar oldalán velünk érintkező régióval, így Drégelypalánk, Nagyoroszi, Hont, Balassagyarmat, Kemence, Szob és Vác önkormányzataival. Általában a regionális kapcsolatok kialakítására törekszünk. Ezek a kapcsolatok önkéntes alapon szerveződnek és az önkormányzatok önkéntes elhatározásán alapulnak. A mi részünkről megalakítottuk a Hont-Ipolyvölgyi önkormányzatok érdekvédelmi társulását, melynek 34 község a tagja a A magányos gulyás és a vezér szürkemarha. Gyurkó felvétele Kétbodony előtt fiatal borjak, két tulok, s néhány magyar szürkemarha harapta a füvet. Az állatok mellett bölcs némaságban ácsorgott egy középkorú férfi. Köszönésünkre csak biccentett. Az egyik szürkemarha felkapta a fejét.-Ne közelítsenek, mert ha felbosszantják az állatot, köny- nyen támad - szólalt megfembe- rünk. Csendben vártuk, hogy lehiggadjon, s beszélhessünk a gulyással.-Molnár Ferenc vagyok - mondta kezet nyújtva.- Helybéli?- Nem.-Hová való?- Pesti.- Mit keres itt?-Szarvasmarhákat őrzök. Kell ettől jobb foglalkozás?- Korábban mivel foglalkozott?- Szobafestő és mázoló voltam.- Megunta a szakmát?- Az egészségem nem bírta.- Ön az állatok tulajdonosa?- Nem. Egy pesti ember. Vállalkozó.- Itt lakik valahol?- Igen, a bodonyi kastélyban. Az is a vállalkozóé.- A családjával él itt?- Nincs családom, egyedül vagyok.- Nem rossz magányosan?- Nem. Boldognak érzem magam.-Meg tudná mondani, hogy mi a boldogság?- Hát... - gondolkodik - azt nem tudom. - pádár Erről beszélgettünk dr. Zsol- nay Ernővel, Sahy-Ipolyság polgármesterével.- Polgármester úr, önöknél miként zajlik a rendszerváltás, milyen fokon állnak a privatizációval?- Rendszerváltásunk közmegegyezés alapján történik - kezdte válaszát a polgármester. - Sajnos, az átalakulás viszonylag lassan megy végbe. Jogalkotásunk nem képes időben lépést tartani a folyamatokkal. A privatizációt két lépcsőben valósítjuk meg. Az első az úgynevezett „kis privatizáció”, amelyen a kis szolgáltató és kereskedelmi egységek privatizációja értendő. Ezt a városban már befejeztük.- Mi tartozik a „nagy privatizáció” körébe, s ezzel hol tartanak?- A nagy privatizáció, a többmilliós értékek magántulajdonba adásának folyamata a múlt év végén kezdődött. Országos szinten áprilisban indult ennek a privatizációnak az első köre. A politikai pártok lehetőségeik szerint támogatják a vállalkozásokat, ami a gyakorlatban mégsem valósul meg, mivel Palacsinta mustárral Idős bácsi téblábol a bánki strand büféjénél. Leskelődik, majd amikor már az eladó, meg a sorban állók is láthatóan megunják, megszólal.- Aranyoskám, milyen palacsintájuk van?- Most csak ízessel szolgálhatok - kapja a választ. Elborul az arca, kicsit tétovázik.- Az nem jó, attól ég a gyomrom - mondja, s már elfordulna, mire az eladó, akinek pillanatnyi megállása sincs csak úgy odaszól neki. Hangján érződik a türelmetlenség kiváltotta viccesség.- Bácsikám, egyen akkor virslis palacsintát! A bácsi arca felderül, s elönti a széles jókedv.-Az biztosan jó lesz! Miért nem ezzel kezdte? Palacsintát kérek akkor virslivel. - rendel magabiztosan, s még hozzáfűzi:- De kenjen rá bőven mustárt is! - ár Megoldódott a bérfejlesztés Hosszas vita után rendeződött Nógrádsápon az oktatásügyben dolgozók bér- problémája. Az intézmény vezetése és az önkormányzat egyezségre jutott. Az oktatási dolgozók rendelkezésére álló bérkeretet az iskola vezetése, a takarékosságra tekintettel, átdolgozta. Ennek alapján a pedagógusok számára 10, a technikai személyzet számára pedig 20 százalék bérfejlesztést adott az-intézmény. Mindezt a túlórák ésszerű átcsoportosításával, a korábbi bérmaradványnak á bérfejlesztésbe történő beépítésével sikerült megoldani. Rétság és környéke Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
