Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-29 / 152. szám
1992. június 29., hétfő SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Szita Ferencék elsőosztályú málnát szüretelnek Varsány határában található földjükön Jól fizet idén a málna Nógrád megye méreteihez képest jelentős bogyósgyü- mölcs-termelőnek számít, hiszen országos viszonylatban a málna, a szamóca, a ribizli mintegy 20 százalékát itt szüretelik. Az idei, hol túlságosan száraz, hol meg éppenséggel csapadékos időjárás nem ártott különösebben sokat a nevezett gyümölcsöknek. Nem mentes azonban viszályoktól sem a piac, hosszú évek óta lehetünk tanúi a termelők és a felvásárlók harcának. A szécsényi körzetben Varsánkban és környékén., találhatók nagyobb bogyósgyümölcs ültetvények. Valamikor a helyi termelőszövetkezetnek is jelentős nagyságú málnása volt a térségben, de mivel elöregedett, kivágták. De mi a helyzet a kistermelőkkel? Nekik megéri foglalkozni vele? Erről érdeklődtünk a varsányiaktól. Strehó Andrásnéék felvásárlással foglalkoznak. Az udvaron, a mérleg körül műanyag ládák tornyosulnak. A földön néhány széttaposott málnaszem és fekete ribizlifürt árulkodik a termelés fő profiljáról. — Az emberek még szedik a málnát, csak délután négy óra körül kezdik hordani a felvásárlókhoz. Egyébként öten vagyunk a faluban - mondja Stre- hóné.- Milyen a termés?- Jónak mondható, már akinek nem fagyott el. Sajnos azonban előfordulhat, hogy lesül a málna, ha még néhány napot késik az eső ... Sokan foglalkoznak vele a faluban, a kertekben. a földeken sokfelé telepítettek bogyós gyümölcsöt.- Mennyiért vásárolják fel a málnát?- Most éppen 74 forint, de a múlt héttől foylamatosan emelkedik az ár, a kereslet miatt.- Egyformán fizetnek a felvásárlók?- Nem, kisebb eltérések vannak az árak között. Szükség esetén egy-két forintot akár rá is ígérhetünk ...- Hová szállítják a termést?-A dunakeszii hűtőházba. Este indul a teherautó, és Hollókő, Nagylóc, Rimóc, Varsány termését összegyűjtve viszi az árut.- Átvételkor azonnal fizetnek a leadott gyümölcsért?- Nem, a hűtőház minden hét elején fizet, és borítékolva küldi ki a pénzt. A Szécsény felőli faluvégen többen is serénykednek a málnásban. Véletlenszerűen Szita Ferencéket szólítjuk meg.- Megéri fáradozni vele?- Idén igen - feleli Szita Ferenc -, de tavaly még tíz forintért sem kellett a málna! Most viszont jól fizetnek, szeretnénk is bővíteni a három éve telepített ültetvényt.- A termést kinek adják le?-Az Áfész-nek, ahol Szép Józsefné az felvásárló. Délután itt, helyben lemérik és átveszik. 74 forintot kapunk kilójáért.- Gurulós málnának szedik?- Nincs minősítve - veszi át a szót Szita Ferencné de elsőosztályúnak szedjük. Bizony, oda kell figyelni, hogy csak a szép szemek kerüljenek a ládába! Még jó egy hétig eltarthat a szezon.- Van ám itt gond is! - folytatja a férj -. A feketeribizliért idén csak 25 forintot fizettek, előtte meg évekig csúcson volt az ára. Persze azért nem vágjuk ki - mutat végig a szépen gondozott ribizlitőkéken. Ilyen a parasztgazda élete - teszi hozzá sóhajtva -. Van ami bejön, van ami nem. Nos, a málna idén jól sikerült, de ehhez a világpolitikának is köze van. A volt Jugoszláviában idén valószínűleg nem sokat szüretelnek, hasonlóan a volt Szovjetunióhoz. Lenne persze a bogyós kultúrák művelésének hazai jelentősége is: ha a felvásárlási árak garantáltak lennének, ha nem kellene az időjárás mellett a piac összeomlásától is tartani, vajon hány embernek biztosíthatna biztos megélhetést? Talán még a munkanélküliség terjedését is mérsékelhetné a kézimunka-igényes termelés. Faragó Zoltán A közbiztonságért • Ludányhalászi. A község polgárőrsége rádiótelefonnal gazdagodott néhány nappal ezelőtt. A MOTOROLLA típusú készülék az önkormányzat tulajdonában van, de a polgárőrök rendszeresen használják járőr- szolgálataikon. Működésük megkezdése óta a település közbiztonsága jelentősen javult. Útfelújítás • Varsány. A községben napokon belül megkezdődnek az útépítések. Az összesen 6,7 millió forint értékű munkát az EGŰT Rt. végzi, mivel a négy, kivitelezésre vállalkozóként jelentkező cég közül ők adták a legkedvezőbb árajánlatot. Az önkormányzat idén szinte minden pénzét erre a beruházásra költi. A Hunyadi, a Táncsics, a Dankó, a Bajcsy- Zsilinszky és a Ságvári utcák kapnak aszfalt- burkolatot a néhány hétig tartó munkálatok során. Megújul a kastély • Ságújfalu. A község önkormányzati hivatala a volt Kubi- nyi-Prónay kastélyban működik, és itt kapott helyet a posta, valamint az orvosi rendelő is. A nevezett intézmények látogatói rövidesen egy megújult épületet találnak a régi, meglehetősen elhanyagolt állapotú kastély helyén. Rövidesen befejeződik ugyanis az épület teljes külső felújítása. Lányok a pilinyi juhászaiban A szakma szeretete Piliny községtől néhány kilométerre, festői környezetben található az endrefalvai téesz juhtelepe. Látogatásunkkor a jószágok körül két ifjú hölgyet pillantottunk meg serénykedni. Rögtön felvetődött a kérdés: hogyan kerülhettek a marcona juhászok, és a türelmükről ismert állatok közé? Mint kiderült, mindketten a szécsényi mezőgazdasági szak- középiskola harmadikosai, akik szakmai gyakorlatukat töltik itt. Jusztin Valéria Balassagyarmatról érkezik reggelente. „Kolléganője”, Kuris Tímea szerencsésebb. Ő ugyan nagybátonyi, de a hosszú, négy hetes gyakorlat időtartama alatt szécsényfel- falui rokonainál lakik.- A telep eléggé messze van a falutól. Hogyan oldják meg a közlekedést?-Jövünk, ahogy tudunk. A buszmegállótól gyalog, vagy néha felvesznek kocsival - mondja Valéria.- Hazafelé azért könnyebb veszi át a szót Tímea: gyalog, a hegyen átmegyünk Szécsény- felfaluba.- Milyen a munkaidő?- Hétre jövünk, és délután háromig kell itt lenni. Közben a karámban elhelyezkednek a birkák - ők is előnyben részesítik az árnyékos részt -, és a lányok bemutatják szakértelmüket. Némi segítséggel Valériának sikerül megfognia az egyik jószágot.- Szoktunk segíteni a kosoknál is, pedig azokkal sokkal nehezebb bánni - teszi hozzá.-Nem szokatlan ez a munka lányoknak?-Nem először vagyunk már itt. A hétközi iskolai gyakorlaton már többször meglátogattuk a juhtelepet. Szeretjük az állatokat, és szívesen is foglalkozunk velük - mondják. A fotó kedvéért az egyik ho- dályból előkerül egy bárány is. Valóban, minden mozdulat sze- retetről árulkodik, ahogy a bájos állatkát kézbeveszik. F.Z. Tímea és Valéria a karámban, kedvenc jószágaikkEbtó: Rigó Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Tájesztétika Megyénk egyik legszebb idegenforgalmi látványossága Hollókő. Azt azonban talán nem minden látogató tudja, hogy nemcsak a híres Ófalu és a várrom élvez védettséget, hanem az ember alkotta építmények környezete is. A Hollókői Tájvédelmi Körzet területe pillanatnyilag 141 hektár. Ez, a viszonylag kicsiny terület mégis sok érdekességet rejt. Többek között védi a táj arculatát, gazdaságtörténeti értékként igyekszik megőrizni a régi, kisparaszti életmód jellegzetességeit, a hegyoldalba kúszó, nadrágszíj szőlőparcellákat. Szintén lényeges, tájesztétikai eleme a területnek a régi, hagyásfás legelő, amit mára jócskán benőttek a bokrok, és ezért eredeti jellegét is elvesztette. Ezt a terület legeltetésének megszűnése okozta, de persze így még mindig jobb, mintha fejsze alá került volna, fz A bukaresti tudományegyetemtől a litkei gyógyszertárig Egy elfelejtett születésnap Gyógyszerész úr! - hangzik fel harmadszor a kiáltás, mire odabentről neszezés hallatszik. Nyílik a köpönyegajtó, s megjelenik egy sápadt, borostás arc. A volt kolléga elköszön. Király Béla Lajos, az idős gyógyszerész betessékel konyhájukba. Szabódik az öltözéke, külseje miatt, de látszik, mindezt már nem tartja fontosnak. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít a száradó, illetve vízbe áztatott füveknek, amelyekkel felesége makacs herpeszét kezeli. A gyógyszerész úr nem tudja milyan napra virradt. A helyiségben nincs egyetlen óra sem, s bár a naptár bizonyára ott bújik meg a lakás valamelyik zugában, alig-alig figyel már ő az idő múlására. Király Béla Lajoshoz épp a kilecvenedik születésnapján kopogtattunk be. Tudomására hozzuk a dolgot, de ő csak mosolyog és hallgat. Közben belép a felesége is, aki szembajával kínlódik, térül-for- dul, behozza a tejeslábast, hogy reggelit készítsen, s közben reszketeg hangon a férjéről beszél. A hölgy nyolcvannyolc éves. Különös pár: két hajlott korú, egymásért irigylendő időtlenségben élő ember. Gyermekük nincsen, csak az emlékeik, melyeket alaposan megrostált az idő. Béla bácsi csak sejti, Darka néni pontosan tudja, hogy 1956 májusában kerültek Litkére, a szolgálati lakásba, ami mintha hozzájuk öregedett volna. A gyógyszer- tár, amit a párja vezetett ma is itt van a szomszédban. A bukaresti tudományegyetemen szerezte az első, Szegeden a második diplomáját. Magyarországi gyógyszerészi munkáját valójában Bercelen kezdte a tordai (erdélyi) származású Király Béla Lajos. Het- venkétezer pengőért vette meg az ottani patikát. Miután államosították, őt Kálióra helyezték, itt történt meg velük az a furcsaság, hogy egy reggel az ágy ringására ébredtek...-Egy kicsit megmozdult a föld... Szerencsére csak ijedtséget okozott - magyarázza a férj. - Hej, de sok mesélni valóm lenne! Lejegyezni sajnos már nincs elég erőm, aztán a szemem sem bírná. Itt van például ő - mutat az asszonyára -, aki Magyarország első úszóbajnoka volt. Vagyonos családból származik, úgy hívják: Teichman Teodóra Terézia. Nekem csak Darka. A megszólított gyorsan átveszi tőle a szót:- 1975-ben kitüntették a Bélát, mindjárt megmutatom, mit kapott. Kisiet apró lépteivel, ám hamar visszajön, tenyerében hozza a miniszteri dicsérethez mellékelt dobozt, az érmével.- Mindig szerényen, félrehúzódva ténykedtem, hagytam másokat élni - mondja az „ünnepelt”, miközben vet egy pillantást a remegő kézben tartott becses tárgyra. Valamikor ő gondoskodott a hozzá fordulók gyógyulásáról, most már ők szorulnak kiszolgálásra. A település vezetése gondozónőt adott melléjük, mert már nehezükre esik a saját magukkal való törődés. M. J. Magyargécen éppen akkor vették birtokukba a gyerekek az új, fából faragott játszóteret, amikor „kitört” a vakáció. fotó:Rigó Aranymise Ságujfalun A hétvégén jelentős eseményre vár a település egyházközsége. Berta Ferenc, a falu volt lelkipásztora július 5-én, vasárnap tartja aranymiséjét a római katolikus templomban. A tardoskeddi születésű, elhivatottságot érző fiatalembert, aki szülőföldjéről meglehetősen messzire került, 1942-ben, 25 éves korában szentelték pappá Esztergomban. A plébános hivatásának utolsó aktív éveiben munkálkodott a ságújfalusi parókián. Most újra eljön Esztergomból, ahol nyugállományú éveit tölti, hogy munkássága megkezdésének félévszázados jubileumán a helybelieket e különleges alkalomból aranymisés áldásában részesítse. Az eseményre 11 óra 30 perckor kerül sor. (f.z.)
