Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-04 / 131. szám
1992. június 4., csütörtök BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Lucfalva. Megegyezés született az egyház és az önkormányzat között a volt egyházi ingatlanok visszaadásáról. A visszaigényelt régi kántorlakásban ma könyvtár és ifjúsági klub működik, a hozzáépített épületrész a kulturház. Ez utóbbit leválasztják és az önkormányzaté marad, miután a ’60-as évek elején állami és tanácsi pénzeszközökből épült, az önkormányzat pedig megveszi a hozzá szükséges területet. A könyvtár és az ifjúsági ház birtokbaadása később történik meg, körülbelül a jelenlegi önkormányzati ciklus végén. A könyvtárat a jövőben majd az űj iskola épületében helyezik el. Gyurkó Péter felvétele Nagyobb a kapacitás, mint az igény. fotó: gyurkó Realitás a gyenge minőség / Elet a közös kalapban Nemzetiségi oktatás Lucfalván Híd a két ország között Alapanyaggal az erdészeti részleg látja el a nagybárkányi Kis-Zagyvavölgye Mgtsz sám- sonházi faipari ágazatát. A tavalyi elképzelések szerint áprilistól különvált volna a két részleg, de nem így történt. Elképzelések azonban az idén is vannak. Palaticzky István erdőmérnökkel, a telep vezetőjével beszélgettünk.-Hogyan áll pénzügyileg a sámsonházi részleg? — Erre akkor tudnék válaszolni, ha önálló bankszámlánk lenne. ’91. január elsejétől terveztük, hogy káeftékké alakulnak a téesz melléküzemágai. Egy társaság lett volna a nyomda, és a másik a fűrésztelep az erdészettel. De az ügyvezető megbetegedése miatt visz- szarendeződött a dolog, és bekerültünk a téesz közös kalapjába. Jelenleg arra van reális esély, hogy a téesz hoz létre káeftét a dunaújvárosi papírgyárral. Ez esetben az alapanyagbeszerzéstől a késztermékek eladásáig minden rendben lenne. — Miből, mennyit és hova gyártanak most? — Háromezer darab raklap a havi kapacitásunk. 2200-at visz el a dunaújvárosi papírgyár, gyakorlatilag nem is termelünk többet, mert nincs hová. Lakossági igény sem jelentkezik. — Nem tudna profilt váltani a telep?-Ellátottságban nem igazán szerencsés a helyzetünk. Alacsonyan kvalifikált a munkaerő, a gépeknél pedig a legfiatalabb asztalifűrész is 15 éves. így csak gyenge minőségű terméket tudunk előállítani. Fejlesztésről csak akkor lehetne szó, ha megalakulna a közös tőkés káefté. Lehet még problémánk az erdőtörvénnyel is, az azonban még „parlamentközelben” sincs. A nagybárkányi erdőtömböt már tájvédelmi körzetté minősítették. Ha a törvény következtében a természetvédelmi hatóság kezelésébe kerülne, akkor az anyagellátással is gond lesz. (dudellai) Megyénkben nincs különösebben sok nemzetiségek lakta település - talán a két kezén is meg tudná számolni őket az ember. Ezek egyike Lucfalva, ahol a mai napig él a szlovák nyelv, és hosszas vajúdás után végre elkezdték a négytantermes nemzetiségi iskola építését is. Cserényi Jánostól, a kistelepülés általános iskolájának igazgatójától érdeklődtünk a mai, magyarországi nemzetiségi oktatás lehetőségeiről, örömeiről, gondjairól.- A nemzetiségi oktatással problémánk szerencsére nincs. A költségvetéstől minden, e célra fordítható forintot megkaptunk. Ez a fejkvóta felett tanulónként plusz 15 ezer forintot jelent. A pályázati rendszerben is sikerült már pénzhez jutnunk, így nyelvoktatáshoz és sport célokra is kaptunk már anyagi támogatást. Legutóbb például szlovákiai nyelvtáborozáshoz nyertünk el egy bizonyos ösz- szeget.- Részt vettek már máskor is az iskola tanulói hasonló jellegű táborban? C 's Anyanyelvi környezet V ______________- Igen, és meg kell hogy mondjam, sokkal többet ért az anyanyelvi környezetben eltöltött rövid idő, mint az iskolai szlovák órák. A gyerekek sok olyan, űj szót is megtanultak, amelyek itthon ismeretlenek. Óriási gondunk egyébként, hogy belföldön a szakanyagok beszerzése nehézkes, nagyobb „A sztupa Buddha megvilá- gosult szellemét szimbolizálja, s emlékeztet bennünket annak fontosságára, hogy kifejlesszük méretű szlovák - magyar szótár például nincs is.- Mik a terveik az iskola fejlesztésével kapcsolatban?- Szeretnénk egy nyelvi labort kialakítani. Az utóbbi időben rendkívül sokféle segédeszközt lehet vásárolni ilyen célokra, de az ajánlatok sokszor megalapozatlanok. A másik nagy cél az iskolaépítés befejezése lenne, de erre sajnos anyagi fedezet nincs.-Anyagi segítséget kitől ige nyelhetnek az új intézményre? ( ^ Visszahívott nagykövet V__________________- Pályázati rendszerben kaphatunk támogatást, de az anyagiak 60 százalékával rendelkeznünk kell. Pillanatnyilag az ön- kormányzat erre fordítja minden fdlérjét. Járt itt a Csehszlovák nagykövet is, és ígéretet tett arra, hogy ha készen lesz, kapunk berendezési tárgyakat tőlük. Most viszont úgy hallottuk, hogy a jelenlegi nagykövetet politikai okokból visszahívják...- Visszatérve a nyelvoktatáshoz: az iskola lehetőségei nem túlságosan korlátozottak ahhoz, hogy a fiatalok ne felejtsék el szüleik, nagyszüleik nyelvét?- Mi megtesszük, amit tudunk, a nemzetiségi nyelvet évfolyamonként eltérő óraszámban tanítjuk. Más tantárgyakat viszont magyarul oktatunk.- Mi ennek az oka?- Nem rendelkezünk olyan középiskolai, felsőoktatási rendszerrel, ami járhatóvá tenné a módszer és bölcsesség egységét, más szóval egyesítsük a jó szívet és az intelligenciát önmagunkban. Egy sztupa építése ezt az utat. A losonci járásból már megkerestek minket, hogy középiskolában és szakiskolában vállalnák a gyerekeink további képzését. A szülőkön is sok múlna ebben az esetben, de a jelenlegi gazdasági helyzetben csak azt mondhatjuk, hogy Salgótarján jóval közelebb van. Egyenlő jogokat V _________________________J Ne mrégiben foglalkoztattunk az óvodában és , az iskolában egy losonci, szlovák nemzetiségű előadót is. Nagyon hasznos volt, a pedagógusok és a gyerekek is sokat tanultak tőle. Azt kell mondanom, hogy érződik ugyan az asszimilációs folyamat, de a szülők többsége már kinyilvánította azt az igényét, hogy a gyereke tanulja meg jól ősei nyelvét! — A szlovákon kívül milyen nyelvet tanítanak még?-Ebben iskolánk világszínvonalú! Magyar és szlovák mellett németet, angolt és oroszt oktatunk, valamint most tervezzük a cigány beindítását. — Hogyan ítéli meg a nemzetiségek helyzetét hazánkban? — Mi, nemzetiségiek vagyunk a híd a két ország között, de ezen a hídon bizony sokan járnak. Ami a kisebbségi politikát illeti, egész Európa példát vehetne Magyarországról. Egyenlő jogokat kellene biztosítani mindenhol a kisebbségeknek. Az előnyök ugyanis többnyire hátrányt jelentenek: a többségi nemzet nem nézi jó szemmel... Faragó Zoltán ösztönzéssé kell váljon mindannyiunk számára, hogy megalkossuk a magunk belső sztu- páját, s én azt kívánom, hogy e belső sztupából sugárzó fény áradjon szét a világ minden tájára, s hozzon boldogságot minden élőlénynek.” - így beszél a sztupáról, a buddhista szentélyről a XIV. Dalai Láma. A Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség már megkezdte egy sztupa építését a Sámsonháza szélén lévő meditációs centrumban. A részleteket Láma Csöpeltől tudtuk meg.- Hasonló szentélyek találhatók a buddhista vallású országokban. A szentélyek formája variálódik, a miénk tibeti variáció szerint épül. A sztupa magasságát 12 méterre tervezzük, Bátonyterenye és környéke Művésztelep • Szuha-Mátraalmás. A vagyonátadó bizottság a megyei önkormányzat javára döntött a művésztelep tulajdonjogának vitájában. A szuhai önkormányzat azonban fellebezett, majd a Belügyminisztérium megsemmisítette a VAB határozatát. Gáztársulás • Bátonyterenye. Több javaslat hangzott el a testület legutóbbi ülésén a lakossági gáztársulások ügyében. Az is felvetődött, hogy az önkormányzat vállalja át a közterületi szakaszok költségeit. A képviselők úgy döntöttek, hogy az önkormányzat azokban a lakossági társulásokban vesz részt, amely településrészeken önkormányzati érdekeltségű intézmény, épület van, tehát ahol az ön- kormányzatnak is fogyasztási igénye lesz. Idén nem tudnak ettől többet vállalni. Nagybúcsú • Mátraverebúly-Szentkút. Június 6-án és 7-én lesz Pünkösd ünnepe, amit Magyarország egyik legrégebbi Má- ria-kultusz búcsújáróhelyén az első nagybúcsúként jegyeznek. várható költsége 900 ezer forint lesz. A költséget adományok biztosítják. Már eddig is sok támogatónk van, valamennyiüknek köszönjük a segítséget. A sztupát mindig valamilyen speciális célra építik, ebben különbözik a templomtól. Ez a béke teremtésért épül Magyar- országon és az egész világon. Egyben Körösi Csorna Sándor emlékműve is lesz, akit mi buddhista szentnek tartunk. Az elhelyezendő emléklapot a magyar államtól kapjuk. A meditációs központban azt is elmondták, hogy július 18-a és 20-a között Magyarország vendége lesz a dalai láma. Ittar- tózkodása egyik napján személyesen avatja fel a buddhista szentélyt. — Dudellai — A XIV. dalai láma avatja fel a szentélyt Tizenkét méter magas lesz a sztupa. fotó: Gyurkó In memóriám nógrádi szénbányászat A képünkön látható F-6 HK típusú vágathajtó gép a 21-es főút bátonyterenyei leágazásának közelében magasodik betontalpazatán. A Nógrádi Szénbányák fennállásának 125. évfordulóján, 1986. szeptemberében állíttatta oda a vállalat vezetése, a megye bányászdolgozói nevében. Az iparág dicső múltját, elévülhetetlen érdemeit, nem utolsósorban az eredményességét volt hivatott „hirdetni". Okkal és joggal, hiszen az évben is Kiváló Vállalat címet nyert, s így boldog megelégedettséggel ünnepelhetett a munkásgárda. Ma viszont a gépszobor nem több, mint elárvult emlékeztető Nógrád egykor szebb napokat látott szénbányászatára. Merthogy a nem is olyan nagyon régen még elismert vállalatot megszüntetik. Külső és belső okok - rossz beruházások, de főleg az állami támogatás drasztikus mérséklése, majd megvonása - miatt csaptak össze felette a hullámok. A kollektíva a kitüntetés odaítélését követő évet, 1987-et olyan tetemes veszteséggel zárta, hogy reménye sem maradt a saját erőből való talpraállásra. A pénzügyminiszter elrendelte a cég szanálását. A fizetőképesség újbóli megteremtésére kidolgozott programot azonban nem sikerült végrehajtani, s így bő két évvel ezelőtt nem maradt más hátra, mint a felszámolás megkezdése. Az azóta eltelt időszak egyet jelent a Nógrádi Szénbányák agoni- zálásával. Az ipari tevékenységeket folytató részlegek egymás után káeftévé alakultak és kiváltak, a nélkülözhető értékeket sorra értékesítették. A széntermelés is egyre csökkent. Korábban bezárták a tiribesi, majd szorospataki bányát, aztán erre a sorsra jutott a ká- nyási, újabban a ménkesi akna. Ma már egyetlen mélyművelésű bányájára sincs a vállalatnak. Napjainkban mindössze két-két külfejtés és kéregbánya ad szenet, egyaránt Székvölgyön és Besenyőbércen termelnek. Slussz . . . Holott szőkébb pátriánkban sok-sok évtizeden át virágzott az iparág. Kezdődött azzal, hogy Sopron után a megyénkbeli Verőcén nyitották meg 1768-ban hazánk második kőszénbányáját. A nagyipari bányászkodás viszont csak majd’ száz esztendő múlva, 1861-ben kezdődött el. A szénre alapozva építették meg 1867 ben a Buda- pest-Salgótarján-i vasutat, amely a Magyar Államvasutak első vonala volt. A múlt század vége felé a nógrádi szénbányászok küldték felszínre a honi széntermelés negyven százalékát. Legtöbb bánya 1956-ban „működött" megyénkben, szám szerint negyvennégy. Az éves termelés 1964-ben érte el a maximumát: meghaladta a 3,8 millió tonnát. Ebben az időszakban több mint 15 ezer ember kereste itt a kenyerét. Ma már nem egészen ezerötszázan vannak, s az idén várhatóan hétszázezer tonna szenet bányásznak ki. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején az energiaszerkezetben bekövetkezett példa nélküli változás - a mindenható olaj előtérbe kerülése - már megkongatta a lélekharangot a nógrádi szénbányászat felett. Ót éven belül huszonkilenc aknát zártak be, s a széntermelés hetven százalékkal zuhant vissza. Mindössze a már említett Tiribes, Szorospatak, Kányás és Ménkes maradt meg hírmondónak. Ma már azok sincsennek. Csak a vélhetően bányafolyosók kilométereinek kihajtásához használt F-6-os gép áll rendületlenül betontalpazatán, s emlékeztet Slussz! Fotó: Gyurkó Péter a hajdanvolt dicsőségekre. Ma még van kiket emlékeztetnie. A kialakult helyzet alapján könnyen elképzelhető, talán nincs messze az idő, amikor már külfejtések és kéregbányák, s ennek következtében bányászok sem lesznek megyénkben. Sic transit gloria mundi. így múlik el a világ dicsősége. Ez esetben a nógrádi szénbányászaté és a nógrádi szénbányászoké. Fájdalom. Fájlalom. Kolaj László
