Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-26 / 150. szám

AZ ÉRSEKVADKERTI KÁPLÁN HITE 5. oldal NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA Dl. ÉVFOLYAM 150. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 1992. JÚNIUS 26. PENTEK 3 .^JÉi MAGYAR HITEL BAN K RT az érték forrása (986)j OKISZ - MSZP találkozó A készek, megalkotott új törvények fél­ek, a különböző érdekvédel­mi szervezetek véleményének fi­gyelembevétele nélkül készültek — hangzott el a Magyar Iparszö­vetség (OKISZ) elnökségi ülésén csütörtökön, ahol a Magyar Szo­cialista Párt képviselőivel talál­kozott az érdekvédelmi szervezet. A tanácskozás része annak a tár­gyalássorozatnak, amely során az OKISZ párbeszédet folytat a par­lamenti jrártokkal. Az MSZP képviselői az eszmecserén el­mondták: apárt szándéka, hogy a társadalmi érdekegyeztetést visz- szahozzák a közéletbe, és ehhez az MSZP politikai infrastruktúrát kíván adni. A párt úgy véli, a poli­tika legitimációját az érdekegyez­tető tevékenység teremti meg, ezért a parlamenti ei mechanizmusok kiszel törekszik. Borúlátó rajt Néhány nappal Péter-Pál előtt a Jász-Nagykunságban, a Tisza völgyében szórványosan meg­kezdődött az őszi árpa betakarí­tása. Először a tiszabői és a tisza­f yendai határban rajtoltak a ombájnok a meglehetősen ala­csonyra nőtt és kis kalászokat ér­lelt őszi árpában. Tiszabőn húsz mázsa körúli, míg Tiszagyendán az első hektárok hozama alapján 20-30 mázsa közötti termessel számolnak. Ami a nagy gabonatermelő Jász-Nagykun-Szolnok megye mezőgazdaságának általános helyzetét illeti, a gazdálkodók meglehetősen borúlátóak. Becs­lések szerint az őszi árpa hozama átlagosan három és fél tonna kö­rül lesz, míg búzából elérheti a négy tonnát. Ha viszont a tavalyi 5 tonnán felüli termést vesszük alapul, a borúlátás indokolt. Rablás a borozóban A főváros VIII. kerületében két ismeretlen férfi szerdán késő este a Baross utca 133. szám alat­ti borozóban gázspray-vel szem­be fújta F. Attila 26 eves felszol­gálót, majd a pénztárból elvitte a 105 ezer forintnyi napi bevételt. Beethoven-koncertek Martonvásáron Két alkalommal rendeznek az idén Beethoven-hangversenyt Martonvásáron, az MTA Mező- gazdasági Kutatóintézetének parkjában levő szigeten: július 25-én Kovács János vezényleté­vel az Egmont-nyitányt, az V. és a VI. Szimfóniát játssza a Ma­f yar Állami Hangversenyzene- ar; augusztus 8-án pedig Lu­kács Ervin vezényletével és a Magyar Állami Énekkar közre­működésével (karigazgató Antal Mátyás), a Coriolan nyitány és a IX. Szimfónia csendül fel. Martonvásáron1 több mint há­rom évtizede rendeznek hang­versenyeket nyaranta, a hajdan itt vendégeskedő halhatatlan ze­neszerző kedves tartózkodási helyén, az ősparkban meghúzó­dó szigeten. \/ olimpiai nap Salgótarjánban tegnap délután a városi sportcentrumban labdarúgó, tenisz, kosár­labda, lábtenisz versenyekkel kezdődött. A további rendezvények programjáról részletes beszámo­lónk lapunk 7. oldalán olvasható. * Fotó: (ívurkó Péter Számvevőszéki vizsgálat Költekező államigazgatás Mind az Országgyűlés, mind pedig a környezetvédelmi és víz­ügyi szervezetek a szükségesnél több költségvetési pénzt költöt­tek el — állapította meg az Álla­mi Számvevőszék, amely a kö­zelmúltban vizsgálta ezeket az intézményeket. Hagelmayer Ist­ván, az Állami Számvevőszék el­nöke csütörtöki sajtótájékozta­tón elmondotta: Magyarorszá­gon első ízben került sor az Or­szággyűlés hivatali apparátusá­nak ellenőrzésére. Ezt maga az Országgyűlés elnöke kérte. Az ellenőrzés nem volt hiábavaló, hiszen számos szabálytalanságot állapítottak meg. Azt azonban nem lehet mondani, hogy az in­tézmény pazarlóan gazdálkodott volna. Olyan szabálytalanságok tapasztalhatók, miszerint a frak­dók az országgyűlési pénzeket helyenként pártcélokra használ­ták fel, és egy esetben előfordult, hogy a hivatal egy magáncégnek bányafejlesztési támogatás cí­mén 30 millió forintot utalt át, mégpedig a Parlament számára pénzügyileg előnytelen feltétel­lel. A vizsgálat alapvetően meg­állapította: az Országgyűlés pénzellátása meghaladta a szük­ségleteket. Ennél rosszabb a gazdálkodá­si helyzet a két új minisztérium­nál, amely a környezetvédelem és a vízgazdálkodás szétválásá­nak eredményeként jött létre. Az Állami Számvevőszék egyaránt vizsgálta a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztériumot. Illegális osztrák biztosítók Sértik az állam érdekeit A magyar hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Magyarországon illegáli­san működő osztrák biztosítók felmondják magyar ügyfeleik szerződéseit, visszavásárolják a biztosítási kötvényeket és kárta­lanítsák a magyar biztosította­kat. Ennek érdekében a nemzet­közi szervezeteknél is eljárnak az illetékesek. A Gazdasági Kabi­net e döntéséről a Pénzügymi­nisztérium illetékese tájékoztatta csütörtökön az MTI-t. Bizonyos osztrák biztosítóin­tézetek, illetve biztosítási ügy­nökségek 1989 óta és jelenleg is folytatnak engedély nélküli biz­tosítási tevékenységet Magyar- 1-be országon. A probléma 1991-ben gyengíti vált igazán súlyossá, amikor már tömeges volt a beszervezés és a deviza kijuttatása az országból. Szakértői becslések szerint ez je­lenleg mintegy 30-60 ezer szer­ződést jelent, ami évi 350-600 millió osztrák schillingnek felel meg. Ä hazánkban illegálisan tevé­kenykedő osztrák cégek több szempontból is sértik a magyar állam érdekeit. Egyrészt indoko­latlan előnyre tesznek szert a Magyarországon törvényesen működő biztosítókkal szemben, ugyanakkor kivonják magukat a magyar adózás alól, csökkentik az ország devizakészleteit, devi­zában nyújtott szolgáltatásaikkal ík a forint vásárlóerejét. Az örömlányok miatt akartak összecsapni Elmaradt a „striciháború99 Siófokon A rendőrség megelőző intéz­kedéseinek köszönhetően elma­radt a szerda estére tervezett „stri­ciháború” Siófokon. A fővárosi és a helyi bandák a mára már országszerte ismertté és hírhedtté vált siófoki örömlá­nyok miatt akartak összecsapni. Előzetes információk alapján már a délutáni órákban meg­kezdte a fővárosi és a Somogy megyei rendőrség a felkészü­lést. A Budapestről induló társa­ság egy részét még azelőtt őrizet­be vették, hogy Siófokra értek volna. A városba vezető utakat ellen­őrizték, és a 12 gépkocsival, ólomcsövekkel, vágó- és szúró­szerszámokkal felfegyverkezett, jórészt cigányokból álló társaság 49 tagját előállították a Siófoki Rendőrkapitányságon. A kihallgatások során igazo­lódott az a feltevés, hogy a fővá­rosból mintegy 40 gépkocsival elindult — rendőrségi közle­mény szerint — stricitársaság azért akart leszámolni a siófoki „kollégákkal”, mert nemrég a túlsó parton, Balatonfüreden né- hányukkal igencsak elbántak. Az akkor kirobbant verekedés fő oka az volt, hogy nem tudtak megállapodni a prostituáltak te­rületfelosztásában. A nagy erőkkel akcióba lépett rendőrségnek nem csupán egy komoly következményekkel járó verekedést sikerült megelőznie, de az ellenőrzések során elfogtak három körözött bűnözőt, és rá­találtak egy lopott gépkocsira is. Vízum lottó- csalók Megváltoztak az idén az ame­rikai vízumlottó-program felté­telei. Az idei programra szemé­lyenként csak egy pályázatot le­het beadni — közölte az MTl-vel szerdán az Amerikai Nagykövet­ség sajtóosztálya. Egyúttal fel­hívják az állampolgárok figyel­mét, hogy aki több pályázatot ad be, automatikusan kizatja magát a programból. Ezt azért tartják szükségesnek közölni, mivel megjelentek olyan hirdetések, amelyekben cégek, illetve ma­gánszemélyek ajánlják, hogy anyagi szolgáltatás fejében több pályázatot is beadnak magyar ál­lampolgárok nevében. A vízum- lotto-programot az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériuma szervezi a világ 34 országában, a helyi konzulátusok közreműkö­désével. A program keretében három éven keresztül évente 40 ezer ember kap bevándorlási en­gedélyt az USA-ba. Az új beván­dorlókat lottórendszerben sor­solják ki a jelentkezők közül. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének tájékoztatása szerint tavaly összesen 19 millió­an jelentkeztek a programra. Az első 50 ezer jelentkező közül sor­solták ki a 40 ezer nyertest. Az elmúlt évben 240 magyar állam­polgár jutott ki ily módon az USA-ba. A legszerencsésebbek egyébként az írek voltak, össze­sen 20 ezren nyertek amerikai tartózkodási engedélyt. Az Autóklub petíciója Szabad György vette át Szabad Györgynek, a Parla­ment elnökériek adták át csütör­tökön a Magyar Autóklub veze­tői azt az 50 ezer aláírást tartal­mazó petíciót, amelyben a klub­tagok az autósokat érintő magas terhek ellen tiltakoznak. Az íve­ket, amelyeket már több hete gyűjtöttek, az autóklub sárga an­gyalainak kíséretében vitték az Országház elé. Tóth István, az autóklub ügyvezető elnöke az MTI tudósítójának elmondta: az aláírásokat Szabad György át­vette, és ígéretet tett arra, hogy a nyári szünet ellenére soron kívül' továbbítja a házbizottságnak és a kormányzatnak. A Parlament el­nöke biztosította a klub vezetőit: miként a társadalom bármely ré­széről érkező jelzéseket, így az autóklubosok petícióját is ko­molyan veszik. (MTI) Megkezdődött a vállalat felszámolása Befűtöttek a tarjáni hőszolgáltatónak Összecsaptak a hullámok a Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat felett. Az 1988. október elsején alakított cég az idén áp­rilis 6-án öncsődöt jelentett, s miután a június 12-én megtartott tárgyaláson a legnagyobb hitelező, a tarjáni fütőerőművet bir­tokló Mátra Erőmű Rt. nem volt hajlandó kompromisszumra, automatikusan megkezdődött a vállalat felszámolása. Mi okozta a hőszolgáltató mélyrepülését? Az érdekeltek egymásra mutogatva, a saját szájuk íze szerint magyarázzák a bizonyítványukat. Detre Jenő. Salgótarján alpolgármestere úgy fogalmazott: a vállalat már megalakulásakor magában hor­dozta a csőd csíráit. — A salgótarjáni erőművet 1912-ben, villamos energia termelésére építették. Az ötve­nes években volt „csúcson”, ké­sőbb meg akarták szüntetni. Ennek elkerülése érdekében vonták be a városi hőszolgálta­tásba, de nem forróvíz-, hanem négy kilométeres gőzvezetéket építettek ki. Az erőmű kapacitá­sának kihasználtsága csak 53 százalékos, ezzel szemben ma­gas az eszköz- és karbantartási hányada. A dolgozók létszáma 160, arányát tekintve kéthar­maddal több a hőszolgáltatóé­nál. Mindezek együttesen okoz­zák az erőmű évi mintegy százmillió forintos ráfizetését. Az alpolgármester még hoz­záfűzte: a helytelen várospoliti­kából adódó túlméretezett fej­lesztés is hozzájárult a vállalat mostani helyzetéhez. Mind­emellett az állami támogatás drasztikus megszüntetése és az ezt követő kétszázötven száza­lékos díjemelés tette fel az i-re a pontot. Megyénkben sok a nyugdíjas, alacsonyak a kerese­tek, s a lakosság 40 százaléka csak részben, vagy egyáltalán nem fizeti a hőszolgáltatói díjat. Végezetül elismerte: az önkor­mányzat is felelősnek érzi ma­gát a vállalat csődhelyzetéért. A vállalatnak a csőd bejelen­tésekor 26 millió forinttal tar­toztak a lakók és a közületek. Csőke Béla, a hőszolgáltató igazgatója ezt így kommentálja:- A sajtó „áldásos” (az embe rek felháborodásának hangol adó - a szerk.) tevékenységének (Folytatás a 3. oldalon) Szigorú vizsgálat Az APEH a kávéfronton Folyamatosan végzi az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal a ká­véimporthoz kapcsoló­dó vizsgálatait, amelye­ket a vámhivatal és az adóhatóság együttmű­ködése tesz lehetővé. Az eddigi ellenőrzések alapján 65,3 millió fo­rint adóhiányt állapítot­tak meg — tájékoztatta szerdán az APEH illeté­kese az MTI-t. A vizsgálat jelenleg azokra a magánszemé­lyekre terjed ki, akik az elmúlt év második felé­ben a hegyeshalmi hatá­rátkelőnél hoztak be na­gyobb mennyiségű ká­vét. A vámszervek min­tegy 540 ilyen magán- személyt regisztráltak, akik összesen csaknem 2 millió kilogramm kávét hoztak be az or­szágba. Az importőrök 43 százaléka volt vállal­kozó. Közülük eddig 257 személynél kezdett ellenőrzést az APEH. A 136 már lezárult vizsgá­lat eredményeként álla­pították meg a 65,3 mil­lió forintos adóhiányt. Ennek majdnem a fele fogyasztási adó, 37 szá­zaléka áfa és 16,5 száza­léka személyi jövede­lemadó be nem vallásá­ból, illetve be nem fize­téséből származott. A nem vállalkozó magán- személyeknél tartott 21 lezárult ellenőrzés 4,2 millió forint adóhiányt tárt fel. A teljes adóhi­ány létrehozásában egyébként élen jártak a budapestiek, akik 55 millióval részesedtek az összegből. Július 1-jétől Változó KRESZ-szabályok Megváltozik a közúti járművek néhány műszaki előírása július 1 -jétől—hangzott el csütörtöki sajtó- tájékoztatón a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban. A műszaki vizsgán ezentúl csak azok a személygépkocsik felelnek meg, amelyek­ben hátsó biztonsági öv is van. Ennek hiányában a forgalmi engedélyt csak két hónapra hosszabbítják meg. A motorkerékpárokat predig két visszapillan­tó tükörrel kell felszerelni. Július 31-étől a pótkocsit vontató személygépkocsik irányjelzést visszajelző lámpáját alkalmassá kell tenni a pótkocsi irányjel­zőjének visszajelzésére is. A közlekedési tárca még az idén szeretne a sza­bályozásba több módosítást bevezetni. Ez jelenleg még csak tervezet, amivel kapcsolatban az utazók, kötekedők véleményét várják — mondta Várhelyi András, a KHVM szóvivője csütörtökön. A,közle­kedés biztonságát növelné a lakott területed belüli óránkénti 50 kilométeres sebességkorlátozás. Ez a műszaki kísérletek szerint 24 százalékkal rövidebb féktávot és 30 százalékkal kisebb ütközési energiát jelentene a 60 kilométeres sebességű autókhoz ké­prest. A biztonságot növelné továbbá, ha kötelezővé tennék lakott területen kívül a tompított fényszó­rók, valamint a hátsó ülések biztonsági övének használatát.

Next

/
Thumbnails
Contents