Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

Orosz-japán területi vita Szabadkán vették őrizetbe Fehér Jenő — horvát diverzáns? Nyugati foglyok a Szovjetunióban? A második világháború végén 2500 nyugat-európai állampol­gárt tartottak fogva a tambovi te­rületen lévő hadifogolytáborok­ban. Ez derül ki azokból a mind­eddig abszolút titkosként kezelt dokumentumokból, amelyeket most a tambovi belügyi hatósá­gok bemutattak az újságíróknak. A szupertitkos dokumentu­mok nyilvánosságra hozataláról az ITAR-TASZSZ orosz hírügy­nökség vasárnap számolt be. E dokumentumok és a helyi lako­sok vallomásai azt tanúsítják, hogy 1945. május 1-jén a közép­oroszországi hadifogolytáborok­ban a hitlerista német hadsereg katonái mellett amerikai, angol, francia, luxemburgi és más or­szágbeli állampolgár is tartózko­dott. A helyi belügyi illetékesek el­mondása szerint feltételezhető, hogy a szovjet hadsereg által fel­szabadított hitlerista táborokból átkerült személyekről van szó. A szakemberek dolga annak kide­rítése, hányán vannak itt elte­metve. Borisz Jelcin orosz elnök a na­pokban az Egyesült Államokban járva kijelentette: Oroszország minden, a volt Szovjetunióban fogva tartott amerikai állampol­gárt visszaszolgáltat családjának. * Észt korona Észtországban bevezették a balti állam saját pénzét, az észt koronát (eesti kroon). A volt Szovjetunió tagköztársaságai közül elsőként Észtországban szűnt meg a szovjet rubel (illetve az azt helyettesítő kupon), mint fizetőeszköz, és váltotta fel azt immár a saját nemzeti valuta. Gyilkossági vád két magyar ellen A belga hírügynökség vasár­napi jelentése szerint a charleroi ügyészség gyilkosság gyanúja miatt a hét végén vádat emelta33 éves Kosa Mária és a vele egyidős Bukros István ellen. Kosa Mária a vád szerint szeretőjével, a vele egyidős Bukros Istvánnal és az általuk felbérelt 23 éves Rudy Barbiaux katonaszökevénnyel péntekre virradóra meggyilkol­ták az asszony férjét, Dániel Lé­niáit, akinél Bukros is lakott. Az áldozatot Bukros egy csatornába dobta, egy csendőrjárőr azonban hamar felfedezte a bűntényt. Bukrost és a trió másik két tagját letartóztatták. Mindhárman be­ismerő vallomást tettek. Az Afrikai Egységszervezet célja, miként erre neve is utal, az afrikai népek egységének és szo­lidaritásának elősegítése, a tag­államok területi egységének vé­delme, a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés fej­lesztése. Az AESZ soha nem képviselt jelentős gazdasági vagy katonai erőt, tevékenysége poli­tikai térre korlátozódik. A szervezetet megalakulása óta két, egymással ellentétes ten­dencia gyengíti: az egységes fel­lépés igénye nemzetközi téren, és az eltérő érdekekből és adottsá­gokból eredő széthúzás. A tagál­lamok száma a gyarmati rend­szer fokozatos felbomlásával harmincról ötvenre emelkedett, de az AESZ nem lett ennyivel erősebb. Sőt, a kilencvenes évek­re léte is veszélybe kerülhet, mert eltűntek azok az ügyek, ame­lyeknek megítélésében teljes volt az egyetértés: Dél-Afrikában Hétfői tokiói sajtóértekezletén a sztálini agressziós politika jel­képének és örökségének nevezte Mijadzava Kiicsi japán minisz­terelnök az Oroszországgal meg­lévő területi vitát. Hangsúlyozta: e problémának a jog és a törvé­nyesség alapján történő rendezé­se próbakő Oroszország számá­ra, hogy hajlandó-e következete­sen haladni az új úton. Az Európai Közösségek kül­ügyminisztereinek szombati lu­xemburgi találkozója nyomán az állam- és kormányfőkre tartozik majd, hogy Lisszabonban a megadják a zöld jelet az EK jö­vendő „kiszélesítéséről” — új ta­gok felvételéről—szóló tárgyalá­sokhoz, amelyekre már jövőre sor kerülhet. Az első hullámban az EFTA-országokkal bővülhet a közösség, Ciprus, Málta, Tö­rökország, illetve Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország csatlakozása csak később kerül­het sorra, „egy második vagon­ban” — ahogy a belga hírügy­nökség fogalmaz, a közösség bi­zottságának álláspontját ismer­tetve. A Luxemburgból Brüsszelbe érkező beszámolók szerint a ti- zenkettek egyfelől a közösség bi­zottságának alelnöke, Frans Andriessen szóbeli beszámolója, másfelől egy közös Benelux-ja- vaslat alapján tárgyaltak erről a kérdésről, amely központi helyet foglal el a Lisszabonban pénte­ken és szombaton sorra kerülő csúcstalálkozón. felszámolják az apartheidet, Na­míbia független állam lett — a földrész egyéb gondjainak meg­ítélésében pedig már végletesen megoszlanak a vélemények. Afrika gazdasági helyzetét minden tagállam egyformán kri­tikusnak tartja, és az okok meg­ítélésében sincs különösebb vita, de a teendőkben, az alkalmazan­dó módszerekben már igen. Az AESZ leggyakrabban területi, határvitákban kénytelen tagálla­mai között közvetíteni (e célt még különbizottság is szolgálja), hiszen a határokat annak idején térkép mellett, az etnikai és föld­rajzi realitásokat figyelmen kívül hagyva húzták meg. Az AESZ- nek mégis ezek sérthetetlensége mellett kell kiállnia, mert egyet­len határ megbolygatása is kiszá­míthatatlan, láncreakciószerűen terjedő következményekkel jár­hat. Az egységszervezet „egységé­Mijadzava Kiicsi „teljesen ter­mészetellenesnek” nevezte, hogy Japán és Oroszország kö­zött még mindig nincs békeszer­ződés. Most, amikor Borisz Jel­cin vezetésével Oroszország új irányt követ, kedvezőek a körül­mények a békeszerződés megkö­tésére, és a lehetőséget nem sza­bad elszalasztani. Frans Andriessen elmondta: a közösség bizottsága szerint a je­lentkező EFTA-országok — Ausztria, Svédország, Finnor­szág, Svájc, illetve a szándékát már jelző Norvégia, amely azon­ban csak késő ősszel nyújtja be hivatalosan kérelmét — csatla­kozása nem ütközik különösebb akadályba. Mint ismeretes, az EFTA-országok egy főre jutó nemzeti jövedelme általában magasabb a közösségi átlagnál, így a közös költségvetésbe töb­bet fizetnek be, mint amennyit onnan kapni fognak. Az egyedü­li speciális problémát Andries­sen szerint több EFTA-ország semlegessége jelenti. A miniszterek áttekintették azokat a feltételeket, amelyek­nek teljesülnie kell ahhoz, hogy megkezdődjenek a tárgyalások. Az első az, hogy a csatlakozni kí­vánó országoknak el kell fogad- niok a „közösségi vívmányokat” — vagyis az összes eddigi szerző­déseket és közösségi törvénye­ket, szabályozásokat, beleértve a maastrichti uniószerződést is. Ebből következik, hogy előbb be nek” törékenységét mutatja, hogy alig három évtized eltelté­vel az AESZ-t létrehozó állam­férfiak közül már csak ketten vannak hivatalban, Marokkó pe­dig 1984-ben azért lépett ki a szervezetből, mert az felvette tagjai sorába a Marokkó által törvénytelennek tartott Szaharai Arab Demokratikus Köztársasá­got (Nyugat-Szaharát). Az AESZ legfelsőbb szerve az évente államfői szinten összeülő közgyűlés, amely a tagállamok politikáját hangolja össze. A döntéseket érdemi ügyekben két­harmados, ügyrendi kérdések­ben egyszerű többséggel hozzák. Az elnököt a tagok közül egy évre választják. A tegnap kezdődött 28. csúcs- találkozót a szenegáli Dakarban tartják, az eredeti helyszín a to- gói főváros lett volna, a helyszínt az ottani zavargások és állam­csíny miatt kellett megváltoztat­A szerb biztonsági szervek Szabadkán őrizetbe vették Fehér Jenő3 7 éves szabadkai illetőségű személyt, aki a Szabadkán köz­zétett közlemény szerint a horvát szervek megbízásából diverzáns- akciókat akart végrehajtani a vajdasági városban. A Politika című belgrádi lap vasárnap rész­letesen beszámolt az ügyről, s ter­jedelmes filmriportot sugárzott az esetről a belgrádi televízió is. Fehér Jenő őrizetbe vételével kapcsolatban a belgrádi televízió megismételte azt a korábbi vá­dat, hogy Békéscsabán kiképző­tábor működik. A televízió be­Ausztria-lottó A Lottó Unió Kit. közlése sze­rint a 25. játékhéten a leadott lot­tószelvények száma 2.030.007 da­rab volt. A nyerőszámok: 21, 26, 28, 38, 39, 44, a pótszám 10. A Jóker- szám: 748.203 A nyereményjegyzék a követke­ző: Az egy darab 6 találatos szel­vényre egyenként 10.859.992 schillinget, a 8 darab 5 plusz 1 talá­latos szelvényekre egyenként 452.499 schillinget, az 5 találatos szelvényekre egyenként 15.295 schillinget, a 4 találatos szelvé­nyekre egyenként 416 schillinget, a 3 találatos szelvényekre egyenként 30 schillinget fizetnek. A telitalálatos Joker-szelvényre egyenként 3.291.375 schillinget fi­zetnek. kell fejeződnie a maastrichti szerződés ratifikálásának — bár Anglia álláspontja szerint a tár­gyalások már előbb megkezdőd­hetnek. A miniszterek ugyan­csak szükségesnek tartják, hogy előbb a közösség zárja le a saját költségvetésének növeléséről, az úgynevezett 2. Delors-csomag- ról folytatott tárgyalásokat. A miniszterek érintették a kö­zösség nagyobb arányú bővítésé­nél szükségessé váló intézményi változásokat is, a „második va­gon ’’csatlakozása esetén ugyanis a működőképesség megőrzésé­hez a bizottság véleménye szerint szervezeti változásokra van szük­ség. 25 vagy több tagállammal a közösség nem működhetne ugyanúgy, mint most. Franciaor­szág és Németország hírek sze­rint a hatékonyság érdekében „áramvonalasítani” kívánná a közösség irányító mechanizmu­sát, míg több kisebb tagállam erőteljesen ragaszkodik a hatha- vonta rotáló elnökség intézmé­nyéhez, az Európai Parlament­ben pedig a kis államoknak aránylag nagyobb számú képvi­seletet kívánna biztosítani. ni. Az előző, az/, csucsertekez- let a nigériai Abujában tanácsko­zott 1991. június 3-6. között. A miniszteri tanács évente kétszer találkozik, de szükség esetén bármikor rendkívüli ülést hívhatnak össze. Az AESZ ál­landó központi szerve a titkár­ság, amely nyolc szekcióban dol­gozik; a főtitkár négy évig marad hivatalában. Afrika zivataros vi­szonyai miatt már szinte a meg­alakulástól, 1964 óta működik a 21 tagú békéltető bizottság, amelybe minden ország csak egy tagot delegálhat; célja a tagálla­mok közötti viták békés rende­zése. Az AESZ költségvetéséhez a tagállamok ENSZ-kvótájuk ará­nyában járulnak hozzá, de ezt döcögősen teszik: 1990-ben az éves költségvetés 28 millió dollár lett volna, míg a hátralék 80 mil­lió dollárra rúgott. A szervezet székhelye Addisz Abeba, lobogója zöld alapon sárga színben a kontinens vetüle- te, himnusza pedig így kezdődik: „Imádkozzunk az egek Urához, Atyám, áldd meg Afrikát!” számolója szerint a 37 éves férfi a múlt év végén szökött át Ma­gyarországra, hogy elkerülje a behívást, Békéscsabán tartózko­dott a menekülttáborban, majd onnan Viroviticába ment, s itt a Rapid lőszergyárban dolgozott. Beszervezték a nemzeti gárdába, a fronton megsebesült. A horvát szervek csak azzal a feltétellel engedték haza Szabadkára — hangzik Fehér Jenő vallomása —, ha ott pokolgépes akciókat hajt végre a szerbek által lakott negyedekben, főként újvidéki és belgrádi rendszámú gépkocsikat kellett volna felrobbantania. A csehszlovák föderáció egye­lőre tovább működik, de a közös állam sorsa nem dőlt el véglege­sen. Csehország és Szlovákia ve­zető politikai ereje arra törek­szik, hogy a két köztársaság tör­vényhozása szeptember végéig állapodjon meg az államkapcso­lat kérdésének eldöntési módjá­ban. Addig is felállítanak egy szövetségi kormányt, a korábbi­nál lényegesen szűkebb hatás­körrel. A személyi összetétel ügyében egyelőre nem döntöt­tek. Ebben összegezhető Vladi­mir Meciarnak, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnökének és Václav Klausnak, a Polgári Demokrata Párt (ODS) vezetőjének Po­zsonyban aláírt megállapodása. A felek kénytelenek voltak megállapítani, hogy a jövő alap­kérdésében továbbra is eltér az álláspontjuk. A HZDS által in­dítványozott konföderációt az ODS nem tekinti közös állam­nak, ezért — ha már nem lehet megőrizni a föderációt — inkább a teljes kettéválás mellett teszi le a voksot. A Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács feladata, hogy megállapodjon: népszavazással, vagy más módon döntsék-e el a vitát. A szövetségi kormánynak az a feladata, hogy az átmeneti idő­szakban biztosítsa a jogrendet és a jogbiztonságot, az ország vé­delmét, Csehszlovákia külpoliti­kai képviseletét, az átalakítási folyamat előmozdítására hiva­tott gazdaságpolitikát. A szövet­ségi kormány összetétele attól is függ, kik kapnak helyet a két köztársaság kormányában. Václav Havel csehszlovák el­nök szerint azután, hogy pénte­ken éjjel a csehországi választá­sokon győztes Polgári Demokra­ta Párt (ODS) és a szlovákiai vá­lasztásokon diadalmaskodott Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) megállapo­Fehér Jenő a televízióban rész­letesen ismertette, miként hajtotta volna végre tervét, s bemutatta a robbanószereket is. Az üggyel kapcsolatban megszólaltatták a szabadkai rendőrségi illetékest, aki szerint hasonló diverzánsok további érkezésével kell számolni. A szabadkai biztonsági szer­vek már korábban is sok hasonló történetet tettek közzé állítólag Magyarországról kiinduló akci­ókkal kapcsolatban. Az újabb ügy — mutatnak rá Belgrádban — alkalmas lehet arra, hogy to­vább késleltessék a menekültek hazatérését a Vajdaságba. dott egymással a Csehszlovák Sző vetségi kormány programnyi­latkozatában, az országot nem fenyegeti az alkotmányos válság, a kormányozhatatlanság veszé­lye. Havel — vasárnap délutáni rádiónyilatkozatában — nagyra értékelte, hogy a két fél meg­egyezett az 1989 novemberében megkezdett folyamat — a külpo­litika és a gazdaságátalakítás — továbbvitelében. Az elnök ugyanakkor úgy lát­ja: bár az ODS és a HZDS szerint a Cseh és a Szlovák Köztársaság nemzeti parlamentjének szep­tember 30-ig kellene megálla­podnia arról, miképpen oldják meg az állami berendezkedés, a két köztársaság kapcsolatának kérdéseit, mégis fennáll a ve­szély, hogy alkotmányellenes lé­péssel szűnik majd meg a föderá­ció. Jelenleg az egyetlen alkot­mányos mód az lenne, ha a két köztársaság népszavazás útján lépne ki a föderációból — mond­ta Havel. Václav Klaus, az ODS elnöke vasárnap sajtóértekezletet tar­tott Prágában, és ezen közölte: az ODS és a HZDS „többé-ke- vésbé megállapodott” abban, hogy a szövetségi miniszterelnö­köt a Cseh Köztársaság adja majd. A megállapodás egyelőre szóbeli, és az a terv, hogy a tízta­gú kormányban szavazategyen­lőség esetén a miniszterelnök szava dönt. A külügyminiszter a másik köztársaság polgára lesz, mint a kormányfő. Klaus arról is beszélt, hogy ab­ban az esetben, ha a HZDS nem áll el Szlovákia önálló nemzetkö­zi jogalanyiságának a követelé­sétől, akkor ez nem eredményez­het mást, mint a közös állam két államra történő szétválását. Kla­us megerősítette: a megállapo­dás nem számolja fel a központi csehszlovák bankot, nem sérti az egységes pénzpolitikát. Afrikai Egységszervezet A huszonnyolcadik csúcs Az Afrikai Egységszervezet (OAU — Organization of African Unity) létrehozását kimon­dó Afrikai Chartát 1963. május 25-én írta alá Addisz Abebában 30 állam (három kivétel­lel a kontinens valamennyi akkor független országa) vezetője. Marokkó és Togó hamaro­san csatlakozott az AESZ-hez, Dél-Afrika — érthető okokból — nem vett és vesz részt a szervezet munkájában. Az alakuló tanácskozást öt évig tartó egyeztető tárgyalások előzték meg, annyira nagy nézeteltéréseket kellett áthidalniuk az alapítóknak. (MTI) Német kisebbség Németország nagyszebeni konzuli hivatalát és bukaresti nagy- követségének temesvári irodáját főkonzulátusi szintre emelik, Romá­nia pedig főkonzulátust nyit Münchenben. Erről cserélt jegyzéket hétfőn Bonnban a német és a román fél. A német külügyminisztéri­um mindehhez hozzáfűzte, hogy a képviseletek átminősítése a romá­niai németek hagyományos városi településközpontjaiban elősegíti majd a német kisebbséggel való fokozottabb törődést. A jelek arra mutat­nak, hogy a maffia által négy héttel ez­előtt meggyilkolt Giovanni Falcone szicíliai bíró titkos naplót vezetett, amelynek azonban nyoma veszett. Falcone barátja és kollégája, Giuseppe Ayala szombaton kö­zölte, hogy a meg­gyilkolt bíró bizalmas jellegű feljegyzéseit Falcone bíró titkos naplója egy komputerleme­zen rögzítette, az azonban eddig még sem Falcone lakásá­ban, sem hivatalában nem került elő. Ayala felszólította az olasz biztonsági szerveket, hogy kerítsék elő, és hozzák nyilvános­ságra a naplót. „Ha a napló nem kerül nyilvánosságra, ez olyan szóbeszédre ad alkalmat, amelyet Giovanni nem helye­selt volna” — jelen­tette ki Ayala, a Re­publikánus Párt par­lamenti képviselője. Remélik, hogy a nap­ló utalásokat tartal­maz Falcone bíró gyilkosaira is. Mint ismeretes, Faiconéval, feleségé­vel és három testő­rükkel távirányítású bomba végzett a pa­lermói autópályán. (MTI) Magyarország a „második vagonban”? Kérdőjelek Euro-mundérban? Enyhén szólva nem könnyű az a diplomáciai „házi feladat”, amelynek megoldásához a hét végén kezdhettek hozzá kontinensünk megannyi fővárosában. A nyugat-európai katonai szervezet (Nyu­gat-európai Unió, WEU) tagállamai és a meghívott kelet-európai or­szágok kül- és hadügyminiszterei a napokban olyan politikai csoma­got állítottak össze, amelynek célja, vagyis földrészünk biztonságá­nak fokozása világos, ám a megvalósítás körülményei és feltételei egyelőre meglehetősen körvonalazatlanok. Békerendőri szerep? Sokan így fogalmazták meg azt a szándé­kot, amellyel egy leendő, kontinentális védelmi közösséget felruház­nának. Ez persze így kissé elnagyolt meghatározás, mint ahogy a csa­patok „euro-mundérba” öltöztetése is jobbára csak a hírmagyarázók számára jelent szemléletes megjelölést. Ám az bizonyos: nagy lépést tett meg a feladatait, tevékenységi kereteit kereső WEU, amikor a mi­niszteri csúcs résztvevői (most először) kimondták, hogy szükség ese­tén a békefenntartás mellett a béketeremtés teendőit is vállalnák. Per­sze nem akárhol és akármikor — a miniszteri tanács egyhangú dönté­sére, s az ENSZ vagy az EBEÉ hivatalos felkérésére történhetne csak bármilyen akció. A NATO vetélytársa? E megállapítás jelenleg túlzásnak tűnik, bár tény, hogy az Atlanti Szövetség — szabályai szerint — nem vállal­kozhat fegyveres missziókra határain kívül. A WEU tehát — e tekin­tetben — egy lépéssel továbbment, mint ahogy újdonság több kelet­európai állam, köztük Magyarország bevonása is a szervezet ily magas szintű tanácskozásába. Meglehet persze, hogy hazánknak a NATO- hoz fűződő viszony erősítése lenne a fontosabb — csakhogy a diplo­máciában nem csupán a szándékokat, hanem a lehetőségeket, a „fo­gadókészséget” is figyelembe kell venni... Szegő Gábor Ferenczy-Europress Csehszlovák belpolitikai helyzet A föderáció egyelőre tovább működik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents