Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-19 / 144. szám

Amato alakíthat kormányt Az olasz köztársasági elnök Giüliano Amato szocialista poli­tikust bízta meg csütörtökön az új, a világháború utáni 51. olasz kormány megalakításával. Bosnyák szorongás Csütörtök éjjel Szarajevó la­kosai a háború kitörése óta az egyik legsúlyosabb éjszakát élték át. Több száz gránát és ágyúlöve­dék hullott a bosnyák főváros la­kónegyedeire, több épület vált a lángok martalékává. Két sze­mély életét vesztette, a sebesül­tek számát még nem állapították meg. A szerb erők nehéztüzérsé­get vetettek be, Dobónját és Új- Szarajevót lövik. A város védői­nek sikerült négy páncélkocsit harcképtelenné tenniük. Helikopter-baleset Tizenkét ember életét vesztet­te Ész^k-Oszétiában szerdán egy helikopter lezuhanása következ­tében. A katonai helikopter gyógyszert szállított volna az ost­romlott dél-oszétiai Chinvaliba, amikor eddig ismeretlen okból lezuhant egy hágó körzetében. Erősíteni a hídszerepet A határon túl élő magyarság helyzetéről tartott előadást szer­dán este a washingtoni magyar nagykövetségen Entz Géza ál­lamtitkár, a határon túli magya­rok hivatalának vezetője. Az amerikai főváros körzetében élő magyarság szép számban megje­lent képviselőit Entz Géza tájé­koztatta a június elsejével kiala­kított hivatal tevékenységéről, valamint a Kárpát-medencében élő kisebbségi magyarság hely­zetéről. Karabah megfigyelőket kér ENSZ-megfigyelők azonnali kiküldését tartja szükségesnek Karabah határaira Levon Ter- Petroszjan örmény elnök. Az ál­lamfő ehhez kérte Francois Mit­terrand elnök támogatását szer­dán este Párizsban tartott meg­beszélésükön. Zuluk mészárlása 15 embert, többségükben gyerekeket és asszonyokat mé­szárolt le mintegy 200, késekkel és lőfegyverekkel felszerelkezett férfi a dél-afrikai Johannesburg közelében, egy feketék lakta te­lepen. A rendőrség csütörtöki közleménye szerint a támadás szerda éjszaka történt a Boipa- tong nevű településen, és feltéte­lezhető, hogy a zulu törzs érde­keit képviselő Inkatha Szabad­ság Párt hívei hajtották végre. Azeri előretörés Karabahból származó tegnapi értesülések szerint a lendületben lévő azeri csapatok alig öt kilo­méterre közelítették meg Mar- dakert járás azonos nevű köz­pontját. Saumján járás elveszíté­se után ez lenne a második nagy harci sikere az azerieknek, akik a déli frontokon is előrenyomultak az elmúlt huszonnégy órában, s mind közelebb jutottak a straté­giai lacsini folyosó elvágásához. Washingtoni charta George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök kedden hét megállapodást írta alá Washing­tonban. A „Washingtoni charta” az amerikai-orosz partneri viszony­ról és barátságról, a hadászati tá­madófegyverzet további csök­kentéséről kötött keretszerző­dés, memorandum a globális vé­delmi rendszer kiépítésében folytatandó amerikai-orosz együttműködésről, együttműkö­dési megállapodás a világűr bé­kés kutatásáról és hasznosításá­ról, amerikai-orosz megállapo­dás a veszélytelen és biztonságos atomfegyver-szállításokról, -tá­rolásról és -megsemmisítésről, továbbá e fegyverek elterjedésé­nek megakadályozásáról, a tőke- befektetések ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, a kettős adóztatás elkerüléséről kötött megállapodás. Tíz év alatt — harmadára A két elnök aláírta .azt a megállapodást, amely for­mába önti a hadászati nuk­leáris fegyverek példa nél­küli csökkentéséről kedden létrejött megállapodást. Ennek értelmében közel tíz éven belül mintegy egyhar- madára csökkentik a két ország hadászati nukleáris arzenálját. Bush és Jelcin emellett átfogó barátsági szerződést írt alá, valamint kézjegyével látta el az űrbé­li együttműködésről és a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményeket is. A „Washingtoni chartában” Oroszország és az Egyesült Álla­mok sajnálattal állapította meg, hogy a hidegháború korszaká­nak lezárása nem hozta magával a kontinens stabilitását és a konf­liktusok lezárását, s ehelyett a nemzetiségi feszültségek, a terü­leti viták és a nemzetközi vetél­kedés újabb megrázkódtatással fenyegetnek. Ezért meg kell szi­lárdítani a konfliktusok megelő­zésének, rendezésének mecha­nizmusait. A hét szerződés aláírásával szerdán véget ért első amerikai­orosz csúcstalálkozón Bush amerikai és Jelcin orosz államfő egyaránt hangsúlyozta, hogy a kétnapos tárgyalássorozat a két ország közötti békés partneri kapcsolat új korszakát nyitotta meg. A közös sajtóértekezleten Bush elnök hangsúlyozta: az első amerikai-orosz csúcstalálkozó eredményeként valóban új kap­csolatokat alakítottunk ki. Aszimmetrikus győzelem Áttörés a hosszú évek óta folyó fegyverzetcsök­kentési tárgyalásokon. Új szakasz az orosz-ameri­kai kapcsolatokban. Olyan megegyezés, amely el­háríthatja a nukleáris fenyegetést az utánunk jövő nemzedékek feje felől is. Az értékelések, a sajtóbe­számolók fogalmazása különböző, de alaphangjuk azonos: szinte egybehangzóan sikernek értékelik Borisz Jelcin elnök washingtoni látogatását, a Bush elnökkel aláírt tucatnyi szerződést. Ez a csúcs már nem az a csúcs? - kérdezték a szak­értők a Jelcin-vizit előtt, arra utalva, hogy Moszkva és Washington viszonya ma már nem ugyanaz, mint ami a hagyományos, drámai szereposztású csúcsta­lálkozók idején volt, a hidegháború éveiben. Két szuperhatalom helyett ma már csakugyan legfel­jebb másfélről beszélnek, ám azt sem tagadhatja senki, hogy a szovjetből mára (zömmel) orosszá vált atomarzenál Moszkvát változatlanul kiemelt fontosságú partnerré avatja a Fehér Ház szemében. Ezért különösen örvendetes, hogy Bush és Jelcin minden korábbi vita ellenére egyetértésre tudott jutni a nagy hatótávolságú atomrobbanófejek csök­kentése ügyében. A két haderő aszimmetrikus fel­építése, vagyis az, hogy az oroszok szárazföldi esz­közei, az amerikaiaknak pedig a légi és tengeri indí­tású nukleáris fegyverei a döntőbbek, sokáig áthág­hatatlan akadálynak tűnt. Most a két fél túl tudott lépni az ellentéteken, ami csakugyan ígéretes válto­zásra utal, győzelemmel felérő kompromisszumot jelent, s biztatóbb jövőt a világnak. Ellenfelek helyett partnerek? Maradt persze vi­tapont elég, például a gazdaság, a késlekedő ameri­kai segélyek terén, ám az összkép kétségtelenül kedvező. Közös űrtervek, beruházásvédelem, ag­rárkereskedelem és közös, globális nukleáris védel­mi koncepció — az együttműködési lehetőségek köre igen széles. Ha ezeket folyamatosan kihasz­nálnák, az lenne ám az igazi csúcs... a világpolitiká­ban. (FEB) Letartóztatták a Maxwell- fiűkat A brit rendőrség tegnap reggel letartóztatta a néhai Robert Maxwell két fiát, Kevin és lan Maxwellt. A tavaly november­ben, mindmáig véglegesen nem tisztázott körülmények között elhunyt sajtómágnás fiait a rész­vényesi vagyon hűtlen kezelésé­vel, illetve annak magáncélokra történt felhasználásával gyanú­sítják. A két Maxwell mellett letar­tóztatták Robert Maxwell egy­kori tanácsadóját, Larry Trach­tenberget is. Maxwellt, a tavaly november­ben elhunyt brit sajtócézár, Ro­bert Maxwell két fiát sikkasztás­ban való együttműködéssel és különféle lopásokkal vádolják — mondta tegnap délben a londoni city rendőrségének egyik szóvi­vője. A hatóságok elsősorban ar­ra kíváncsiak, hová tűnt a Max­well cégek nyugdíjalapjából el­sikkasztott 700 millió fontból az a 465 millió, amelynek eddig senki sem tudott a nyomára buk­kanni, és mi volt a Robert Max­well intézte sikkasztásban fiai szerepe. 32 ezer volt és jelenlegi Maxwell-alkalmazott juthat kol­dusbotra, ha nem kerül elő a pénz. Ő le a koronatanú 'nyék ez­(Folytatás az . — Ezej^a i után mit csttiá — Végigjárták a szobákat, mindenkit kikergettek, az elnök­ség szobájában pedig elkezdtek dulakodni. Engem többen is megütöttek, de jutott ütés a kór­házi ágyból bejött Németh Béla főtitkárnak is. — Fegyveres személyt, rendőrt, katonát látott az épületben? — Nem. Akiket kihívtunk, azok is az épület előtt maradtak, de tudomásom szerint az elnök is kért rendőri segítséget. Több rendőrautó is érkezett. — Dr. Torgyán szerint Róna­háti és Szállási nevű emberek, akiket ő katonai rendésznek né­zett, ott voltak? — Igen. Ők a biztonsági szol­gálatot adó kft. emberei, de mint mondtam, amikor kitört a vere­kedés, ők eltávoztak. — Az elnököt bántalmazták? — Hogyan képzeli? Mindenki tudta, hogy képviselő... — Lehoczky alelnök úr sem fojtogatta? — Senki nem nyúlt hozzá egyetlen ujjal sem! — Ma mi a helyzet? — Torgyán mindenkit kitiltott az épületből, aki kapcsolatban volt a főtitkárral és az alelnökkel. Az adminisztratív dolgozók, a titkárnők sem mehetnek be a központba, amelyet a „botos vi­tézek” őriznek. Ott maradtak személyi holmijaik, többüknek még a pénze is a fiókban van. K. T Ferenczy-Europress Olaszország: A horvátok sem vétlenek A Tanjug szerint de Michelis kül­ügyminiszter a parlamentben Horvátország háborús felelőssé­géről is szólt, s kilátásba helyezte, hogy adott esetben Zágráb ellen is nemzetközi rendszabályokat kellene hozni. — Belgrád felelőssége cáfol­hatatlan, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a válságban érdekelt többi tényező felelősségét sem... Nem zárhatók ki a nemzetközi rendszabályok Horvátország el­len sem — mondta a Tanjug sze­rint az olasz politikus. — Rómába jelentések érkez­tek arról, hogy (horvát) csapato­kat vonnak össze a horvát-bos- nyák határon, s készülődnek az ellentámadásra. Mielőbb megfi­gyelőket kell kiküldeni, s ha a je­lentések igaznak bizonyulnak, azonnal ugyanolyan szankciókat kell hozni Horvátország ellen, mint amelyek ma Szerbiát sújtják — mondotta. Olaszország a katonai beavat­kozás minden formáját ellenzi a volt Jugoszlávia területén — mondta az olasz külügyminiszter. Komintem-ügynök volt Az Izvesztyija Armand Hammerről Az elmúlt napokban olyan érte­sülést közölt a moszkvai Izvesz­tyija, hogy az egykori SZKP tit­kos dokumentumai szerint az 1990-ben 92 éves korában el­hunyt amerikai multimilliomos, az Óccidental Petroleum Com­pany elnöke, Armand Hammer a húszas években futárszolgála­tot teljesített a szovjetek által el­lenőrzött Kommunista Interna- cionálé megbízásából. Köztudott, hogy Hammer igen gyakran tett üzleti utakat a Szovjetunióba, és barátság fűzte őt a kommunista vezetőkhöz, Lenintől kezdve egészen Gorba- csovig. Különben fontosnak tar­totta hangoztatni, hogy egysze­rűen csak üzletember, es nem tá­mogat kommunista szervezete­ket. Az Izvesztyija a most előkerült dokumentumok alapján jelen­tette, hogy Hammer nagy pénz­összegeket vitt Moszkvából a Kommunista Internacionálé megbízásából az amerikai kom­munistáknak. A dokumentu­mok tanúsága szerint „Hammer 1921-ben Komintem-ügynök volt...pénz szállításával futár­szolgalatot teljesített...és apja, Julius Hammer fontos szerepet játszott az Egyesült Államok Kommunista Pártjának meg­szervezésében, valamint Lenin és a Szovjetunió támogatásá­ban”. Egy időpont-megjelölés nél­küli okmány — az Izvesztyija szerint 1923 és 1927 közt kelet­kezhetett — azt tanúsítja, hogy miután Armand Hammer érté­kes koncessziót szerzett azbeszt­bányászatra a Szovjetunióban, onnan pénzt vitt haza magával az amerikai kommunisták támoga­tására. Az összeg állítólag 34.000 dollár volt készpénzben. Howard Collins, az Occiden­tal Petroleum szóvivője kijelen­tette, hogy a társaság nem óhajtja kommentálni az Izvesztyija cik­két. A UPI tudósítása szerint Hammer családtagjai nem vol­tak elérhetők. Egy másik moszkvai pártdo­kumentum angol nyelven ad jel­lemzést Julius Hammerről, s a meg nem nevezett szovjet funk­cionárius véleménye az volt, hogy a Hammerekkel fenntartott üzleti kapcsolatokat úgy kell te­kinteni, mint a kommunizmus segítését. Különösen figyelemre méltó — a dokumentum szerint —, hogy a Hammerek azzal a cél­lal szervezték meg a Szovjetuni­óba irányuló amerikai búzaszál­lítmányokat és szovjet áruk kivi­telét az Egyesült Államokba, hogy ezzel is bizonyítsák: a gya­korlatban lehet üzletet kötni Oroszországgal. Az azbesztkon­cessziót is annak bizonyítására használták fel, hogy lehetséges a külföldi beruházás az orosz gaz­daságba. (A UPI alapján) ENSZ-békefenntartók Szarajevóban Megérkezett Szarajevóba az a 60 fős ENSZ-békefenntartó cso­port, amelytől azt váiják, hogy előmozdítja a városi repülőtér megnyitását. Az ENSZ-katonák a hét ele­jén indultak el Belgrádból, ám az utóbbi két napban a kiújult sza­rajevói harcok miatt a város ha­tárán várakoztak. A kocsisor a világszervezet felségjelét viselő négy harckocsi kíséretében érkezett Szarajevó­ba. New Yorkban egy ENSZ- szóvivő közölte, hogy a világ- szervezet az újabb tűzszünet lét­rejöttéig kénytelen elhalasztani a szerb erők kezén lévő szarajevói repülőtér megnyitását. A légiki­kötőn keresztül érkeznének a humanitárius segélyszállítmá­nyok az ostromlott városba. Lebukott a főfinánc Vietnami lapjelentések szerint letartóztatták Ho Si Minh-város vámhivatalának vezetőjét, és vádat emeltek ellene, mert nagyszabású arany- és valutacsempészési botrányba keveredett. Vietnam történel­mének legnagyobb csempészbotrányával összefüggésben korábban több rendőrt és vámtisztviselőt is őrizetbe vettek. A bűnügy szálai 1991 januárjáig nyúlnak vissza: a vietnami nagyváros repülőterén ak­kor több mint 1,5 millió dollár készpénzt találtak egy repülőgépen. M ásfél héttel ezelőtt, egy esős kora hajnalon Vác­lav Klaus azzal a kijelentéssel lé­pett ki a Vladimír Meciarral foly­tatott tárgyalás után a brünni Tu- gendhat-villából, hogy „a föde­ráció elveszett”. Azóta nyilván elgondolkodott a „sohase mondd, hogy vége” örök érvé­nyű igazságon, ezért most, a Me- ciarral lebonyolított harmadik ütésváltás utáni sajtóértekezle­ten mannát szórt az újságírók kö­zé: találják ki ők, miért döntött a Cseh Köztársaság miniszterel­nöki posztja (vagyis értelemsze­rűen nem a csehszlovák szövet­ségi kormányfői tisztség) mel­lett. — Az ODS és a HZDS (a Pol­gári Demokrata Párt és a De­mokratikus Szlovákiáért Mozga­lom) között nincs megállapodás abban, hogy az új szövetségi kor­mányt likvidációs kormánynak kell-e minősíteni — mondta Kla­us egyfelől. Másfelől viszont — jellegzetes, tanárosan tagolt hanglejtésével — tollba mondta a riportereknek: — Az ODS veze­tése a most megkonstruált állam működőképességébe vetett hit nagynak nem mondható mérté­ke miatt döntött úgy, hogy en­gem jelöl a cseh miniszterelnöki posztra. Ennél konkrétabb sugallatot már nem is igényelhetnek a kom­mentátorok, olyannyira nem, hogy az is feltételezhető: Klaus már nem is elsősorban Vladimír Meciarral, hanem a közös állam jövőjében még mindig remény­kedő pártokkal áll vitában. Hi­szen bármennyire is győzött ut­cahosszal az ODS és a HZDS a maga köztársaságában a válasz­tásokon, Csehszlovákia sorsát nem a két vezető politikus, ha­nem a sokszínű törvényhozás — sőt, talán inkább a népszavazá­Két dudás, két csárda son megnyilvánuló állampolgári akarat — fogja eldönteni. Meciar mozgalma azt ígérte híveinek, hogy kivívja Szlovákia önálló nemzetközi jogalanyisá­gát. A választások után Klaus meggyőződhetett arról, hogy ez nem kortesfogás volt, hiszen a HZDS átfogó koncepciót kíván érvényesíteni a föderáció meg­szüntetése során. Szlovákiában Meciar lesz a miniszterelnök, minden gond nélkül elfogadtatja majd a pozsonyi parlamenttel a szlovák szuverenitásról szóló nyilatkozatot, majd előterjeszt­heti a szlovák alkotmány terve­zetét. Ha ezt szentesítik, szlovák köztársasági elnököt lehet vá­lasztani. Ezután egy szlovákiai népszavazás alighanem alkot­mányossági fügefalevél lenne csupán. Ott van persze egy „ha” a szlo­vák alkotmány elfogadása előtt. A 150 tagú Szlovák Nemzeti Ta­nácsban Meciar mozgalma 74 mandátummal rendelkezik, az azonnali szlovák államot követe­lő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) pedig 15-tel. Ez összesen 89, vagy­is pontosan eggyel kevesebb, mint amennyi az alkotmány jó­váhagyásához szükséges három- ötödös többség. A mérleg nyelve a Szlovák Kommunista Pártból létrejött Demokratikus Baloldal Pártja (SDL), a maga 29 képvi­selőjével. Az SDL az előző tör­vényhozási ciklus végén mindig a szlovák „nemzeti érzületűekkel” szavazott együtt, amikor a Prá- ga-központú polgári jobboldal javaslatainak az elgán- csolása volt a tét. De nem tette le a garast az önálló Szlovákia mel­lett sem. Peter Weiss, az SDL elnöke a minap újfent arról biztosította Václav Havelt, hogy pártja — Meciaréktól eltérően — nem csupán laza konföderációként, hanem laza, de még egységes nemzetközi jogalanynak számító föderációként képzeli el a csehek és szlovákok egyenjogú államát. Meciar olyan szövetségi kor­mányt akar, amely nem több a két szuverén köztársaság egyez­tető bizottságánál. Weiss tovább­ra is központi államigazgatási szervként képzeli el a szövetségi kormányt, igazjócskán szűkített hatáskörrel. Meciar nyilván ab­ban bízik, hogy Weiss pártjában is akad majd legalább „egy igaz szlovák” képviselő. Havel helyzetmegítélése is ha­sonló, csak ellenkező előjellel: „kétségeit” hangoztatta az SDL- vezető nézeteinek érvényesíthe­tőségével kapcsolatban. Arra pedig jobb nem is gondolni, mit érezne a „thatcherista” Klaus, ha a szlovák kommunisták mente­nék meg a közös államot... Pedig az SDL ma már nem vallja magát kommunista párt­nak: a szociáldemokrácia felé tá­jékozódik. Nem így a Cseh-Mor­va Kommunista Párt, amely Kla­us nagy bánatára ugyanúgy szi­lárd második helyen végzett a csehországi választáson, mint az SDL Szlovákiában. Jirí Svoboda különösen felingerelte az ODS elnökét, amikor megjegyezte: ha Klaus úr nem tudja összeállítani a szövetségi kormányt, akkor vissza kell adnia a megbízását, és akkor valamely másik párt veze­tőjét kell megbíznia az elnöknek. Mivel a bizalmas Klaus-Meci- ar alkudozásból kirekesztettek körében egyre hangosabb volt a zúgolódás, hogy a „két nagy” csupán Csehszlovákia szétveré­sére képes, Csehország és Szlo­vákia „erős embere” döntő elha­tározásra jutott: ha törik, ha sza­kad, lesz amilyen lesz, szövetségi kormányt alkotnak. Szerdán nagyot léptek előre, s ma talán már össze is állítják a szövetségi kormánynévsort. „Ikerfunkciókban” gondolkod­nak, vagyis azt tervezik, hogy ha a miniszterelnököt az egyik köz­társaság adja, akkor a külügymi­nisztert a másik. (Itt valószínűleg a cseheké lesz a kormányfői szék.) A jelek szerint szlovák nemzetiségű gazdasági miniszter mellett ezek alapján cseh pénz­ügyminiszter ül majd a kormány­ban. Ilyen „ikresítésnek” vetik alá a belügyi és a védelmi tárcát is, de személyekről még nem döntöttek. A rendszer egy do­logra tökéletesen alkalmas: egy­más sakkban tartására. eciar szerint a tervezett szövetségi kormány akár másfél évig is hivatalban marad­hat. A millió vitás kérdés egyike az is, mi legyen a csehszlovák szövetségi televízióval. Meciar szerint nincs rá szükség, a csator­nát oda kell adni a köztársasá­goknak. Klaus viszont úgy véli: legalább a népszavazásig meg kell hagyni a központi adót, leg­alább hadd lássák az emberek, mi folyik. De hogy mikor lesz népszavazás, azt ma még senki sem tudja. (MTI) M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents