Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

Bush és Jelcin jelentős egyezsége Megsemmisülő rakétaarzenál Expo: Jugoszlávia kizárva A spanyol kormány az ENSZ által elrendelt embargónak meg­felelően kedden kizárta Jugo­szláviát a sevillai világkiállítás­ról. A döntést támogatásáról biztosította az Expo ’92 21 tagú kiállítói bizottsága is, amely ezt követően rögvest kizárta a jugo­szláv képviselőt a testületből. A tervezett jugoszláv napot töröl­ték a világkiállítás programjából, s a jugoszláv zászlókat is bevon­ták a sevillai expo területéről. A Reuter jelentése szerint most el­ső ízben került sor arra, hogy egy országot egy nemzetközi kiállí­tásról való távozásra szólítottak fel. Megállapodás született az Egyesült Államok és Oroszor­szág között a nukleáris fegyverek jelentős csökkentéséről — jelen­tette be a két ország elnöke Wa­shingtonban. Ez a várakozásnál nagyobb mérvű csökkentés. A Fehér Ház rózsakertjében tartott sajtóértekezleten Bush amerikai elnök elmondta: megegyeztek abban is, hogy közös munkával kidolgozzák az úgynevezett kor­látozott nukleáris rakétatámadás elleni globális védelem koncep­cióját. Megállapodtak a világ legfélelmetesebb fegyvereinek, a nehéz interkontinentális ballisz­tikus rakéták és az összes több robbanótöltetes interkontinen­tális rakéta megsemmisítésében, valamint abban, hogy igen nagy mértékben csökkentik az összes nukleáris hadászati fegyver szá­mát. Bush közölte: ez a csökken­tés két fázisban, legkésőbb 2003-ig lezajlik, de még hama­rabb is megvalósulhat, ha az Egyesült Államok segíteni tud Oroszországnak a rakétarend­szerek megsemmisítésében. Jelcin ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az egykori Szovjetunió területére vitt és munkatáborokba küldött ameri­kai hadifoglyok sorsának feltárá­sára. Szlovákia az önrendelkezés elismeréséért Légiós zászlóalj? Pierre Joxe francia védelmi miniszter bejelentette: Párizs felkérést kapott az Egyesült Nemzetek Szervezetétől arra, hogy vegyen részt egy vegyes, a franciákon kívül orosz és egyip­tomi egységből álló zászlóalj fel­állításában, amelyet a világszer­vezet Szarajevóba vezényelne. A zászlóalj feladata lenne a város repülőterének megnyitása és an­nak biztosítása, hogy a segély- szállítmányokat légi úton tudják eljuttatni a boszniai fővárosba. Örmény mozgósítás Az örmény kormány szerdán elrendelte, hogy három hónapos tartalékosi továbbképző szolgá­latra hívják be az ország 35 év alatti férfi lakosságát. Az intéz­kedés elsősorban azokra a kato­naviselt és egészségügyileg alkal­mas férfiakra vonatkozik, akik korábban a szovjet hadsereg kö­telékében valamilyen katonai szakirányú végzettséget szereztek. Iránnak címzett bírálat Azerbajdzsán új államfője, akit kedden iktattak be hivatalo­san tisztségébe, bírálta Iránt, amiért az, az emberi jogokat semmibe véve, nem engedélyezi a területén élő azerbajdzsánok anyanyelvi oktatását. Ábdulfez Elcsibej Alijev a moszkvai Nye- zaviszimaja Gazeta cúhű lap szerdai számában fejtette ki véle­ményét. A Népfront elnökeként, a június 7-i népszavazáson ál­lamfővé választott politikus kü­lön is sérelmezte, hogy az iráni sajtó lejárató kampányt kezde­ményezett a májusban hatalom­ra került mozgalom és személye ellen. Zátonyra futhat a közös gazdaság Szlovákia nem kívánja szét­zúzni a kapcsolatot a csehekkel, csupán nemzetközi jogi szuvere­nitását szeretné visszanyerni, hogy így integrálódjon az új Eu­rópában — mondotta Vladimir Meciar kedden késő este az oszt­rák televízió politikai kerekasz- tal-műsorában. A kérdésre, nem tart-e attól, hogy a Nyugat rossz szemmel nézi ezt a folyamatot, Meciar kijelentette: reméli, hogy Szlovákiát a Nyugat nem löki vissza a „Kelet karjaiba”, hanem befogadja. Ahogyan elismerték más országok önrendelkezését, ugyanígy el fogják ismerni Szlo­vákiáét is — mondta. Nem sza­bad nacionalizmusnak tekinteni azt, ami most Szlovákiában vég­bemegy. Még ha nem szakad is ketté Csehszlovákia, a két országrész közti vita zátonyra futtathatja a gazdaságot egy olyan időszak­ban, amikor a fájdalmas refor­mok gyakorlatilag éppen csak beindultak — idéz a Reuter prá­f ai gazdasági szakértőket. Mi- özben egyre élesedik a politikai vita, a gazdaság még mindig a felépülés jeleit mutatja, mégpe­dig a prágai központi bank szóvi­vője szerint a jövőre is biztató je­leket. Májusban 7,7 százalékra esett vissza az infláció, a munka- nélküliség jobbára ellenőrizhető szinten maradt, a kereskedelmi mérleg pedig 260 millió dolláros többletet mutatott. Az ország keményvaluta-tartalékai 4,4 milliárd dollárra emelkedtek, az idei külföldi befektetések pedig elérték a 280 millió dollárt. Jozef Baksay külkereskedelmi minisz­ter ugyanakkor kijelentette: már­is érzi, hogy a külföldiek a belpo­litikai bizonytalanság miatt egyre inkább a kivárás álláspontjára helyezkednek, és jócskán csök­ken érdeklődésük. Külön fölhív­ta a figyelmet a miniszter arra, hogy tavaly a 640 millió dollár­nyi összes külföldi tőke 87 száza­léka a fejlettebb iparú Csehor­szágba érkezett. Modern harci gépeket akarnak A szlovákok azt akaiják, hogy a föderáció még a feloszlás előtt fi­zesse ki három katonai repülőtér felépítését Szlovákiában, és juttas­son modem harci repülőgépeket is. Ez aggasztaná a szomszédos Ma­gyarországot, amely a csehszlovák bomlást már eddig is rémülettel szemléli — írta tegnap a The Daily Telegraph című brit lapban Francis Harris Prágából. Hatszázezres magyar kisebbség él Szlovákiában, ez a lakosság több mint 10 százaléka. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom vezetője azt mondta a The Daily Telegraphnak: Ha szakadás lesz, akkor területi önkormányzatot fogunk Követelni, mert ez kisebbségi jogaink garanciája. Albánia: ötszörös áremelés előtt(?) Albániában hárommillió em­ber küzd a betevő falatért; két éve, hogy a gyárak kéményei nem füstölnek, a bányák többsé­gében bezárták az aknákat. Tör­vények híján egyes vállalatveze­tők néhány dollár reményében olvasztani való vasként exportál­ták a gépeket, a textiliparban, ahol lehetőség adódott volna a termelés újraindítására, megbé­nították a munkát a béremelést követelő dolgozók sztrájkjai — írja a Progress East. A meglepő az, hogy míg az or­szág vezetői segélyekért folya­modnak, a parlament keveset foglalkozik azzal, hogyan nyis­son utat a külföldi tőke számára, amisedig a gazdaság mozgásba hozására és az albánok megélhe­tésének biztosítására az egyetlen út lenne. A bérek jó ideje nem emel­kednek, a havi átlagbér 10-15 dollárnak felel meg, az árak vi­szont háromnegyed év alatt öt­szörösükre nőttek. Júliusban li­beralizálják az étolaj, a kenyér, a cukor, a liszt és a rizs árát, ame­lyeket a fogyasztók ezután vár­hatóan ötször drágábban vásá­rolhatnak meg. A következő hó­napban a munkaképes lakosság­nak várhatóan már 35 százaléka tengődik majd munkanélküli-se­gélyen. Az ír fordulóban összedőlhet a dominó Majd a Közös Ki fogja kifizetni az útépítéseket, a telefonfejlesztést, a kikötő­építkezéseket Írországban? — tette föl a költői kérdést Albert Rey­nolds ír miniszterelnök keddi tévébeszédében, s tapintatosan nem is válaszolta közvetlenül azt, hogy „majd a Közös Piac”. Csak ép­pen nyomatékosan sürgette honfitársait, hogy csütörtökön szavaz­zanak igennel „Maastrichtra”, vagyis az EK tavaly decemberben elhatározott politikai-védelmi és pénzügyi-gazdasági uniójára. A 320 millió lakosú közös pia­ci országok uniószerződéseinek sorsa most a 3,5 milliós ír Köz­társaságtól függ. A dánok „nem” szavazatát még lehetett helyre­hozható megingásnak tartani. De ha a mai népszavazáson az írek is nemmel szavaznak, akkor összedőlhet a dominó, s egyelőre búcsút lehet inteni a szorosabb közösségnek. Mire gondolnak majd az írek szavazás közben? Az ottani kor­mány reméli, hogy mindenek­előtt arra a pénzre, amelyre a mi­niszterelnök utalt. Írország 1973-ban, Nagy-Britanniával és Dániával együtt lépett be az EK- ba. Hihetetlen ütemű fellendülés köszöntött az addig koldussze­gény országra. Közös piaci támo­gatásokból korszerű infrastruk­túra épült, és özönlöttek a tenge­rentúli befektetők is, mert az ef­féle fejlesztés költségeit megspó­rolva kerülhettek be a Közös Pi­ac vámhatára mögé. Ma teljes vagy részleges külföldi tulajdonú — nagyrészt amerikai — cégek termelik a 27 milliárd dolláros ír export majd négyötödét. Írország az elmúlt öt év alatt is mintegy 10 milliárd dollárt ka­pott és kap az EK közös költség- vetéséből. Az ütem gyorsul. Idei befizetési kötelezettsége csak­nem 500 millió dollár, viszont több mint 3 milliárdot kap vissza, többlete tehát mintegy 2,6 milli­árd dollár. Ez az EK görög és spanyol kiutalásai után a harma­dik legnagyobb, egy főre számít­va pedig az írek kapják a legtöb­bet az egész EK-ban a közös kasz- szából, pedig — a parányi Lu­xemburgot leszámítva — ők te­szik be a legkevesebbet a közös­be, miközben egy főre jutó GDP-jük nagyobb, mint Görög­országé vagy Portugáliáé. Az fr kormány arra számít, hogy 1993-tól 1997-ig további majd­nem 12 milliárd dollárt kapnak, mivelhogy az uniószerződések értelmében működésbe lép az EK új kohéziós alapja is. Ebből finanszíroznák a szegényebb tag­országok felzárkóztatását, hogy megfelelhessenek a pénzügyi unió gazdasági feltételeinek. Csakhogy az EK közös költ­ségvetését a jelek szerint nem emelik úgy, ahogyan az uniószer­ződések megvalósítása érdeké­ben a brüsszeli bizottság eredeti­leg javasolta: 1997-ig 30 száza­lékkal. A pénz- és külügyminisz­terek — egyebek közt brit tilta­kozásra — a napokban már el­utasították a gyors növelést. Vár­hatóan abban egyeznek meg, hogy a költségvetési befizetési ráta legalább 1995-ig a jelenlegi szinten marad, vagyis az együttes GDP 1,2 százaléka lesz, s a brüsz- szeli bizottság javasolta 1,37 szá­zalékot csak jóval később érik el. Erősebb az önzés vagy az óva­tosság, mint az uniószerződések féltése? Vagy inkább figyelmez­tetés ez a szegényebb tagálla­moknak, hogy mit veszíthetnek? Még elválik — de az írek pénze így sincs feltétlenül veszélyben. Az EK most még eleve is keve­sebbet költ, mint a közös költ­ségvetés bevételi plafonja. To­vábbá, ha sínen maradnak az uniószerződések, 1995-re gaz­dag országok — Svédország, Ausztria, Finnország — belépése várható. Ezek bizonyára nem el­vesznek majd a közös forrásból, hanem bővítik azt. De így még fontosabb, hogy az írek az eddi­ginél is komolyabban elgondol­kodjanak mai voksaik messze gyűrűző hatásán. Ha ugyanis megmentik az uniószerződése­ket, akkor az EK tartani tudja a belépési menetrendet is. Ez a menetrend most még úgy szól, hogy 1996 után elkezdik fontolni, tárgyalni a Visegrádi Hármak, köztük Magyarország belépését. A magyar belépést az ezredforduló táján reálisnak tart­ják. Ha az uniószerződések vég­leg kisiklanak, akkor a menet­rend felborul. Még nem lehet tudni, miféle és hány „sebessé- ges” Közös Piac lesz az újraindu­ló erőfeszítések eredménye, de az biztos, hogy az erőfeszítések sokáig fognak tartani, és a kö­zép-európai országokra ebben az évtizedben már aligha keríte­nek sort. Túlzás lenne elvárni, hogy az írek még erre is gondol­janak csütörtökön, de ez is tőlük függ most. (MTI) A királynő ajándéka az 50 éves McCartney számára Paul McCartney, az egy­kori Beatles-tag megható ajándékot kapott mai 50. születésnapjára II. Erzsé­bet királynőtől: egy szép kerek — de titokban tartott — összegre kiállított csek­ket. A királynő a McCartney tervezte liverpooli zenei te­hetségkutató és -fejlesztő iskola alapja számára utalta ki a pénzt. McCartney ta­vasszal jelentette he vállal­kozását. 13 millió fontot akar összegyűjteni az isko­lai alapítványba — saját maga mindjárt 1 millió fon­tot helyezett letétbe —, s köszönetnyilvánításában „mesés támogatásnak, a legjobb születésnapi aján­déknak” nevezte a királynő adományát. II. Erzsébet levelet is küldött, amelyben értékes ötletnek minősítette a volt Beatles-tag vállalkozását, hogy a romba dőlt egykori liverpooli elemi iskolája helyén zenetanodat akar építeni. A Buckingham Pa­lotában elmondták, hogy az uralkodó néni költségve­tési kiutalása, hanem ma­gánvagyona terhére küldte adományát McCartney- nak. Üjabb lehetőség a fogamzásgátlásban (Folytatás az 1. oldalról) A hagyományos spirállal el­lentétben ugyanakkor ez az esz­köz nem okoz gyulladást, mivel a méhüregen kívül helyezkedik el. Leginkább azonban — mutatott rá Gimes doktor — azoknak a nőknek jelent majd újabb lehe­tőséget, akik valamilyen okból tablettát nem szedhetnek, és szá­mukra a méhen belüli spirál sem ajánlott. Az eszközt ugyanakkor mind­eddig csak laboratóriumi körül­mények között próbálták ki. És bár ezek eredményei igen bizta­tóak, az eljárás hatékonyságáról majd csak a klinikai kipróbálás után lehet pontosabb informáci­ókhoz jutni — hangsúlyozta dr. Gimes Rezső. Ezért az I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Kli­nika Etikai Bizottsága és az Egészségügyi Tudományos Ta­nács jóváhagyásával a klinikán tudományos program indult. A kipróbálásra jelentkező nő­ket szívesen váiják a klinikán, ahol előzetes vizsgálat után in­gyen felhelyezik a fogamzásgátló eszközt. Azt követően pedig az — a jelenlegi ismeretek szerint — a megfelelő ellenőrző vizsgála­tok mellett hosszú időre tökéle­tes védelmet nyújt. Dr. Gimes Rezső ezzel együtt hangsúlyoz­ta: találmánya nem csodaszer. Ahogyan a tabletta, az óvszer és más fogamzásgátló eljárások, úgy az új eszköz mellett is előfor­dulhat terhesség. A tudomány mai állása szerint ugyanis még egyetlen olyan százszázalékos biztonságot nyújtó eszközt sem sikerült kifejleszteni, amelyet a természet vagy a „technika ördö­ge” ne tudott volna kijátszani — mutatott rá Gimes doktor. (MTI) A muzulmán fanatikusok (elengednek Bejrútban véget ért a Libanonban fogva tartott két utolsó nyugati túsz — a német Heinrich Strübig és Thomas Kemptner — kálváriája: a libanoni miniszterelnök, Rasid Szolh rezidenciáján átadták őket a német megbízottnak, Bernd Schmidbauer bonni kancellári minisz­ternek. Thomas Kemptner és Heinrich Strübig szabadon bocsátásával le­zárult egy fejezet a muzulmán fanatikusoknak a „hitetlen” Nyugat el­len indított „szent háborújában”. Az emberrablási hullám tíz évvel ezelőtt kezdődött a teljesen dezorganizálódott Bejrútban, de a jelzés Teheránból érkezett: ott a sah bukása után iszlám fundamentalisták 444 napon át tartottak túszul ötven amerikait a nagykövetségen. Libanonban az első áldozatok Khomeini ajatollah hívei közül ke­rültek ki, majd az amerikaiak, a britek és a franciák kerültek az Irán- barát szervezet, a Hezbollah holdudvarába tartozó csoportok — „isz­lám szent háború”, „iszlám szent háború Palesztina felszabadításá­ra”, „forradalmi igazságosság” — figyelmének homlokterébe: a nyolcvanas években körülbelül ötven nyugatit hurcoltak el, valamint a szovjet misszió négy alkalmazottját is. A túszok közül nyolcat gyilkoltak meg, így a bejrúti CLA-rezidenst, William Buckleyt, az amerikai tengerészgyaJogság alezredesét, Willi­am Higginst, a brit szerzőt, Alec Collettet, a francia szociológust, Ma­urice Seurat-t és a szovjet konzulátus titkárát, Arkagyij Katkovot. Az utolsó amerikai túsz, Terry Anderson újságíró személyében, tavaly december 4-én szabadult. A németek 1987-től kezdve váltak célponttá, miután a Hezbollah- hal szorosan összefonódó Hamadi klán megpróbálta szabadlábra zsarolni a család két tagját, MohammedCt és Áli Abbaszt. Mohammed 1985 júniusában társával együtt Bejrútba térítette az amerikai TWA légitársaság Athén-Róma útvonalon közlekedő egyik gépét, 144 utassal a fedélzetén. Hamadi és társa Izraelben fogva tar­tott suták kiszabadulását kívánta kikényszeríteni. A Boeing 727-es pilótái szerint Mohammed Hamadi gyilkolta meg a gép egyik utasát, Robert Stethemet, a hullát kidobták a repülőtér betonjára. Moham- medet 1987. január 13-án fülelték le a frankfurti repülőtér vámosai: kilenc liter folyékony robbanóanyagot próbált becsempészni. Négy nappal később rabolták el Bejrútban az első németet, Rudolf Cordest, a Hoechst cég menedzserét, majd röviddel utána Alfréd Schmidtet, a Siemens mérnökét. Schmidtet 1987 szeptemberében eresztették szabadon, Cordest egy évvel később. A Siemens állítólag „kényes” árut szállított hálából Iránba, a Hoechst pedig kilencmillió márkát ajánlott váltságdíjként. Nem mondhatni, hogy a Hamadi fivérek ijedősek lennének. Ali Abbasz Hamadi, Cordesék elrablóinak vezetője szintén németorszá­gi útra határozta el magát, s rá is a frankfurti repülőtéren csaptak le, 1987-ben. Talán mentő körülménynek számít, hogy a libanoni há­rom évvel korábban egy saarlouis-i német nőtt vett feleségül. Ali Ab­baszt Düsseldorfban 13 évi elzárásra ítélték 1988 áprilisában, testvé­rét, a géprabló Mohammedet 1989 májusában Frankfurtban élet­fogytig tartó fegyházra. Ézután került sor Strübigre és Kemptnerre, az Asme Humanitás nevű, ma már nem létező humanitárius szervezet munkatársaira. Mindketten a Szidón (Szaida) melletti palesztin táborban, Mye Mye- ben dolgoztak. Először Strübig, az Ásme-Filiale vezetője tűnt el 1989. május 4-én, titkárnőjével, Barbara Schnitzlerre! és munkatár­sával, Markus Quinttel együtt. Valószínűleg palesztinok vitték el őket, de Strübig és Schnitzler néhány órával később megkerült, Quint tíz nappal később. A bonni külügyminisztérium hiába ajánlotta nyo­matékosan Libanon elhagyását Strübignek, ő maradt. 1989. május 16-án Szidón mellett másodszor is elhurcolták, vele együtt a hambur­gi betegápolót, Thomas Kemptnert. 19.00 - 20.00: LÁTÓKÖR STV HÍRADÓ A város történéseiről, csütörtök töl-csütörtökig Újabb - részleges - leállás az SKÜ-ben Körbetartozások ideién a Salgglasnál Milyen lesz Salgótarján új zászlaja és címere? Az olimpiai vetélkedő 10., záré fordulója "Petőfi kunyhó" Galyatetőn - Az STV bemutatja a salgótarjáni Petőfi Sándor iskola erdei iskoláját \_______________________________________________ SALGÓTARJÁNI TELEVÍZIÓ . FÖ TÉR 13. Telelőn: 10-702, 16-281, 10-177 j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents