Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-16 / 141. szám
Kevesebb „dráma”, kisebb felhajtás Amerikai—orosz csúcstalálkozó Gajdar a kormányfő Jegor Gajdart bízta meg a kormányfői teendők ellátásával Borisz Jelcin. A Gajdar megbízatásáról szóló hivatalos közlemény szövege azt valószínűsíti, hogy az oroszországi gazdasági reformok irányítója nem mint kinevezett miniszterelnök, hanem ideiglenesjelleggel mint megbízott ügyvezető kormányfő folytatja eddigi munkáját. A megbízott kormányfő személye jelzi, hogy Jelcin a radikális piacgazdasági reformok útját kívánja járni, és Gajdar előléptetésével a Nyugat számára is bizonyítani kívánja ennek folyamatosságát. Elismerik-e Macedóniát? Macedónia elismerésének kérdése újból terítékre kerül az Európai Közösség külügyminisztereinek tegnap Luxemburgban megkezdődött ülésén. A miniszteri tanács soros elnöke, a portugál Deus Pinheiro a hét végén kapcsolatba lépett a görög és a macedón féllel egy kompromisszum érdekében. Athén arra hivatkozva, hogy Macedónia neve azonos a vele szomszédos görög tartományéval — ami területi követelésekre vezethet —, mindeddig elutasította a Skopjéi hatóságok elismerését. A közösség többi országa számára, amelyek viszont hívei lennének az elismerésnek, az a kérdés, megtegyék-e ezt az EK külpolitikai akcióegységének rovására. Olasz állampolgárságot vásárolnak A Horvátországhoz tartozó Isztria lakosai tömegesen vásárolnak olasz állampolgárságot, elkerülendő, hogy a horvát hadseregbe sorozzák be őket — jelentette a Tanjug belgrádi lapjelentések nyomán. Hírek szerint eddig 20 ezer isztriai lakos vásárolt fejenként 300 ezer líráért olasz állampolgárságot, amely feljogosítja őket itáliai tartózkodásra és munkavállalásra. Hivatalos kimutatás szerint ugyanakkor csak 3 ezer olasz nemzetiségű személy él a félszigeten. Szavazni — a válásról A szlovákiai parlamentbe bejutott, illetve azon kívül rekedt ellenzéki pártok és mozgalmak képviselői — vasárnapi pozsonyi tanácskozásukon — nyilatkozatban szorgalmazták, hogy még október 28. előtt tartsanak Szlovákiában népszavazást arról, benne maradjon-e Szlovákia a csehszlovák szövetségi államban. Ausztria-lottó A 24. játékhét nyerőszámai: 1, 7, 13, 16, 22, 41, a pótszám 27. A Joker-szám: 678.358 A Lottó Unió tájékoztatása szerint a nyeremények a következők: az egy darab 6 találatos szelvényre egyenként 11.169.188 schillinget fizetnek. Az 5 plusz 1-es 286.389, az 5 találatos 16.720, a 4 találatos 434, a 3 találatos 32 schillinget ér. A 39 darab telitalálatos Joker-szelvényre egyenként 4.111.449 schillinget fizetnek. Moszkva felszisszen, valahányszor rakéták százaira mondanak ki halálos ítéletet az újabb és újabb leszerelési tárgyalásokon. Ott, ahol a leszerelést mindig is a szocializmus ideáljának nevezték, ma átkot szórnak nemcsak Bakatyinra, aki titkos tervrajzokkal ajándékozta meg az amerikaiakat, hanem Gorba- csovra és Sevardnadzéra is, akik állítólag mindenféle egyeztetés nélkül állapodtak meg Bakerrel és Bush-sal rakéták leszereléséről, sutba dobva a paritás elemi követelményét. Nemrégiben megszólalt a szovjet SS-23-asok főtervezője, akadémiai levelező tag, akinek ebből a rakétájából egyetlen példány maradt, az is a szovjet hadsereg múzeumában. Jó egy éve, 1991 májusában fejeződött be az Azeriek elől az erdőbe Menekülő örmények Az azeri hadsereg hétfőn folytatta előretörését Karabahban. A karabahi hírügynökség szerint az azeri nemzeti haderő tegnap reggel elkeseredett harcok után Észak-Karabahban elfoglalt két örmény települést, Gulisztánt és Verisent. A közeli, fontos örmény város, Saumján elestét hétfőn megerősítette Moszkvában az örmény képviselet is. A jelentés szerint a harcok elől mintegy tízezer örmény nemzetiségű lakos menekült a környező erdőkÉszak-Korea előállít plutóniumot, az így nyert mennyiség azonban nem elégséges atomfegyver gyártására — írta hétfői számában a New York Times című amerikai napilap, az Észak- Koreában járt nemzetközi szakértői csoport tagjaira hivatkozva. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértői hétfőn Bécsben számolnak be hiA brit hírszerzés már évekkel Robert Maxwell halála előtt adatokat gyűjtött a nemrégiben rejtélyes halált halt brit sajtócézárról — közölte tegnap a Financial Times című vezető londoni gazdasági napilap. Az újság értesülése szerint 1989 óta figyelték Maxwell üzleti ügyeit, s az adatokból már akkor sejthető volt, hogy a néhai brit nagyvállalkozó tisztességtelen praktikákat űz. A Financial Times úgy tudja, hogy a hírszerzési osztály a miniszterelnöknek és a központi banknak is eljuttatta értesüléseit. Az ellenzéki Munkáspárt gazdasági 500-5500 kilométer hatótávolságú amerikai és szovjet rakéták kölcsönös felszámolása, de a Gorbacsov-Sevardnadze páros előzőleg, az ügylet sikere érdekében lemondott az „Oka” rakéta- komplexumokról is. Ezek a NA- TO-nál SS-23-asokként ismeretes rakéták 400 kilométeres hatótávolságukkal nem tartoztak a felszámolási szerződés hatálya alá, mégis megsemmisítették mind a 360 példányukat, indítóállással, feltöltőberendezéssel, a gyártósorokkal egyetemben. Mindez négymilliárd rubelbe került, túl azon, hogy a NATO 100 milliárd dollárt takarított meg, hiszen nem kellett megépítenie e nagy pusztítóerejű hadműveletiharcászati eszközök ellen európai rakétavédelmi rendszerét. Az orosz főtervező, aki elbe. Súlyos harcok folynak Martiakért és Aszkerán megszerzéséért is. Karabahi közlés szerint az azerbajdzsán erők csapatösz- szevonásokkal készülnek újabb támadásokra. Baku azzal vádolta Örményországot, hogy rakétákkal lőtt határ menti településeket. Örményország képviselője Moszkvában cáfolta az orosz televízió vasárnap esti értesülését, amely szerint az örmény védelmi erők elfoglalták volna Ag- dam azeri várost. vatalosan az észak-koreai atomlétesítményekben végzett vizsgálataik eredményeiről. A lap emlékeztet arra, hogy az IAEA vizsgálatának kiszivárogtatott eredményei ellentmondanak az amerikai és dél-koreai hírszerzési adatoknak, amelyek szerint Phenjan akár néhány hónapon belül is képes lehet atomfegyverek előállítására. szóvivője máris kimerítő magyarázatot követelt a kormányfőtől. Gordon Brown kijelentette: legfelső szintű vizsgálatot igényel az a tény, hogy a kormány már három éve tudatában volt a Max- well-birodalom belső szabálytalanságainak, s mégsem tette meg a szükséges lépéseket a kolosszális méretű csalássorozat leleplezésére. John Major miniszterelnök hivatala nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Financial Ti- mesban megjelenteket; egy szóvivő csak annyit közölt, hogy „biztonsági kérdéseket nem kommentálunk”. mondta, hogyan próbálták meg 500 kilométerre növelni a rakéta hatótávolságát, hogy az a leszerelési kritériumoknak megfeleljen, elpanaszolta, hogy a párizsi szerződés végrehajtása, vagyis a hagyományos fegyverzet csökkentése 80 milliárd rubeljébe kerül Oroszországnak. Az atomfegyverek megsemmisítése 10- 12 milliárd dollárnak megfelelő összeget emészt fel, ha pedig a vegyi fegyverektől is hamarosan meg kell válni, ez is többmilliárdos kiadást jelent majd. A nyilatkozó felhozza, hogy a Nyugat eközben őrzi a NATO meglévő struktúráit, s csak ebben az évben 11,9 milliárd dollárt fordít atom-robbanótöltetekre, amelyeknek célbaj uttatói változatlanul Oroszországra szege- ződnek. Javasolja, hogy Moszkva ne vállaljon szigorú határidőGeorge Bush amerikai elnök Borisz Jelcin orosz államfő mai washingtoni látogatása elé egyebek mellett úgy tekint, mint ami belpolitikai téren segíthet neki a kiábrándult választók érdeklődésének felkeltésében. A két államfő várhatóan megállapodásra jut a nukleáris arzenálok jelentős csökkentésében, s megvitatja majd az Oroszországnak nyújtandó segély ügyét, amely egyelőre a kongresszus előtt — ténylegesen — áll. Fehér házi tisztségviselők elismerik, hogy a keddre és szerdára tervezett csúcstalálkozó nem fog sokban hozzájárulni ahhoz, hogy Bush elnökségi idejének legalacsonyabb népszerűségi indexe jelentős mértékben emelkedjék. Ugyanakkor ez az esemény Bush elnököt ismét a világ érdeklődésének középpontjába helyezi, ahol Bush leginkább „otthon” érzi magát, s aláhúzza tapasztalt- ságát a külpolitika terén, ami megkülönbözteti őt választási ellenfeleitől, a demokrata Bili Clintontól és a valószínű független jelölttől, Ross Perot-tól. Az egykoron verhetetlennek tűnt amerikai elnök tevékenységének megítélésén nagymértékkel a rakéták felszámolására, és először az elavult típusokat vonja bele az alkuba, ne engedjen semmiféle politikai nyomásnak, mert a „minőségi fegyverkezési verseny” a „leszerelési hajsza” mellett is folytatódik. A Pravda, amely már múlt októberben szemére vetette Mihail Gorbacsovnak, hogy nem kért a Nyugattól ellentételezést a szovjet atomleszerelési engedményekért, a napokban egyik nosztalgikus írásában összefüggést érzékeltetett a . tavalyi moszkvai puccskísérlet és a „brutális lesze- rés” között. Keserűen állapította meg: „A világtörténelem nem ismer még egy esetet, amikor egy hadsereg ilyen borzalmas vereségeket szenvedett volna el, nem külső ellenségtől, hanem saját politikusaitól”. (MTI) ben rontott az, hogy nem volt képes megoldani feszítő belső problémákat. Próbálkozásai sikertelenségéért lényegében a demokrata többségű kongresszust okolja, s külpolitikai sikereit hangsúlyozza — például a győztes Öböl-háborút —, mondván: ilyesmit képes felmutatni, ha nem kell a kongresszussal foglalkoznia. Választási beszédeiben Bush elnök gyakran emlékeztet arra, hogy ő és elődje, Ronald Reagan tevékenysége révén, a volt Szovjetunióval megkötött leszerelési egyezményeken keresztül a világ biztonságosabbá vált. A jövő heti Bush-Jelcin csúcstalálkozón várakozások szerint megállapodásra jutnak egy olyan leszerelési javaslat terén, amely túlmutat a hadászati támadófegyverek csökkentését előíró, az Egyesült Államok és az egykori Szovjetunió által még tavaly aláírt START-szerződésen. Baker amerikai és Kozirev orosz külügyminiszter a héten próbálta még közelíteni a két kormányjavaslatai között lévő különbséget, ám a washingtoni sikertelen megbeszélések után Londonban odáig jutottak, hogy a végső szót Van, aki nem győz félni tőle, van, aki áldásait emlegeti. Egy bizonyos: osztrák ipari, gazdasági körökben szűnni nem akaró vita folyik arról, vajon a keleti határ megnyitása rossz, avagy jó-e Ausztria gazdasága számára. Az aggályok gyakrabban hangzanak el, s nem túl változatosak. Főként arra vonatkoznak, hogyan szipkázzák el az olcsóbb munkaerőt kínáló szomszédos keleti országok az ipart Ausztriától, avagy polgáraik az állást a honi munkaerőtől. A legfrissebb tanulmány — megszámlálhatatlanul sok jelenik meg ilyen — azt taglalja, hogy Délkelet-Ausztria tönkremegy, mert még az itteniek számára sem hozta meg a szomszédság oly örvendetesnek hitt politikai-gazdasági változása a remélt előnyt. A határ menti osztrák üzemek egyszerűen átteszik székhelyüket Magyarországra, Csehországba, Szlovákiába, sőt a kicsit távolabbi Lengyelországba — olvasható a tanulmányban. A következtetés: intézményes támogatást kell kiépíteni ezeknek a vidékeknek, amelyeknek ráadásul közelíteniük kell az Európai Közösség normáihoz. Akik a kelet-európai konkurenciától tartanak, azok mindig említik a legveszélyeztetettebb iparágakat. Elsősorban az osztrák textilipart. Emlegetik a konkrét példákat: a Waldviertel- ben jelenleg működő két textilüzem 430 varrónőjéből 1996-ig legfeljebb a fele dolgozik majd régi helyén. Burgenland déli részéből egy német textilcég két leányvállalata települt át az idén tavasszal Lengyelországba — 225 varrónő került az utcára. Egy másik cég megszűnt, s a munkát ezentúl bérmunkában magyar varrónők végzik. A bőra két államfőnek kell kimondania a kedden kezdődő csúcstalálkozón. Bush elnök helyzetét nem könnyíti meg az sem, hogy — bár szerette volna — Jelcin látogatásának idejére nem születik meg a döntés az Oroszország megsegítésére kilátásba helyezett segélyről. Bush ugyan ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok részt vállal az Oroszországnak nyújtandó 24 milliárd dolláros nemzetközi segélycsomagból, illetve jelentős segélyt juttat a volt szovjet tagköztársaságoknak. Ám reményei ellenére nem valószínű, hogy a kongresszus két háza még Jelcin érkezése előtt szavazna ezekről a kérdésekről. A külföldi segélyek ügye a választási évben nem igazán népszerű az Egyesült Államokban, és Bush elnök el akarja kerülni annak látszatát, hogy ő az oroszoknak akar pénzt adni, amikor amerikaiaknak is szüksége van rá. Habár csúcstalálkozónak nevezték el a Bush-Jelcin megbeszéléseket, valószínűleg sokkal kevesebb lesz benne a „dráma”, és kisebb lesz a felhajtás, mint az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió vezetőinek csúcstalálkozói idején. Akkor azok a személyes megbeszélések a hidegháború feszültségének csökkentését szolgálták. A ma kezdődő Bush-Jelcin találkozónak sokkal inkább munka jellege lesz. Olyan — mondta egy vezető amerikai kormányzati tisztségviselő —, mint amikor Helmut Kohl német kancellár és Francois Mitterrand francia elnök, vagy John Major brit kormányfő sokadik találkozóinak egyikét tartják Bush elnökkel. feldolgozó-ipar is csatlakozhat a példákhoz: a grazi NIC-gyár cipőfelsőrészeit ezentúl ugyancsak Magyarországon állítják elő — s ez nem számít ritkaságnak: az elmúlt évben öt osztrák cipőgyár ezer munkahelyet számolt fel, s tette át a termelést Kelet-Európába. S mivel érvelnek azok, akik éppen ellenkezőleg, gazdasági csodát jósolnak? Adatokkal bizonyítják, hogy összességében eddig nem következett be a munkahelyek számszerű csökkenése. Sőt: 1990-ben és'91-ben nőtt az ausztriai foglalkoztatottság — 2,3 százalékkal, Burgen- landban pedig 2,6, illetve 2,9 százalékkal. Nem kisebb tekintély, mint az osztrák gyáriparosok országos szövetségének főtitkára, Franz Ceska mondja, hogy ha a keleti nyitás nyomán szükségessé is válik bizonyos struktúraváltoztatás, de ez éppen hogy nem rossz. S hozzáteszi: fantasztikus piaci lehetőségek nyíltak Ausztria számára. No igen, élni kell velük.. A Wirtschaftswoche című gazdasági folyóirat táblázatokat is felvonultat valamennyi érv alátámasztására. Az egyikből kitűnik, hogy míg Ausztriában a bérszínvonal átlaga 2276 dollár (Németországban 2461 dollár), addig a legmagasabbnak számító magyarországi bér 191 dollár — Oroszországban 20, Csehszlovákiában 108,9. Hét csoda, ha a cégek szívesebben fizetnek ennyit a munkásoknak. De ott van mindjárt egy másik színes tabella, s ebből kiderül: a kelet-európai osztrák cégek bevétele például Magyarországon a két évvel ezelőtti 8,6 milliárd schillingről tavaly 14,5 milliárdra nőtt. Nem mintha a két adat nem függne szorosan össze, de ez a gyarapodás mégis a Kelet melletti érveket erősíti. Jelcin elvesztette a türelmét Borisz Jelcin éppen interjút adott a CBS amerikai televíziónak, amikor váratlanul türelmét vesztve felpattant székéből, és távozott. Az amerikai televízió vasárnap közvetítette az orosz elnökkel annak Moszkva környéki dácsájában felvett és félbeszakadt interjút. — Nem akarok többet politikáról beszélni — ezekkel a szavakkal rekesztette be az orosz elnök idő előtt a beszélgetést, amikor az újságírónő egy szentpétervári gyermekkórház állapotait firtatta. Ebben a kórházban gyermekek haltak meg antibiotikumok hiánya következtében. — Miért nem adnak nekik önök antibiotikumokat? Az önök országa gazdag... Anyámnak szívrohama volt, és az ő kezeléséhez is hiányzott a megfelelő gyógyszer. Pedig ő az elnök anyja — válaszolt Jelcin. Kié a Föld? Minden idők legnagyobb környezetvédelmi konferenciája fejeződött be a hét végén Rio de Janeiró- ban: fejlesztési programok és segélyezési koncepciók tucatját vitatták meg, tervezetek és nyilatkozatok sorát fogadták el, a záróceremónián pedig állam- és kormányfők serege gyűlt össze. Földünk állapotáért, a környezetszennyezés fokozódásáért aggódó csoportok és pártok szája íze mégis meglehetősen keserű maradt — s tegyük hozzá, teljes joggal. Mi a borúlátás oka ? Miért nem hozott a jelek szerint igazi áttörést az ENSZ égisze alatt lebonyolított riói szuperrendezvény sem? Egyrészt azért, mert a különböző dokumentumokban előírt vállalások és ajánlások továbbra sem kötelező jellegűek, vagyis bármely ország saját gazdasági szempontjaira hivatkozva továbbra is áthághatja azokat. Arról nem is beszélve, hogy a legfejlettebb Egyesült Államok végig lényegében elhatárolta magát az átfogó, globális szerződésektől, s ezen még az sem változtatott, hogy Bush e magatartásával szinte „fekete báránynak ” érezhette magát a másfél száz résztvevő között. Kié is napjainkban a Föld? Kinek a kötelessége, hogy az egész emberiség javára, az utánunk következő nemzedékek érdekében őrködjön épségén, a természet megőrzésén? Ezekre az alapkérdésekre Rióban sem sikerült meglelni a választ. A fejlett országok nemigen hajlandók a segélyprogramok túlzottfelduzzasztására, s saját életszínvonaluk visszafogására a környezet kímélése érdekében. A fejlődők viszont joggal hangoztatják, hogy a gazdag Északnak a közös cél érdekében bőkezűbb módon kellene áldoznia, hiszen a megóvandó értékek, esőerdők és más természeti kincsek java része az ő területükön található. Érvekben és tervekben tehát nincs hiány — csak szülőbolygónk tovább károsodik. Magyarország is vonatkozó partner? Nem, mert — mint Göncz Á rpád is jelezte — hazánkban a környezetvédelem szükségességét illetően teljes a nemzeti egység. Csatlakoztunk is két globális szerződéshez. A gond nem is itt van, hanem ott, vajon lesz-e elég szellemi és anyagi kapacitásunk arra, hogy nemcsak jó partnerek, hanem a gyakorlatban eredményes környezetvédők is lehessünk. Vagy ahogy Rióban egy résztvevő mély cinizmussal mondta: „Érdemes lesz-e még lélegezni a XXL században?” (FEB) Borzalmas vereség — saját politikusaitól Leszerelés vagy hazaárulás? Ausztria: A keleti határnyitás következményei Van-e atomfegyvere Észak-Koreának ? A brit hírszerzés régóta tudta A szabálytalan Maxwell
