Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
Meghalt Carstens Elhunyt Carl Carstens, az NSZK egykori államfője. Hetvenhét éves volt. A már hosz- szabb ideje gyengélkedő politikus péntek éjjel történt halálát szélhűdés okozta — jelentette a DPA. Carstens 1979 és 1984 között töltötte be a Német Szövetségi Köztársaság elnöki tisztét. Vádolják Romániát Moldovába irányuló fegyver- szállításokkal vádolta Romániát Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter, aki — az AFP szerint — kijelentette, hogy Bukarest páncélosokat és tüzérségi fegyvereket szállít az egykori szovjet köztársaságba. A miniszter elismerte: a nemzetközi jog nem tiltja a fegyverszállításokat, de Moldova helyzetére tekintettel az ilyen szállítások tisztességtelenek és semmivel sem igazolhatók. Földrengés Görögországban Erős földrengés rázta meg tegnap virradóra a nyugat-görögországi Patrasz városát. Jelentések szerint csupán anyagi károk keletkeztek; a városlakók pánikszerűen menekültek otthonaikból. Az athéni szeizmológiai intézet szerint a földlökések ereje a Richter-skálán elérte az 5,2 fokot. Izraeli bosszú Két álarcos izraeli késsel súlyosan megsebesített két Tel- Avivban dolgozó palesztint, nyilvánvaló bosszúként a Bat- Jamban múlt vasárnap elkövetett gyilkosságért. Akkor egy gázai palesztin egy izraeli lányt szűrt agyon a nyűt utcán. Az azóta folyamatos megtorló akciók legsűlyosabbika csütörtök éjjel történt, és a Hadasot című izraeli lap vasárnap adott róla hírt. Olasz ellenvetés Olaszországnak nincs szándékában elfogadni a felkérést és részt venni az újonnan alakult francia — német közös európai haderőben — jelentette ki Virgi- nio Rognoni, védelmi miniszter. Olaszország úgy véli, hogy európai közös véderő létrehozására a Nyugat- európai Unió a megfelelő keret, ahogyan ezt a maast- richti csúcsértekezleten is megjelölték, s nem kétoldalú kezdeményezések, mint az Eurocorp elnevezésű hadtest — mondotta. A légierő támadása Az izraeli légierő gépei vasárnap reggel támadást hajtottak végre az Irán-barát Hezbollah libanoni szervezet Bekaa-völgy- ben lévő állásai ellen. Tilalomcsomag az ENSZ Biztonsági Tanácsától Embargó Kis-Jugoszlávia ellen Egy lehetséges katonai fellépés előtt egyengetik az utat (?) Marokkó teijesztette Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton este New Yorkban átfogó megszorító intézkedéseket hozott Szerbia és Montenegró ellen. Az erről szóló határozatot 13 szavazattal hozták, Kína és Zimbabwe tartózkodott a szavazástól. A testület elnöki tisztét jelenleg Ausztria tölti be. Az azonnali hatállyal életbelépő tilalomcsomag csaknem teljes kereskedelmi embargót és az olajszállítások leállítását irányozza elő. Emberiességi szempontból csupán az élelmiszerek és gyógyszerek képeznek kivételt. A dokumentum értelmében megszűnik a Belgráddal való légiforgalom, befagyasztják Szerbia és Montenegró külföldi javait, leállítják a pénzügyi ügyleteket, megszakítják a sport-, a kulturális és tudományos kapcsolatokat. Az ENSZ tagállamai emellett drasztikusan csökkentik belgrádi külföldi képviseleteik személyi állományát. Oroszország, a szerbellenes szankciók eddigi ellenzője, szintén megszavazta a határozatot. Kína, lévén a biztonsági tanács állandó tagja, vétójával szintén megakadályozhatta volna a szankciók elfogadását, ám Peking a tartózkodást választotta. A most elfogadott dokumentum az APA osztrák hírügynökség szerint hasonvonásokat mutat a csaknem két évvel ezelőtt Irak ellen hozott határozattal. A kemény és valamennyi állam számára kötelező gazdasági szankciók a hírügynökség véleménye szerint egy lehetséges katonai fellépés előtt egyengetik az utat. A határozati javaslatot egyébként Magyarország, az Egyesült Államok, Francia- ország, Nagy-Britannia, Belgium es elő. A jugoszláv vezetés az embargó elfogadásának megakadályozására az utolsó pillanatban indítványozta, hogy a délszláv válság megoldására hívjanak össze nemzetközi békekonferenciát. A javaslatot a testület azonban már nem vette figyelembe. A pánik első jelei Katasztrofális hatással járhat a Kis-Jugoszláviára, ha a világ országai betartják az ellene meghirdetett szigorú szankciókat — vélik nyugati és jugoszláv szakemberek egyaránt. A pánik első jelei máris megmutatkoznak a lakosságon, hiszen hosszú sorok keletkeztek a benzinkutak előtt, és az emberek megkezdték élelmiszer-tartalékaik feltöltését, súlyos hiányhelyzettől tartva. Az embargó ráadásul a legrosszabb időszakban érkezik az egyébként is zilált gazdaságra, amely még szinte ki sem vergődött a kommunista vezetés idején létrejött káoszból, és amelyet már mély válságba taszított a közel egy éve folyó véres polgárháború is. A belgrádi Gazdaságtudományi Intézet szerint az embargó hatására minimális szintjére esik vissza az élelmiszer- és az ipari termelés, és virágzásnak indul a valuták feketepiaca. Mindazonáltal az intézet szakemberei szerint egyelőre nem fenyeget éhezés a köztársaságban, hála Szerbia mezőgazdasági gazdagságának, viszont már rövi- debb távon is veszélybe kerülhet az amúgy is megviselt ipari termelés. Ez utóbbit különösen az olajimport hiánya súlyosbíthatja. Jugoszlávia ugyanis olajszükségletének mindössze 25 százalékát, napi 79 500 hordónyit képes saját erőből fedezni. Emiatt az olajembargó a leghatékonyabb fegyver lehet az ország térdre kényszerítésében. Nem sokkal jobb a helyzet a gázellátás terén sem, itt az igények 40 százalékát fedezheti a belső termelés. Nemigen reménykedhet az ország korábbi szövetségeseiben sem: Oroszország például támogatja az embargót, és valószínűleg nem vonja magára a nemzetközi haragot Románia és Görögország sem. Kormánynyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) A határozatot Magyarország olyan, nagy horderejű lépésnek tartja, amely a kibontakozást segíti elő, sőt annak az adott helyzetben elkerülhetetlen, elengedhetetlen eszköze. A kormány a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvényesíti a testület által elfogadott szankciókat. Számít arra, hogy a nemzetközi közösség minden tagja ennek megfelelően cselekszik. A délszláv válság hosszú hónapok óta veszélyezteti térségünk és egész Európa biztonságát és stabilitását. Egy közjogi és politikai ellenőrzés nélküli hadsereg, a vele együttműködő irre- guláris katonaság, valamint az azt támogató politikai erők nyílt agressziót követnek el szuverén, nemzetközi elismerést élvező államok ellen. Emberek százezrei kényszerültek lakhelyük elhagyására, váltak menekültté. Az agresszió áldozatainak száma napról napra nő. Az európai normákkal éles ellentétben álló cselekmények folytatódása azzal fenyeget, hogy újabb a második világháború óta legnagyobb menekülthullám árasztja el a szomszédos országokat, jelentősen átalakul egyes vidékek etnikai ösz- szetétele, a kegyetlenségek nemzedékekre mérgezik meg az egykori Jugoszlávia népei közötti viszonyt. Senki nem maradhat közömbös e veszélyek, a vérontás, az emberi jogok tömeges megsértése, emberek százezreinek szenvedése iránt. A nemzetközi közvélemény és a nemzetközi szervezetek látják, ki viseli ezért a döntő felelősséget. Ezt az utóbbi hetek eseményei Bosznia-Hercegovinában újólag bizonyították. A Magyar Köztársaság kormánya a délszláv válság kialakulása óta mindvégig következetesen ezen normákkal összhangban foglalt állást, szem előtt tartotta a térség minden népének érdekeit. Több nemzetközi tárgyaláson, legutóbb a brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén fejtette ki a magyar kormányfő álláspontját, miszerint Magyarország részvételét a szankciókban egyrészt a nemzetközi szolidaritás, az ENSZ, az EBEÉ, és az EK erőfeszítéseinek támogatása, másrészt a szomszédság, a vajdasági magyarság helyzete, valamint a szerb magatartás fogja meghatározni. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombati határozatának megfelelően a kormány a lehető legrövidebb időn belül konkrét utasítást ad minden érintett magyar intézménynek a szankciók végrehajtására vonatkozóan. A gyakorlati lépésekről az érintett kormányzati intézmények folyamatos tájékoztatást adnak. Az intézkedések összehangolására, azok következményeinek felmérésére, az ebből fakadó teendők kidolgozására tárcaközi bizottság alakult. A bizottság munkájában a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vesz részt, valamint szükség szerint további szakértők, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot A riói szerződést Bush nem írja alá Japán viszont példát mutat George Bush amerikai elnök nem fogja aláírni a jövő héten kezdődő Rio de Janeiró-i környezetvédelmi csúcstalálkozón kidolgozandó átfogó szerződést a világ növényeinek, állatainak és egyéb természeti kincseinek védelméről, mert az „alapvetően hibás” — jelentette az AP az amerikai külügyminisztérium közleményére hivatkozva. Eszerint Washington „nem írhat alá egy szerződést pusztán azért, hogy létezzék valamiféle szerződés”. A szerződés tervezete alapján hiányolja a közlemény a finanszírozás kérdéseinek részletes kidolgozását is, illetve kifogásolja, hogy a fejlődő országoknak túlságosan nagy pénzügyi támogatást helyez kilátásba. Az amerikai aláírás hiánya ugyanakkor nem fogja akadályozni az egyezmény életbe lépését, mivel ehhez már 30 ország jóváhagyása is elegendő. Várhatóan viszont — teszi hozzá az amerikai hírügynökség — Washington is aláírja a másik nagyszabású riói szerződést, amely a globális fölmelegedés megakadályozását hivatott szabályozni. Japán viszont már a csúcsot megelőzve olyan törvényt fogadott el a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelme érdekében, amely akár egy évi börtönnel vagy 7700 dolláros bírsággal is sújthatja megszegőit. Mint az AFP írja, a tokiói parlamentben pénteken elfogadott törvény az első ilyen típusú a szigetországban. A törvény jövő áprilisban lép életbe. (MTI) A forrongó Dagesztán A Kaukázus térségében egy ideje uralkodó nyugtalanság elérte Dagesztánt, ezt az Orosz Föderációhoz tartozó autonóm köztársaságot is. A véres összetűzések tulajdonképpeni oka a mélységes ellentét egyrészről a régi nomenklatúra, másrészről pedig a nacionalista beállítottságú iszlám erők között, amelyek szabadságot és önrendelkezést követelnek. Az ellenzék legfőbb ereje két iszlám mozgalom, a „Rasztasiz” (az Iszlám Újjászületés Pártja) és a „Samil Népfront”. Dagesztán a Kaszpi-tenger nyugati partján terül el, valamivel nagyobb mint Svájc, lakosainak száma körülbelül kétmillió. Déli szomszédja a független Azerbajdzsán. Dagesztánra (ez a szó azt jelenti, hogy „hegylakók hazája”) a leginkább az jellemző — akárcsak az egész térségre —, hogy a legkülönfélébb népcsoportok lakják, szám- szerint mintegy negyven. A legtöbbjük kaukázusi vagy török eredetű, de élnek ott perzsák és oroszok, sőt egy zsidó etnikum is. A legtöbb dagesztáni muzulmán vallású és egészen a legutóbbi időkig az arab volt az általánosságban használt nyelv. Az orosz uralom Dagesztánban a XVIII. és a XIX. század fordulójára nyúlik vissza, amikor a cároknak sikerült elűzni a perzsákat a Kaukázus északi vidékeiről, bár a hegyek közt a muzulmánok még évtizedekig ellenállást tanúsítottak. Az ő vezérük volt az avar származású Samil, más nevén Samil imám sejk, és a kelet-kaukázusi dervisek politikai vezetője. Samil 1797-ben született a Kaukázusban és 1834-ben megválasztották a Muriden-szekta vezetőjének és harmadik imámjá- nak. Azóta ő vezette — Hadzsi Muráddal, egy másik kiváló muzulmán vezetővel együtt — a Dzsihad-ot, a kaukázusi muzulmánok szent háborúját az oroszok ellen. Tolsztoj és más orosz írók, akik maguk is részt vettek a harcokban, nem egy írásukban foglalkoztak a dagesztáni eseményekkel. Harminc esztendőn át váltakozó szerencsével folyó harcok után Samil és harcosai letették a fegyvert a cári csapatok előtt 1859-ben. Samil Medinába ment száműzetésbe, ahol 1871-ben hunyt el. Rokonai Törökországba menekültek. Afganisztánban a szovjet megszállás alatt a nyolcvanas években feltűntek Samil képei, bizonyítékául annak, hogy alakja nem merült feledésbe az iszlám világban. Az Öböl-háború idején megmutatkozott, hogy milyen erősek az iszlám érzelmek Dagesztánban. Az autonóm terület fővárosában ugyanis egymillió rubel értékben állítottak össze segélyszállítmányt Irak részére és a Szaddám Husszein megsegítésére harcra jelentkezett muzulmán önkéntesek nagy többsége Dagesztánból származott. (A Frankfurter A llgemeine Zeitung alapján) Kommandóakció — vízen Egy Jordániából vízen érkezett kommandó szombaton a dél-izraeli Eilatban megölt egy izraelit. A fegyveresek közül a katonák egyet lelőttek, egy másikat megsebesítettek, és elfogtak. Jehud Barak izraeli vezérkari főnök felszólította Ammant, hogy akadályozza meg a beszivárgásokat saját területéről Izraelbe, míg Jordánia illetékesei nem voltak hajlandók kommentálni a történteket. Tavaly június óta ez volt az első eset, hogy Jordániából beszökött kommandó hajtott végre akciót Izraelben. Kora reggel fedezte fel egy eilati tengerkutató intézet őre a fegyvereseket, akik nyomban le is lőtték őt. Fegyverük hangjára siettek a helyszínre a rendőrök és katonák, akikkel a két támadó tűzpárbajt vívott, mígnem egyiküket le nem lőtték, a másikat meg nem sebesítették. Utóbbi kihallgatása, mint a jeru- zsálemi rádiónak nyilatkozó vezérkari főnök közölte, egyelőre várat magára, mert kórházba szállították, és meg kellett műteni. Barak tábornok szerint iszlám fundamentalista palesztinok lehetnek a tettesek. A kikötő- és fürdőváros Eila- tot a történtek után két órára elzárták a külvilágtól, és a turistákat felszólították, hogy ne hagyják el szállodáikat. A kommandó esetleges további tagjai után kutattak. Harcok Dubrovnikban, Szarajevóban Az ENSZ békefenntartóinak közbenjárásával tűzszünet jött létre Dubrovnik védői és a szövetségi alakulatok között. Ezt megelőzően öt órán át lőtték a tengerparti várost, nem kímélve a világkincsnek számító központot sem. A tűzszünet életbelépése után sem került sor azonban fegyvemyugvásra, mert egyes szerb szabadcsapatok nem tartják magukat a megállapodáshoz. Zárában már második napja viszonylagos nyugalom van, amit azzal magyaráznak, hogy a körzetben tartózkodik Nambiár tábornok, az ENSZ békefenntartó erőinek indiai parancsnoka. Várható, hogy a napokban a kéksisakosok átveszik az ellenőrzést a tengerparti város körül. Szarajevóban vasárnap reggel is folytatódtak a harcok annak ellenére, hogy tűzszüneti megállapodást kötöttek a szembenálló felek. A megállapodás ma reggel hat órakor lép életbe. A vasárnap reggeli támadásnak több halálos áldozata van. Modricát felszabadították a közös muzulmán-horvát erők. Mintegy 200 szerb fegyveres a kőolajfinomító épületeiben még ellenállást tanúsít. A város utcáin több tucat holttest hever. (MTI) Kiárusította a Nyugatnak Ligacsov súlyos vádjai Gorbacsov ellen Miközben Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő a Komszo- molszkaja Pravda pénteki számában minden korábbinál élesebben bírálta az orosz vezetést, s azt állította, hogy az lényegében ugyanazokat a reformokat valósítja meg, amelyeket szovjet elnökként ő maga is célul tűzött ki, addig nem különben heves bírálat érte őt magát Jegor Ligacsov, a szovjet konzervatívok egyik vezéralakja, a Kreml egykori ideológusa részéről. Abból az alkalomból, hogy a jelenlegi orosz vezetésnek is. Linapokban jelent meg Moszkvában Ligacsov „A Gorbacsov rejtély” című könyve, a 71 éves konzervatív politikus a Szovjetunió visszaállítására szólította fel a kommunistákat és azzal vádolta Gorbacsovot, hogy elárulta az országot és kiárusította a Nyugatnak. Egykori tisztviselők és újságírók előtt Moszkvában mondott beszédében Ligacsov hangoztatta, hogy nincsenek személyes ambíciói, de harcolni akar „a haza tönkretevői ellen”. Az augusztusi puccsra kitérve, Ligacsov azt állította, hogy szó sem volt Gorbacsov letartóztatásáról, s kijelentette: „nem nevezhetjük letartóztatásnak, ha valaki három napot tölt luxusszállóban a Krímben”. Hozzátette: „Találkoztam emberekkel, akik 15-20 évet töltöttek (Sztálin idejében) rettenetes körülmények közt táborokban és börtönökben, de ennek ellenére mint meggyőződéses kommunisták kerültek ki onnan. Nem fordítottak hátat a pártnak”. A Moszkvai Sajtóházban egybegyűltek lelkesen ünnepelték Ligacsovot, akinek könyve az év második felében megjelenik az Egyesült Államokban is. Kijutott a heves bírálatokból a gacsov könyvében kemény szavakkal ostorozza „a jelenleg Oroszországban folyó veszélyes politikai tréfát”. Megállapítja: „Egy dolgot el lehet mondani: béke idején hazánk még sohasem szenvedett ekkora veszteségeket, nem élt át ekkora szomorúságot”. A 300 oldalas könyve előszavában Ligacsov azt állítja, hogy a peresztrojka „olyan változásokat hozott hazánkban, amelyek drámaiak voltak ránézve és nem hoztak dicsőséget vezetőjének, Gorbacsovnak”. A könyvet bemutató sajtóértekezleten Ligacsov kemény szavakkal ostorozta a jelenlegi orosz vezetést, azt állítva, hogy csak a szocializmushoz való visszatérés menthetné meg az országot a romlástól. Miközben Gorbacsovot szinte szünet nélkül ünnepük a nyugati médiákban, addig a hazai tömegkommunikáció szinte tudomást sem vesz róla. Sőt, a csaknem 4 millió példányban megjelenő Izvesztyija egyik vezető hír- magyarázója a napokban ezeket írta: „Az az ember, aki hazájában megdöntött minden rekordot az elutasítás és a nem szere- tettség terén, fürdik a dicsőségben a földgolyóbison”. A kommentátor, Sztaniszlav Kondrasov még odáig is elment, hogy összehasonlította Gorbacsov legutóbbi japáni és amerikai előadókörútját legfőbb riválisának, Jegor Ligacsovnak utazásaival, aki „szintén dollárokért utazza be a világot”. Kondrasov, aki hosszú ideig védelmezte Gorbacsov peresztrojkáját és csak a legutóbbi időkben állt át a volt elnök bírálóinak táborába, nagy tekintélyű, befolyásos újságíróként ismert Moszkvában. „Gorbacsov történelmi mértékű vesztes, nemcsak az elnökségét veszítette el, hanem az országot is, amelynek elnöke volt — ami egyedülálló eset a történelemben” — vélekedett Kondrasov. „Minden erőfeszítés, amit tett, pont az ellenkező eredményt hozta, mint amit célul tűzött maga elé. Úgy tűnt, hogy az ár ellen akar úszni, de alig ért a vízbe, máris elsodorták őt az események hullámai” — írta. Moszkvában politikai megfigyelők — vélekedik az APA tudósítója — jelenleg nevetségesnek ítélnek minden találgatást Gorbacsov esetleges politikai visszatéréséről. Elgondolásai a Szovjetunió visszaállításáról és a magántulajdon elutasításáról nem illenek bele azokba az orosz erőfeszítésekbe, hogy feltétel nélkül beevezzenek a szabad piacgazdaságba. Ha ellenben az oroszok négy vagy öt év harmadik világbeli életszínvonalától kiábrándulnának a jelenlegi politikából, akkor elkövetkezhet Gorbacsov nagy órája — elvégre akkor még csak 65 éves lesz. Indiai rakéta kudarca Újdelhi sajtójelentések szerint mégsem volt teljesen sikeres a legutóbbi, pénteken végrehajtott indiai rakétakísérlet, amelynek során közepes hatótávolságú föld-föld rakétát indítottak a Bengál-öbölbe az egyik keleti katonai támaszpontról. Hivatalos bejelentés szerint a 2400 kilométer hatótávolságú rakéta indítása jól sikerült, de az „Agni” (Tűz) kódjelű rakéta á befejező manővereket már nem tudta az előírásoknak megfelelően végrehajtani (noha éppen ez utóbbi ellenőrzése volt a kísérlet célja). Az AP szombati jelentésében emlékeztet arra, hogy Indiában legutóbb 1989-ben hajtottak végre kísérletet ilyen típusú rakétával.
