Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-15 / 114. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. május 15., péntek A múzeumi világnap előtt Kossuth és Nógrád kapcsolata Tudományos előadások május 18-án a dokumentumokról Idén szeptemberben ünnepli Magyarország Kossuth Lajos születésének 190. évfordulóját. Ez alkalomból érdemes újra vé­gigtekinteni, hogy Kossuthnak milyen dokumentálható kapcso­lata volt a korabeli politikai élet Nógrád megyei képviselőivel. Tudósítók- A kapcsolat első szálát, ami 1842 végétől datálható, még dr. Praznovszky Mihály kutatásai­ból ismerjük - mondja dr. Hor­váth István történész-muzeoló­gus, a salgótarjáni Nógrádi Tör­téneti Múzeum igazgatója. - Az ő kutatásai alapján tudjuk, hogy több nógrádi tudósító mellett különösen figyelemre méltó Szontágh Pál. Ő folyamatosan küldött tudósításokat a nógrádi közgyűlésekről, és 1844-ig ti­zennyolc esetben írt tudósítást a Kossuth-féle Pesti Hírlapba. A másik érdekesség, hogy a Pesti Hírlapot 1843 júniusától Ma­dách Imre tudósította. Recenziók- Milyen további kapcsolatok érdemelnek említést?- A továbbiakban Kossuth Lajos recenzióit kell említeni, amelyeket saját lapjába, a Pesti Hírlapba írt. Ezek megfogalma­zása ismételten megerősíti azt a tényt, hogy 1842-re már tartós kapcsolat volt az ország liberá­lis társadalmi átalakításáért küzdő vezetők és Nógrád me­gye vezető politikusai között. Kossuth például élénken fi­gyelte az országban - így Nóg- rádban is - megjelent politikai kiadványokat, és ezekről rende- szeresen recenziókat írt lapjába, így 1842 novemberében jelen­tette meg recenzióját három nógrádi könyvről.-Kik írták ezeket a könyveket, és miről szóltak?- Két könyvet Sréter János írt, az egyik a „Visszaemléke­zések”, a másik a „Hivatalos je­lentés Nógrád megye beligazga- tásai állapotjáról” címet viselte. A harmadik Kubinyi Ágoston „Magyarországi mérges növé­nyek” című könyve, amelyet a szerző alsóbb néposztályú, ki­vált népiskolák számára írt. Kossuth recenziójának kéziratá­ról a másolat a Nógrádi Törté­neti Múzeumban van. Sámsonháza- Mi fűzi a sámsonháziakat külön is Kossuth Lajoshoz?- Ez jelenti Kossuth és a me­gye további kapcsolatát. A köz­ség evangélikus egyházi gyű­lése 1871. február 17-én úgy ha­tározott, hogy az akkor már tu­dni emigrációban élő Kossuth Lajost választja meg világi egy­ház főfelügyelőjének. Erről le­vélben értesítették Kossuthot, aki válaszolt Wladár János evangélikus lelkésznek. Leve­lében leírja, hogy őszinte hálá­ját fejezi ki, a felkérést megtisz­teltetésnek tekinti, és elfogadja, csak azt sajnálja, „hogy a szám- kivetettség, melyre hazánk poli­tikai viszonyai által kárhoztatva vagyok, meg nem engedi, hogy az egyház javának előmozdítá­sához oly hatályosan hozzájá­rulhassak”. A levél eredetijét a sámsonházi evangélikus lelké- szi hivatalban őrzik. Megemlí­tendő, hogy e kuriózumszámba menő levél 1871. április 6-án kelt Turinban. Mindezeket a történeti ténye­ket ezúttal annak okán is hoztuk szóba, hogy a dokumentumok­ról és Kossuth Lajos további nógrádi kapcsolatairól tudomá­nyos igényű beszámolók han­goznak el a Nógrádi Történeti Múzeumban május 18-án hét­főn, a múzeumi világnap alkal­mából. A lelki béke sebei Axl Rose, a Guns and Roses énekese a padlón ül. Beszélgető társa, Kim Neely - a Rolling Stone című amerikai magazin­tól - nem árulja el, pontosan hol, melyik szállodában vannak. Rose épp azon mérgelődik, mi­lyen bosszantó, hogy képtelen egy pillanatra is egyedül, bé­kességben maradni, mikor két kamaszlány kopogtat az ajtón, hogy ha mást nem is, hát kö­szönhessen neki. Az egyik azt mondja, őt csak a másik cipelte magával erővel, neki nem is tet­szik a Guns and Roses. Azt várná az ember, hogy az énekes bepöccen és kidobja a lányokat, de nem: betessékeli őket, s kedvesen beszélgetni kezd velük. Néhány perc múlva a két tini hálálkodva és elbű­völve távozik. Talán visszaúton sem akadnak fenn a biztonsá­giak hálóján. Neely rengeteget kérdez és Axl Rose hosszasan válaszol: a lapban tizenhárom hasábon át. Van benne egy-két elmés, okos gondolat, néhány érdekesség és megannyi szamárság. Őrül a közönség vagy sem, a Guns and Roses koncertek éjjel, sokszor igen-igen későn kez­dődnek, mert Rose biológiai órája így diktálja jónak. Május 22-én Budapesten, a Népstadi­onban sem fog este hatkor rög­tön a Guns and Roses a szín­padra menni. Azt mondják, Axl fajgyűlölő, nőgyülölő, betegesen irtózik az emberektől... No nem! - mondja, a fajgyűlölet és a ho- mofóbia az marhaság, nem igaz - ki a fene talál ilyeneket ki? -, a nőkkel már más a dolog. Va­lóban csoda tudja, hogy is áll velük. Szóval gyanakvó, hideg és rideg velük. Merthát az éde­sanyja, ugye, mikor ő még (kis)gyerek volt, sokszor meg­verette a mostohaapjával, és úgy félreállva nézte, hogyan ve­rik. Nem nagyon törődött a ne­velésével sem. Eltaszította ma­gától. A nagymamánál sem ta­lálta meg a nyugalmát. Tudja, hogy pokollá teszi egy nő életét, de a nők is poklot jelentenek számára. Erről volt feleségével, Erin-nel lehetne beszélni. Vagy Stephanie Seymour-rel, a ba­rátnőjével. Az édesapja? Alig ismerte, de azt tudja, hogy rosszul bánt az anyjával. Úgy értesült róla, hogy már nem él. Mindegy. A mostohaapja lett valódi apja egész életére. De most már megszabadult tőle. Nem az ő nevét viseli, nem is az édesap­jáét. Rose az anyja vezetékneve. Az ő keresztneve valójában William. Az édesapja után. Rá van tetoválva a karjára.-Izzy miért ment el a zene­karból? Izzy? Hogy jön most ide Izzy? Axl összezavarodik. Izzy azért ment el, mert lusta. Nem akart olyan színvonalon dol­gozni, ahogy ő és Slash azt megköveteli. Neki jó volt a ga­rázs színvonal. A Guns and Ro­ses azon már túl van. Több kell, jobb kell. De Neely legyen szi­ves Izzyről Izzyvel beszélgetni. A saját dalait sem dolgozta ki tisztességesen. Nem rá harag­szik, a barátja volt (?), a világra mérges. El kell mondania, hogy a mostohaapja komisz egy em­ber. El tudta érni, hogy állandó viszály legyen a testvérek kö­zött. Különösen, hogy ő és a lánytestvére ne férjenek össze. Most együtt dolgoznak, és a lánytestvére boldog. Ő is. Csak szilárdabb benső, lelki béke kel­lene. Vass Imre Premier Európában Műtét az anyaméhben Olyan műtétre került sor első ízben a párizsi Saint-Vincent de Paul kórházban, amelyet az anyaméhben egy gyermekben hajtottak végre. A magzat reke­szizmán egy nyílás volt.A sebé­szek, Frederic Bargy és dr. Emmanuel Sapin már tíz hó­napja végezték az operációt, de csak most közölték a jó hírt: a gyermek teljesen egészséges. A kis Alexandrát akkor mű­tötték, amikor 38 éves éde­sanyja ötödik hónapja volt ter­hes. A gyermek rekeszizmán lévő nyílás hátráltatta a tüdő fej­lődését. A kislány tíz héttel ké­sőbb császármetszéssel jött a vi­lágra. Súlya a születéskor 1,4 kg volt, testhossza 44 cm. Portréfilm Hibóról „Beszélgetés a művészetről” címmel évek óta készítenek portréfilmeket a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban a Nógrád megyében élő képző­művészekről. Ezek bekerülnek a múzeumi dokumentumtárba, de a közönségnek is bemutatják őket, többnyire a művész jelen­létében. így mind a közönség, mind a művész közelebb kerül­het egymáshoz. A filmeken szereplők rend­szerint szólnak életük fontosabb eseményeiről, művészi törekvé­seikről, terveikről. Az interjúkat a művekről készített felvételek egészítik ki. Már van ilyen portréfilm idős Szabó Istvánról, Lóránt János­ról, Iványi Ödönről, Farkas Andrásról, Réti Zoltánról, Czinke Ferencről, Földi Péter­ről és Hegedűs Morganról. Kö­zülük Lóránt János már régóta nem a megyében él, Iványi Ödön, Farkas András, Hegedűs Morgan pedig sajnos elköltözött az élők sorából. Az elhunytak­ról készült filmek azonban őrzik alakjukat, munkásságukat, val­lomásaikat életről, halálról, művészetről. E filmek tehát a jövő kutatói számára is pótolha­tatlan értéket jelentenek. Ebben az évben folytatják e filmek készítését a múzeumban. A „Beszélgetés a művészetről” sorozatban most készül a port­réfilm Hibó Tamásról. A Salgó­tarjánban élt művész tavaly hunyt el. Kovács Bodor Sándor videotechnikus és Halászná Szi- lasi Ágota művészettörténész múlt év májusában folytatott műtermi beszélgetést a művész­szel, aki 1991 második felében halt meg. Tervezik, hogy még idén a Balassagyarmaton élő Csem- niczky Zoltánnal és Salgótar­jánban Mustó Jánossal is elké­szítik a filmet.- mer Társasjáték a színjátékért KI VISZI el a balhét? A fódíj egy színes televízió! A KiViSzI színjátszó csoport -a Nógrád Megyei Hírlap és a Nógrádi Történeti Múzeum se­gítségével - a hagyományokat felidézve ötfordulós játékot in­dít, melynek témája a salgótar­jáni amatőr színjátszás. Öt héten keresztül a hajdan­volt és a ma működő színjátszó csoportok előadásait, szereplőit, rendezőit idézzük fel. Játékosa­inknak nincs más dolga, mint a helyes válaszokat beírni, majd a teljes játékmezőt kivágva elkül­deni, beadni szerkesztősé­günkbe (Salgótarján, Erzsébet tér 6. A borítékra írják rá „Ki Viszi el a balhét?”) a következő héten szerda délelőtt 10 óráig. Minden helyes válasz egy pon­tot ér. Azok juthatnak be a játék döntőjébe, - amely a József At­tila Művelődési Központban lesz május 30-án - akik az öt forduló során a legtöbb pontot érik el. A döntőben a színes te­levízió mellett több értékes ajándékot nyerhetnek szeren­csés játékosaink. Azok is belevághatnak még játékunkba, akik az előző fordu­lókat kihagyták, mert lehet esé­lyük a végső győzelemre. Las­san eljön az ideje annak, hogy valaki, vagy valakik elvigyék a balhét RENDEZŐK: A .................. sz ínjátszó csoport leg­nagyobb kö­zönségsikert aratott elő­adása az el­múlt évek­ben a ........... t estőr című darab volt. A képen Gyürei Ma­riann (Mylady), Csánk Péter (Richelieau bíboros) látható, (rendezők: Jakubovics J., Susán F.) SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTOK: Vertich József Susán Ferenc id. Bulyovszky Dezső Csics György Molnár Ernő Városmozgató játék - 4. Forduló A képan a József Attila színjátszó szakosztályt látják, 1949 június 15-én. Ok a ...................... ü veggyár színjátszói voltak, a kép közepén .............Dezsőt a szakosztály rendezőjét látják. K épes technikatörténet Az aratógép A múlt század közepén nem­csak az ipar óriási fejlődésének lehettünk tanúi, a mezőgazda­ság is hatalmas lépésekkel igyekezett a termelékenységet fokozni. Egy fiatal amerikai farmer, Cyrus McCormik (1809-1884) már 22 éves korá­ban egy aratógépet (lásd a kora­beli rajzot) szerkesztett, amit 145 évvel ezelőtt 1847-ben, többszöri átalakítás után muta­tott be. Ez a két keréken mozgó ara­tógép egy 6 láb hosszú (kb. 2 méter) tengelyből állott, melyre vágókéseket helyezett el. Ezek­kel párhuzamosan néhány inch- re (1 inch=2,54 cm) vaslemez volt felerősítve. Ezt a szerkeze­tet két ló húzta, melyek mun­kája révén a vágókések for­gásba jöttek és a közéjük, vala­mint a vaslap közé került ga­bona szárát levágták. Addig kézzel arattak s ez a gép forradalmasította mezőgaz­daságot és megvette a mai bil­liós mezőgazdasági gépgyártás alapjait. McCormik 1848-ban Chicagóban gyárat alapított, ahol évente 4000 aratógépet ál­lított elő. Gépét az 1851-es londoni világkiállításon is be­mutatták. A korabeli The Times így írt róla: „Ez a gép a kiállítás legértékesebb darabja és a ten­gerentúlról jövő legnagyobb hozzájárulás a mezőgazdaság fejlődéséhez.” K.A. Száz éve halt meg Baross Gábor, a vasminiszter Nevezték nagyfuvarosnak, örökös miniszternek, de legin­kább vasminiszternek. Baross Gábor, bár alig valamivel több, mint négy évtizedet élt, mara­dandót alkotott. Volt kereske­delmi, belügyi, vallási és közok­tatásügyi miniszter, de igazi rangot közlekedéspolitikusként szerzett. Idejében felismerte, hogy az ország fejlődésének alapköve a közlekedés, az ott használt eszközök minősége. Az olcsó szállítás teszi nyeresé­gessé a megtermelt ipari javak eladását, mondta többször, és intézkedéseit is ennek a felfo­gásnak rendelte alá. Egységesí­tette, államosította a korábban magánkézben lévő, egymással vetélkedő, csak a szűk helyi ér­dekeket szem előtt tartó vasúti társaságokat. O teremtette meg az államvasúti rendszert. Európai hírnevet a zónatarifa bevezetésével szerzett. A múlt század nyolcvanas éveiben Ma­gyarországon volt a legdrágább a vasúti menetjegy. Az emberek a magas tarifa miatt inkább a lassú, ám olcsóbb fuvaros sze­kereket vették igénybe. Baross a távolsági forgalmat tizennégy zónára osztotta, az így olcsóbbá vált menetjegyeket szívesebben kifizette az utazóközönség. Az intézkedés hatására nem egé­szen egy esztendő alatt hétmil­lióval nőtt a vasúton utazók száma. Az olcsó jegyek hatá­sára megélénkült a munkaerő- piac, fellendült az üzleti élet, és nem utolsósorban a túristaforga- lom is. Ma bezzeg sokszor üre­sen közlekednek a vonatok, megfizethetetlenül drágák a je­gyek, az anyagi gondok miatt tízezernyi vasutast csak rész- munkaidőben. részbérért sze­retnék foglalkoztatni... 194M április 25-en mutatta be a ...............nők el­rablása című művet a.............. gyári színjátszó s zakosztály. A szereplők közül néhány: Marko- vits Magda, Berta Ferenc és társaik.

Next

/
Thumbnails
Contents