Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-13 / 112. szám

1992. május 13., szerda RETSAG ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Rendet a portán Bánk. Nagyszabású tavaszi nagytakarítást végeztek május elsején a község lakói. Az önkor­mányzat felkérésére minden telek-, üdülő-, és háztulajdonos a saját portája előtt tett rendet, majd az összegyűlt sze­metet felrakta az ugyan­csak társadalmi munká­ban tevékenykedő ma­gánfuvarosok által meg­jelent tehergépkocsikra. A helybeli fuvarozókon kívül a rétsági lövész- dandár parancsnoka két tehergépkocsival segített a felgyülemlett hulladék kijelölt helyre történő ki­szállításában. A fiatalok nem értenek a teknőkészítéshez A nőtincsi hatodikosok jóvoltából: Sulihíradó - évente kétszer Pluszpénzért csinálják Azt mond­ják, Szátokon ma is szívesen foglalkoznak teknőkészítés- sel a cigá­nyemberek. Útba is igazí­tanak, hogy itt és itt találunk egy olyan csa­ládot, ahol ép­pen folyik a munka. Az ár­nyat adó fák alatt valóban megleljük a mestereket, amint egy jó­kora tőkével bajlódnak. Az időseb­bik Száraz Já­nos, a fiatalabb Formálódik a Bogdán János. Mindketten mesterei a teknőké- szítésnek, amit már évtizedek óta folytatnak.-Én húsz éve tudok teknőt vájni - mondja Bogdán de nem ezzel foglalkoztam. Ehhez iparengedély kell. Budapesten dolgoztam, de leszámoltattak. Most egy kicsit segítek.- Én pedig nyugdíjas vagyok - veszi át a szót Száraz János. — Kell ez a munka nagyon, mert kevés a nyugdíj. Megtudom, hogy most to­polyfából készül a disznófor­rázó. A közepéből pedig kitelik egy fatál. Ezeket az egykor nél­külözhetetlen háztartási edé­nyeket készíthetik még fűzfá­ból, hársfából és égerfából is. Egy ilyen teknőt másfél-két nap alatt lehet elkészíteni. Nehéz munka, s ha van rá vevő, azért jól fizet. teknő. Gyurkó fotó-Hol vannak a fiatalok, ők miért nem csinálják? — kérde­zem őket.-Ők nem érték azt a kort - mondja Száraz János. - Ez olyan, mint a kapálás. Nem mindenki ért hozzá. A fiatalok ezt sose tanulták, csak vasmun­kákra szoktatták őket a kollégi­umban. Azt sem tudnák, hogy hol kezdjék, hogyan fogjanak hozzá. Meg a kényszer sem vi­szi rá őket, mint a magamfajtát. — Miért nem tanítják meg őket erre a mesterségre? Bogdán keze megáll a leve­gőben, az öregebb meg csak le­gyint. — Mit gondol, egyáltalán fe­lénk néznek amikor dolgo­zunk? Nekünk azonban muszáj csinálni, hogy legyen egy kis plusz pénzünk. p.a. A postamester a sportot szereti Jöhet a következő szám! Emlékezzünk halottainkra Borsosberényben né­hány éve az országban az elsők között emeltek em­lékművet az első és a má­sodik világháborúban el­pusztult községbelieknek. A nemes elhatározást tu­lajdonképpen a katolikus egyház papja, a település plébánosa, Benke István segítette valóra váltani. Az emlékmű állításához szükséges anyagiak előte­remtésében, a különféle engedélyek megszerzésé­ben, s a kivitelezéssel járó intézkedésekben sokat fá­radozott. Az emlékmű el­készítéséhez nem álltak rendelkezésre anyagiak, ezért a terhekből részt vál­laltak a helyi lakosok Is. Bartók Istvánt, a romhányi postahivatal vezető­jét éppen akkor zavartuk munkájában, amikor a hírlapterjesztés helyzetét vizsgálta. A terjesztés számadatai nem sok örömre adnak okot, hiszen az újságok előfizetési és árus példányszáma általá­ban csökkenést mutat. Lapunkról megtudtuk, hogy Romhányba na­ponta 125-130 Nógrád Megyei Hírlap jár. Ebből 99 az előfizetőké, a többi pedig árus példányként kel el.- Postamester úr, mi a véleménye lapunkról?- A „Nógrádot” én nagyon jól ismerem, hiszen huszonnyolc éve vagyok postai dolgozó. Általá­nosságban azt mondhatom, hogy tetszik a lap. A bekövetkezett változások is szerencsések. A mos­tani, Egerben nyomtatott „változat” számomra szimpatikus - mondta. — A tartalom és a kivitele­zés is jó. Legjobban a sportoldal köt le, szeretem is, mert sokoldalú. Érdekel a megye élete, de job­ban a közvetlen környezetem. Erről azonban ke­veset látok az újságban, bár az ötödik oldalon megjelenő körzeti oldalak érdekesek. Tegnap ró­lunk romhányiakról is szerepeltek benne híranya­gok. Egyébként én is előfizetője vagyok a lapnak, s igaz, hogy csak este jutok hozzá, de mindent el­olvasok. Ám többet is lehetne írni rólunk.- Miről olvasnának szívesen a romhányiak?- Úgy vélem, hogy mindarról, amik jellemzőek községünkre, s a mindenkit érintő, érdeklő dol­gokról. Azonban nemcsak rólunk szeretnénk töb­bet olvasni a lapban, hanem a hozzánk kötődő A postamester munka közben. Gyurkó felv. környező települések életéről is. Sok érdekes tör­ténik errefelé is. Szerintem ezáltal az előfizetői példányszámot is lehetne növelni, legalább ötven darabbal. P.A. Az ifjú szerkesztők: Tamis Pista, Tóth Mária, Hemző Viki és Süveg Zsuzsa. Gyurkó Péter felvétele Négy meglepett, megszep­pent gyerek foglal helyet a Nő­tincsi Körzeti Általános Iskola igazgatói irodájában. Ők a ha­todik osztály képviselői. Azé a közösségé, amelyik megalkotta a Sulihíradó első számát.- Ki mondja el a történetet?- Máthéné tanárnéni kérdezte meg tőlünk, hogy lenne-e ked­vünk újságot készíteni. Azt mondtuk, hogy igen, s megcsi­náltuk - mondja a szóvivővé vá­lasztott Hemző Viki.- Ilyen egyszerűen ment?- Na, nem - folytatja Viki. - Összegyűjtöttük az ötleteket, megbeszéltük Kékesi Gábor bá­csival, az osztályfőnökünkkel. Ő sokat segített.- Kik írtak az első számban? A gyerekek egymásra néz­nek, végül mégis Viki folytatja:-Martalék Anikó verset írt, Alföldi Évi és Gyuricza Zoli megemlékezést készített. Süveg Zsuzsi vicceket alkotott, én pe­dig rejtvényt szerkesztettem. Tóth Mária a húsvétról és a szö­kőévről írt, míg Tamis Pista a címlapot rajzolta meg.- Ti vagytok a szerkesztők?- Igen - válaszol a szóvivő. — Azt hiszem mi dolgoztunk a legtöbbet.- Mit tudtok az újságkészítés­ről? Az arcokra kiül a tanácsta­lanság. Süveg Zsuzsa szólal meg:- E témáról nem beszélt még senki nekünk, pedig szeretnénk erről többet tudni. Hiszen azért csináljuk ezt, mert érdekel ben­nünket. Már készül a következő szám, ugyanis a Sulihíradó évente kétszer jelenik meg. Már folyik az anyaggyűjtés. Ázzál köszönünk el, hogy megígérjük: egyszer elmondjuk nőtincsi kis barátainknak ho­gyan is készül az újság, a mi szerkesztőségünkben. A működőképesség érdekében Sikeres hitelegyeztetés A romhányi tsz az év ele­jén kérte a megyei bíróságtól a csődeljárás beindítását, mi­vel 90 napon túli tartozásuk elérte a 26 millió forintot. Ugyanakkor ennyi volt a sa­ját kintlévőségük összege is. A gazdaság működőképessé­gének megtartása érdekében azóta lebonyolították a hite- legyeztető-tárgyalást is. Előtte kifizették az ötvenezer forinton aluli tartozásaikat, s ezt is figyelembe véve hívták meg hitelezőiket az eszme­cserére. Aki nem ment el, az levélben közölte álláspontját. A jelenlévők döntő többsége hozzájárult az esedékes fize­tések átütemezéséhez. Bejelentették, hogy elen­gedik a késedelmi kamatot. A gazdaság vezetői messze­menő segítséget tapasztaltak a megyei társadalombiztosí­tási igazgatóság részéről. Az APEH jelenlévő képviselőjé­től viszont nagyobb megér­tést és rugalmasságot vártak volna el. Ó is hozzájárult a tartozás részletvisszafizeté- séhez. a késedelmi kamat el­engedését viszont a teljesítés­től tette függővé. Telkek fiatal házasoknak A nőtincsi községi ön­kormányzat igyekszik gondoskodni a fiatalokról: a tulajdonában lévő terü­leten, az Arany János ut­cában, négy új otthon fel­építésére szolgáló telket alakított ki. Az egyenként ezer négyzetmétert ma­gába foglaló terület négy­zetméteréért 45 forintot fizettek azok a fiatal háza­sok, akik itt kívánják fel­építeni otthonukat. A tel­kek értékét növeli, hogy van villany, víz, cs vizes makadám út garantálja a biztonságos közlekedést. Hánykolódik a hajó Ellentmondásos átalakulás a rétsági téeszben Pongrácz József, a rétsági termelőszövetkezet elnöke a tőle megszokott határozottsággal, de szomorúsággal a hangjában a következőkkel illusztrálja jelenlegi helyzetüket: — Nálunk is reális veszély az öncsőd. Azon kívül, hogy nincs pénzünk, más nem zavarja az átalakulással járó folyamatot. Ez utóbbit szolgálta a leg­utolsó közgyűlés. Az eddigi szo­kástól eltérően, az új követel­ményekhez való igazodás céljá­ból nem a munkahelyeken, ha­nem településenként tartották meg a közgyűlést megelőző ta­nácskozásokat. Erre meghívták a nyugdíjasokat, az önkormány­zatok és az érdekegyeztető fó­rumok képviselőit. — Bánk kivételével kompro­misszumos megegyezés szüle­tett a kárpótlásra kijelölt földte­rületekre — említi a nagyüzem elnöke. - Ha nem tudunk meg­egyezni, akkor a végső döntést a megyei kárrendezési hivatal hozza.- A vagyonnevesítésnél is megfordították az előírt sorren­det, amennyire ezt a jogszabály számukra megengedte.- A rendező elvekkel nem mentünk vissza az őskorba. Ugyanakkor a törvényi előírá­soknak eleget tettünk. A kül­döttgyűlés döntése alapján sze­mélyenként 30 ezer forint in­gyenes részjeggyel egészítettük ki á vagyoni hozzájárulás mér­tékét. Reklamáció, netán kifo­gás eddig még nem érkezett. A tagságnak hatvan napos türelmi idő áll rendelkezésére, hogy el­döntse: hogyan, és kivel to­vább?- Mire voksolt a tagság?- Többségük megújult for­mában, a magántulajdon alap­ján kíván továbbra is együtt­gazdálkodni. Ha így lesz, akkor a különböző részlegeknél jelen­tősen növeljük az önállóságot. Ehhez már korábban hozzá- kezdtünk. Nem azért, mert akar­tuk, hanem erre ösztönöztek bennünket a gazdálkodási, gaz­dasági kényszerítő körülmé­nyek - állítja a nagyüzem el­nöke.- Térjünk vissza ahhoz, ami­ből élünk: a termelés és gazdál­kodás jelenlegi lehetőségeihez.- Nehezíti a gazdálkodási és az átalakulási folyamatot a má­ról holnapra való élés. Adóssá­gunk 27 millió, ugyanennyivel tartoznak nekünk partnereink. A Földművelésügyi Miniszté­rium által ígért hitel a tavaszi munkákhoz, a talpon maradt szövetkezeteknek pusztába kiál­tott szó maradt. Pedig a biológia nem az ígéretekhez, hanem a valósághoz igazodik. Nincs arra ideje várni, amíg a bankok ne­hézkesen elkészítik hitelsza­bályzatukat. Ilyen körülmények között sem állhat meg az élet. Napi vitatéma, hogy a beérke­zett bevételből mire és mennyit fordítsunk? Elsőbbséget élve­zett és élvez az időszerű mun­kák feltételeinek biztosítása. A múlt ősszel háromszázötven hektáron került az őszi búza magja a földbe. Elvetettünk 100 hektár tavaszi árpát, és 260 hek­tár napraforgómag szolgálja az új termést. 500 hektárt parlagon hagyunk, mert megművelésé­hez nem tudjuk biztosítani a szükséges pénzt. Ezek gyen­gébb minőségű területek. Az elmondottakból is kitűnik, hogy megpróbáljuk a mai, egyre szo- rítóbb helyzetet túlélni.-Ilyen feszült légkörben mi­ként érzik magukat a szövetke­zet magas képzettségű szakem­berei?-Zömük az új helyzetben is megél, megtalálja számítását, mert szakmájában profi. A piaci kapcsolatok jelentős részével mi rendelkezünk. Nyilván lesz, aki vált, megpróbálkozik az önállósággal, amennyiben ked­vező kamatozású hitelhez jut. A legdrámaibb helyzetben a nyugdíjasok vannak: se tőkéjük, se fizikai erejük az újrakezdés­hez.- Ón, mint kapitány, végig marad a hánykolódó hajón, vagy már most, máshol próbál boldogulni?- A tagság bizalmából tizen­három éve vagyok a nagyüzem elnöke. Remélem, az átalakulás befejezéséig idegileg is kibí­rom. Venesz Károly Rétság és környéke Vállalkozóra várnak • Borsosberény. A tavaszi nagytakarítás jól sikerült, de a 18-20 teherautóra való össze­gyűlt vas-, és fémhulladék el­szállítására ezidáig nem akadt vállalkozó. Nincs kirándulás % Szátok. Az általános iskola alsótagozatos tanulói - 24 fő - pénzhiány miatt az idén sem tudnak osztálykiránduláson részt venni. A tanulók kéthar­mad része hátrányos helyzetű, szüleik többsége pedig munka- nélküli. Jön az ír töke • Felsőpetény. A felsőpetényi ásványbánya április elsejével kivált a nagyvállalatból, s azóta önállóan végzi termelési-gaz­dálkodási feladatait. Júliustól valószínűleg kft-ként tevékeny­kednek majd, s a működéshez szükséges tőke 50-50 százalékát a leányvállalat, s a NAVAN ír cég adja.

Next

/
Thumbnails
Contents