Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-13 / 112. szám
1992. május 13., szerda RETSAG ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Rendet a portán Bánk. Nagyszabású tavaszi nagytakarítást végeztek május elsején a község lakói. Az önkormányzat felkérésére minden telek-, üdülő-, és háztulajdonos a saját portája előtt tett rendet, majd az összegyűlt szemetet felrakta az ugyancsak társadalmi munkában tevékenykedő magánfuvarosok által megjelent tehergépkocsikra. A helybeli fuvarozókon kívül a rétsági lövész- dandár parancsnoka két tehergépkocsival segített a felgyülemlett hulladék kijelölt helyre történő kiszállításában. A fiatalok nem értenek a teknőkészítéshez A nőtincsi hatodikosok jóvoltából: Sulihíradó - évente kétszer Pluszpénzért csinálják Azt mondják, Szátokon ma is szívesen foglalkoznak teknőkészítés- sel a cigányemberek. Útba is igazítanak, hogy itt és itt találunk egy olyan családot, ahol éppen folyik a munka. Az árnyat adó fák alatt valóban megleljük a mestereket, amint egy jókora tőkével bajlódnak. Az idősebbik Száraz János, a fiatalabb Formálódik a Bogdán János. Mindketten mesterei a teknőké- szítésnek, amit már évtizedek óta folytatnak.-Én húsz éve tudok teknőt vájni - mondja Bogdán de nem ezzel foglalkoztam. Ehhez iparengedély kell. Budapesten dolgoztam, de leszámoltattak. Most egy kicsit segítek.- Én pedig nyugdíjas vagyok - veszi át a szót Száraz János. — Kell ez a munka nagyon, mert kevés a nyugdíj. Megtudom, hogy most topolyfából készül a disznóforrázó. A közepéből pedig kitelik egy fatál. Ezeket az egykor nélkülözhetetlen háztartási edényeket készíthetik még fűzfából, hársfából és égerfából is. Egy ilyen teknőt másfél-két nap alatt lehet elkészíteni. Nehéz munka, s ha van rá vevő, azért jól fizet. teknő. Gyurkó fotó-Hol vannak a fiatalok, ők miért nem csinálják? — kérdezem őket.-Ők nem érték azt a kort - mondja Száraz János. - Ez olyan, mint a kapálás. Nem mindenki ért hozzá. A fiatalok ezt sose tanulták, csak vasmunkákra szoktatták őket a kollégiumban. Azt sem tudnák, hogy hol kezdjék, hogyan fogjanak hozzá. Meg a kényszer sem viszi rá őket, mint a magamfajtát. — Miért nem tanítják meg őket erre a mesterségre? Bogdán keze megáll a levegőben, az öregebb meg csak legyint. — Mit gondol, egyáltalán felénk néznek amikor dolgozunk? Nekünk azonban muszáj csinálni, hogy legyen egy kis plusz pénzünk. p.a. A postamester a sportot szereti Jöhet a következő szám! Emlékezzünk halottainkra Borsosberényben néhány éve az országban az elsők között emeltek emlékművet az első és a második világháborúban elpusztult községbelieknek. A nemes elhatározást tulajdonképpen a katolikus egyház papja, a település plébánosa, Benke István segítette valóra váltani. Az emlékmű állításához szükséges anyagiak előteremtésében, a különféle engedélyek megszerzésében, s a kivitelezéssel járó intézkedésekben sokat fáradozott. Az emlékmű elkészítéséhez nem álltak rendelkezésre anyagiak, ezért a terhekből részt vállaltak a helyi lakosok Is. Bartók Istvánt, a romhányi postahivatal vezetőjét éppen akkor zavartuk munkájában, amikor a hírlapterjesztés helyzetét vizsgálta. A terjesztés számadatai nem sok örömre adnak okot, hiszen az újságok előfizetési és árus példányszáma általában csökkenést mutat. Lapunkról megtudtuk, hogy Romhányba naponta 125-130 Nógrád Megyei Hírlap jár. Ebből 99 az előfizetőké, a többi pedig árus példányként kel el.- Postamester úr, mi a véleménye lapunkról?- A „Nógrádot” én nagyon jól ismerem, hiszen huszonnyolc éve vagyok postai dolgozó. Általánosságban azt mondhatom, hogy tetszik a lap. A bekövetkezett változások is szerencsések. A mostani, Egerben nyomtatott „változat” számomra szimpatikus - mondta. — A tartalom és a kivitelezés is jó. Legjobban a sportoldal köt le, szeretem is, mert sokoldalú. Érdekel a megye élete, de jobban a közvetlen környezetem. Erről azonban keveset látok az újságban, bár az ötödik oldalon megjelenő körzeti oldalak érdekesek. Tegnap rólunk romhányiakról is szerepeltek benne híranyagok. Egyébként én is előfizetője vagyok a lapnak, s igaz, hogy csak este jutok hozzá, de mindent elolvasok. Ám többet is lehetne írni rólunk.- Miről olvasnának szívesen a romhányiak?- Úgy vélem, hogy mindarról, amik jellemzőek községünkre, s a mindenkit érintő, érdeklő dolgokról. Azonban nemcsak rólunk szeretnénk többet olvasni a lapban, hanem a hozzánk kötődő A postamester munka közben. Gyurkó felv. környező települések életéről is. Sok érdekes történik errefelé is. Szerintem ezáltal az előfizetői példányszámot is lehetne növelni, legalább ötven darabbal. P.A. Az ifjú szerkesztők: Tamis Pista, Tóth Mária, Hemző Viki és Süveg Zsuzsa. Gyurkó Péter felvétele Négy meglepett, megszeppent gyerek foglal helyet a Nőtincsi Körzeti Általános Iskola igazgatói irodájában. Ők a hatodik osztály képviselői. Azé a közösségé, amelyik megalkotta a Sulihíradó első számát.- Ki mondja el a történetet?- Máthéné tanárnéni kérdezte meg tőlünk, hogy lenne-e kedvünk újságot készíteni. Azt mondtuk, hogy igen, s megcsináltuk - mondja a szóvivővé választott Hemző Viki.- Ilyen egyszerűen ment?- Na, nem - folytatja Viki. - Összegyűjtöttük az ötleteket, megbeszéltük Kékesi Gábor bácsival, az osztályfőnökünkkel. Ő sokat segített.- Kik írtak az első számban? A gyerekek egymásra néznek, végül mégis Viki folytatja:-Martalék Anikó verset írt, Alföldi Évi és Gyuricza Zoli megemlékezést készített. Süveg Zsuzsi vicceket alkotott, én pedig rejtvényt szerkesztettem. Tóth Mária a húsvétról és a szökőévről írt, míg Tamis Pista a címlapot rajzolta meg.- Ti vagytok a szerkesztők?- Igen - válaszol a szóvivő. — Azt hiszem mi dolgoztunk a legtöbbet.- Mit tudtok az újságkészítésről? Az arcokra kiül a tanácstalanság. Süveg Zsuzsa szólal meg:- E témáról nem beszélt még senki nekünk, pedig szeretnénk erről többet tudni. Hiszen azért csináljuk ezt, mert érdekel bennünket. Már készül a következő szám, ugyanis a Sulihíradó évente kétszer jelenik meg. Már folyik az anyaggyűjtés. Ázzál köszönünk el, hogy megígérjük: egyszer elmondjuk nőtincsi kis barátainknak hogyan is készül az újság, a mi szerkesztőségünkben. A működőképesség érdekében Sikeres hitelegyeztetés A romhányi tsz az év elején kérte a megyei bíróságtól a csődeljárás beindítását, mivel 90 napon túli tartozásuk elérte a 26 millió forintot. Ugyanakkor ennyi volt a saját kintlévőségük összege is. A gazdaság működőképességének megtartása érdekében azóta lebonyolították a hite- legyeztető-tárgyalást is. Előtte kifizették az ötvenezer forinton aluli tartozásaikat, s ezt is figyelembe véve hívták meg hitelezőiket az eszmecserére. Aki nem ment el, az levélben közölte álláspontját. A jelenlévők döntő többsége hozzájárult az esedékes fizetések átütemezéséhez. Bejelentették, hogy elengedik a késedelmi kamatot. A gazdaság vezetői messzemenő segítséget tapasztaltak a megyei társadalombiztosítási igazgatóság részéről. Az APEH jelenlévő képviselőjétől viszont nagyobb megértést és rugalmasságot vártak volna el. Ó is hozzájárult a tartozás részletvisszafizeté- séhez. a késedelmi kamat elengedését viszont a teljesítéstől tette függővé. Telkek fiatal házasoknak A nőtincsi községi önkormányzat igyekszik gondoskodni a fiatalokról: a tulajdonában lévő területen, az Arany János utcában, négy új otthon felépítésére szolgáló telket alakított ki. Az egyenként ezer négyzetmétert magába foglaló terület négyzetméteréért 45 forintot fizettek azok a fiatal házasok, akik itt kívánják felépíteni otthonukat. A telkek értékét növeli, hogy van villany, víz, cs vizes makadám út garantálja a biztonságos közlekedést. Hánykolódik a hajó Ellentmondásos átalakulás a rétsági téeszben Pongrácz József, a rétsági termelőszövetkezet elnöke a tőle megszokott határozottsággal, de szomorúsággal a hangjában a következőkkel illusztrálja jelenlegi helyzetüket: — Nálunk is reális veszély az öncsőd. Azon kívül, hogy nincs pénzünk, más nem zavarja az átalakulással járó folyamatot. Ez utóbbit szolgálta a legutolsó közgyűlés. Az eddigi szokástól eltérően, az új követelményekhez való igazodás céljából nem a munkahelyeken, hanem településenként tartották meg a közgyűlést megelőző tanácskozásokat. Erre meghívták a nyugdíjasokat, az önkormányzatok és az érdekegyeztető fórumok képviselőit. — Bánk kivételével kompromisszumos megegyezés született a kárpótlásra kijelölt földterületekre — említi a nagyüzem elnöke. - Ha nem tudunk megegyezni, akkor a végső döntést a megyei kárrendezési hivatal hozza.- A vagyonnevesítésnél is megfordították az előírt sorrendet, amennyire ezt a jogszabály számukra megengedte.- A rendező elvekkel nem mentünk vissza az őskorba. Ugyanakkor a törvényi előírásoknak eleget tettünk. A küldöttgyűlés döntése alapján személyenként 30 ezer forint ingyenes részjeggyel egészítettük ki á vagyoni hozzájárulás mértékét. Reklamáció, netán kifogás eddig még nem érkezett. A tagságnak hatvan napos türelmi idő áll rendelkezésére, hogy eldöntse: hogyan, és kivel tovább?- Mire voksolt a tagság?- Többségük megújult formában, a magántulajdon alapján kíván továbbra is együttgazdálkodni. Ha így lesz, akkor a különböző részlegeknél jelentősen növeljük az önállóságot. Ehhez már korábban hozzá- kezdtünk. Nem azért, mert akartuk, hanem erre ösztönöztek bennünket a gazdálkodási, gazdasági kényszerítő körülmények - állítja a nagyüzem elnöke.- Térjünk vissza ahhoz, amiből élünk: a termelés és gazdálkodás jelenlegi lehetőségeihez.- Nehezíti a gazdálkodási és az átalakulási folyamatot a máról holnapra való élés. Adósságunk 27 millió, ugyanennyivel tartoznak nekünk partnereink. A Földművelésügyi Minisztérium által ígért hitel a tavaszi munkákhoz, a talpon maradt szövetkezeteknek pusztába kiáltott szó maradt. Pedig a biológia nem az ígéretekhez, hanem a valósághoz igazodik. Nincs arra ideje várni, amíg a bankok nehézkesen elkészítik hitelszabályzatukat. Ilyen körülmények között sem állhat meg az élet. Napi vitatéma, hogy a beérkezett bevételből mire és mennyit fordítsunk? Elsőbbséget élvezett és élvez az időszerű munkák feltételeinek biztosítása. A múlt ősszel háromszázötven hektáron került az őszi búza magja a földbe. Elvetettünk 100 hektár tavaszi árpát, és 260 hektár napraforgómag szolgálja az új termést. 500 hektárt parlagon hagyunk, mert megműveléséhez nem tudjuk biztosítani a szükséges pénzt. Ezek gyengébb minőségű területek. Az elmondottakból is kitűnik, hogy megpróbáljuk a mai, egyre szo- rítóbb helyzetet túlélni.-Ilyen feszült légkörben miként érzik magukat a szövetkezet magas képzettségű szakemberei?-Zömük az új helyzetben is megél, megtalálja számítását, mert szakmájában profi. A piaci kapcsolatok jelentős részével mi rendelkezünk. Nyilván lesz, aki vált, megpróbálkozik az önállósággal, amennyiben kedvező kamatozású hitelhez jut. A legdrámaibb helyzetben a nyugdíjasok vannak: se tőkéjük, se fizikai erejük az újrakezdéshez.- Ón, mint kapitány, végig marad a hánykolódó hajón, vagy már most, máshol próbál boldogulni?- A tagság bizalmából tizenhárom éve vagyok a nagyüzem elnöke. Remélem, az átalakulás befejezéséig idegileg is kibírom. Venesz Károly Rétság és környéke Vállalkozóra várnak • Borsosberény. A tavaszi nagytakarítás jól sikerült, de a 18-20 teherautóra való összegyűlt vas-, és fémhulladék elszállítására ezidáig nem akadt vállalkozó. Nincs kirándulás % Szátok. Az általános iskola alsótagozatos tanulói - 24 fő - pénzhiány miatt az idén sem tudnak osztálykiránduláson részt venni. A tanulók kétharmad része hátrányos helyzetű, szüleik többsége pedig munka- nélküli. Jön az ír töke • Felsőpetény. A felsőpetényi ásványbánya április elsejével kivált a nagyvállalatból, s azóta önállóan végzi termelési-gazdálkodási feladatait. Júliustól valószínűleg kft-ként tevékenykednek majd, s a működéshez szükséges tőke 50-50 százalékát a leányvállalat, s a NAVAN ír cég adja.
