Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-05 / 105. szám
A század legsúlyosabb faji megmozdulása Los Angelesben vasárnap viszonylagos nyugalom volt és hétfőtől megszüntetik az éjjeli kijárási tilalmat. A nemzeti gárda és a hadsereg többezer katonája azonban a rendőrség kérésére még a héten a városban marad, hogy biztosítsák a rendet. Az elmúlt napok a század legsúlyosabb faji megmozdulásának bizonyultak: a vasárnapi mérleg szerint 49 ember veszítette életét, a sebesültek száma meghaladja a kétezret. Tízezer épület, üzlet esett a tűz, illetve a fosztogatók martalékául. Több bíróság vasárnap is dolgozott, hogy megkezdhessék a mintegy 9000 letartóztatott fosztogató és egyéb bűnöző felelősségre vonását. George Bush elnök bejelentette, hogy a héten ellátogat Los Angelesbe. Kolozsvári cenzúra A Romániai Emberi Jogokat Védelmező Liga és a romániai Helsinki Bizottság nyilatkozatban tiltakozott hétfőn amiatt, hogy Kolozsvár polgármestere elrendelte a konferenciák és egyéb nyilvános jellegű rendezvények előzetes cenzúráját. A nyilatkozat rámutat, hogy a rendelkezés kirívóan sérti az alkot- *• mányt, és arra kéri a kormányt, a J parlamentet és Kolozs megye prefektusát, haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket a törvényesség helyreállítására. Gheorghe Funar, a februári helyhatósági választásokon a Vatra Romaneasca pártjának, a Románok Nemzeti Egységpártjának színeiben megválasztott polgármester mint ismeretes, hadjáratot indított a magyar, illetve kétnyelvű cég- és névtáblák ellen is. Rendőrgyilkosság Ismét megöltek egy rendőrt ismeretlen merénylők Algériában, egy másik terrorista csoport pedig súlyosan megsebesített egy csendőrt. A kormány kíméletlen harcot hirdet a terrorista csoportok ellen, s elsősorban a véglegesen feloszlatott Iszlám Üdvfrontot, a FIS-t vádolja azok irányításával. Ausztria-lottó Az Ausztria-lottó 18. heti nyerőszámai a következők: 4, 5, 20, 26, 27, 33, a pótszám 2 A jokerszám: 041456 A18. heti nyereményjegyzék: a 4 db 6 találatos szelvényre egyenként 2.766.834 schillinget fizetnek, az 5 plusz 1 találatos szelvények 527.015 schillinget, az 5 találatosak 15.544 schillinget, a 4 találatosak 349 schillinget, a 3 találatosak 29 schillinget érnek. A 4 darab telitalálatos joker szelvényre egyenként 819.742 schillinget fizetnek. A Visegrádi Hármak csúcstalálkozó) a Nagyszabású regionális tanácskozás színhelye lesz szerdán Prága: a tavaly őszi krakkói találkozó után ezúttal a csehszlovák fővárosban ülnek tárgyaló- asztalhoz a Visegrádi Hármak állam- és kormányfői. A szerdai csúcsot megelőzően ma a magyar — csehszlovák — lengyel közép-európai regionális keret külügyminiszterei tartanak eszmecserét Prágában. A megbeszélésjelentősegét emeli, hogy a Visegrádi Hármak diplomáciai vezetői mellett a tárgyalóasztalnál foglalnak helyet az Európai Közösség „trojkájának” külügyminiszterei, illetve Frans Andri- essen, az EK „külügyminisztere” is. (Az EK elnöki tisztéről leköszönt Hollandia mellett jelen lesz a jelenleg elnöklő Portugália és a soron következő Nagy-Britannia külügyminisztere is. Ez utóbbival, Douglas Hurd-del magyar kollégája, Jeszenszky Géza kétoldalú találkozót is lebonyolít.) A „trojkák” találkozója kapcsán Bába Iván, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára előrebocsátotta: Budapest nem konkrét eredményeket vár a párbeszédtől, inkább egyfajta „ötletparádéra” számít a Visegrádi Hármak európai integrációjának további teendőit illetően. Magyarország a többi között felveti: kívánatosnak tartaná, ha bevonnák az Európai Közösség egyeztető mechanizmusaiba a különféle nemzetközi fórumokon, így például az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tanácskozásain. A magyar ajánlkozásra ugyanis eddig csekély hajlandóságot mutatott az Európai Közösség. Budapest várhatóan szóvá teszi azt is, hogy lassúnak találja az EK- val kötött társulási szerződésének életbe léptetését. Az elhúzódó ratifikációs folyamat ellenére máris lehetőség lenne számos, az egyezség számos pontjának alkalmazására. Előreláthatólag megvitatják azt is, a Visegrádi Hármak miként alkalmazkodhatnának az Európai Közösség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szerződése után kialakuló helyzethez. Nemzetközi politikai kérdések között terítékre kerül az új Jugoszláviához való viszony ügye is. A magyar delegáció egyébként a Visegrádi Hármak együttműködésének eddigi eredményeit részletező komoly tanulmánnyal indul Prágába. Mihály, az exkirály ellen Bukarestben a napokban sajtóközleményt hozott nyilvánosságra az Antonescu marsallról elnevezett Liga, s ebben tudatja: elhatározta, hogy követeli Mihály exkirály bíróság elé állítását. A dokumentum szerint „levonták a végső következtetéseket azokból a körülményekből, amelyek között az exkirály 1944. augusztus 23-án megszervezte az államfő letartóztatását, 1946. májusban pedig nem volt hajlandó megkegyelmezni neki”. A Liga bejelentette továbbá, hogy folyamatban van egy részletes tanulmány kidolgozása „az exkirály felelősségének megállapítására az 1944 szeptemberben Moszkvában aláírt fegyverszüneti megállapodás létrejöttében, Romániának a Vörös Hadsereg által történt megszállásában és az elkövetett bűntettekben”. Varsó Kié a fegyveres erő? Lengyelországban tovább tart a „háború a csúcson”, amelynek tétje egyre kevésbbé a nemzetvédelmi miniszter sorsa, egyre inkább Lech Walesa államra hatalmának kiterjesztése a fegyveres erőkre. Ismert, hogy Jan Paiys nemzetvédelmi miniszter közvetve katonai puccs előkészítésével vádolta meg az államfőt, mire Jan Olszewski miniszterelnök szabadságra küldte, s egy bizottságot hozott létre a vad kivizsgálására. Az ígéretekkel ellentétben e bizottság jelentését nem hozták nyilvánosságra, csupán annyit szivárogtattak ki arról, hogy Walesa közvetlen beosztottjai valóban a miniszter „háta mögött” folytattak megbeszéléseket egyes tábornokokkal, s a jobboldali sajtó ezt Parys vádjai igazolásának minősíti. Az elnök viszont ezt sosem tagadta, s állítása szerint ilyen tárgyalásokhoz mint a fegyveres erők főparancsnokának nemcsak joga van, hanem egyenesen kötelessége... Követelésére a szqm különbizottságot állított fel, hogy pártatlan testületként vizsgálja meg az ügyet, amely megkezdte tevékenységét, amikorbeielentették: a miniszterelnök héttői hatállyal visszahívja Paryst szabadságáról. A parlamenti bizottság erre felkérte a kormányfőt, hogy hosz- szabítsa meg Parys szabadságolását vizsgálata befejeztéig, s a miniszterelnök e kérésnek eleget tett. A bizottság azt is felpanaszolta, hogy az ügyről a kormánybizottság nem adta át a legfontosabb dokumentumokat. Walesa viszont felszólította Sze- remietiew miniszterhelyettest, hogy az ügy tisztázásáig semmilyen szervezeti és személyi módosításokat ne hajtson végre a hadseregben. Az eset kapcsán Walesa már nem egyszerűen Parys távozását követeli, hanem azt, hogy közvetlenül neki rendeljék alá a nemzetvédelmi és a belügyminisztériumot. Az a jobboldal azonban, amely döntő szerepet játszott elnökké választásában, most elkeseredett harcot folytat Walesa hatáskörének növelése ellen. Ezért olyan abszurd teóriákat is kész kidolgozni, mint amit Piotr Wierzbicki, a Nowy Swiat című, a kormányhoz közel, de tőle jobbra álló lap főszerkesztője fejtett ki újságjában. Azt javasolta, hogy a parlament ne fogadja el a tervezett új alkotmányt, csupán egy ideiglenes alaptörvényt, amely addig lenne csak hatályban, amíg Walesa az államfő. Ennek az alkotmánynak egyetlen tényleges funkciója az volna, hogy érdemeire való tekintettel Walesa államfő maradhasson, de kizárólag reprezentatív funkciói lehessenek, a politikai életbe való beleszólási jog nélkül. (MTI) Mindegyikben jelképes sírhantot emelnek Címeres fejfa a doni magyar temetőkbe Kijelölték azt a négy Don-kanyar környéki magyar temetőt, ahol júliusban megkezdik a második világháború harcai során elpusztult katonák sírjainak rendbehozását. A Don menti magyar honvédsírok gondozására létrejött fényeslitkei alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elsőként a kolbinói, a marki, a ftorozsezojei és a jekatyeri- novkai templomkertekben lévő sírhantokat hozzák rendbe. Egy ötödik temetőt is helyreállítanak az idén, a pontos helyszínt Boldireszka, Oszkino, Uriv, és Osztrogozsszk közül júliusban, Oroszországban választják majd ki az oda utazó kuratóriumi vezetők. Mártha Tibor, a Fényeslitkei Alapítvány kuratóriumának elnöke az MTI tudósítójának elmondta: a temetkezési helyeket körbekerítik, parkosítják, majd mindegyikben egy jelképes sírhantot emelnek. A sírhantnál elhelyeznek egy két méter magas, hazánk címerével díszített, tölgyfából faragott keresztet. A címeres fejfákat a pálházai erdészet üzeme készíti, onnan szállítják majd a Don-kanyarba. A további mintegy húsz nagyobb magyar temetőt — amelyekben több mint 120 ezer katona, hadifogoly és munkaszolgálatos áldozat alusz- sza örök álmát — a jövő év végéig hozzák rendbe. A kegyeleti emlékhelyek gondozását azután helyi orosz lakosok látják el, szerződésben vállalt munkájukért minden évben fizet az alapítvány. A magyar temetők rendbehozására a Fényeslitkei Alapítvány az orosz Voronyezs és Lipeck megyei metropolitától kapta meg a hivatalos engedélyt, mivel a sírok nagy része a Don menti templomok kertjeiben találhatók. Az alapítványhoz csatlakozni szándékozók egyébként felajánlott összegeiket a Kereskedelmi és Hitel Bank 443-10855 számú számlájára fizethetik be. A külföldi támogatók devizaszámlaszáma a kisvárdai banknál: 401-601701443. Jobb mint a CIA A kutatónő látta a Szovjetunió összeomlását Judy Shelton, az amerikai Stanford egyetem kutatója négy évvel ezelőtt kezdett arról írni, hogy a Szovjetunió az összeomlás szélén áll. Megjelent egy — az Egyesült Államok diplomáciai és hírszerzési köreiben nagy feltűnést keltő — könyve is "Az eljövendő szovjet összeomlás” címmel. A szerző most elmondta az AP amerikai hírügynökség diplomáciai munkatársának, hogy több mint három évvel ezelőtt, miután a későbbi könyv néhány részletét cikkek formájában közzétette, CIA-ügynökök keresték fel. — Miért közölt ilyesmit? A publicitás kedvéért, vagy azért, mert szenzációt hajszol? — kérdezték tőle. — Meggdöbbentem ezektől a kérdésektől — emlékezik vissza Judy Shelton —, s azt válaszoltam, hogy tudományos munkán dolgozom. A CIA munkatársait az zavarta, hogy Shelton számai és követ- keztetesei különböztek az amerikai hírszerzés hivatalos adataitól, véleményétől. Az ügynökök elpanaszolták: az egyetemi kutató megállapításai arra sarkallhatják a Kongresszust, hogy megkérdőjelezze a CIA értékelését a szovjet helyzetről. — Huszonöt éven át mindent elmondtak az elnöknek, amit a Szovjetunióról tudni lehetett, kivéve azt, hogy az összeomlás küszöbén áll — mondta Dániel P. Moynihan szenátor, aki korábban a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke volt. Moynihan azt javasolta, hogy a CIA-t rendeljék a külügyminisztérium alá. Masok egy Országos Hírszerzési Központ megalakítását indítványozták. William Colby volt Cl A-igaz- gató azt mondotta: a Szovjetunió helyzetének értékelésénél az volt a hírszerzés fő problémája, hogy két Szovjetunió létezett, a polgári és a katonai. — Éveken át hajtogattuk, hogy a szovjet gazdaság képtelen egy tisztességes pár cipőt készíteni, de kitűnő rakétákat gyárt. Colby véleménye szerint a hidegháború megszűntével le kellene állítani a legköltségesebb elektronikus eszközöket, például csökkenteni lehetne a műholdak számát. A jelenlegi CIA-igazgató, Robert Gates nem állítja, hogy szervezete mindent lát, mindenről tud. Már 1986-ban, amikor kinevezése előtt a kongresszusi bizottság meghallgatta, felvetette, vajon eléggé alaposak-e a CIA- nak a Szovjetunióval kapcsolatos értékelései. Kulturális együttműködés Magyarország és Hamburg között Kulturális együttműködési megállapodás jött létre a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériuma, valamint Hamburg Szabad- és Han- zaváros Kulturális Hivatala között. A három évre szóló egyezményt hétfőn Budapesten, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter, valamint Christina Weiss, Hamburg Szabad- és Hanzaváros kulturális szenátor asszonya a sajtó jelenlétében írta alá. Az ünnepélyes alkalomkor Christina Weiss hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy a „felépülő Európa-házban ne csak a gazdasági, műszaki terület, hanem a kultúra számára is legyen hely.” A most aláírt egyezmény keretében opera, balett és prózai színházak vendégjátékára nyílik lehetőség, s magyar színházi szakemberek utazhatnak hamburgi tanulmányútra. Megegyeztek abban is, hogy támogatják írók, költők műveinek kölcsönös bemutatását, illetve megvizsgálják milyen konkrét együttműködési lehetőségeket kínál az 1996-os budapesti Expo. (MTI) 1968 márciusában, a súlyos gettólázadások után, neves politikusokból, társadalomtudósokból álló bizottság tárta fel az Egyesült Államok fekete lakosságának helyzetét. A jelentés fő mondanivalója: az ország két, egymástól elkülönülő,—fehér és fekete — társadalom felé tart. 1988-ban a szakértők megállapították, hogy a jelentés „prófétai” volt, sőt: még a legborúlátóbbak sem látták előre, hogy milyen súlyos egyenlőtlenségek alakulnak ki. A helyzet az elmúlt négy évben sem javult. A fekete családok csaknem 32 százaléka él szegénységben — a fehéreknél ez az arány 10,7 százalék. A munka- nélküliség a feketéknél kétszer akkora, mint a fehéreknél, s ijesztően magas a tizenéveseknél: minden harmadik nem dolgozik — elsősorban ezek közül kerültek ki a Los Angeles-i fosztogatók, gyújtogatok. A csecsemőhalandóság átlag kétszer olyan magas a feketék között, mint a fehéreknél, az átlagéletkorjóval alacsonyabb és fekete a börtönlakók nagy többsége is, minden ötödik fiatal férfi rács mögött van. Egyúttal egyre több katona fekete, a hivatásos hadsereg állományának csaknem 30 százaléka. Á munkanélküliség közepette sok fiatalnak, különösen a szakképzetleneknek ez az egyetlen lehetőség a munkára, a társadalomba való beilleszkedésre. A hatvanas évek, Lyndon Johnson demokratapárti elnök óta sok milliárdot fordítottak jóléti célokra, a nincstelen feketék szociális felkarolására, egyenlőbb, sőt, helyenként kiemelt érvényesülési lehetőségekre: bizonyos közszolgálati munkakörökben egyenlő képességek esetén előnyt kell adni a színes bőrűek- nek, a magángazdaságban tilos a megkülönböztetés és erőfeszítéseket tettek a közoktatásban szélesebb fekete értelmiség, közép- osztály kialakítására is. A fekete polgárság kiszélesedése azonban mitsem változtatott azon, hogy a nagyvárosok szegénynegyedeiben minden korábbinál nagyobb létszámú, „szub-proletariátusként” emlegetett réteg alakult ki, amely képtelen beilleszkedni napjainknak a korszerű technikán alapuló amerikai társadalmába. A gettók rosszul felszerelt iskoláiból sok fiatal gyakorlatilag írástudatianként kerül ki — ám így csak töredékük tud elhelyezkedni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a gyerekek többségét az anya neveli, csonka családban. A szociális segélyekből telik a létfenntartásra — de arra már nem, hogy a munkanélküli tizenéves részesedjék annak a jómódú társadalomnak a javaiban, amely körülveszi. Ez a táptalaja a tömeges bűnözésnek, kábítószerezésnek, amely nemcsak Los Angelest, hanem az ország feketék által is lakott nagyvárosait általában jellemzi. A republikánus kormányok, Ronald Reagan és George Bush alatt a feketéket is szolgáló jóléti kiadások jelentősen csökkentek és háttérbe szorult a kisebbségeket aktívan támogató politika. A konzervatívok véleménye szerint — amit a fehér lakosság többsége, pártállásától függetlenül támogat — bebizonyosodott, hogy nem lehet (az immár amúgy- is hiányzó) pénzzel megoldani a szociális problémákat. Az egyre ijesztőbb mértékű bűnözés közepette, amelynél a tettesek nagy többsége fekete, a faji kérdés elsőrendű szerepet játszik a politikában: Bush elnök 1988-as választási győzelmében a demokrata Michael Dukakis felett talán döntő hatása volt egy tv- hirdetésnek, amelyben Bush — alaptalanul — azzal vádolta Dukakist: Massachusetts állam kormányzójaként szabadon engedi a nemi erőszakért elítélt feketéket. A felmérések szerint azóta, hogy Johnson elnök a 60-as években nagyszabású, részben máig működő programokat hirdetett meg a feketék felemelésére, egyetlen demokratapárti elnökjelölt sem kapta meg a fehér szavazók többségének támogatását és a Johnson óta eltelt 30 évben csak egyszer volt demokrata elnöke az országnak. A faji kérdés közvetetten szerepet játszik az idei elnökválasztáson is: erősíti George Bush helyzetét, miután az amerikai fehérek többsége a rendet, a biztonságot állítja első helyre. Bili Clintont, a demokrata jelöltet szociális érzékenysége alapján támogatják a fekete szervezetek — ami csak csökkentheti esélyeit a novemberi választáson, hiszen a fehéreknél sokkal nagyobb arány szokott szavazni, mint a feketéknél. — hiteltelenül A Los Angeles-i labda túl magas volt ahhoz, hogy arab-iszlám oldalról ne csapták volna le: az Egyesült Államokkal radikálisan szembehelyezkedő felek keményebb, az Amerika iránt barátilag viselkedő arab rendszerek higgadtabb, de egyöntetűen bíráló megjegyzésekkel illették annak az országnak az igazságszolgáltatását, amely Líbiától biztonsági tanácsi határozatokkal megtámogatva követeli két állampolgárnak kiadatását a skóciai Lockerbie fölött négy éve felrobbant repülőgép elleni merénylet miatt. Maga Líbia hivatalos hírügynöksége, a JANA hétvégi kommentárjában úgy értékelte a fekete bőrű autóst összeverő fehér rendőrök felmentését, illetve a meglepő ítéletet követő faji zavargásokat, hogy ezekből világos: az amerikai igazságszolgáltatás elveszítette hitelét. „Hogyan léphet fel az emberi jogok védelmezőjeként egy olyan ország, amelynek igazságszolgáltatása kudarcot vallott, s ahol az emberi jogokat sárba tiporják?” — hangzott a hírszolgálati iroda költői kérdése, amelyhez hasonló következtetésre jutott az Al-Bajan című marokkói baloldali újság vezércikkírója is. Amerikának — írta — nincs többé lehetősége a „nemzetközi leckéztető” szerepében fellépni. Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani iráni elnök megállapítása szerint „a más országok ügyeibe különféle címeken beleavatkozó Egyesült Államoknak másoknál nagyobb szüksége van a reformokra saját dolgait illetően”. Az emberjogi mozgalmak aktivistáinak — mondta — hagyniok kellene a világ egyéb térségeit, és az Egyesült Államokba kellene rohanniok. Az Amerika-ellenességgel nem vádolható Öböl-menti országok sajtója, amennyiben kommentálta, szintén nem kímélte az amerikai igazságszolgáltatást. A szaúdi Arab News Ronald Reagan és George Bush konzervatív elnökök politikájának tulajdonította „a fajok közötti kapcsolatok megromlását”-t. A Lockerbie-ügyben a közvetítés hálátlan feladatát ellátni igyekvő Egyiptom félhivatalos napilapja az Al-Ahram is megkérdőjelezve látta vasárnapi vezércikkében az amerikai igaszságszolgálta- tás hitelét, s így azt, hogy a terrorizmussal gyanúsított két líbiai ügyét garantáltan elfogulatlanul ítélhetné meg egy amerikai bíróság. A világ új berendezkedését illetően mérsékelten lelkes arab világban az egypólusú rendszer bírálói már Los Angeles előtt is — természetesen Lockerbie-vel összefüggésben — mind erősebben hallatták hangjukat. Egy kairói publicista a minap írása címében — a véleményoldalon, de nem ellenzéki orgánuma hasábjain — azt kérdezte: az arabok ellen született-e az új világrend? IÍ.CÍ tflFSflclflloiH HXCjL*S A gettólázadás erősíti Bush újjáválasztási esélyeit
