Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-30-31 / 127. szám

1992. május 30-31., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 9 A 100-on felüliek titka Nem is olyan nehéz az első száz év, mondják azok a svéd kutatók, akik a lundi egyetem megbízásából az öregség titkát igyekeznek megfejteni. A meg­kérdezett 15, legalább 100 éves matróna egybehangzóan állí­totta: nem bánta, hogy kerülget­ték őt a férfiak, nem vetett meg soha egy-egy pohár bort, sőt néhányan közülük mindig do­hányoztak. Az éltes korú dámák szerint az állandó önfegyelem és önmegtartóztatás nem sokat ígér. Ezért közülük ezért ma is megisznak naponta egy-egy ku­pica pálinkát. Tizennégyen meg vannak róla győződve: életük titka az, hogy van akaraterejük, optimisták és élénk társasági életet élnek. A magas korúak jó memóriáról és szellemi frisses­ségről tettek tanúbizonyságot. Nagyothalló készülékre sincs szükségük. A súlyos betegségeket sike­rült leküzdeniük, pedig a höl­gyek fele 80. születésnapja után komoly betegségen esett át. Hárman szívinfarktust kaptak, egy 99 éves pedig agyvérzést, kettőt rákos daganattal kellett operálni. Olyannyira megyó- gyultak, hogy a tizenöt közül boldogulnak nyolcán még most is külső segítség nélkül boldo­gulnak a háztartással. A felmérést végző kutatók szerint az idős korú hölgyek esetében valószínűleg az örök­lés is szerepet játszik, nemcsak az élethez való viszonyuk, pozi­tív világképük, vagy vallásos meggyőződésük. A háziállatok is hozzájárultak gazdáik életko­rának kitolódásához. CSALAD, OTTHON, SZABAD I Ne legyünk mi sem nagyvonalú vásárlók! Életünkben az élelmiszervásárlásnak meghatározó szerepe van, hiszen a ház­tartások többségében bizonyos cikkeket naponta szereznek be a háziasszonyok, vagyis nap mint nap megfordulnak a bol­tokban, piacokon. Családi kiadásaink legnagyobb hányadát ma is - s ha az inf­láció jelentősen nem csökken, sőt aránya még tovább növekedhet - az élelmiszer teszi ki. Ezért a gondos beszerzés na­gyon is indokolt. Összehasonlítva a fejlett piacgazdasá­gok fogyaztóival, azt kell mondanunk, hogy mi „nagyvonalúbb” élelmiszerve­vők vagyunk. De nézzünk néhány adatot. A Közös Piac lakosainak 66 százaléka megnézi az árat, 42 százaléka a mennyi­séget és 66 százaléka a számla végössze­gét is, míg a magyar fogyasztóknak csak 51 százaléka nézi meg az árat, 36 száza­léka a mennyiséget és alig 49 százaléka a számla végösszegét. Ezek a különbségek azt sugallják, hogy a fejlett piacgazdaságok fogyasztói saját érdekeiket úgy is védik, hogy job­ban odafigyelnek, mit vásárolnak, az mennyibe kerül és a kiszolgálás tisztes­séges volt-e? Mi az önvédelemnek ezt az eszközét vagy még nem fedeztük fel, vagy a beletörődés motiválja közömbös magatartásunkat. Azt sem lehet persze kizárni, hogy látszólagos nemtörődöm­ségünkben a rossz vásárlási körülmé­nyek nagyobb szerepet játszhatnak, mint tájékozatlanságunk, vagy általános áru­ismereti korlátáink. Nem kétséges, ma az az általános hit, hogy a boltokban az árak naponta emelkednek, s megtanulni sem érdemes azokat, mert holnap már úgy­sem igazak. Ez azonban csak önigazolás. Nagyvonalúságunkat jelzi az is, hogy a visszajáró pénzt csak minden harmadik vevő (34 százalék) számolja meg; az áru összetételét 11 százalék, a romló termé­keknél a lejárati időt pedig alig 35 száza­lék nézi meg. Nagyvonalúságunk ma­gyarázata? Nem érdemes számolgatni, nézni az értelmezhetetlen számokat a termékeken, ráadásul úgyis becsapnak a mérésnél, vagy a pénztárnál. Átlagosan a vevők 67 százaléka érzi úgy, hogy a bol­tokban becsapják és ezen belül 43 száza­léknál fordult már elő, hogy élelmiszer­vásárláskor megkárosították. Ha ez igaz - és miért ne lenne az?-, akkor még inkább oda kellene figyel­nünk arra, hogy mit adnak el nekünk, hogyan mérnek és mennyit adnak vissza. Jó okunk van arra következtetni, hogy a nyugat-európai fogyasztó már régen megtanulta, hogyan kell gondosan élel­miszert vásárolni, mert nagyon drága. A becsapás és a drágaság ellen azzal is megpróbál védekezni, hogy a nem romló élemiszereket diszkont árzuházakban szerzi be, a tárolható cikkekből készletet tart otthon és csak a romló, drága, és rit­kábban vásárolt élelmiszereket szerzi be akkor, amikor szüksége van rájuk. Ezzel pénzt és időt is megtakaríthat­nak. Vannak tehát eszközeink, amelyekkel elkerülhetjük, de legalábbis csökkenthet­jük a drágaság, a romló minőség és a rossz kiszolgálás miatti bosszúságokat. A társadalmi-gazdasági változások hét­köznapjainkat alapvetően érintik. Rossz kedvűek vagyunk, amit tovább ront az is, hogy nincs örömünk a vásárlásban, mert változatlanul kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Közben az már eszünkbe sem jut, hogy nincs-e nekünk is szerepünk rossz kedvünkben? Talán, ha kicsinye­sebbek lennénk, ha pénzükért megköve­telnénk azt, ami jár, ha tervezettebben vásárolnánk, ha elkerülnénk a bennünket megkárosító kereskedőket, ha nem saj­nálnánk az időt az áru és a számlák elle­nőrzésére - akkor egyre többen lennének azok, akik nehezen ugyan, de visszasze­reznék a fogyasztó rangját Magyarorszá­gon is. Nagyvonalúságunkkal magunkat csapjuk be, de teret adunk a konjuktura- lovagoknak, az infláció vámszedőinek és szegényebbnek érezzük magunkat a va­lóságosnál. Ha nem segítünk magunkon, az Isten sem segít rajtunk. Hoffmann Istvánné dr. Mutasd a nyakkendőd, megmondom ki vagy? Aki a nyakkendőjét görbén hordja, kuszáit ember. A lazán kötött nyakkendő mögött élet­művész rejtőzik, aki nagyvo­nalú és szórakoztató. A túl szo­rosra kötött nyakkendő viszont szigorú és önző emberről árul­kodik. Ezt állítja Manuel Ro­man, aki már 25 éve a Madelios párizsi divatház 10.000 nyak­kendőjéhez tejhatalmú ura. A nyakkendő kötése elárulja vise­lőjének karakterét, véli a szakember. Roman nyakkendő javaslatokkal is szolgál a legkü­lönfélébb foglalkozású emberek számára. „Egy bankárnak leg­inkább kasmír myakkendőt ajánlanék. Annak pepdig, aki reklámszakmában dolgozik, vi­rágmintás vagy hatalmas csep­pekkel teli nyakkendő áll jól.” A divatos nyakkendő mosta­nában - jó ha tudjuk - közép széles: a legideálisabb mérete 9 centiméter - de 10-nél sémái­képpen sem lehet szélesebb, ha az illető ad magára. Keresztrejtvény Beküldési határidő: június 5. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: „Sajnálom, de ön jelent meg az én álmomban, nem én az önében.) Könyvjutalmat nyertek: Ge­ese János Maconka, Ózdi ut 194., Gellén Zoltán Balassa­gyarmat, Pf: 76., Verebélyi András Mátraverebély, Béke út 9. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Hogyan nehezítsük meg a betörők és a tolvajok dolgát? Fontos tanácsok nyaralás előtt A betörésekkel és rablások­kal foglalkozó szakemberek időben figyelmeztetnek: kelle­metlen meglepetések egy részét meg lehetne előzni, ha az uta­zásra készülődök kicsit előrelá­tóbbak lennének. Reméljük az alábbiakban közölt tanácsaink­kal sok bosszúságtól „mentjük meg” olvasóinkat. Utazás előtt 1. Értékeinket helyezzük el bankban, vagy más biztonságos helyen. A nagyobb értékekről készítsünk aprólékos leírást és fotót. 2. Az ablakokat, valamint a ház-, lakás- és balkonajtót úgy biztosítsuk, hogy azokat ne le­hessen könnyen kiemelni. 3. A leveleket és újságokat küldessük magunk után, tárol­tassuk a postahivatalban, vagy kérjük meg a szomszédot: ürítse ki a levélládánkat. 4. A családi házban lakók kérjék meg szomszédaikat: tá­vollétük idején az ő kukáikat is használják és üríttessék ki! 5. Napközben - távollétünk idején - mindig tartsuk zárva az ablakokat és redőnyöket, hogy ne legyen feltűnő, ha hosszabb időre megyünk el. 6. Az üzenetrögzítőről senki ne tudja meg, hogy elutaztunk. A levélládára sem tanácsos ilyen értelmű figyelemfelkeltő cédulát ragasztani. Utazás közben 1. Mindig tartsuk szem előtt a csomagokat. 2. A vonaton, buszon ne az ajtó közelében lévő fogasra akasszuk a kabátunkat és tás­kánkat! 3. Ne bízzunk meg minden, magát hordárnak mondó em­berben! A poggyászt mindig kövessük szemmel, ha idegent kérünk meg szállítására. 4. A bőröndre úgy szereljük rá a névjegyet, hogy azt csak közelről lehessen elolvasni. 5. Az autós túristák gépjár­műveiket ne néptelen parkolók­ban tárolják. Az ablakot akkor se hagyják letekerve, ha nagyon bemelegedne a parkoló kocsi. Aki benéz a négykerekűbe, ne lásson benne semmi érdemleges holmit: még a térképeket is te­gyük el, legalább az ülés alá. Üdülőhelyen 1. Az értékeket - pénzt, je­gyeket és útlevelekét - őriztes­sük a szálloda széfjében. 2. Séta közben a lehető leg­kevesebb pénzt tartsuk ma­gunknál. A férfiak ne a hátsó nadrágzsebben hordják a pénz­tárcájukat. 3. A hölgyek viseljenek reti- kült, mert ezt könnyen kitéphe­tik a kezükből. Aki nyakba akasztva hordja a pénzét, kiteszi magát annak, hogy hátulról tá­madnak rá. A legjobban az cse­lekszik, aki övre szerelt táská­ban hordja értékeit. 4. Strandra ne vigyünk érté­keket. Zsebtolvajok elleni tippek 1. Ha nem egyedül utazik, a nagy tömegeket vonzó helyeken - koncertek, szabadtéri rendez­vények - maradjon a csoportjá­val. Akit a tolvajok le tudnak „kapcsolni”, azt hamar kifoszt­hatják, vagy kirabolhatják. 2. Tömegben különösen ügyeljen arra, hogy a nadrág­zsebében ne legyen még egy zsebkendő sem. s az óráját se tudják észrevétlenül levenni. 3. Ne dőljön be a lökdösődési trükköknek. Míg ön önkéntele­nül magát védi az eleséstől, akadálytalanul kifoszhatják. Gyakran a zsebeket borotva- pengével vágják fel, hogy a re­mélt értékekhez hozzájussanak. 4. Ne essünk áldozatul a ciga- rettás fogásnak sem. A zsebes cigarettával lehamuzza az áldo­zat karját, s amíg az lesöpri ma­gáról a szürke pont, eltulajdo­nítják például a tárcáját. A pszichológus naplójából A klimax természetrajzáról Tudomásul kell vennünk, hogy nincs pardon: ahogy a terméseztben a tavasz és nyár után az ősz következik, az em­beri életút is meghamisíthatat- lanul a klimaxkorba vezet. Tes­tileg, lelkileg nehéz szakasz ez. Leginkább talán a serdüléssel hozható párhuzamba - ám ak­kor a gyermekkor ér véget, s a nagy változás lázában élettani- lag a szexuális hormonok mű­ködése játssza a fő szerepet. A klimaxban éppen fordítva: az ivarmirigyek működésének las- súbodása indítja el a testi és lelki változásokat. A férfiaknál később, kb. a 60. év táján kez­dődik ez a kevésbé „látványos” időszak. Míg a nők fogamzóké- pessége megszűnik, a férfiak nemzőképessége - akár késő öregkorig is - fennmaradhat. Felléphetnek azonban mind­két nemnél pszichés zavarok, rendellenességek. Leggyako­ribb megjelenési formájuk az ingerlékenység, a gyors hangu­latváltozás, a fáradékonyság és a túlérzékenység. Azok a nők, akik életük során nem éltek harmonikus szerelmi életet, vagy éppen mindent a szexre tettek föl, krízisként élik meg, hogy női vonzerejük megfo­gyatkozott. Vannak, akik emiatt idegileg összeroppannak, dep­resszióssá válnak. Mások kriti- kátlan magatartással próbálják ellensúlyozni a hervadást, mél­tatlan szexuális kapcsolatokba bonyolódnak. A fiatalság látsza­tát gyakran „ujjnyi” festékkel, tinédzsereknek illő öltözékkel és viselkedéssel igyekeznek fenntartani, s nem egyszer há­zasságszédelgők, selyemfiúk, bűnözők markába kerülnek. A férfiak körében a klimakté- rium okozta válságjelenségek jórészt azokat jellemzik, akik viharos szexuális életet éltek, il­letve akiket hivatásuk, karrier­jük túlzottan lekötött. Akik pél­dául szexuális teljesítőképessé­güket tartották önmaguk leg­főbb értékének - s esetleg tu­catnyi nővel tartottak egyidejű­leg nemi kapcsolatot - kétség­beesve tapasztalják, hogy ké­pességük és vágyuk között egyre növekszik a távolság. A kiutat mindig újabb és újabb, fi­atalnál fiatalabb partnernél ke­resik. A következmény: lelki és anyagi elszegényedés, sőt ki- fosztottság. A kapuzárás előtti félelem, az úgynevezet slusthorpanik meg­jelenhet azoknál is, akiket élet­céljuk, munkájuk annyira lekö­tött, hogy szinte észre sem vet­ték az idő múlását. És egyszeri­ben fölocsúdanak: valami kima­radt az életükből. . . Ilyenkor évtizedes házasságokat törnek szét, kritikátlan kapcsolatok bi­lincseit veszik magukra, föl sem tételezve, hogy az ifjú partnerek nem hanyatló férfiasságukhoz vonzódnak. Takács Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents