Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-30-31 / 127. szám
1992. május 30-31., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 9 A 100-on felüliek titka Nem is olyan nehéz az első száz év, mondják azok a svéd kutatók, akik a lundi egyetem megbízásából az öregség titkát igyekeznek megfejteni. A megkérdezett 15, legalább 100 éves matróna egybehangzóan állította: nem bánta, hogy kerülgették őt a férfiak, nem vetett meg soha egy-egy pohár bort, sőt néhányan közülük mindig dohányoztak. Az éltes korú dámák szerint az állandó önfegyelem és önmegtartóztatás nem sokat ígér. Ezért közülük ezért ma is megisznak naponta egy-egy kupica pálinkát. Tizennégyen meg vannak róla győződve: életük titka az, hogy van akaraterejük, optimisták és élénk társasági életet élnek. A magas korúak jó memóriáról és szellemi frissességről tettek tanúbizonyságot. Nagyothalló készülékre sincs szükségük. A súlyos betegségeket sikerült leküzdeniük, pedig a hölgyek fele 80. születésnapja után komoly betegségen esett át. Hárman szívinfarktust kaptak, egy 99 éves pedig agyvérzést, kettőt rákos daganattal kellett operálni. Olyannyira megyó- gyultak, hogy a tizenöt közül boldogulnak nyolcán még most is külső segítség nélkül boldogulnak a háztartással. A felmérést végző kutatók szerint az idős korú hölgyek esetében valószínűleg az öröklés is szerepet játszik, nemcsak az élethez való viszonyuk, pozitív világképük, vagy vallásos meggyőződésük. A háziállatok is hozzájárultak gazdáik életkorának kitolódásához. CSALAD, OTTHON, SZABAD I Ne legyünk mi sem nagyvonalú vásárlók! Életünkben az élelmiszervásárlásnak meghatározó szerepe van, hiszen a háztartások többségében bizonyos cikkeket naponta szereznek be a háziasszonyok, vagyis nap mint nap megfordulnak a boltokban, piacokon. Családi kiadásaink legnagyobb hányadát ma is - s ha az infláció jelentősen nem csökken, sőt aránya még tovább növekedhet - az élelmiszer teszi ki. Ezért a gondos beszerzés nagyon is indokolt. Összehasonlítva a fejlett piacgazdaságok fogyaztóival, azt kell mondanunk, hogy mi „nagyvonalúbb” élelmiszervevők vagyunk. De nézzünk néhány adatot. A Közös Piac lakosainak 66 százaléka megnézi az árat, 42 százaléka a mennyiséget és 66 százaléka a számla végösszegét is, míg a magyar fogyasztóknak csak 51 százaléka nézi meg az árat, 36 százaléka a mennyiséget és alig 49 százaléka a számla végösszegét. Ezek a különbségek azt sugallják, hogy a fejlett piacgazdaságok fogyasztói saját érdekeiket úgy is védik, hogy jobban odafigyelnek, mit vásárolnak, az mennyibe kerül és a kiszolgálás tisztességes volt-e? Mi az önvédelemnek ezt az eszközét vagy még nem fedeztük fel, vagy a beletörődés motiválja közömbös magatartásunkat. Azt sem lehet persze kizárni, hogy látszólagos nemtörődömségünkben a rossz vásárlási körülmények nagyobb szerepet játszhatnak, mint tájékozatlanságunk, vagy általános áruismereti korlátáink. Nem kétséges, ma az az általános hit, hogy a boltokban az árak naponta emelkednek, s megtanulni sem érdemes azokat, mert holnap már úgysem igazak. Ez azonban csak önigazolás. Nagyvonalúságunkat jelzi az is, hogy a visszajáró pénzt csak minden harmadik vevő (34 százalék) számolja meg; az áru összetételét 11 százalék, a romló termékeknél a lejárati időt pedig alig 35 százalék nézi meg. Nagyvonalúságunk magyarázata? Nem érdemes számolgatni, nézni az értelmezhetetlen számokat a termékeken, ráadásul úgyis becsapnak a mérésnél, vagy a pénztárnál. Átlagosan a vevők 67 százaléka érzi úgy, hogy a boltokban becsapják és ezen belül 43 százaléknál fordult már elő, hogy élelmiszervásárláskor megkárosították. Ha ez igaz - és miért ne lenne az?-, akkor még inkább oda kellene figyelnünk arra, hogy mit adnak el nekünk, hogyan mérnek és mennyit adnak vissza. Jó okunk van arra következtetni, hogy a nyugat-európai fogyasztó már régen megtanulta, hogyan kell gondosan élelmiszert vásárolni, mert nagyon drága. A becsapás és a drágaság ellen azzal is megpróbál védekezni, hogy a nem romló élemiszereket diszkont árzuházakban szerzi be, a tárolható cikkekből készletet tart otthon és csak a romló, drága, és ritkábban vásárolt élelmiszereket szerzi be akkor, amikor szüksége van rájuk. Ezzel pénzt és időt is megtakaríthatnak. Vannak tehát eszközeink, amelyekkel elkerülhetjük, de legalábbis csökkenthetjük a drágaság, a romló minőség és a rossz kiszolgálás miatti bosszúságokat. A társadalmi-gazdasági változások hétköznapjainkat alapvetően érintik. Rossz kedvűek vagyunk, amit tovább ront az is, hogy nincs örömünk a vásárlásban, mert változatlanul kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Közben az már eszünkbe sem jut, hogy nincs-e nekünk is szerepünk rossz kedvünkben? Talán, ha kicsinyesebbek lennénk, ha pénzükért megkövetelnénk azt, ami jár, ha tervezettebben vásárolnánk, ha elkerülnénk a bennünket megkárosító kereskedőket, ha nem sajnálnánk az időt az áru és a számlák ellenőrzésére - akkor egyre többen lennének azok, akik nehezen ugyan, de visszaszereznék a fogyasztó rangját Magyarországon is. Nagyvonalúságunkkal magunkat csapjuk be, de teret adunk a konjuktura- lovagoknak, az infláció vámszedőinek és szegényebbnek érezzük magunkat a valóságosnál. Ha nem segítünk magunkon, az Isten sem segít rajtunk. Hoffmann Istvánné dr. Mutasd a nyakkendőd, megmondom ki vagy? Aki a nyakkendőjét görbén hordja, kuszáit ember. A lazán kötött nyakkendő mögött életművész rejtőzik, aki nagyvonalú és szórakoztató. A túl szorosra kötött nyakkendő viszont szigorú és önző emberről árulkodik. Ezt állítja Manuel Roman, aki már 25 éve a Madelios párizsi divatház 10.000 nyakkendőjéhez tejhatalmú ura. A nyakkendő kötése elárulja viselőjének karakterét, véli a szakember. Roman nyakkendő javaslatokkal is szolgál a legkülönfélébb foglalkozású emberek számára. „Egy bankárnak leginkább kasmír myakkendőt ajánlanék. Annak pepdig, aki reklámszakmában dolgozik, virágmintás vagy hatalmas cseppekkel teli nyakkendő áll jól.” A divatos nyakkendő mostanában - jó ha tudjuk - közép széles: a legideálisabb mérete 9 centiméter - de 10-nél sémáiképpen sem lehet szélesebb, ha az illető ad magára. Keresztrejtvény Beküldési határidő: június 5. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: „Sajnálom, de ön jelent meg az én álmomban, nem én az önében.) Könyvjutalmat nyertek: Geese János Maconka, Ózdi ut 194., Gellén Zoltán Balassagyarmat, Pf: 76., Verebélyi András Mátraverebély, Béke út 9. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Hogyan nehezítsük meg a betörők és a tolvajok dolgát? Fontos tanácsok nyaralás előtt A betörésekkel és rablásokkal foglalkozó szakemberek időben figyelmeztetnek: kellemetlen meglepetések egy részét meg lehetne előzni, ha az utazásra készülődök kicsit előrelátóbbak lennének. Reméljük az alábbiakban közölt tanácsainkkal sok bosszúságtól „mentjük meg” olvasóinkat. Utazás előtt 1. Értékeinket helyezzük el bankban, vagy más biztonságos helyen. A nagyobb értékekről készítsünk aprólékos leírást és fotót. 2. Az ablakokat, valamint a ház-, lakás- és balkonajtót úgy biztosítsuk, hogy azokat ne lehessen könnyen kiemelni. 3. A leveleket és újságokat küldessük magunk után, tároltassuk a postahivatalban, vagy kérjük meg a szomszédot: ürítse ki a levélládánkat. 4. A családi házban lakók kérjék meg szomszédaikat: távollétük idején az ő kukáikat is használják és üríttessék ki! 5. Napközben - távollétünk idején - mindig tartsuk zárva az ablakokat és redőnyöket, hogy ne legyen feltűnő, ha hosszabb időre megyünk el. 6. Az üzenetrögzítőről senki ne tudja meg, hogy elutaztunk. A levélládára sem tanácsos ilyen értelmű figyelemfelkeltő cédulát ragasztani. Utazás közben 1. Mindig tartsuk szem előtt a csomagokat. 2. A vonaton, buszon ne az ajtó közelében lévő fogasra akasszuk a kabátunkat és táskánkat! 3. Ne bízzunk meg minden, magát hordárnak mondó emberben! A poggyászt mindig kövessük szemmel, ha idegent kérünk meg szállítására. 4. A bőröndre úgy szereljük rá a névjegyet, hogy azt csak közelről lehessen elolvasni. 5. Az autós túristák gépjárműveiket ne néptelen parkolókban tárolják. Az ablakot akkor se hagyják letekerve, ha nagyon bemelegedne a parkoló kocsi. Aki benéz a négykerekűbe, ne lásson benne semmi érdemleges holmit: még a térképeket is tegyük el, legalább az ülés alá. Üdülőhelyen 1. Az értékeket - pénzt, jegyeket és útlevelekét - őriztessük a szálloda széfjében. 2. Séta közben a lehető legkevesebb pénzt tartsuk magunknál. A férfiak ne a hátsó nadrágzsebben hordják a pénztárcájukat. 3. A hölgyek viseljenek reti- kült, mert ezt könnyen kitéphetik a kezükből. Aki nyakba akasztva hordja a pénzét, kiteszi magát annak, hogy hátulról támadnak rá. A legjobban az cselekszik, aki övre szerelt táskában hordja értékeit. 4. Strandra ne vigyünk értékeket. Zsebtolvajok elleni tippek 1. Ha nem egyedül utazik, a nagy tömegeket vonzó helyeken - koncertek, szabadtéri rendezvények - maradjon a csoportjával. Akit a tolvajok le tudnak „kapcsolni”, azt hamar kifoszthatják, vagy kirabolhatják. 2. Tömegben különösen ügyeljen arra, hogy a nadrágzsebében ne legyen még egy zsebkendő sem. s az óráját se tudják észrevétlenül levenni. 3. Ne dőljön be a lökdösődési trükköknek. Míg ön önkéntelenül magát védi az eleséstől, akadálytalanul kifoszhatják. Gyakran a zsebeket borotva- pengével vágják fel, hogy a remélt értékekhez hozzájussanak. 4. Ne essünk áldozatul a ciga- rettás fogásnak sem. A zsebes cigarettával lehamuzza az áldozat karját, s amíg az lesöpri magáról a szürke pont, eltulajdonítják például a tárcáját. A pszichológus naplójából A klimax természetrajzáról Tudomásul kell vennünk, hogy nincs pardon: ahogy a terméseztben a tavasz és nyár után az ősz következik, az emberi életút is meghamisíthatat- lanul a klimaxkorba vezet. Testileg, lelkileg nehéz szakasz ez. Leginkább talán a serdüléssel hozható párhuzamba - ám akkor a gyermekkor ér véget, s a nagy változás lázában élettani- lag a szexuális hormonok működése játssza a fő szerepet. A klimaxban éppen fordítva: az ivarmirigyek működésének las- súbodása indítja el a testi és lelki változásokat. A férfiaknál később, kb. a 60. év táján kezdődik ez a kevésbé „látványos” időszak. Míg a nők fogamzóké- pessége megszűnik, a férfiak nemzőképessége - akár késő öregkorig is - fennmaradhat. Felléphetnek azonban mindkét nemnél pszichés zavarok, rendellenességek. Leggyakoribb megjelenési formájuk az ingerlékenység, a gyors hangulatváltozás, a fáradékonyság és a túlérzékenység. Azok a nők, akik életük során nem éltek harmonikus szerelmi életet, vagy éppen mindent a szexre tettek föl, krízisként élik meg, hogy női vonzerejük megfogyatkozott. Vannak, akik emiatt idegileg összeroppannak, depresszióssá válnak. Mások kriti- kátlan magatartással próbálják ellensúlyozni a hervadást, méltatlan szexuális kapcsolatokba bonyolódnak. A fiatalság látszatát gyakran „ujjnyi” festékkel, tinédzsereknek illő öltözékkel és viselkedéssel igyekeznek fenntartani, s nem egyszer házasságszédelgők, selyemfiúk, bűnözők markába kerülnek. A férfiak körében a klimakté- rium okozta válságjelenségek jórészt azokat jellemzik, akik viharos szexuális életet éltek, illetve akiket hivatásuk, karrierjük túlzottan lekötött. Akik például szexuális teljesítőképességüket tartották önmaguk legfőbb értékének - s esetleg tucatnyi nővel tartottak egyidejűleg nemi kapcsolatot - kétségbeesve tapasztalják, hogy képességük és vágyuk között egyre növekszik a távolság. A kiutat mindig újabb és újabb, fiatalnál fiatalabb partnernél keresik. A következmény: lelki és anyagi elszegényedés, sőt ki- fosztottság. A kapuzárás előtti félelem, az úgynevezet slusthorpanik megjelenhet azoknál is, akiket életcéljuk, munkájuk annyira lekötött, hogy szinte észre sem vették az idő múlását. És egyszeriben fölocsúdanak: valami kimaradt az életükből. . . Ilyenkor évtizedes házasságokat törnek szét, kritikátlan kapcsolatok bilincseit veszik magukra, föl sem tételezve, hogy az ifjú partnerek nem hanyatló férfiasságukhoz vonzódnak. Takács Ilona
