Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-29 / 126. szám
Emberi mivoltukból kivetkezett szörnyek Felkelésre szólít a bosnyák elnök Fenyegetésről nem lehet szó A magyar kereszténydemokrata álláspont Szlovákiában Embargó Jugoszlávia ellen Norvégia szerdán bejelentette, hogy az Európai Közösség határozatával összhangban kereskedelmi embargót léptet életbe Jugoszláviával szemben. Amennyiben az EK és az ENSZ olaj szállítási embargóról is döntene a szerb dominanciájú Jugoszláviával szemben, Norvégia hasonló lépést hozna. Az Európai Közösség brüsszeli székhelyén szerdán nyilvánosságra hozott adatok szerint a közösség által elhatározott embargó Jugoszláviának havi 140 millió dolláros bevételkiesést jelenthet. Honecker kiadatását követelik A német kormány szerdán azt kérte a chilei vezetéstől, hogy adják át Erich Honecker volt keletnémet vezetőt, s Bonn fokozódó nyomást helyezett kilátásba, amennyiben nem teljesítik kérését. Ursula Seiler-Albring német külügyminiszter-helyettes chilei látogatása alatt elmondta, hogy átadta Helmut Kohl német kancellár levelét Patricio Aylwin chilei elnöknek. Koreai munkatáborok Szibériában Ligacsov megoldja a rejtélyt: Gorbacsov a bűnös Virágeső és hosszan tartó, szűnni nem akaró taps fogadta Jegor Ligacsovot, amikor szerda este Moszkvában bemutatta legfrissebb könyvét. A Gorbacsov-rej- tély címet viselő kötet az 1983-91-es időszakot öleli fel, s legfontosabb megállapítása: az egykori elnök- pártfőtitkár felelős azért, hogy az egykori Szovjetunióban teret nyerhetett a szeparatizmus és az antikom- munizmus. Az SZKP egykori második számú politikusa, a keményvonalas Ligacsov főnöke bűnének rója fel, hogy kihúzta a dugót a palackból, elárulta a szocializmust, a Szovjetuniót. Ligacsov ismételten kifejtette a szocializmus felépítéséről vallott, eddig is ismert nézeteit. Szarajevóban csütörtökre virradóra szerb források szerint megtámadták a laktanyákat, s a kivonuló katonai alakulatokat. A hírt katonai források is megerősítették. Alija Izetbegovic boszniai elnök szerda este elhangzott televíziós beszédében általános felkelésre szólította fel Bosznia polgárait, vallásra és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. A harcban minden eszköz megengedett, mivel — mint mondta — a város környéki hegyekben, Mostar és Bosanski Brod körül „emberi mivoltukból kivetkezett szörnyek” vannak. A szerda délelőtt történt terrorakcióban hivatalos tájékoztatás szerint 17 polgári személy halt meg (a szlovén hírügynökség ugyanakkor már 25 halottról beszél), s csak tizenegy személyt tudtak eddig azonosítani, a sebesültek száma 114. Szarajevói források rámutatnak, hogy az ösz- szes eddigi nemzetközi intézkedés hatástalan, a helyzet napról napra rosszabb. Andrej Kozirev orosz külügyi miniszter, akinek közvetítésével kedd este tűzszünet jött létre, Skopjéban kemény hangú nyilatkozatban figyelmeztette a szemben álló feleket, hangoztatva, hogy Oroszország nagyhatalom, s ha „jó szándékú tanácsait nem veszik figyelembe, más hangnemben is beszélhet”. A terrorakciót elítélte Vladislav Jova- novic szerb külügyminiszter is, továbbá a jugoszláv hadsereg vezérkara ugyancsak megbélyegezte a merénylőket. Radovan Karadzic boszniai szerb vezető viszont kijelentette, hogy a merényletet a muzulmán fél csak „ürügyül használja arra, hogy megszakítsa a tárgyalásokat”. A szerb ortodox egyház a harcok kitörése óta először ítélte el a Slobodan Milosevic-féle szerb vezetést. — A szerb egyház nyíltan elhatárolja magát ettől a kormányzattól — mutat rá a nyilatkozat, amely egyben rosszallja, hogy az EK — amely szerdán döntött a Szerbiával és Montenegróval szembeni kereskedelmi embargóról — a szerb népet azonosítja a jelenleg hatalmon lévő rezsimmel. Bosanski Samacnál is folytatódtak a harcok. A város védői közül ketten vesztették életüket. Mostar ellen is tartanak a támadások. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a pozsonyi Práca csütörtöki számában megjelent inteijújában fejtette ki az általa vezetett mozgalom több politikai kérdést érintő álláspontját. — Mindenki előtt ismeretes, hogy Szlovákiában jelentős számú lakosság 11 százalékát képviselő magyar nemzetiség él. Csehszlovák állampolgárok vagyunk, nincsenek olyan szándékaink, hogy elszakadjunk Csehszlovákiától, és hogy Magyarországhoz csatlakozzunk. Autonómiát célzó törekvéseink azonban vannak — jelentette ki, de hangsúlyozta, hogy nem területi, hanem oktatásügyi és kulturális autonómia kereteiben gondolkodnak, mert úgy ítélik meg, hogy a saját sorsát érintő elemi kérdésekben elsősorban a nemzeti kisebbséget illeti meg a döntések joga. Ezt több példával, így a magyar egyházi iskolák létrehozásának nehézségeivel illusztrálta. Arra a kérdésre, vajon milyen magatartást tanúsítanának a szlovákiai magyar kereszténydemokraták abban az esetben, ha Szlovákia elszakadna Csehországtól — Bugár Béla így válaszolt: Ha erre alkotmányos úton kerülne sor, akkor ezt tényként kéne elfogadnunk. Mindenesetre igyekeznénk a meglevő jogoknál nagyobb jogokat szerezni, s elérni az oktatás és a kultúra autonómiájának megteremtését. Egy másik kérdésre adott válaszában kijelentette, hogy Csehszlovákiában a kisebbségek helyzete sajnos alatta marad az európai átlagnak, ezért úgy vélekedett, hogy a nemzetiségek képviselői a jövőben radikálisabb lépésekre kényszerülnek majd. — Netán fenyegetésekkel? — kérdezte a lap. — Semmi esetre sem. A politikai kultúra az alaptermészetünk legfontosabb része kell hogy maradjon. A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése érdekében aktívabban kell cselekednünk, és nem a kormány nagylelkűségére hagyatkozni — fejtette ki Bugár Béla. A maffia Franciaországban Harcos Anyák, Brigádja Hétköznapi történet valahol Kubában Észak-Korea munkatáborokat tart fenn Szibériában, amelyekben mintegy 22 ezer koreai dolgozik embertelen körülmények között. A brit televízió 4. csatornáján szerdán éjjel sugárzott dokumentumfilmből kiderül: a munkatáborokat Észak- Korea még negyedszázada létesítette, hogy a fakitermelésben dolgoztatott olcsó munkaerővel megoldja az ország fabllátását. Ez volt az első alkalom, hogy tv- kamera mutathatta be a táborok borzalmas életét. Az UNESCO új tagjai Három új tagot vettek fel az Egyesült Nemzetek oktatásügyi, tudományos és kulturális szervezetébe. Az UNESCO Végrehajtó Bizottsága párizsi ülésén a szervezet tagja lett Kazahsztán, Moldova és Szlovénia. Ezzel az ENSZ szakosított szervezetének taglétszáma már 166-ra emelkedett. Elhatározták: lehetőségek szerint küldöttséget meneszte- nek Bosznia-Hercegovinába, a nagy értékű kulturális és vallási jellegű műemlékekben okozott károk felmérésére. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta a Francia Kommunista Párt nemzetgyűlési csoportja annak felderítésére, milyen tevékenységet folytat a szicíliai maffia Franciaországban. Hasonló indítványt terjesztett már elő a giscardista UDF egyik képviselője is. A bizottság felállítását a kommunista cso- ort elsősorban azzal indokolja, ogy január elsejétől, az EK tagállamai közötti határok megszüntetésével különösen veszélyessé válhat a maffia működése, mert az ellenőrzés Umdigi formái közül a legtöbb megszűnik. A Falcone-gyilkosság nyomán a francia sajtó számos jelentést közölt, hogy a szicíliai maffia igen jelentékeny mértékben szerzett magának „ törvényes ’’pozíciókat Franciaországban, főként a Földközi-tenger menti údülővá- rosokban és nagyobb településeken. A francia rendőrség egyik legismertebb — jelenleg már nyugállományban levő — nyomozótisztje a „Kínai” néven ismert, de valójában vietnami származású Georges Nguyen Van Loc. Ő Marseille-ban irányította a helyi bűnbandák, főként a kábítószer-csempészek elleni harcot. A Le Figaro című lapnak elmondotta: a marseille-i bűnszövetkezetek az ötvenes években építették ki közvetlen kapcsolataikat a szicíliai maffiával és az amerikai Cosa Nostrával. Akkor főként az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-csempészet lebonyolítására, a híres „francia kapcsolat” megteremtésére. Azóta a kapcsolat fennáll, s a szicíliai maffia most elsősorban „pénzmosásra”, az illegális úton szerzett pénzek legalizálására használja kifranciaországijelenlétét. Jelentős ingatlanokat szerzett a híres francia üdülőkörzetben, az Azur-parton, egyesek szerint húszszázalékos részesedése van az ingatlanüzletben. Részesedése van a játékkaszinókban és más üzleti vállalkozásokban, bár ezek jelentős része a francia bűnszövetkezetek kezében maradt. A maffia együttműködik velük, közvetlen akciókat nem hajt végre, de főként hatalmas illegális jövedelmének egy részét igyekszik „működőképessé” tenni Franciaországban. A meggyilkolt Giovanni Falcone bíró erről számos adatot juttatott el ófrancia hatóságokhoz. Kis Csaba A kubai cukornádültetvények között meghúzódó, 1500 fős település faluközösségében az asz- szonyok szerepe a meghatározó: 120-an alkotják a Harcos Anyák Brigádját. S ennél is több nő vesz részt a területvédelmi milíciák helyi alakulataiban; a háborús körülmények esetére kialakított műhelyeikről elismeréssel szólt a Forradalmi Védelmi Bizottságok (a lakóközösségekben működő, félkatonai jellegű társadalmi szervezet) körzeti parancsnoka is. Ezek a műhelyek a hétköznapok során arra szolgálnak, hogy az asszonyok leküzdjék azokat a problémákat, amelyekre a mai Kuba iparától és mezőgazdaságától nem várhatnak megoldást. Sokféle módon segíthet és segít is a brigád. Ügyes kezű tagjai textilhulladékból és használt autógumik darabjaiból készítenek lábbelit a kicsiknek. Még játékot is kapnak: rossz zoknikból formálnak rongylabdát a műhelyekben. Tisztálkodásra — szappan híján — a trópusi bijagua fa levelét használják a településen, mert a népi bölcsesség őrizte tapasztalatokból ismerik ennek tisztító hatását. Ugyanígy, a faszén hamujából kinyert lúgból és egy növény ágaiból készül a mosószert pótló massza is. A Harcos Anyák lelkesítő példáját tartják szem előtt a helyi általános iskolában is — nyilatkozta az igazgató —, amikor ötletes módon igyekeznek pótolni mindazt, ami az oktatáshoz hiányzik. Ceruzát például egy grafittartalmú növény összekötözött ágaiból készítenek maguknak. S mindig van mit enniük, mert az iskola konyhakertjében a gyerekek jukkát, paprikát, paradicsomot és más növényeket termesztenek. Azért gyakran előfordul, hogy gyümölcslét vagy édességet nem tudnak adni a diákoknak, mert nem érkezik áru a faluba, ám ekkor is segít a találékonyság: a tanulók ilyenkor hideg cukros vizet és egy darabka kenyeret kapnak uzsonnára. Nyugodtan, békésen telnek a cukomádültetvényen dolgozó családok napjai, csupán néhány hónapja zavarta meg békéjüket egy lopássorozat: rövid idő alatt öt malac tűnt el a faluból. Érzékeny veszteség, hiszen a hús ma a legnagyobb hiánycikk, a legritkább kincsek egyike a szigetországban. Hétköznapok 1992 tavaszán, Kuba keleti részén, Holguin tartományban. A falu neve: Remény (Esperanza). A Bohemia havannai hetilap legutóbbi számában — a hivatalos kubai időszámítás szerint „a forradalom 34. évében” — megjelent képes riport a település mindennapjairól beszámolva arról is árulkodik: miféle reményt nyújthat ez és a hasonló közösségek sokasága az ilyen körülmények között élő millióknak... Császár Tibor Magyar—brit közös közlemény „A Magyar Köztársaság kormánya és Nagy-Britannia és Északírország Egyesült Királyságának kormánya attól az elhatározástól vezérelve, hogy együttműködik a demokratikus értékek és célkitűzések, valamint a jogállamiság tiszteletén alapuló egységes, szabad és demokratikus Európa felépítésében, kinyilvánítják, hogy az alábbi elvekhez tartják magukat. 1. Fejlesztjük és tovább mélyítjük a kétoldalú kapcsolatokat, valamint a nemzetközi együttműködést a politika, a gazdaság, a kereskedelem és a kultúra terén. Megelégedéssel nyugtázzuk az országaink közötti rendszeres magas szintű érintkezéseket, a miniszterek és tisztségviselők közötti széles körű kapcsolatokat, valamint a parlamentek között kialakult kapcsolatokat, es elkötelezettek vagyunk az országaink közötti érdemi párbeszéd fenntartása mellett. 2. Osztozunk abban a meggyőződésben, hogy a biztonság és a stabilitás elválaszthatatlanul kapcsolódik a demokrácia megerősítéséhez és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásához. Megerősítjük elkötelezettségünket a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi Charta az Új Európáért dokumentumban rögzített alapelvek és rendelkezések betartása iránt. Az EBEÉ-folyamatban résztvevő országok sok új kihívással szembesülnek. Támogatni fogjuk az olyan javaslatokat, melyek fokozzák az EBEÉ alkalmasságát a lehetséges válságok megelőzésére, vagy azok korai szakaszában történő kezelésére, illetve erősítik az EBEÉ szerepét a válságok kezelésében és megoldásában. 3. Valamennyi európai állam szabadsága, biztonsága és jóléte a legjobban olyan egymásba fonódó intézmenyhálózattalbiztosítható, amelyben az EBEÉ, az Atlanti Szövetség, az Európai Közösség, a Nyugat-európai Unió és az Európa Tanács kiegészítik egymást. Országaink biztonsága visszavonhatatlanul összekapcsolódott valamennyi, az EBEÉ-ben résztvevő állam biztonságával. Annak érdekében, hogy e kötődésnek gyakorlati kifejezést adjunk, élénkíteni fogjuk a fenti szervezetek, különösen a NATO és a NYÉU hatáskörébe tartozó biztonsági kérdésekkel kapcsolatos konzultációkat, valamint erősíteni fogjuk katonai kapcsolatainkat mind két-, mind többoldalú alapon. Fontosságot tulajdonítunk továbbá a biztonság és a védelem terén kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben az Észak-atlanti Együttműködési Tanács tagjaival való együttműködésnek. 4. Üdvözöljük az Európai Közösség, annak tagállamai és a Magyar Köztársaság közti Társulási Szerződés aláírását, és szorgalmazzuk a szerződés 1993. január 1-jéig történő ratifikálását. A szerződés keretet teremt a kereskedelem liberalizálásához, a politikai együttműködés fokozásához és a gazdasági kapcsolatoknak az ágazatok széles skálájára kiterjedő fejlesztéséhez. A szerződés rendelkezései, melyek megvalósítására közösen törekszünk, azt a célt szolgálják, hogy felkészítsék a Magyar Köztársaságot az Éurópai Közösségbeni teljes jogú tagságra, amelyet az ezredforduló előtt kíván elérni. Szándékunk, hogy együttműködjünk azon politikai, gazdasági és jogi feltételek megteremtésének elősegítésében, melyek ezen cél eléresehez szükségesek. Szándékunkban áll továbbá, hogy a szorosabb gazdasági és politikai együttműködés előmozdításával erősítsük az Európai Közösség, valamint a reformok útján haladó közép- és kelet-európai demokráciák közötti kapcsolatokat. 5. Mindemellett az Egyesült Királyság továbbra is segítséget nyújt a demokrácia és a piacgazdaság Magyar Köztársaságban történő megszilárdításához mind kétoldalú keretekben, a Know How Fund- on keresztül, mind sokoldalú alapon a Nemzetközi Valutaalapon, a Világbankon, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon és az OECD-n keresztül, valamint az EK-segélyprogramjaihoz való hozzájárulásával. 6. Az Egyesült Királyság kormánya megerősíti eltökéltségét arra vonatkozóan, hogy támogatja a piacgazdaságra való áttérést a Magyar Köztársaságban, valamint az ország integrálódását a nemzetközi f azdaság rendszerébe. Üdvözli a Magyar Köztársaságnak a Nemzet- özi Valutaalap és a Világbank által támogatott makroökonómiai stabilizációs program és strukturális reformok megvalósítására tett lépéseit. 7. Ösztönözni kívánjuk a brit vállalatok és bankok érdeklődését a magyarországi beruházások és a privatizációba történő bekapcsolódás iránt. Szorgalmazni kívánjuk a kölcsönösen előnyös gazdasági és ipari együttműködést, az országaink közötti szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat, vegyes vállalatok alapítását, a bankok közötti együttműködést, valamint a harmadik piacokon történő együttes fellépést. 8. Üdvözöljük és bátorítani fogjuk a kultúra, az oktatás, a tudomány és a technológia területén az intézmények és egyének közötti széles körű kapcsolatok kiépülését. 9. A Magyar Köztársaság kormánya nagyra értékeli azt a tevékenységet, amelyet a British Council folytat a Magyar Köztársaságban, különösen az angol nyelvoktatás kiteijesztése és fejlesztése terén. A nem túl távoli jövőben örömmel tekintünk egy Magyar Kulturális Központ létesítése elé az Egyesült Királyságban. 10. Mind kétoldalú alapon, mind nemzetközi keretekben együttműködni szándékozunk továbbá a szállítás, a távközlés, az egészség- védelem és a turizmus, valamint a környezetvédelem terén, továbbá a szervezett bűnözés elleni harcban, különös tekintettel a közlekedési eszközök eltérítésére, a terrorizmusra és a kábítószer-kereskedelemre”. (MTI) Oroszországnak van egy „titkos fegyvere”, amely Moszkvát ismét nagyhatalom fővárosává teheti — állapítja meg a Reuter brit hírügynökség távol-keleti tudósítója. Ez a fegyver Szibériának, a világ utolsó hatalmas vadonának gazdasági ereje. Szibéria „alvó országot” jelent az egyik ott élő népcsoport nyelvén. A megdöbbentő méretek világa olyan terület, amely könnyedén befogadhatná az Egyesült Államokat, és még maradna hely Európának is. Ami a lakosságot illeti, fiata- ahonnan közvetlen járatok in- labb és alkalmazkodóbb, mint dúlnak az Egyesült Államokba, orosz honfitársainak többsége, s megvan benne az a kalandot kedvelő szellem, amely a XIX. századbeli amerikai telepeseket jellemezte. A régi Szibéria már nem létezik, legfeljebb a kényszermunkatáborok komor romjai emlékeztetnek Sztálin idejére. Most forgalmas városok, amerikai fagylaltozók, japán kocsik láthatók, újságok es tv-állo- mások cenzúra nélkül működnek, és újfajta büszkeséget sugároznak a kommunizmus évtizedei után — írja a brit újságíró. Szabadkereskedelmi övezetek keletkeznek, amelyek adókedvezménnyel és nyereség ígéretével csalogatják a külföldi oefek- tetőt. Türelmetlenség is tapasztalható a távoli Moszkva bürokráciájával kapcsolatban, s mindinkább észrevehető az önállóságra való törekvés. Tucatnyi új város bújik ki a földből minden évben, üzletre éhes japán, koreai, kínai és amerikai üzletemberek nyüzsögnek a távol-keleti városok szállodáiban, amelyek közül sokat évtizedes elszigeteltség után nyitottak meg. Vlagyivosztokban tengerészeti központ működik, Habarovszkban nemzetközi repülőtér, Japánba és Koreába. Magadan- ban, ebben az északkeleti bányászvárosban, amelyet a'30-as és a'40-es évek kényszermunkásai építettek, szoros kapcsolatok létesülnek Alaszkával. (Az ottani lányok egyébként szorgalmasan vadásznak amerikai feijre.) Bizonyosra vehető, hogy kibontakozik egy erős, „Mem Keletre!” mozgalom, amely fel fogja virágoztatni az Oroszország területének 75 százalékát kitevő Szibériát, ahol különben a 150 milliós lakosságnak kevesebb mint egyharmada él. Közgazdák szerint Szibéria a világ nyersanyagokban leggazdagabb raktára, s kincseinek nagy része érintetlen. Amit már kezdenek kiaknázni: fa, ásványok, olaj, földgáz, arany, gyémánt és szőrme — Oroszország valutakészletének fő forrása. Vlagyimir Kuznyecov, Vlagyivosztok és a hozzá tartozó tengeri terület kormányzója ezt mondta: „Felszámoltuk a vasfüggönyt, most jogunk van kihasználni minden gazdasági erőforrásunkat, amelynek értékét 200 milliárd dollárra becsülik.” (MTI) Oroszország „titkos fegyvere”
