Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-27 / 124. szám

Inzultus Havannában A csehszlovák, valamint a len­gyel hírügynökség tudósítója után újabb újságírót, ezúttal a párizsi Le Monde munkatársát érte súlyos inzultus Havanná­ban. A francia napilap közép­amerikai tudósítója sebészeti el­látásra szorult, miután két isme­retlen férfi szombaton este véres­re verte az utcán. Washington támogatja Grúziát James Baker amerikai kül­ügyminiszter nem hivatalos grú- ziai látogatásán Washington tá­mogatásáról biztosította Eduard Sevardnadzét, Grúzia első számú vezetőjét a demokrácia és a sza­badpiac megteremtése érdeké­ben tett erőfeszítéseiben. Baker azonban óvakodott attól, hogy konkrét amerikai pénzügyi vagy gazdasági segítséget helyezzen kilátásba. Újra tárgyalnak az arabokkal Felújítják a tárgyalásokat az Európai Közösség és az Arab Li­ga között. A két fél vegyes bi­zottsága már júniusban összeül Brüsszelben, az EK székhelyén, majd júliusban Kairóban, az Arab Liga székhelyén találkoz­nak egymással a küldöttek. A tárgyalások újrafelvételét Esz- mat Abdel-Megid, az Arab Liga főtitkára jelentette be Párizs­ban. Franco Barberi professzor, a Pisából érkezett vulkánszakértő naponta kétszer szemléli meg az olasz polgári védelem helikopte­rének fedélzetéről a 3340 méter magas szicíliai Etna tűzhányó lejtőin lezúduló lávafolyamokat. Megfigyeléseit rádión közli a Zafferana falu szállodájában működő válságstábbal. Ez a stáb hónapok óta irányítja a 2100 mé­ter magasban dolgozó mérnökö­ket és szakmunkásokat, akik igyekeznek megállítani a láva- özönt. A munkahelyen dolgozó kot­rógép kora reggeltől késő estig hányja el a megkeményedő lá­vát, hogy nyitva tartson egy nyí­lást, amelyen át megfigyelhető az izzó folyam. A kőzet alatt egy méterrel ugyanis az 1300 fokos olvadék csatornát vájt ki, s abban mint alagútban zúdul le a tüzes áradat. A 300 méterrel feljebb lévő kráterből eddig már 150 millió köbméter láva ömlött ki. A munka most arra irányul, hogy olyan mélyedést robbant­sanak ki a hegyoldalból, amelybe a láva beleömlik és megkemé­nyedik. Hatalmas vízsugarakkal fogják az izzó anyagot hűteni. — Az első robbantásoknál na­gyon aggódtam — mondta Ro­berto Vassale robbantómester a DPA német hírügynökség mun­katársának. — Ilyen hőmérsék­leten azelőtt sohasem dolgoztam robbanóanyaggal. Zafferana faluban az Etna öt hónappal ezelőtt kezdődött kitö­rése óta látszólag nem sokat vál­tozott a mindennapi élet. A gye­rekek vidáman futballoznak a főtéren a barokk templom és a városháza között. Az asszonyok azonban félnek, hogy a láva min­den erőfeszítés ellenére végül is lerombolhatja házaikat. Hogy meddig kell a falu lako­sainak aggódniuk — ezt Barberi professzor nem tudja. — A kitö­rés tarthat még hónapokig, és egyetlen nap alatt meg is szűnhet — magyarázza.- Viszonyom a fa­lusiakkal feszült — meséli a DPA munkatársának. — Hogy barát­ságosan köszönnek-e vagy elfor­dítják a tekintetüket, amikor a kávémat iszom, az attól függ, hogy éppen mennyire fenyegeti a lávafolyam a helységet. 1950-ben egyszer már közvet­lenül fenyegette Zafferana falut az Etna kitörése. Egyébként már ókori feljegyzésekből is 135 kitö­résről tudnak. 1663-ban a láva a 30 kilométerre fekvő Catania vá­rost is elérte. Az izzó folyam ak­kor hajszálnyira a város északi bejárata előtt állt meg. Hasonló élményben volt része a zaffera- nai Alfio Russónak is. A lávafo­lyam házától egy méterre torpant meg, amikor az erkélyre kilépett — emlékszik vissza. Közép-Olaszországból egyéb­ként egy varázsló érkezett a falu­ba, és azt ígéri, hogy mágikus sza­vakkal megállítja az izzó áradatot. zók, üzletemberek, pénzembe­rek kerültek hálójába, és derült fény maffiás kapcsolataikra. Az­után politikusok is: Vito Cianci- mino palermói polgármester és más szicíliai notabilitások. A másik módszerrel elért nagy fogása, amikor 1984-ben Rio de Janeiróban rávette Tommaso Buscettát, egy maffiával szakító maffiást, hogy működjék együtt vele és a hatóságokkal. Buscetta teljes képet rajzolt Falcone szá­mára a szicíliai szervezett bűnö­zésről. Ő fedte fel, amit a bíró már korábban is sejtett: a szicíliai klánok szigorú területi megosz­tással és szigorú hierarchiába rendezve működnek. A cosa nostra egy csúcstól, a „kupolá­tól” függ, ott döntenek minden­ről. Falcone hitt a „kupola” lété­ben, és arra törekedett, hogy egyetlen nagy per keretében fog­jon össze minden maffiás cselek­ményt. Az ő nevéhez fűződnek a nagy, úgynevezett „maxi maffia­perek”, amelyekben több száz maffiózót ítéltetett el egyszerre, összefüggő, szervezett bűnszö­vetkezetben részességért. Falconét a múlt évben megrá­galmazta egy névtelen levél azzal, hogy „előnyöket juttat azoknak, akik tájékoztatják”. Besározták Merénylet és mészárlás Podgoricában, Montenegro fővárosában merényletet kísé­reltek meg hétfő este Vojislav Se- selj szélsőséges szerb pártvezető és hívei ellen. Seselj vajda gyűlé­sének résztvevői közé kézigráná­tot dobtak, s a robbanás 41 sze­mélyt megsebesített, Seselj azonban sértetlen maradt, mert a merénylet idején már éppen nem tartózkodott a helyszínen. Vojis­lav Seselj azonnal bosszút helye­zett kilátásba. A merénylőt őrizetbe vették, személyazonosságát a vizsgálat érdekében egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Vojislav Seselj vajda szélsőséges nézetei, ide­gengyűlölete révén vált közis­mertté; szónoklataiban megfe­nyegeti a koszovói albánokat és a Szerbiában élő horvátokat. Szerb szélsőségesek nem mesz- sze Szarajevótól tizenhét muzul­mán lakost mészároltak le hét­főn. A Hina keddi jelentésében, a boszniai területvedelmi egysé­gek adataira támaszkodva, szin­tén arról szólt, hogy tizenhét bosznia-hercegovinál muzul­mánt - köztük több tizenhat és ti­zennyolc év közötti fiatalt — géppisztollyal agyonlőttek. és összefonódásokkal gyanúsí­tották. A végén Falcone tisztán kerül ki az ügyből, de eltávolítják. Ró­mába kerül az igazságügyi mi­nisztériumba, afféle parkolópá­lyára. A miniszter, a szocialista Claudio Martelli támogatja, és őt akatja az országos hatáskörű maffiaellenes főügyészség élére állítani. Ez a főügyészség szintén Fal­cone ötlete és célja. Rájött, hogy a maffia nem csupán szicíliai je­lenség immár. Milánóban épp­úgy működik, mint az országban bárhol másutt, az ügyészségek hatásköre viszont szigorúan te­rületi. Az igazságügyi szervezet alkalmatlan a maffia elleni haté­kony fellépésre. Az országos ha­táskörű főügyészség azonban szintén politikai harc kérdése lett: sokan ellenezték, karrier­jükre féltékeny bírók, ügyészek, takargatnivalóval rendelkező politikusok. Ezer buktató után az „olasz FBI” és a hozzá tartozó ügyészség végül mégis testet öl­tött. Az intézményi válság — se kormány, se államfő — késleltet­te a kinevezést. A maffia azonban nem felejt... A palermói autópályán 1 tonna tritollal röpítette levegőbe első számú ellenségét. Falcone már nem állhat az új szervezet élén, és Szicíliában még mindig a hallga­tás és a lupara, a maffiás leszá­molás törvénye uralkodik. Magyar Péter Drágul az üzemanyag Június 1-jén lép hatályba az útalapról szóló törvény, hatása­ként 2 forint 20 fillérről 5 forint­ra emelkedik a gázolaj literen­kénti útadója. A MÓL Rt.-nél elmondták: a többletköltséget nem tudják magukra vállalni, azt kénytelenek a fogyasztókra át­hárítani. A részvénytársaságnál felül­vizsgálják a jelenleg alkalmazott termelői árakat. így nem kizárt, hogy a motorbenzin termelői, s ebben az esetben minden bizony­nyal fogyasztói ára is esetleg egy­két forinttal emelkedik. A kiszemelt megint közrendű Anna ismét férjhez mehet Sok családi viszálykodés és szégyen után ismét nagy boldog­ság ígérkezik II. Erzsébet angol királynő családjában: leánya, a 41 éves Anna hercegnő, két szép nagy gyermek anyja, minden bi­zonnyal másodszor is férjhez megy, hacsak — az állítólagos férjjelölt szavaival élve — nem ostoba találgatás az egész. A londoni pletykalapok titkos értesülései szerint a hét végén tit­kos találkozó volt a királynő skó­ciai, balmorali birtokán. A ki­rálynőn kívül ott volt Fülöp her­ceg, a királyi hitves, továbbá An­na hercegnő, és a szomszéd egy­házközség tiszteletese, bizonyos Keith Angus. Állítólag arról lett volna szó, hogy Anna hercegnő az ottani templomban fogad örök hűséget októberben a 37 éves Tim Laurence-nek. Anna hercegnő ízlése a jelek szerint nem sokat változott: csakúgy, mint előző félje, Mark Phillips kapitány, Laurence pa­rancsnok is közrendű, és ő is ka­tonatiszt, csak nem szárazföldi, hanem vízi: a haditengerészetnél szolgál. A skóciai színhely valószínűleg azért kellett, mert az anglikán egyház tiltja elvált asszonyok férj- hezmenetelét, pontosabban templomi esküvőjét, előző féljük életeben. A skót egyház viszont nem tiltja. Hosszas különélés után a bíróság most áprilisban mondta ki végre Anna hercegnő és Mark Phillips kapitány válását. Nem változtak Szicíliában a maffia módszerei Hallgatás és lupara „Szicíliában a maffia azokra sújt le, akiket az állam nem tud megvé­deni... A maffia nem felejt, és előbb-utóbb leszámol azokkal, aki­ket kiszemelt magának”. Giovanni Falcone bíró szavai ezek, egy te­levíziós interjúban hangzottak el nemrég. Profétikus szavak a bor­zalmas merénylet fényében. Falcone valóságos szimbó- nyegetése árnyékában folyt: fe­lummá vált az elmúlt évtizedben. Tizenhárom évet töltött a paler­mói törvényszék bunkerében a maffiaellenes vizsgálatok veze­tőjeként. Kikezdték minden ol­dalról: sikereire féltékeny kollé­gák, a maffiával kacérkodó, szol­gálatokat elfogadó politikusok, és természetesen a cosa nostra, a „tisztelt társaság”, a félelmetes szicíliai bűnszövetkezet, amely­nek Falcone első számú ellensé­ge lett. „Nem vagyok Robin Ho­od, sem kamikazé. Az államot szolgálom olyan földön, ahol az állammal szemben állók diktál­nak” — mondta magáról. Falcone szicíliai volt. Tudta, hogy kiszemelték, és el akaiják tenni láb alól. Három éve már megkíséreltek ellene egy rob­bantást Palermo melletti tenger­parti villájában. Páncélozott gépkocsiban közlekedett állan­dó fegyveres kísérettel. „Hoz­zászoktam, hogy nem járok mo­ziba, étterembe, nem tehetek hosszabb sétákat, nem járhatom az üzleteket” — mondta magá­ról. Családi élete is a maffia fe­leségével, aki szintén bírónő, nem akartak gyereket, mert „nem akartak árvákat maguk után hagyni”. Falcone, amikor a hetvenes években elkezdett a maffia ügye­ivel foglalkozni, két módszert al­kalmazott, ami különösen ered­ményesnek bizonyult. Egyrészt elkezdte módszeresen vizsgálni a feltételezett maffiafőnökök bankszámláit, feltérképezni tel­jes üzleti tevékenységüket a ban­kok könyvein keresztül. A másik módszer: „bűnbánó” maffiások megnyerése a törvénnyel való együttműködésnek. A bankkönyvekből hihetetlen összefonódásokra derült fény. Falcone együttműködött az amerikai hatóságokkal, és segít­sége nagyban hozzájárult, hogy a chicagói és New York-i maffiát felszámolták, John Gotti, az utolsó „keresztapa” is elnyerte a minap a bíróságtól ítéletét. Kuta­tott a svájci bankok titkaiban, és felderítette a maffiás pénzek tisz­tára mosásának útvonalait. Feddhetetlennek vélt vállalko­John Major másik fele Hat évvel ezelőtt egy újságíró megkérdezte Norma Majort, mit szólna, ha félje egy napon mi­niszterelnök lenne. Elutasította a választ, mondván: ilyesmi a hoz­zánk hasonló egyszerű emberek­kel nem szokott előfordulni. Rossz jósnak bizonyult, s Norma Major csütörtökön a brit minisz­terelnök feleségeként érkezik Budapestre. Ismerői szerint Norma Major e tévedéseit nem más, csakis a nehéz korai években természeté­vé vált szerénysége, tartózkodá­sa magyarázza. Norma Johnson 1942-ben született Shropshire- ben. Apja a világháború utolsó napjaiban esett el Belgiumban. A vidéki kislányt négyéves korá­ban bentlakásos iskolába küld­ték egy londoni külvárosba. Ké­sőbb közgazdaságtant tanult, de a munkáséletet varrónőként kezdte. Félje rég magas rangú hi­vatalnok, sőt miniszter volt, ami­kor Norma még mindig maga ké­szítette egyszerű — divatszakér­tők szerint avíttas — ruháit, s nemcsak megszokásból, hanem továbbra is spórolásból. Norma és John egy tanácsi vá­lasztás alkalmából találkozott — Norma egy konzervatív jelöltasz- szony ruhatárát gondozta —, s 1970-ben házasodtak össze. Lá­nyuk, Elizabeth húszéves, fiuk, James pedig 17, mindketten ta­nulnak. Férje felívelő pályafutása köz­ben Norma Major változatlanul a családi tűzhely őrének tartotta magát. Mielőtt a Downing Street 10-be költöztek, ő maga heteken át Huntingdonban ápolta az ott­hont, félje csak hét végére ment haza. Norma a nyilvánosság előtt tulajdonképpen 1987-ben jelent meg először, amikor váratlanul életrajzot írt és jelentetett meg Joan Sutherlandról, a világhírű opera-énekesnőről, a művésznő saját kezű ajánlásával. Mészáros György gyalásain vetettük fel — folytatta Herman Já­nos. Elmondta, hogy a felek áttekintették a magyar-román kapcsolatok egészét és az Megütközés a román kioktatás miatt hetilap május 25-i számában napvilágot látott nyilatkozata, amelyben ismételten felveti az államtitkári tárgyaláson már tisztázott kérdé­seket, és elfogadhatatlan hangnemben minő­síti a magyar külügyminisztert. — A román külügyminisztérium egy, a mai Európában teljesen szokatlan eszközhöz, a személyes in­zultusok diplomáciájához folyamodott. Ez pe­dig semmiképpen sem szolgálja a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését— hangoztatta a szóvi­vő. A történtek konklúzióját levonva hozzá­tette: a magyar külügyi vezetésnek az a benyo­mása, hogy Romániában két irányvonal él egymás mellett. Az egyik az európai érték­rendhez való közeh'tés és az együttműködés híve. Míg a másik, úgy tűnik, nem érdekelt a magyar-román kapcsolatok fejlesztésében; szóban és gyakorlatban is mindent megtesz a legkisebb eredmények azonnali megsemmisí­téséért. Sajnálatos, hogy a külügyminiszteri interjú ez utóbbit erősíti. Az előzményeket felidézve Herman János elmondta, hogy a román külügyi szóvivő má­jus 13-i sajtoertekezletén Jeszenszky Géza május 6-án, Londonban a Királyi Külügyi Intézetben elhangzott előadásának egyes elemeit tendenciózusan értelmezte, és ebből az alapállásból kifogásolta azokat. Egyúttal a román szóvivő kiosztotta az előadás szövegé­nek Bukarestben készült román nyelvű ver­zióját, amely eljárás egyébként ellentétes az intézmény szokásaival Herman János leszö­gezte: az előadás szövege — eltekintve az el- nallási és elfordítási tévedésektől — egyálta­lán nem tartalmaz olyan kitételeket, amelye­ket bárki joggal kifogásolhatna. A külügymi­niszter tényszerűen ismertette az Erdélyben élő etnikumok közötti arányok változásait. — Magyar részről nem adtunk nyilvános választ a román szóvivő által elmondottakra, hanem az ügyet Teodor Melescanu román külügyi államtitkár május 18-i budapesti tár­kat jegyzőkönyvben rögzítik, s a szöveget a két minisztérium szakértői június 1-jétől egyeztetik Bukarestben. Magyar felvetésre ugyanakkor ismételten, egyértelműen meg­állapodtak arról, hogy vitás kérdésekben a sajtónyilatkozatokat megelőzően közvetlen kapcsolatba lép a két minisztérium. Teodor Melescanut fogadta Jeszenszky Géza is, aki a megbeszélésen határozottan visszautasította a személyét ért vádaskodásokat. A román politikus külügyminisztere nevében romá­niai látogatásra szóló meghívást adott át a magyar diplomácia vezetőjének, aki azt elfo­gadta. Mindezek fényében érthetetlen Nastase román külügyminiszternek a Románul című Tovább működik az Etna Tüzhányótzitörés: robbantás és varázslat Csigaléptekre kényszerített járművek Az osztrák autóklub nevetségesnek tartja az elképzelést Ami Grazban már valóság, fe­nyegető lehetőség Bécsben is: az egész városra érvényes 30 kilo­méteres sebességkorlátozás min­den bizonnyal pokollá teszi az autósok életét. Egyelőre még csak a vita kezdődött el, érvek és ellenérvek pufognak, de hama­rosan kiderül, ki az erősebb. Bécsben ez idő tájt összesen 152 darab harminc km-es övezet van, ezek többségükben vi­szonylag csendes mellékutcák, amelyeknek csak rövid szaka­szán jár autóbusz. Sokak szerint ez bőségesen elegendő, hiszen a legmerészebb terv se irányozza elő, hogy az új, drasztikus sebes­ségkorlátozásba a főútvonalak, Ringek, a Gürtel-ek, az autópá­lyákra vezető széles utak beletar­tozzanak — más kérdés, hogy ezeken a legtöbbször a zsúfoltság miatt amúgy sem lehet szágul­dozni. A legilletékesebb, az osztrák autóklub nevetségesnek tartja az elképzelést, és arra hivatkozik, hogy a fővárosi hatóságok in­kább a mostani 50 kilométeres korlátozás betartatásával törőd­hetnének. Mert ha ezt semmibe veszik az autósok — s ha csak a forgalmi viszonyok engedik, ezt teszik —, elképzelhető a 30 kilo­méteres rendelkezés sorsa. A másik ellenérv az a kérdés, mit nyerne a főváros. Egyet biz­tosan: a baleseti statisztika tény­legjavulhatna, bár az igazi súlyos esetek az országutakon történ­nek, és nem a városban. Ami azonban csöppet sem javulna, az a környezet helyzete: 30 kilomé­teres sebességgel sem árasztanak kisebb benzinbűzt és mérgező gázokat az autók. Sőt. Ha viszont a cél az elriasztás, arra elegendő egy már megsza­vazott rendelkezés: a belváros úgynevezett „rövid parkolóöve­zetté” alakítása. A január elsején életbe lépő intézkedés alapján megszűnik a kevés ingyenes par­kolóhely is, mindenütt fizetni kell, és a kocsikat maximum másfél órára lehet otthagyni. A rendelet egyelőre „csak” az egész belvárosra terjed ki, és fel­mentést csak az itt lakók kapnak, derekas havi díjért, ráadásul la­kásonként egy autóra. Ez az új szabályozás sokakat fog arra késztetni, hogy a kényelmesebb tömegközlekedést válassza: mi­ért nem éri be Bécs város tanácsa ennyivel? — kérdezik a 30 km-es cammogás ellenfelei. Döntés még nincs, vita már van, és lassan rendelkezésre állnak az első ta­pasztalatok Grazból, ahol már életbe is lépett a sebességkorlá­tozás. Szászi Júlia Budapesten Megnyílt a Kínai Kereskedelmi Központ Olyan eseményre került sor tegnap hazánk fővárosában, ami valószínűleg más, kedvezőbb irányba befolyásolja majd két nemzet kapcsolatait. Egyúttal lehetőséget teremtenek a kétol­dalú forgalmon keresztül az áru­csere további bővítésének, netán bizonyos téren a kutatások széle­sítésének. Chen Muhua asszony, a kínai Országos Népi Gyűlés alelnöke és Szűrös Mátyás, a magyar Or­szággyűlés alelnöke átvágta a Kí­nai Népköztásaság nemzeti sza­lagját, s ezzel hivatalosan meg­nyílt kedden Budapesten a Kínai Kereskedelmi Központ. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Kína budapesti nagy­követe, aki beszédében a két or­szág külgazdasági kapcsolatai­nak új színfoltjaként jellemezte a kereskedelmi központot. Remé­nyét fejezte ki, hogy a központ munkájával elősegíti a vállalat- közi kapcsolatokat, az árucserét és tőkebefektetéseket, valamint a gazdasági információk cseréjét. Berényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Miniszté­riumának megbízott államtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy 1991-től a világkereskedelemben szokásos feltételekhez igazítottuk külkereskedelmünket Kínával, s ez jelentős változást hozott a két ország gazdasági kapcsolatában. Időre van azonban szükség ahhoz, hogy a kereskedelem szereplői al­kalmazkodjanak az új feltételek­hez, s ehhez bizonyára hozzájárul majd a Kínai Kereskedelmi Köz­pont.

Next

/
Thumbnails
Contents