Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23-24 / 121. szám

Arab terroristák őrizetben

Arab terroristákat vettek őrizetbe Szentpéterváron az állambiztonsági szervek — írta tegnapi számában a Nyezaviszimaja Ga- zeta. A lap értesülései szerint a három vagy négy palesztin egyetemistát azért tartóztatták le, mert több szentpétervári nyugati konzulátus diplomatája ellen tervezett merényleteket.

Nem fenyegeti agresszió Kubát

Az Egyesült Államoknak nincsenek agresszív szándékai Kubával szemben, az amerikai kormány nem támogatja — noha figyelemmel kíséri — a kubai kormány erőszakos megdöntésére irányuló előkészületeket — jelentette ki Edward Perkins, Washington állandó ENSZ-képvise- lője a Biztonsági Tanács ülésén.

Bombariadó a parlamentben

Bombariadó szakította félbe csütörtökön a szófiai parlament munkáját. Sztefan Szavov, a 240 fős törvényhozás elnöke jelentette be a plenáris ülés résztvevőinek, hogy a belügyminisztérium értesülései szerint állítólag pokolgépet helyeztek el az épületben. A honatyák távoztak az ülésteremből, a rendőrség szakértői lezárták a parlament épületét, de szerencsére semmiféle robbanószerkezetet nem találtak.

Igen

az uniószerződésre

A brit parlament alsóháza péntekre virradóra 336 szavazattal, 92 ellenében, első olvasatban jóváhagyta az EK maastrich- ti uniószerződéseit. Nagy győzelem ez John Major miniszterelnöknek: a vártnál kevesebb, mindössze 22 kormánypárti képviselő szavazott az uniószerződések ellen, Nagy-Britannia különállását féltve.

Gesztusértékű jelzés műkinccsel

Elkerülni a kettős adóztatást

Magyar—ukrán egyezmények

Antall József kormányfő és a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó ukrán miniszterelnök, Vitold Fokin jelenlétében tegnap a kétoldalú kapcsolatépítést segítő dokumentumokat írtak alá a Parlamentben.

Kupa Mihály pénzügyminiszter ukrán partnerével, Grigorij Pjatacsenkóval a pénzügyminisztériumok közötti megállapodást írt alá. Eszerint az ukrán fél megtesz minden erőfeszítést a két ország közötti nyitott pénzügyi elszámolási kérdések mielőbbi megoldása érdekében. A felek emellett elősegítik közös vállalkozások létrehozását. Fontosnak tartják azt is, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről, illetve a beruházások védelméről szóló megállapodások kidolgozása mielőbb elkezdődjék, és a dokumentumok lehetőleg már jövőre aláírhatóak legyenek.

Kádár Béla külgazdasági miniszter és ukrán kollégája, Ana- tolij Voronkov kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság létrehozásáról szóló megállapodást látott el kézjegyével. A dokumentum szerint a bizottság feladata lesz a

többi között a gazdaságpolitikai, illetve az európai integrációs törekvések egybevetése. A bizottság kétévente felváltva Magyar- országon, illetve Ukrajnában tartja üléseit.

Ugyancsak a külgazdasági miniszterek írták alá az áruk és szolgáltatások idei cseréjének úgynevezett indikativ listáját. A dokumentum leszögezi: a vállalatok közötti kölcsönös kereskedelem — az áruk és szolgáltatások listái alapján — szabaddevizában, államközi klíring alkalmazása nélkül, folyó világpiaci árakon történik.

Megállapodás született a két nemzeti bank közötti együttműködésről is. Ezt Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Vagyim Hetman, az Ukrán Nemzeti Bank vezetőségének elnöke írta alá. A dokumentum információcserét indítványoz a jegybankok között. Emellett konzultációkat tartanak a kölcsönös elszámolások racionális rendszerének kialakításáról. Az ukrán nemzeti valuta bevezetése után pedig a bankok együttműködnek annak kidolgozásában, hogy a nemzeti valutákat miként alkalmazhatnák kereskedelmi, illetve nem kereskedelmi elszámolásokban.

Az aláírást követően Antall József miniszterelnök rövid üdvözlőbeszéd kíséretében egy, a XVIII. század elejéről származó ikonnal ajándékozta meg Vitold Fokint. A műalkotás történetéről a magyar kormányfő elmondta, hogy még a második világháború idején került Magyar- országra, és a magyar kormány most egy magángyűjtőtől vásárolta meg. A jeles műalkotást most azzal a szimbolikus jelentéssel nyújtják át az ukrán kormányfőnek, hogy a műkincseknek vissza kell kerülniük jogos tulajdonosukhoz — mondta Antall József, hozzáfűzve: szívesen vennénk, ha a magyar műkincsek is visszakerülnének Magyarországra.

(MTI)

Szakmunkáskedvezmény

(Folytatás az 1. oldalról)

Ebbe az átlagba azonban nem számít bele az év végi részesedés és ajutalom, de a bányászati hűségjutalom igen.

A kedvezményt az veheti igénybe, akinek szakmunkás-bizonyítványa vagy ezzel egyenértékű szakképesítése van, s az öregségi nyugdíj megállapításakor figyelembe vett szolgálati ideje alatt 15 éven át szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be.

Igénybe veheti ezt a kedvezményt az a vasúti dolgozó is, akinek legalább két szakvizsgája van. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által, a Munkaügyi Minisztériummal és az illetékes érdekképviseleti szervvel egyetértésben megjelölt munkakörökben azonban elegendő egy vasúti szakvizsga is. A kedvezményre jogosító időt a szakvizsga megszerzésétől lehet számítani.

Az érvényes előírások szerint szakmunkáskedvezményre jogosító időnek kell tekinteni a szakmunkástanuló-időt, sőt a

katonaidőt is, ha a katonaságot megelőzően és követően 30 napon belül a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott az illető.

Ha valaki több szakmában is szerzett szakmunkás képesítést vagy ezzel egyenértékű szakképesítést, az átlagkeresetet abban a munkakörben foglalkoztatottak keresetének figyelembevételével kell megállapítani, amelyben a leghosszabb ideig dolgozott.

(FEB)

Az utódlás nincs napirenden

(Folytatás az L oldalról)

A kabinet ezt a véleményt egy indiai újságíró álláspontjának, egy kellően nem ismert eseményhez fűzött kommentárjának, a sajtószabadság részének tekinti. — Gombár Csaba felmentésének megtagadásáról egyébként nincs további mondanivalónk — tette hozzá László Balázs.

A szóvivő reagált arra a pénteki újságokban napvilágot látott, a Washington Post című amerikai lapból tallózott cikkre, amely Antall József egészségi állapotát taglalja, és a politikai utódlás kérdésével is foglalkozik. László

Balázs bejelentette: soha senki sem állította, hogy Antall József egészséges lenne. Köztudott, hogy a miniszterelnök lymphoma betegségben szenved. Az éf elején újabb kezelésben részesült, és a kezelés időszakosan tovább folytatódik. A kormányfő egészségi állapotáról időben újabb tájékoztatást adnak ki. A betegséggel összefüggésben felvázolt politikai találgatásokkal kapcsolatban úgy vélte: bármikor bármelyik politikus távozhat a közéletből, így mindig nyűik lehetőség a találgatásokra. Ám ennek nincs aktualitása sem a kormány, sem pedig az MDF részéről.

Antall József egészségi állapota

A Miniszterelnöki Sajtóiroda pénteken az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez:

„A magyar sajtó- és hírközlő szervek belföldi híresztelésekre épített külföldi újságcikk alapján foglalkoztak dr. Antall József miniszterelnök betegségével. Az elmúlt másfél esztendőben a Miniszterelnöki Sajtóiroda és a kezelőorvosi csoport több alkalommal adott ki tájékoztatást a miniszterelnök egészségi állapotáról. Ennek megfelelően korábban is jelentek meg itthon és külföldön hivatkozások, találgatások a miniszterelnök betegségével összefüggésben. Tekintettel arra, hogy egész hivatali működése alatt, illetve azt megelőzően az átalakulás politikai időszakában szinte szabadság kivétele nélkül, folyamatosan látta el munkáját, a politikai vonatkozású megjegyzéseket nem kívánjuk kommentálni. A betegség jelenlegi állapota és kezelése nem ad valós okot egyes találgatásokra, de az a legtermészetesebb a közéletben, hogy bármely tisztségben bárkinek a lehetséges utódjával foglalkoznak a politikusok. Ez sem a kormányzattal összefüggésben, sem a Magyar Demokrata Fórum elnökségével kapcsolatban a valóságban nem merült fel. Az előbbiekkel összefüggésben — függetlenül a megjelent újságcikktől — közöljük a miniszterelnök kezelését és vizsgálatát kezdettől folytató orvosi csoport nevében dr. Németh György egyetemi tanár és dr. Rák Kálmán egyetemi tanár által május 22-én kiadott orvosi jelentést:

„A miniszterelnök sajtóban is többször ismertetett betegsége: nyi- rokrendszer-betegség, „non-Hodgkin-lymphoma”. Egy esztendeig a műtétet és az első kezelést követően sem panasz, sem tünet nem jelentkezett. Jelenleg a januári röntgensugárzást kiegészítő kemoterápiás kezelése folyik. A még néhány alkalommal megismétlendő kezelés a tudomány mai állása szerint jó esélyt ad a gyógyulásra. Emellett szól, hogy a most elvégzett kontrollvizsgálatok szerint máris jelentős javulás észlelhető. A miniszterelnököt munkája ellátásában sem a kevés tünettel járó alapbetegség, sem a kezelés nem gátolja. A miniszter- elnök orvosi szempontból is teljesen munkaképes. Azon a néhány napon, amikor a kezelés folyik — meghatározott időpontokban — hosszabb és távolabbi külföldi látogatás nem látszik célszerűnek. A kezelések közti külföldi utazásai zavarmentesen zajlottak.”

Német—francia seregtest

A seregtest egyelőre 35.000 emberből áll majd, egy franciapáncé- loshadosztály, annak német megfelelője, és a már meglevő közös francia-német dandár alkotja majd. Hogy lesznek-e benne más nemzetiségű katonák, azt egyelőre nem tudni, de a két ország a La Ro- chelle-ben véglegesített megállapodás alapján arra számít, hogy az Európai Közösség más országai is küldenek kisebb-nagyobb egységeket máj ebbe a különleges alakulatba.

Az is kérdés, hogy milyen lesz a vezényleti nyelv, lesz-e külön egyenruha, kikből áll majd a vezérkar? Ezt még korántsem döntötték el. Ennél azonban sokkal komolyabb problémák is megoldásra várnak. Az „európai rendeltetésű” alakulat ugyanis még akkor sem lesz egyértelműen felhasználható, ha 1995-re véglegesen létrejön.

Feladatairól egyelőre ugyanis csak általános érvényű kijelentések hangzottak el. S ha ezek jelentősek is, pillanatnyilag még megfogha- tatlanok.

A két ország vezetői által meghatározott első feladat mindjárt az, hogy a seregtest részt vesz a közös európai védelemben akkor, ha a közösséget támadás érné.

Arra azonban senki sem ad jelenleg még választ, hogy ez miként történik majd. Esetleg a NATO alárendeltsegében? Ez megfelel a német kötelezettségeknek, de ellentétes a jelenlegi hivatalos francia állásponttal, még akkor is, ha korábban Párizs — részben nyíltan, részben titkos szerződések formájában — ilyen esetben kötelezettséget vállalt az együttműködésre. „Ma azonban más szelek fújnak. A világ képe, a fenyegetés jellege megváltozott. Az akkori kötelezettségek ma másként merülnek fel” — mondotta erről a francia elnök egyik közeli munkatársa.

Párizs és Bonn egyaránt azt hangoztatja, hogy a seregtest és az esetleges jövendő európai hadsereg nem lesz a NATO versenytársa, hanem annak valódi, „európai pillére”, kiegészítheti azt. Végeredményben az Észak-atlanti Szövetség római csúcstalálkozója valóban elfogadta ezt a kevéssé körülhatárolt megfogalmazást, nem támasztott kifogást a seregtest létrehozása ellen, s az Európai Közösség is elfogadta annak felállítását a maastrichti csúcstalálkozón.

Dick Cheney amerikai védelmi miniszter éppen néhány napja ismételte meg, hogy Washingtonnak nincs kifogasa az ügy ellen. Ma- astrichtban pedig valóban megállapodtak arrról, hogy kidolgozzák a „Tizenkettek” közös védelmi politikáját, s arról is, hogy a katonai kérdésekben ma egyedül illetékes testületet, a Nyugat-európai Uniót valamilyen módon integrálják majd a közösségbe. — Ennek módozatai azonban még meglehetősen ködösek. Nem világos, hogy az Unió milyen irányítótestület lenne, lehet-e alárendeltségébe sorolni a jövendő európai hadsereget.

Nem kevésbé ködös egyelőre a megvalósítás módja a seregtest feladatait illetően sem. Ezek egyike, a békefenntartó szerep, kifejezetten hasznos és szükséges lenne a ma Európájában, de a közös haderő csak három év múlva lesz működőképes.

Ekkor is gondot okoz majd az a kérdés, hogy miként vehetnek részt német katonák ilyen akciókban, hiszen a Szövetségi Köztársaság alkotmánya tiltja az ország területén, illetve adott esetben a NATO működési körzetén kívül történő felhasználást.

Párizsban egyelőre csak vállrándítással felelnek erre a kérdésre. — 1995-ig még sok minden megváltozhat, a német alkotmány is.

Enélkül a változás nélkül augha valósíthatná meg a közös alakulat harmadik feladatát, a katonai eszközökkel végrehajtott humanitárius akciók teljesítését. A két ország olyan jellegű feladatokra gondol, mint amelyeket nemrégiben Iránban a kurdok megmentésére hajtottak végre, s amilyenekre nyilvánvalóan a jövőben is szükség lehet, akár Európában, akár azon kívül. Miként és hogyan — ezt 1995-ig ráérnek meghatározni.

Egyelőre a szándék fontos — mondották erről az illetékesek La Rochelle-ben. A technikai részletekről még van idő megállapodni. A francia és a német tisztek mindenesetre már júliusban összeülnek, hogy megkezdjék a közös seregtest felállítását.------------------------—------A kisebbségi jogokra vonatkozóan

Románia elfogadja az amerikai figyelmeztetéseket

Az amerikai törvényhozás, a kormány véleményét, hogy Romániában maradéktalanul tiszteletben kell tartani a kisebbségek jogait, elfogadjuk. Bizonyos vagyok benne, hogy kormányunk további lépéseket tesz majd, ám a bonyolult helyzetben kölcsönös türelemre van szükség. Erről beszélt Aurel Dragos Munteanu, washingtoni román nagykövet az MTI tudósítójának.

Munteanu ismert író, akinek neve a Ceausescu-val szembeni ellenállásban vált ismertté. A rendszer megdöntése után a rádió és a tévé élén állott, majd a közelmúltig ENSZ-nagykövet volt, két New York-i év után helyezték át Washingtonba. Munteanu emlékeztetett arra, hogy első könyvei a bukaresti Kriteri- onnál jelentek meg magyarul, és személyes barátság fűzi a romániai magyar szellemi élet számos alakjához, akiknek oldalán a Cea- usescu-rendszerben kiállt a kisebbségi jogok védelmében. — Máig büszke vagyok erre — és egyes, a magyarokat támadó romániai lapokban ma is gyakran szidnak, támadnak ezért. Úgy vélem, az ilyen erők igen rossz szolgálatot tesznek Romániának — mondotta.

A nagykövet szerint egymás megismerése és tisztelete, az erőszak és az előítéletek feladása vezethet a történelmi gyökerű konfliktusok enyhüléséhez. — Olyan országokat, ahol nagy lélekszámú kisebbségek élnek, csak azokkal egyetértésben lehet kormányozni, maradéktalanul tiszteletben tartva a kisebbségek jogait. Az utóbbiaknak pedig — azonosságuk feladása nélkül — el kell fogadniuk az országot, amelyhez tartoznak. Nem kell a kereket feltalálnunk: az idevonatkozó nemzetközi szerződések, Európa liberális, demokratikus hagyományai pontosan tükrözik, mit jelentenek a kisebbségi jogok — azokat biztosítani kell — fogalmazott. A gyakorlattal kapcsolatos kérdésekre : miért nem tartják meg e jogokat például Kolozsvárott, ahol Munteanu is élt, miért kurtították meg a magyar tévéadásokat, amelyeket 1989-ben ő indított újra el, a nagykövet azzal válaszolt, hogy távolléte miatt szőkébb hazája ügyeiről nem tájékozott. A Tőkés László püspököt a bukaresti parlamentben ért durva támadásokról szólva a nagykövet kifejtette, hogy nagy elismeréssel adózik Tőkésnek, aki kimagasló szerepet játszott 1989 decemberében. — Nem szabadna vele így bánni, tiszteletet érdemelne. Ugyanakkor mind a magyar, mind a román közösség vezetőit figyelmeztetni kell, hogy fogalmazásukat a másik oldal néha lázítónak tartja. Tőkést a legkevésbé sem gyanúsítom románellenességgel, de szóhasználatával — amikor például önrendelkezésről beszél — akaratlanul is félreértésekre adhat alkalmat. Néha magyar barátaimnak is elővigyázatosabbnak kellene lenniük, hiszen meggondolatlan kijelentéseik azoknak adnak muníciót, akik az ilyen lehetőségeket ki akarják használni — mondotta.

Az amerikai kormány, a törvényhozás ismételten, nyilvánosan is figyelmeztette már a román vezetést, hogy elvárja az emberi, a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülését, ettől teszi függővé a kapcsolatok további fejlesztését, többek között

a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását. Munteanu szerint a kérdésben legutóbb beterjesztett kongresszusi határozattervezet ugyan „nem túl jó szövegezésű” és „sok benne a múlt iránti nosztalgia”, de természetes, hogy a szilárd amerikai demokrácia véleményt mond, s ez Kelet-Európa számára hasznos.

— Valóban kifejezik aggodalmukat a törvényhozásban, a külügyminisztériumban, s természetesen az észrevételeket tiszteletben tartjuk, azokra válaszolunk. Bizonyos vagyok abban, hogy kormányom további lépéseket tesz majd, de tudjuk, hogy a bonyolult helyzet megoldásához türelem is kell — közölte. Egyes befolyásos amerikai személyiségek, köztük Max Kam- pelman nagykövet javaslatáról, hogy próbálkozzanak külső közvetítéssel a kisebbségi kérdésben, Munteanu kijelentette: ez megfelelő előkészítéssel adott esetben hasznos lehet — bár emlékeztetne korábbi külső beavatkozásra, az ’40-es bécsi döntésre.

Lawrence Eagleburger, a külügyminiszter első helyettese a hónap végén látogat Bukarestbe, ahol e kérdések is nyilván napirenden lesznek, hiszen Eagle- burger ismételten személyesen is kiállt a magyar kisebbségi jogok mellett. Munteanu szerint Bukarestnek „jó esélyei,, vannak arra, hogy megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. A kérdés eldőlte nyilván függ a romániai választások lefolyásától — ám a szavazás időpontját még mindig nem tűzték ki.

A kérdésre, mikor ír ismét, Munteanu mosolyogva válaszolt: — Változatlanul író vagyok, erre nagyon büszke, s remélem, hamarosan visszatérhetek az irodalomhoz.

(MTI)

Magyar—román előrelépés?

Fia csak a diplomáciai „köntöst” nézzük, viszonylag kedvező mérleget mutat a magas, állam- titkári szinten folytatott e heti magyar-román külügyi tárgyalási menet. Mindkétfél,, őszintének és konstruktívnak” nevezte a megbeszéléseket, s noha áttörésről sem Katona Tamás, sem kollégája, Teodor Melescanu nem beszélt, a holtpontról való elmozdulásról, új megközelítésekről viszont szót ejtettek.

Vagyis reménykedhetünk az előrelépésben? Közelebb juthatunk a régóta szorgalmazott magyar-román alapszerződés aláírásához, amely remélhetőleg csakugyan új korszakot nyithatna a keleti szomszédunkkal enyhén szólva hullámzó kapcsolatainkban? A szerződés 80 százalékban készen áll — mondták most a diplomaták, ám matematikailag bármennyire is kisebbnek tűnjön a hátralévő, vitatott kérdések aránya, sajnos közismert, hogy az igazi nehézséget épp a lezáratlan ügyek jelentik. A kisebbségi jogok csomagja, a Bukarest által igényelt határgarancia, a kolozsvári konzulátus régóta „jegelt” megnyitása mind olyan téma, amely lassíthatja a közeledést.

Fel kell készülni a hosszabb diplomáciai helybenjárásra? Remélhetőleg nem. Bármilyen mélyen gyökerezők legyenek is sok szempontból is ellentétek, szerencsére akad számos olyan terület — a beruházásvédelemtől az összeurópai integráció folyamatának igenléséig —, ahol ezúttal valamelyest rugalmasabb bukaresti magatartást lehetett érzékelni. Ez az áttöréshez, az alapkérdések megoldásához persze kevés, de pont a magyar-román viszony az, amelynek legcsekélyebb javulása is örvendetes hír. így az is, hogy Románia a kisebbségek sokat vitatott problémájának kezelésével kapcsolatban nem zárkózott el a románnémet szerződés formulájának alkalmazásától. (Ez lehetővé teszi, hogy Németország konkrétan támogassa a romániai német nemzetiséget.) Fia kis lépésekkel haladunk, de előre, az nem baj. Csak visszafelé ne menjünk.

(FEB)