Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-22 / 120. szám
I < * <5 ■» '* I 1992. május 22., péntek BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Házak omladozófélben „Házainak jó része omladozófélben, bár amúgy meg kőanyagú, téglával kevert, másik részét valahogy fenntartja az igyekezet” - írja T. Pataki László Szúpatakról az „Útonjáró”-ban. Lesz Bátonyterenyei Hírvivő Az első talán már júniusban „Itt valami huncutság folyik” Akkor kezdődik az üzlet, ha a halott a hullaházban van A hullaház használatáért 300 forintot szedett be a megyei temetkezési vállalat március elsejéig a temetkezési vállalkozóktól. Azóta ez 500 forint lett, emellett 1250-et kell fizetni a polgármesteri hivatalnak is, minden egyes alkalommal. Vincze Sándor sírkövest, és fiát, a temetkezési vállalkozót ez ügyben kerestük meg. Ok úgy döntöttek, nem fizetnek a temetkezési vállalatnak.- Hova könyveljem el az 500 forintot? - kérdezi Vincze Sándor. - Ez mind a mi a zsebünkből megy ki, mert nem tudom elszámolni. Itt valami huncutság megy. Dorogházától Etesig sokfelé temetek, de sehol máshol nem kell ezt az összeget fizetni, csak Kisterenyén, Nagybátonyban és Maconkán. Május elsején jártunk úgy, hogy benn volt a halottunk a halottasházban, kijött a vállalat kocsija, és le akarták szedni a drapériát. Aztán nem lett ebből semmi.- Kicsit vonatkoztassunk most el a konkrét ügytől. Még nem gombamódra, de szaporodnak a temetkezési vállalkozások. Csakugyan nagy. üzlet a halott?- Nem a kellékárulásban van a bolt. Az üzlet ott kezdődik, amikor a halott a hullaházban van. 4000 forintért ássák ki a sírt, 1600 forint a ravatalozás, 1200-ért viszik ki a koporsót a halottasháztól a sírig. A sírt mi 2800 forintért ássuk, és adót fizetünk. Egy temetés a mi árainkkal legfeljebb 24-26 ezer forint, az összeg a szemfödéltől és a koporsótól függ. Ha vas- vagy Itt még a föld felett érckoporsót rendelnek, annak 32 ezer forint az ára. A megyei temetkezési vállalatnál arra a felvetésre kértünk magyarázatot, hogy a díjat csak a bátonyi körzetben kell fizetni. Megtudtuk, hogy ez Salgótarjánban is él, de ott még az a gyakorlat, hogy a vállalkozók, káefték a vállalaton keresztül ravataloznak. Az a különbség, hogy ha a vállalkozó ravataloz, ő fizeti a díjat a vállalatnak, míg ha ezt a vállalat végzi, az ügyfél közvetlenül a vállalatnak fizet. A temetkezési vállalat nagy- bátonyi kirendeltségén Sada Gézáné mutatja a legutóbbi írásos utasítást, ami szerint a ravatalfelszerelések kölcsönzési díja 500 forint. Felszerelések alatt értendő a drapéria, az asztal, a szék, a kandelláberek.- Nyilván nem véletlenül nem szereznek be a vállalkozók ilyen felszerelést - véli a kirendeltség vezetője. A mostani árak szerint ez 50 ezer forintba kerülne.-Nem panaszkodnak a vállalkozók a magas költség miatt?- Nézze, csak két terítő tisztításáért 1300 forintot fizetünk, és évente kétszer-háromszor el kell vinni a patyolatba. Ha a vállalkozó drágállja a díjat csak azt tudom mondani, vegyen magának felszerelést, amennyiben úgy gondolja, hogy olcsóbban ki tudja hozni. A vállalkozók gyakran panaszkodnak a kiadások miatt, de sosem ők azok, akik „lenyelik” a költségeket. Úgyis az ügyfélre hárítják a többletet. — Dudellai — Oktatásfejlesztés A bátonyterenyei önkormányzat az oktatásfejlesztésre elkülönített összegből támogatni kívánja az ezt szolgáló törekvéseket. Ezért pályázatot hirdet. Pályázni lehet a következő célok megvalósításával: Sajátos arculat, profil kialakítása, a korszerű műveltség terjesztése, az esélyegyenlőség feltételeinek javítása, nagyobb részt vállalni a település munkaerőgondjai^ nak enyhítésében a képzés, áfA képzés javításával. Új kezdeményezésekkel minél eredményesebben valósítsák meg a pályázók a képviselő^ j testület négyéves programjában megfogalmazott célkitűzéseket. Törekedjenek arfa. hogy a település oktatási-nevelési intézi, ményekben tanulók közel azoff nos feltételek között tanulhass san,ak. A' pályázatokat május 31-ig lehet benyújtani. Bátonyterenye. Legutóbbi ülésén úgy döntött a képviselő-testület, hogy megalapítja a Bátonyterenyei Hírvivő című időszaki lapot. A kiadvány bejelentési kötelezettség alá esik. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium bejegyzése után adhatják ki az első számot, ami így talán már júniusban kapható lesz. A lap célja az ön- kormányzat határozatainak közzététele, a rendeletek kihirdetése, a lakosság széles körének tájékoztatása a város életében fontossággal bíró eseményekről és rendezvényekről. Szeretnék ezzel leegyszerűsíteni a lakossági ügyintézést is, ezért felhívások, közlemények is helyet kapnak az újságban. Szerepel majd a Hírvivőben hírcsokor, arcképcsarnok, tájékoztató a testületi ülésekről. Az önkormányzat legfontosabb feladatának a bátonytere-> nyeiek objektív, pártpolitikától mentes tájékoztatását tartja. Havonta egy alkalommal kívánják megjelentetni a Hírvivőt hatezer példányban, és; ingyenesen juttatják majd el a város valamennyi lakásába. A lap kiadásának anyagi feltételeit ebben az évben biztosítják az e célra betervezett 600 ezer forint mellett a hirdetési bevételek is. A Bátonyterenyei Hírvivő kiadója az önkormányzat, a kiadvány szerkesztőségének vezetésével Kiss Lászlót bízta meg a képviselő-testület. (dió) Tornaterem épül Bátonyterenye Város Önkormányzati Képvi- selő-testülete legutóbbi ülésén a címzett- és cél- támogatásokról szóló törvény alapján felülvizsgálta korábbi állásfoglalását. A törvényadta lehetőségek, valamint költségvetésük helyzete alapján döntöttek, hogy az ipari szakmunkásképző és szakközépiskola tornatermének megépítése valósul meg. így a korábbi költségvetés nem módosul. A Losonci Nógrádi Galéria és a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központ közös rendezésében látható kiállítás a művelődési központ Iványi Ödön kisgalériájában, mai cseh és szlovák képzőművészek alkotásaiból. A vízfestményeket a galéria az 1983 óta rendszeresen megrendezett akvarell tri- ennálék anyagából gyűjtötte, ezek díjnyertes munkáiból állították össze a tárlat anyagát. A kortárs akvarellfestészet háromévenkénti országos szemléjét a környék művészetében a szép technika gazdag hagyományai előzték meg. Gyurkovits ferenc, Szabó Gyula és Bácskái Béla is foglalkozott akvarellel, és e környékről származott Neográdi Antal is, aki a budapesti akadémia akvarelltanszékét vezette. A háromévenkénti szemlékkel kapcsolódik be a Nógrádi Galéria Cseh-Szlovákia kortárs művészeti életébe. Az akvarell az ember legősibb képzőművészeti megnyilvánulásának tekinthető. Az egyiptomi holtak könyvétől a kínai tekercseken keresztül a korai kereszténység katakombáinak falfestményéig gazdag hagyományokra tekint vissza. A középkori könyveknek lényeges elemét képezték a temperával festett miniatűrök és iniciálék mellett az akvarellek. A reneszánsz korban főleg rajzok és könyvillusztrációk lavírozására, illetve freskó és kárpit vázlatok készítésére alkalmazták. Mindezek ellenére a XVIII. századig az akvarell inkább kisegítő, előkészítő technikának számított, amellyel főleg vázlatokat készítettek. Az akvarell gyors munkát, biztos rajzkészséget, pontos anyagismeretet igényel. A kiállított akvarellek a témák széles skáláját mutatják be: tájképeket, illusztrációkat, absztrakt alkotásokat. Filozofikus témát is feldolgoztak a művészek, és geometrikus színeffektusokkal is éltek. Különböző technikai eljárásokat is látunk a száraz alapra festett munkától a finom átmenetet mutató vizes alapon készült munkáig, helyenként minimális rajzalapozással. A Lady Kft. ügyvezető igazgatója szerint: Szebb a harisnyás női láb Eddig bérmunkát végzett, de az évi programban már saját készáru gyártás is szerepel a nagybátonyi Lady Harisnyagyár Kft. terveiben. Hét magánszemély mellett a budapesti harisnyagyár, a helyi tanács, és a nagybárkányi Kis Zagyvavölgye Mgtsz, alapította ’89. novemberében a káeftét. A múlt év végétől újabb tőketársuk van, a svájci-német RR UNIQUE cég, ami egyben a legnagyobb megrendelő is. Kékesi Sándorral, a kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk Nagybátonyban.- Mondhatjuk azt, hogy a harisnyagyártás olyan műfaj, aminek örök piaca van?- Sajnos nem, éppen a behozatal liberalizálása miatt. A budapesti gyárat korábban annyira felfejlesztették, hogy ezzel átalakulásra kényszerítették a vidéki cégeket, különböző profilokkal. A miénk a vékony szálú finom harisnyanadrág-gyártás. Munkahelyteremtő pályázattal jött létre a káefté 17 millió 468 ezer forintos támogatást kapott az Állami Fejlesztési Intézettől, ezért 80 fő foglalkoztatását vállalták. Jelenleg 100 körüli a létszám. Az alkalmazottak teljesítménybérben dolgoznak, a jó varrónők 14-16 ezer forintot is kereshetnek egy hónapban.- Az RR UNIQUE nyugalmas jövőt biztosít a káeftének?- Nem lehet ma mérget venni a biztos jövőre, de mindenképpen biztató, hogy 10 milliós tőkével szállt be az üzletbe. Amellett, hogy öt évre lekötötte a cég teljes kapacitását kötésre és megmunkálására, további tervei is vannak. A gondunk az, hogy nincs forgótőkénk az alapanyagokhoz, amivel saját piacot tudnánk teremteni, a bérmunka pedig nem ad lehetőséget a fejlesztésre.- Hogyan látja szakemberként és férfiként: hogyan szebb egy női láb, harisnyában vagy anélkül?-Jobban tetszik a harisnya- nadrágos láb. Jobb az összhatása, mert előnyösen takar. Nekem a sima, élénk konyakszínű harisnyanadrág tetszik a legjob-í ban.- Kit szidjunk akkor, amikor 150 forintért veszünk meg egy harisnyadrágot?-Harisnyás berkekben az a‘ történet járja, hogy Amerikában a század elején feltalálták a sza- kíthatatlan szálat. Ezt aztán gyorsan el is süllyesztették 100 évre, mert rájöttek, hogy nem üzlet, ha drótból kötik a harisnyát. A termelőknél kevés haszon marad. A gyártó 45 forintért már alig tudja eladni a haris- nyadrágokat, aztán a boltokban ezek 80-90 forintos áron köszönnek vissza. A kereskedőknél nagy az árrés. (dudellai) Útban van az elosztószekrény Homokterenyéről kereste meg levélben szerkesztőségünket Hajdú István. A 72 éves bácsi panasza, mint írja, már valamennyi érintett hivatalos hely előtt ismert. A ’80-a.s évek elején kezdődött a gond, és tíz év alatt sem a tanács, majd később az önkormányzat sem tudott eredményt elérni az ÉMÁSZ-nál. Röviden annyi a történet, hogy Hajdú István főútra nyíló kapubejárata előtti villanyoszlopra transzformátor elosztó- szekrényt szerelt fel az áram- szolgáltató. A szekrény azóta elzárja az utat a fát, vagy szenet szállító autók elől. Levélírónk elmondása szerint eddig mindössze annyira jutottak, hogy az EMÁSZ azt válaszolta a tanácsi intézkedésre, sokba kerül az átépítés, a polgármesteri hivatalból pedig azt a választ kapta, ők nem adhatnak utasítást az áramszolgáltató vállalatnak. Gyuris Árpádot, az EMASZ bátonyterenyei kirendeltségének vezetőjét is megkérdeztük.- Igaz, hogy a szekrény a bejárat felé esik, de a másik oldalra nem tehettük, mert ott kerítés van, a járda felé pedig azért nem szerelhettük fel, mert nekimennének a gyalogosok. Maradt még egy lehetőség: ha az önkormányzat kisajátítja a kert sarkát, bizonyos költségfedezet terhére át tudjuk tenni a szekrényt. De ennek alig van esélye, hiszen tíz éve nem tudunk megoldásra jutni. (dudellai) Akvarell Triennálé 1991Cseh és szlovák művészek alkotásai Panaszosunk és az elosztószekrény. — gyurkó — Vlájus 14-én nyitották meg a triennálét. fotó: gyurkó
