Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

1992. május 19., kedd SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 KÁF-os a lapujtői ropi Nem kell meg­ijednie az ol­vasónak. Semmi baja a ropinak, csu­pán a Kiváló Árúk Fóruma lett rövidítve a címben, amely minősítést, a nógrádi sós- rúd, több alka­lommal is, legutóbb ’91- ben nyert el. A Salgótarján és Vidéke Áfész- hez tartozó, karancslapuj- tői kis üzem, műszakonként 5-5 asszony­nak ad munka- lehetőséget, akik 3 mű­szakban telje­sítik az egész országból be­futó megrendeléseket. Mint megtudtuk, Monor körzetében szeretik leginkább az itt készí­tett ropit. \/ üzem 1981-ben kezdte meg termelését, nem akármi­Hegedűs Gáspárné ropileszedés közben lyen termelési mutatókat pro­dukálva, hisz a legfrisebb ada­tok alapján, ’92. áprilisában majd 2 millió forint termelési értéket állítottak itt elő.-vallus-gyurián­Kocsma-konkurenciák A minap egy kazári válla­kozó telefonált szerkesztő­ségünkbe:- Méltányosnak tartja, hogy a palackozott italok boltjában kimérést folytat­hatnak, pedig ott nincsenek meg az előírt feltételek? - kérdezte. Valóban sok a szóbeszéd Vizsláson és Kazáron. Leg­utóbb az újlakpusztai Ga/da-press Kft. lett a rossznyelvek prédája. Felkerestük az említett üz­letet. Garázsból kialakított helyiségben sorakoznak a polcok, rajtuk különböző italféleségek. Az aprócska pult mögött álldogáló szőke fiatalasszony, mosolyogva fogadott. Amikor azonban megemlítettem neki, mi iránt érdeklődök, elkomorodott: „Az irigység miatt terjedhet ez a hír.” Az asszony - aki a nevét nem árulta el -, elmondta, tisztán csak az üzlet jöve- delmből megélni bizony nem lehetne! Kazáron is van palacko­zott italokat árusító bolt, ahol - ahogy a szóbeszéd tartja - nem volt ritka a ki­mérés sem! Egy ilyen üzlet tulajdonosától, Ecsegi Sán­dortól - aki már megszerezte engedélyét a kimérésre is - érdeklődtünk az illegális ki­mérések felől.- Ezért bizony engem is megbüntettek, de bárkit megkérdezhet, korábban ez volt a divat a faluban - vála­szolta a férfi. Nagy Belei Lászlóné egy másik kazári palackozott tulajdonosa:- Szó sem lehet arról, hogy itteni fogyasztásra árul­junk! - mondja határozottan -. Nem éri meg a kockáza­tot! Elvinné szinte minden nyereségünket. Ecsegi Sándor végül így summázza véleményét:- Azt mondom, bármilyen téren csak akkor juthatunk majd előre, amikor az embe­rek elsősorban a saját mun­kájukkal törődnek, nem pe­dig a másik portáját figyelik! Távfűtés: erőművel, vagy anélkül? Sosem volt összhang Vágjunk a téma közepébe: mi igaz abból, hogy a salgótarjáni Nógrádhő átalakításában, a reménybeli osztrák partner tőkeré­szesedése meghaladja majd az 50 százalékot, ami egyfajta ki­szolgáltatottságot jelentene.- Örülök, hogy mindezt el­mondta. Én is tapasztalom, hogy e témában nagyon hiányos a város lakóinak ismerete, pedig 4 ezer távfűtéses lakásban élő állampolgár érdekéről van szó - kezdi a beszélgetést Detre Jenő, Salgótarján város alpolgármes­tere. - Mielőtt a jelenlegi hely­zethez eljutnánk, engedjen meg egy rövid történelmi visszapil­lantást. - A távfűtésben érdekelt termelő- és szolgáltató vállalat között sohasem volt mű­szaki-technikai összhang. Ezt az állapotot erősítette az ipari és kereskedelmi miniszter tavalyi évben megszüntetett állami do­tációja. Ugyanakkor felgyorsí­totta az átalakulást, és az erre irányuló törekvéseket az, hogy a hőszolgáltatónak 75 százalék­ban nincs beleszólása az ár kia­lakításába. Mértékét, minden­kor az Ipari Minisztérium mint árhatóság szabja meg.- A legelőnyösebb változta­tás, átalakítás érdekében milyen megoldások kerültek szóba?- Az állami elvonásból fa­kadó lakossági többletkiadás némi ellensúlyozására az állam­tól kaptunk néhány milliót. Azt kellett eldöntenünk, hogy a tel­jes összeget átadjuk a lakosság­nak a hőszolgáltatón keresztül, vagy egy részét felhasználjuk a sürgető műszaki-fejlesztési át­alakításhoz. Mivel az előbbi megoldás csak pillanatnyilag segített volna, a jövőt pedig egyáltalán nem szolgálta, ezért a kapott összegnek csak egy ré­szét adtuk vissza a távfűtésben érdekelteknek, a mérés szerinti elszámolásra.- Kérem ismertesse a képvi­selőtestület átalakulással kap­csolatos állásfoglalását.- Ez év január 1-jével tisztá­zódott a hőszolgáltató tulajdon­joga. Ennek során a salgótarjáni Nógrádhő a városi önkormány­zat tulajdonába került. A képvi­selőtestület feladatul szabta, hogy a múlhatatlanul szükséges rendszerátalakítást díjemelés nélkül oldjuk meg - kér ismét szót az alpolgármester. A téma kapcsán a következőkre kellett választ adnunk. Az erőművel együtt vagy nélküle oldjuk-e meg? Ugyanis az erőmű kapaci­tása jelenleg 53 százalékos ki­használtságé, a hálózati veszte­sége pedig eléri a 35 százalékot. Ez azt jelenti, hogy tavaly 42 millió, az idén előreláthatólag 108 millió lesz a vesztesége. Ennek nagyságát, valószínű a termelt hő árában kívánja érvé­nyesíteni. Az előbbiek együttes hatásának tulajdonítható, hogy a hőszolgáltató öncsődöt jelen­tett. Adóssága 70 millió. Ezzel szemben a távfűtést igénybe­vevő lakosság egyrésze 26 mil­lióval, a közületek pedig 10 mil­lióval tartoznak.-Milyen más megoldás me­rült fel a leggazdaságosabb rendszer kialakítása céljából?- Három energetikai tanul­mányterv készült olyan igény­nyel, hogy ne csak a hatékony­ságot és a gazdaságos üzemelte­tést garantálják, hanem a rend­szer a közeljövőben is fejleszt­hető, azaz kapcsolt legyen. A tanulmánytervek alapján elvég­zett számítások azt mutatják, hogy a konténeres kazánrend­szer felel meg a képviselőtestü­let által előírt követelmények­nek. A beruházás 80 millióba kerül. így megszüntetjük a veszteséget teremtő négy kilo­méteres vezetéket, nem kell emelnünk az üzemeltetési költ­ségeket és a jelenleginél bizto­sabb ellátással számolhatunk.- Ebbe a koncepcióba bele­fér-e az erőmű?-Amennyiben a beruházási, működtetési költségekben meg­egyezünk, akkor igen.- Ha nem, akkor belép az osztrák cég?-A tárgyalások folyamatban vannak. Amennyiben sikerül megegyeznünk, akkor a rend­szer kiépítésével egyidejűleg az általa hozott tőkével, techniká­val, automatizáljuk a hőközpon­tokat. A megváltozott feltételek megkövetelik, a vállalati szer­vezet megújítását is.-Az előbbi gondolatok mit jelentenek a valóságban?- Az osztrák fél meghívására Pinkafőn és Linzben ismerked­tünk meg az ottani városi fűtő­művek működésével. Az előbbi helyen egy 18 megavatt telje­sítményű fűtőművet 5 ember működtet, teljesen automatizált szinten és csak ügyeleti szolgá­latot lát el. Linzben a város hő­szolgáltatási igényeinek megfe­lelő fűtőművet néztünk meg, amely 50 százalékban teljesíti a kívánságokat, a másik 50 száza­lékot egy vállalkozó.- Amennyiben a képviselőtes­tület zöld utat biztosít a konté­neres kazánrendszer kialakítá­sának, mikorra várható az át­alakítás?- A kazánokat, a testület dön­tése után néhány hónap alatt termelésbe lehet állítani.- Az ön által említett 80 mil­liós beruházás miként növeli az amúgyis magas távfűtési díjat?- Amennyiben az energia­hordozók árait a kormány nem emeli, akkor a lakossági hődíjak Salgótarjánban a jelenlegi szin­ten maradnak. Venesz Károly Salgótarján és környéke Osztalék • Salgótarján. A salgótarjáni AFÉSz küldöttgyűlésén hozott döntés alapján, az 1991-ben végrehajtott vagyonnevesítés után járó és a már meglévő va­gyonjegyre 5 százalék bruttó osztalékot fizettek ki. Ezen kívül az alaprészjegy arányában vásárlási visszatérí­tés címen 775 ezer forint került a tagokhoz. Konditerem • Karancslapu jtő. A település vállalkozóinak palettáját új színfolt díszíti, mivel a volt fogorvosi rendelőben testépítő szalont alakítottak ki a község lakóinak örömére. Az új szol­gáltatással délutánonként élhet­nek a mozogni vágyók. Évzáró ünnepély • Karancsalja. A község óvo­dásainak műsorral egybe kötött, ünnepélyes évzáróját tartják május 22-én, 16 órakor. Megvalósult tervek • Sóshartyán. Befejeződött a községben több beruházás is, így az iskola és az óvoda keríté­sének felújítása, az orvosi ren­delő és az iskola járdásítása, va­lamint a kultúrotthon tatarozása is. Ez utóbbihoz kapcsolódott a szövetkezeti bolt renoválása, amit az Afész végeztetett el. Gyermeknapi Csupaszív-díj Van-e az osztá­lyotokban, iskolá­tokban olyan gye­rek, aki segít a tanu­lásban, gondjaid megoldásában, akire rábízhatod tit­kaidat, aki megvéd, s segíti a rászoruló­kat, aki gyerekkel, felnőttel egyaránt udvarias, aki nem durva, s nem irigy? Ezt kérdi a Társa­dalmi Egyesületek Szövetsége megyei irodája felhívásá­ban. Ha ismertek ilyet, akkor írjátok meg nevét, címét, s az iskolát ahol ta­nul, s küldjétek be ezeket az adatokat a salgótarjáni József Attila Művelődési Központba, május 25-ig. A gyermek­napon, Salgótarján Főtéren, „Csupaszív díjat” kapnak azok, akiket diáktársaik, erre érdemesnek ja­vasoltak. Alpinisták, akik hegyet sosem másztak még Nincs idejük elszédülni Feltűnő jelenség,egyszerűen vonzza az ember tekintetét a sóshartyáni Jézus szíve templom, ha az utazó Szécsény felől közelít Salgótarján felé. Mint Isten mutatóújja bök az ég felé a torony, amely kupoláján emberalakokat láttunk mozogni a napokban. Tudnivaló, hogy a templomot, amely a falu fölé magasodó dombtetőn lett megépítve, a II. világháború idején bombatalálat érte, s így ve­szítette el három harangja egyikét. Egy gyalogös­vényen, felfelé haladtunkban, még meglepetést is tudtunk szerezni néhány kis cigánygyereknek, akik, hogy cigarettázáson értük őket, hangos csó- kolommal köszöntek. A templomhoz érve, azt hit­tük, rosszul látunk, mert arany sávokkal díszített fehét ingben, fehér tányérsapkával a fején jött elénk egy férfi, akinek személyében az ajkai Szent Borbála alpinista csoport kapitányát üdvö­zölhettük. Elmondta, idestova negyedik éve vég­zik ezt a veszélyes, ám igazi férfierőt próbáló szakmát. Ő maga korábban bányász, míg egyik kollégája. Izsó István, aki most toronymester, bar­langász volt, míg a másik kolléga, Pavelcze László, aki jelenleg kadét, az előző években, kö­szönhetően karatés és ejtőernyős múltjának, a Komondor kommandónak is tagja volt. Meglepődésemre, hogy egyikük sem hegymá­szó, mégis ilyen foglalkozást űznek, egyszerű vá­laszt kaptam. Üzletet láttak a dologban, s volt ki­től tanulniuk. Egy éven ;íi sulykolták a szakmai dolgokat, majd vizsgáztak, többek közt nyolcvan alapcsomó kötéséből. Egyébként a megyében több templom is az ő munkájuknak köszönhette megújulását. Szeretik őket a faluban. Fotó: Gyurián Mire mindezt megtudtam, az eddig odafent munkálkodó két alpinista lecsússzam kötelén az anyaföldre. - Nincs időnk szédülni - válaszolják kérdésemre. Kéz- és lábtörést kívánva elköszö­nünk. Hadd pihenjenek! -vallus­Önállóan Karancsberény életé­nek egyik nagy változá­sát az jelentette, amikor a Karancslapu jtő-Ka­rancsalja-Karancsberé- nyi körjegyzőségből idén januárban leváltak. Azóta a falu intézménye­iben, így az óvodában is jelentős változások zaj­lottak. Ezekről az intéz­mény vezetője, Bajcsai Sándorné beszélt.- Eleinte féltem a ránk szakadt önállóságtól, de kiderült, jobb ez így. Amióta mi rendelkezünk a költségvetés fölött, sok­kal többre telik. így a polgármesteri hivatal támogatásával beszerel­ték a vegyes tüzelésű fű­tés helyett a jóval korsze­rűbb és higiénikusabb villanyfütést, több játé­kot vásároltunk, sikerült megoldani az udvar elke­rítését is. A napokban fe­jeződik be az intézmény épületének felújítása. A 150 ezer forintos beruhá­zásból, a kőporozást, a nyílászárók és ereszek festését végzik el. (fá) Horgászlesen A festői környezetben elterülő mátraszelei tó, gazdag halálo- mánnyal várja a horgászat szerelmeseit. Képünkön Valet Sán­dor, akinek horgára egy négy kilós ponty akadt. - Gyurkó ­Katasztrófa” a főúton 99 Néhány nappal ezelőtt, a zagyvapálfalvai felüljáró köze­lében füstfelhőbe burkolódzó, égő autóroncsra, nagy erőkkel kivonuló tűzoltó-, mentő-, és rendőr egységekre lettek fi­gyelmesek. A szerencsétlensé­gek mindig sok kíváncsiskodót vonzanak, és nem volt ez más­képp most sem. De vajon mit láthattak ezúttal a környék la­kói? Erre válaszolt Gégény Ist­ván, rendőr alezredes:-A rendőrség által Szerve­zett, az éves kiképzési prog­ramhoz kapcsolódó gyakorlatot tartottunk. Elsőnek természete­sen a mentők érkeztek, azután pedig a tűzoltók, hiszen az életmentés a legfontosabb ilyen helyzetekben. Nagyon lényeges az is, hogy a mentősökkel és tűzoltókkal közösen gyakorla­tozhattunk.-A már említett szervezete­ken kívül más is részt vett ezen a rendkívüli gyakorlaton?- A rendőrséggel együttmű­ködő fegyveres testületek kép­viselői is eljöttek, így meghív­tuk a határőrség és a büntetés­végrehajtás megfigyelőit is. Az alkotmány szerint a honvédség nem vehet részt utcai esemé­nyen, így ők nem lehettek itt.- Hogyan értékeli a „pró­bát" ?- Az egésznek a gyakorlat­szerzés volt a lényege. Az el­sődleges tapasztalatom, hogy szakszerűen, gyorsan, pontosan végezte munkáját valamennyi érintett. Hasonlóan vélekedett Bulla Géza, tűzoltó alezredes, megyei parancsnok is.- A gyakorlat „élesben” ment, a szervezőkön kívül senki sem tudott róla. A Ferihegyi re­pülőtéren végrehajtott, robban­tásos merényletet próbáltuk meg modellezni - fejezte be a beszélgetést az alezredes úr. f.z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents