Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-02-03 / 103. szám
1992. május 2., szombat SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Szelektív béke, szelektív áldás? Hivatalosan nem, csak a valóságban létezik Magyarország egyetlen Körösi Csorna emlékhelye Szécsényben „Béke a belépőkre, áldás a kimenőkre”. Ez a székely kapufelirat olvasható a szécsényi Körösi Csorna emlékhely bejárata fölött. Magyarországon mind a mai napig ez az egyetlen Körösi Csorna Sándor jelentőségéhez méltó kiállítás, illetve múzeum, amely 1988. október 22-én nyílt meg. Miért Szécsényben? Erről Presits Antal számolt be a többi között a Körösi Csorna Társaság „Keletkutatás” című folyóiratának 1990. évi tavaszi számában. Mint írja: „Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulóján hazánkban nemcsak a tudományos világ ünnepelt, hanem egy viszonylag szélesebb réteg, s hogy így lehetett, azt az ünnepségek megrendezésére alakult Körösi Csorna Emlékápoló Bizottságnak köszönhetjük. A több évtizedes ostoba bojkott után a megemlékezések sorozata politikai tett is volt. Érdemes rögzíteni, e bojkott továbbélése nagyban gátolta kiállításunk létrehozását. Az emlékápoló bizottság fogalmazta meg azt a programot, hogy Körösi Csorna emlékét folyamatosan ápoljuk, s ennek alapvető feltétele, hogy legyen egy objektum, ahová össze- gyüjthetjük a fellelhető relikviákat, dokumentumokat. Körösivel kapcsolatos tudományos és szépirodalmi, képzőművészeti emlékeket, filmeket, sőt a sajtó ilyen tárgyú cikkeit is.” Konkrét feladatként merült fel a bicentenáriumi Körösi kiállításból a Körösi Csorna Emlékápoló Bizottság tulajdonába került képzőművészeti tárgyak és könyvek elhelyezése. Ez ügyben rengeteget fáradozott Klement Tamás és az ügy spiritusz rektora, Térjék József. Az ország minden szóba jöhető intézményét megkeresték. Eredménytelenül. Végül baráti kapcsolatok révén jutottak Szé- csénybe. Itt a feltételek megteremtése nem látszott nehéznek. A Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozó Kubi- nyi Ferenc Múzeum szárny-épülete (a volt For- gách-kastély kasznárháza) megfelelőnek látszott egy Körösi Csorna kiállítás számára ... A kiállítás forgatókönyve Bethlenfalvy Géza szakmai segítségével készült. Intézményi támogatást a Tudományos Akadémia Keleti Könyvtára (Somlai György) és a Néprajzi Múzeum (F. György Erzsébet, Lág- ler Péter, Horváth Teréz, István Erzsébet) nyújtott. Később az Iparművészeti Múzeumtól (Nagy Ildikó) is kaptak anyagot, Sáfrány József tibeti öltözetet ajándékozott. Presits Antalnak, a kiállítás rendezőjének munkáját Sárosi Ervin is segítette. Az akkor kulturális minisztériumi, tanácsi, emlékbizottsági és egyéb támogatásokkal a kiállítás rendezésének alapját a szerény múzeumi költségvetés jelentette, a rendezést a múzeum saját szakembereivel oldotta meg. Minderre már csak azért is érdemes emlékeztetni, mert a Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója megünneplésére 1984-ben létrejött Emlékápoló Bizottság által kezdeményezett, s 1988-ban megnyílt szécsényi Körösi Csorna Emlékhelyről a mostani Körösi Csorna ünnepségeket rendező mai magyar hivatalosság egyszerűen megfeledkezett. Hiába van tehát méltó emlékhelye a nagy székely-magyarnak Szécsényben. a rutin szerinti megemlékezések ezekben a hetekben csak szobrainál, emléktábláinál, másutt zajlottak, Szé- csény teljesen kiesett az emlékezetből. A látogatók előtt természetesen nem lehet elhallgatni hazánk egyetlen Körösi Csorna emlékhelyét. Őket nem érdekli túlságosan, hogy a kezdeményezés annak idején az akkori fő politikai korifeusoktól származott. ellátogattak, illetve folyamatosan ellátogatnak Szé- csénybe, hogy megismerkedjenek Körösi Csorna életével, szülőföldjével, családjával, nagye- nyedi iskolai korszakával, megtekintsék gyermekkori környezetének rekonstrukcióját. Elidőznek a nagyenyedi főiskolai, a göttingeni egyetemi időszak emlékei, ázsiai útjának, tibeti és indiai munkásságának, egész életművének dokumentumai előtt, tisztelettel idézik föl alakját zanglai cellájának rekonstrukciójánál, tanulmányozzák a Körösi-irodalom képes bibliográfiáját, a Körösi-szentélyt, és így tovább. Az emlékhely sok látnivalót kínál, a kiállítások szakmailag megalapozottak, élményt keltőek. Talán csak egy a baj. Nem illik bele a kurzusszemléletbe, hiszen már a rendszerváltás előtt létrejött és hírnévre emelkedett, s e tény akadályozhatja mai kisajátítását, így szegény Körösi Csornát is utolérte a sors. bármekkora magyar volt, nógrádi emlékhelye - mert rossz időben született - „flek- kes" lett.. Különben miért nem került be egyetlen magyarországi múzeuma a hivatalos emlékezéssorozatba, még létezésének említése szintján sem? Az is lehet, persze, hogy most is csak a szokásos általános amnéziáról van szó, nem pedig mostani emlékezéseinken többször megfigyelhető sajátos kétlelkű- ségről. Talán Nógrád megye is elfeledkezett arról - leszámítva néhány iskolát -, hogy lehetne szerepe a mostani Körösi Csorna emlékünnepség-soro- zatban. Bárhogyan történt is, fölmerülhet a szelíd kérdés, hogyan is vagyunk „mi hazafiak” saját szelektív tudatunkkal? „Béke a belépőkre, áldás a kimenőkre” - olvasható az emlékhely bejárata fölött a székely kapufelirat. Szelektív béke, szelektív áldás? —mér Anno, 1939 ___ • Ságújfalu. Sokak kívánságának tettek eleget nemrégiben a helybeliek, amikor tereprendezés kapcsán, a templom főút felöli homlokzatán lévő táblát is megtisztították a hosszú évek során rárakódott vakolattól, szennyeződésektől. így végre „napvilágra kerülf’a templom építésének éve (1939), valamint az akkori egyházi, községi vezetők névsora. Út, víz és járda • Ludányhalászi. Csaknem egymillió forintos ráfordítással útfelújítást és - az új házhelyeknél - vízhálózatbővítést tervez a községi önkormányzat. Járdaépítésre mintegy félmillió forintot szántak, s ezt a munkát a helyi gamesz dolgozói fogják elvégezni. Idegenvezetői... • Szécsény. A városi művelődési és ifjúsági centrum idegen- vezetői szaktanfolyam indítását tervezi. Az eredményesen vizsgázók az ország egész területére érvényes engedélyt kapnak. Zsákmánylesen . . . Felkérés uborkára Litke. Világbanki hitel, vállalkozó kistermelők és nem utolsósorban az időjárás alkotta háromszög keretei között várhatóan idén is lesz uborkatermesztés a litkei téesz határában. A lehetőségek és feltételek ismertetése előtt nem haszontalan elidőzni egy kicsit a tavalyi eredményeknél. Ötszáz, egyenként száz méter hosszú sorokban folyt a termesztés a folyóméterenkénti 7-8 kilogrammos várt hozamért. Ennek a fele ért be, s ez valószínűleg a rossz időjárás számláját terheli. De ez már a múlt, a 33 százalékos kistermelői árbevétellel együtt. Idén ugyanis a fentebb említett feltételek mellett ennek mértékét 40 százalékra srófolta a téesz, amely kötelezettséget vállal a termeléssel kapcsolatos feladatokra, a szakszerű művelésre, növényvédelem ellátására. Továbbá adja a vetőmagot, a kordonépítéshez szükséges anyagot a válogatógépet, s gondoskodik az öntözésről is. A vetés, sorművelés és értékesítés a másik félre tartozik. A segélyezett munkanélküli is szerződhet erre a munkára, ugyanis járadékát nem veszíti el, mert a tevékenység kistermelésnek minősül. m.j. Vajon lesz-e jövője? Vegyes vállalat és bizonytalanság a szécsényi tejüzemben Buga Ferenc az Ipoly parton A szécsényi Buga Ferenc gyermekkorától szenvedélyes horgász. Az Ipoly parton találkoztunk vele, ahová az elmúlt napok kellemes, nyárias időjáMost szól a jazz Szécsény. Milyen kellemes fogadtatás! Kellemes napsütés és valahonnan fülbemászó, pattogó ritmusú muzsika hangjai szűrődnek ki - csodálkozott a város centrumába érkező idegen. Ha vette a fáradtságot, és a dallamok nyomába eredt, a művelődési és ifjúsági centrumban kellett kikötnie, ahol a ház nemrégiben alakult jazz-zenekara próbált szorgalmasan. Bakos Ferenc gitáron, Takács Zsolt és Csuka László billentyűs hangszeren játszik, Bolgár Zsolt pedig a dobosa az újdonsült együttesnek. Az első fellépésükre május elsején, a Kos- suth-ligeti majálison került sor. Mint kiderült, egy picit azért izgultak előtte, mert a város közönsége nem éppen jazz-ked- velő. De az idők változhatnak, s ők egyébként sem adják fel... A többi pedig úgyis kialakul. (m.j.) rása rajta kívül még sokakat kicsalogatott. Mint elmondta, tizennégy éves korától űzi, mert szereti ezt az idegnyugtató sportot, és sokkal jobban kedveli az Ipolyi, mint a mesterségesen felduzzasztott, halállománnyal betelepített tavakat. Az egyik botját keszeg és sneci fogására csalizta fel. Ezekre az apró halakra a csu- kázáshoz van szüksége. A másik szerelékkel viszont nemes hal, a ponty fogásával kísérletezett. Utóbbival idén már négy alkalommal is szerencséje volt. Találkozásunk időpontjában még üres volt a haltartó hálója, és rövid beszélgetésünk ideje alatt sem volt kapás. Remélhetően nem tért haza üres kézzel találkozásunkat követően sem. A Középmagyarországi Tejipari Vállalat ez év elején - veszteségre hivatkozva - leállította a termelést a szécsényi tejüzemben. Emiatt sajnos utcára került hetven ember. Később egy kft.-nek bérbe adták az üzemnek azt a részét, ahol pál- pusztai sajtot készítenek-. A kérdésre, hogy mi lesz a nagy múltú, országosan is elismert üzem sorsa, Tóth Zsiga Miklós, a vállalat igazgatója egyértelműen kijelentette: veszteséges részleget nem tudnak tovább működtetni. A sokakat foglalkoztató részletekről szól a vele készült, alábbi beszélgetés.- Miért lett az üzem vesztesé- ges?- Ez elsősorban az ottani vezetésnek köszönhető.. Jóllehet, objektív tényezők is közrejátszottak a negatív mérleg kialakításában.- Korábbi hírek szerint külföldről már érdeklődtek iránta. Eldőlt már a további sorsa?- Igen, valóban volt szó arról, hogy egy ír érdekeltségű vállalkozó veszi meg, de az illető végül a pásztói tejüzemet választotta. Ezek után úgy döntöttünk, hogy itt olasz-magyar vegyesvállakozást fogunk a közeljövőben létrehozni. Az olaszok harminc, mi pedig 20 milliós tőkét viszünk ebbe. A szécsényi önkormányzat (amely a terület tulajdonosa) részesedése kétmillió forint.- A külföldi partner az említett összegen kívül még több mint ötven millió forint értékű gépeket is szállít Szécsénybe.- Mikor, és várhatóan hány fővel indul a termelés?-Úgy tervezzük, hogy augusztusban, tizenöt fővel kezdjük a munkát. Különböző ízesítésű gyümölcsös joghurtokat állítunk elő. Egy nyolcórás műszakban nyolvanezer poharat töltünk meg.- Tudomásom szerint a vállalkozás csak az új üzemrészt érinti. De vajon mi lesz a régivel?- Miután harmincmilliós értékről van szó, valamilyen formában értékesíteni szeretnénk. Ez nyilván idő kérdése. Tehát, amíg erre nem kerül sor, marad a jelenlegi tevékenység, a sajtkészítés kft. keretében. Sz.F. Szeméttelep a faluban Szegény kis megyénknek sajnos nincs sok dicsekedni valója az utóbbi időben. A gondok és problémák tengerében a természeti környezet szépsége jelenthetne változatosságot, idegenforgalmi fellendülést, pihenést és megnyugvást, testnek és léleknek egyaránt. Ilyen célokat kellene betöltenie például Hollókőnek, a világörökség részének is. Sajnos azonban az ember általában a legváratlanabb helyeken találkozik a környezetet szennyező, esztétikailag romboló hatású jelenségekkel. Az alábbi felvétel éppen a hollókői Ófalu bejáratánál készült: ez a nem különösebben felemelő látvány fogadja a hazai és a külföldi látogatókat. Mint tudjuk, az első benyomás nagyon fontos minden tekintetben. Mit gondolhat tehát az a kiránduló, aki a messzeföldön híres, ősi palócfalu mellett egy nagyon is modern szemétlerakót talál? Jó véleménye biztos, hogy nem lesz. Nem valószínű, hogy a helybeliek a Dubrovnikkal vállalt szolidaritás kedvéért hordanak mindenféle szemetet és építési törmeléket a nevezett helyre. A szintén a világörökség részét képező dalmáciai várost ugyanis nem a lakosság juttatta romos állapotba .. . A felelősség azonban megállapítható. Az önkormányzat vezető beosztású dolgozói nyilván járnak a saját hivataluk felé ... f.z. Az Ofalu bejáratánál ez a látvány fogadja az érkezőt. foto:Rigó Részlet a szécsényi Körösi Csorna emlékhely kiállításából