Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-16-17 / 115. szám
Rendkívüli állapot Bakuban Azerbajdzsán új elnöke, Aj az Mutalibov csütörtök éjféltől két hónapig tartó rendkívüli állapotot rendelt el Bakuban. Az intézkedést a Reuter szerint az elnök visszatérését követő zavargások miatt foganatosították. Mutalibov visszatérése után az ellenzéki népfront polgári engedetlen- ségre hívott fel, mire az esti órákban 300.000 ember tódult ki az utcákra, hogy tiltakozó nagygyűlésen vegyen részt. Az ellenzék Mutalibov visszatérését államcsínynek minősíti. Genscher a szerb agresszió előidézője? Egy lengyel lapban megjelent elemzés szerint Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszternek azért kellett távoznia, mert politikája a Bosznia elleni szerb agresszió egyik előidézőjévé vált. A Gazeta Wyborcza című varsói lapban megjelent elemzés szerint Genscher erőltette ki az Európai Közösség rosz- szul előkészített diplomáciai elismerését Horvátország és Szlovénia számára, ezzel rávéve Bosznia-Hercegovinát azok követésére. A tűzparancs miatt vádolják Honeckert A berlini igazságügyi hatóságok vádat emeltek Erich Honec- ker, volt keletnémet párt- és állami vezető, illetve más személyek ellen. Bűnük a vádirat szerint az, hogy a berlini fal és a német-német határ más szakaszain úgynevezett tűzparancs volt érvényben, azaz a keletnémet határőrök végső esetben úgy is megakadályozhatták az NDK polgárainak szökését, ha rájuk lőttek. Ennek következtében a határ keleti oldalán több mint 200 ember lelte halálát. Jutta Limbach nem árult el részleteket a közel ezeroldalas vádiratból, arra hivatkozva, hogy azt még nem juttatták el az érintettekhez. Boszniai hadszíntér Kikönyörgött légitámadás Radovan Karadzic boszniai szerb vezető azt kérte Slobodan Milosevic szerb elnöktől, hogy bom- báztassa Szarajevót. Ezt állította pénteken a bos- nyák rádió a szarajevói belügyminisztérium közlésére hivatkozva. A minisztérium állítólag bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy Karadzic csütörtök este jelentést juttatott el a szerb elnökhöz a hadszíntéri fejleményekről. Ebben — mint az APA a HINÁ-t idézi — felszólította Milosevicet, hogy gyakoroljon nyomást Zivota Panic új belgrádi főparancsnokra avégből, hogy a szövetségi hadsereg pénteken intézzen nagyszabású légitámadást Szarajevó és környéke ellen. Szarajevóban péntek reggel kiújultak a harcok a szerbek, illetve a mohamedánok és horvátok között. A DPA jelentése szerint sok helyütt füstoszlopok emelkednek a város fölé. Szarajevóban egyébként péntek hajnalra számos épület porig égett. A tűzoltók ugyanis nem jutottak el több tűzvészhez, amelyet a becsapódó tüzérségi lövedékek okoztak. Találat érte a Bosna szállodát is, szerencsére nem sebesült meg senki sem a még itt tartózkodó külföldi tudósítók közül. Az ENSZ nem maradhat tétlen Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön nyugat-európai határozati javaslatról tárgyalt, amely — ellentétben Butrosz Gáli főtitkár véleményével — sürgeti, hogy az ENSZ vállaljon aktív szerepet Boszniában, és tegyen meg mindent a horvátországi békefenntartás sikeréért. Erdős André magyar nagykövet hangoztatta, hogy a világszervezetnek — akárcsak Irak esetében — meg kell neveznie az agresz- szort, és büntetést kell kilátásba helyeznie. A három EK-tagállam, Belgium, Nagy-Britannia és Francia- ország által beterjesztett javaslat felkéri a főtitkárt, hogy tanulmányozza továbbra is békefenntartók Boszniába való kiküldésének lehetőségét, és tegye lehetővé, hogy az ENSZ megvédje az országba küldött segélyszállítmányokat. Az indítvány felhívja a főtitkárt arra is: segítse elő a horvátországi békefenntartók küldetésének mielőbbi teljes sikerét. A javaslat mindhárom kérdésben ellentmond a főtitkár e héten betelj esztett, igen borúlátó jelentésének. A vitában több felszólaló, köztük a brit is hangoztatta, hogy az ENSZ nem maradhat tétlen. Erdős André rámutatott: a jelenlegi körülmények között valóban nehéz elképzelni hagyományos békefenntartó akciót Boszniában, de el kell kerülni, hogy a nemzetközi jelenlét tovább csökkenjen. — Agresszió szemtanúi vagyunk, a BT nem maradhat tétlen azzal a kihívással szemben, amely az ENSZ-et is éri. Ha ennyi hónap kísérletei után eltűrjük a boszniai helyzet további elmérgesedését, az egyet jelenthet a felelősökkel vállalt cinkossággal — mondotta a magyar képviselő, emlékeztetve: Irak, Líbia esetében és sok más ügyben is a BT meg tudta találni az eszközöket a fellépésre, s erre van szükség most is. Vasutassztrájk Romániában A belföldi és a nemzetközi járatok teljes leállása fenyeget keddtől Romániában a román vasutasok tervezett sztrájkja miatt. A román szakszervezetek szövetségének bizottsága az ITAR-TASZSZ beszámolója szerint csütörtökön tartott rendkívüli ülésén arról határozott, hogy május 19-én délelőtt 10 órától a vasutasok meghatározatlan időre sztrájkba lépnek. A hírügynökség emlékeztet rá: az elmúlt 17 hónapban a mostani lesz a második komoly vasutassztrájk Romániában; a múlt év elején a vasutasok négynapos munkabeszüntetést tartottak, amit a kormány akkor törvénytelennek nyilvánított, és kísérletet tett arra, hogy szervezőit bíróság elé állítsa. Egyes adatok szerint az akkori sztrájk 500 millió lej veszteséget okozott a gazdaságnak Romániában. Észak-koreai csoda Engedélyezik a magántulajdont Észak-Koreában állítólag megváltoztatták az alkotmányt, és az új változat értelmében ezután engedélyezni fogják a magántulajdont és az üzleti célú külföldi beruházásokat— írja a legelterjedtebb dél-koreai napilap. Egy ilyen változás forradalmi jelentőségű volna abban az Észak-Koreában, ahol a legszigorúbb a kommunista rendszer. Phenjanban nem erősítették meg a Cső szun Ilbo című lap hírét. Észak-Korea gazdasága a csőd szélén áll, s igen nagy hiány mutatkozik keményvalutában, élelmiszerben, üzemanyagban és egyes nyersanyagokban. A külföldi tőke megjelenése előtt viszont most elvben megnyílt az út, mivel Phenjan beleegyezett, hogy nemzetközi ellenőrzés alá vonják az észak-koreai atomipart. Megnyílt a Kolumbusz- kiállítás Tiszteletadásként leghíresebb fiának, Kolumbusz Kristófnak pénteken nemzetközi kiállítás nyílt Genovában abból az alkalomból, hogy a kikötőváros szülötte 500 évvel ezelőtt fedezte fel Amerikát. A kikötőben horgonyzó hajók szirénáinak süvöltése mellett Giovanni Spadolini, az Olasz Köztársaság ügyvezető elnöke nyitotta meg a „Kolumbusz Kristóf — hajók és a tenger” elnevezésű kiállítást, amelyen 53 ország és nemzetközi szervezetek képviseltetik magukat. Genova, az egykor nagyjelentőségű tengeri kikötő az elmúlt évtizedekben tengeri kereskedelmének jelentős részét elveszítette. Most az augusztus 15-ig nyitva tartó kiállításra létesült berendezésektől reméli, hogy továbbra is megmaradhat a térképeken. Többek közt ezért is épült a kiállítás területén Európa legnagyobb akváriuma, ahol a látogatók nemcsak a Genova előtti Ligur-tenger élővilágával ismerkedhetnek meg, hanem a világ valamennyi tengeréivel is — láthatnak például Miamiból (Florida) repülőgépen odaszólított cápákat. Láthatók lesznek továbbá ókori és modern hajók, valamint egy árbocokra szerelt hatvan méter magas forgó elevátor. A kiállítás neves vendégei közül hétfőn érkezik Genovába Marilyn Quayle, az amerikai alelnök felesége. Utónak már nincs utcája Alig két hete vonták vissza a díszőrséget a néhai Tito marsall belgrádi sírjától, most pedig arról érkezett hír Belgrádból, hogy a város egyik főutcájáról eltávolították a Tito nevét viselő táblákat. Az utca új neve péntektől: „Szerb uralkodók utcája”. Tito neve az utóbbi időben fokozatosan eltűnt a 35 éves uralma alatt róla ein vezeti városok és utcák névtáblájáról. A múlt hónapban Montenegro fővárosa, Titograd kapta vissza régi nevét, ismét Podgoricának nevezik. Esélyek és remekművek Hétfőn zárul a cannes-i filmfesztivál Ahogy közeledünk a cannes-i fesztivál hétfői díjkiosztó ünnepségéhez, úgy szaporodnak a sajtóban az esélylatolgató és a zsűri elfogultságát firtató cikkek, nyilatkozatok. Egészen durva támadások is napvilágot látnak: a francia rendező, Maurice Pilat nem kevesebbet állít, mint hogy minden díj sorsa eldőlt már a fesztivál előtt. Joggal kérdezte a lengyel Roman Polanski: ez vajon érvényes-e a francia rendező „A Sátán napja alatt” című filmjére is, amely öt éve Aranypálmát kapott a közönség és a kritikusok leplezetlen felháborodása ellenére? A hét folyamán a dijakra esélyesek száma további három filmmel szaporodott. Első helyen a dán August rendezte „A legjobb szándék” svéd lélektani dráma említhető, amelynek külön erőssége, hogy a forgató- könyvét Ingmar Bergman írta, saját szülei élettörténetére alapozva. A század első évtizedében játszódó háromórás történet finom megfigyeléseivel, aprólékos lélekrajzával és a társadalmi háttér hiteles vázlatával mindvégig lenyűgözi a nézőt. Kevesebb biztonsággal állítható ez a másik művészfilmről, a spanyol „A nap fénye” című alkotásról, amely inkább ínyenceknek készült alkotás egy festőművész harcáról az anyaggal, a változással. Hét órán át egy birsalmafa megfestését látjuk az évszakok színváltozásai közepette. Ha idén is érvényesül az a can- nes-i gyakorlat, hogy a harmadik világ valamennyi rendezőjét díjazzák, a zsűrinek nem lesz köny- nyű dolga. Rejtélyes okokból teljesen hiányzik az ázsiai filmgyártás, pedig Indiában és Japánban évente több film készül, mint a világ többi részén együttvéve. Latin-Amerika is gyengén szerepelt. Az argentin Fernando Solanas Az utazás című — kissé Garcia Marquez-i ihletésű — alkotása túlságosan zsúfolt. A rendező szót emel a kontinens környezeti károsítása, politikai erőszaka és kulturális kirablása ellen, s közben felváltva használja a paródia és az érett politizálás eszközeit. A végén már mellékessé válik a kerettörténet: egy kamaszfiú a Tűzföldről elindulva, Mexikóig vándorol eltűnt apja nyomában. Az igazi esélyes a szenegáli D. D. Mambety, akinek „Hiénák” című filmje afrikai környezetbe helyezi Dürrenmatt drámáját, az Öreg hölgy látogatását. Cannes történetében ez az első szenegáli versenyfilm, s a rendező mindjárt kiváló arányérzékről tett tanúbizonyságot. Az álszentség és a megvesztegethetőség kérdésében meggyőző afrikai válaszokat talált. A halálra szánt öreg fűszeres a frissen kapott televízióban látja a szomszédos falvakban szegényes segélyporciókért ácsorgó hosszú sorokat, s megérti, faluja ellene fog fordulni, mert az ő élete árán kilábalhatnak az éhínség állapotából. Az amerikai Sindey Lumet New York-i ortodox zsidók között játszódó és az új-zélandi Alison McLean krimije csak a helyszínek ízléses találkozásával emelkedik ki a tucatfilmek sorából. A szilfaiak mögött folyó fesztiválok közötti csatározásokból egy dolog érdemel említést: a Jírzi Menzel igazgatta, júliusban megrendezésre kerülő Karlovy Vary-i fesztivál vezetősége hiába próbálta lebeszélni a moszkvai fesztivál új igazgatóját, Jurij Ho- dzsajevet, az orosz fővárosban is lesznek nemzetközi filmnapok, méghozzá júniusban, mivel az orosz filmgyártás nem várhat — a régi szisztéma szerint — a páratlan év nyaráig, hogy új szemléletű alkotásainak tömegét tárja a nagyvilág elé. Köröspataki Kis Sándor A forgalom gyorsításáért Közös ellenőrzés az osztrák—magyar határon A közúti és vízi határforgalom európai jellegű ellenőrzési formájának bevezetéséről írt alá közös egyezményt pénteken a Belügyi minisztériumban Morvay István politikai államtitkár és Franz Schmid, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete. A fél év múlva hatályba lépő egyezmény — állapította meg Morvay István az eseményt követő rövid sajtótájékoztatón — lehetőséget teremt arra, hogy az osztrák-magyar határon csupán egy megállással, közös helyszínen végezzék a két ország vám- és határőrszervei az ellenőrzéseiket. E megoldással, az államtitkár szerint, a várhatóan egyre dinamikusabban növekvő forgalom az egyszerűsítés miatt felgyorsulhat. Nem eldöntött kérdés még egyelőre az, hogy a közös határátkelőhelyek közül melyik kerül osztrák, illetve magyar területre. Franz Schmid nagykövet kiemelte annak jelentőségét, hogy Ausztria az úgynevezett reformországok közül elsőként Magyarországgal kötött olyan határellenőrzési szerződést, mint amilyet országának német és svájci határain már alkalmaz. (MTI) Moldova beavatkozással vádolja Oroszországot Államközösségi csúcs Taskentben Az Államközösség jövőjét nagyban meghatározó' csúcstalálkozóra gyűltek össze Taskentben pénteken az egykori szovjet köztársaságok vezetői. Az első ízben ázsiai tagországban sorra kerülő tanácskozáson egyebek között a Szovjetunió jogutódlásának mind katonai, mind gazdasági vonatkozásairól, kollektív biztonsági rendszer kialakításáról, valamint a szovjet atomfegyverek sorsáról volt szó. Áz Államközösség rövid fennállása óta első alkalommal fordul elő, hogy egyidejűleg négy köztársaság — Ukrajna, Moldova, Kirgizisztán és Tádzsikisztán — első embere marad távol a találkozótól. A csonka csúcs egyes vélemények szerint a létszámában megfogyatkozott Államközösség képét vetíti előre. Ukrajna és Moldova távolmaradása mögött ugyanis egyértelműen politikai jellegű indokok húzódnak meg. Mindkét volt szovjet köztársaságnak a hajdani „nagy testvérrel”, Oroszországgal gyűlt meg a baja az utóbbi időben. Ukrajnának a fekete-tengeri flotta és a Krim, Moldovának pedig a Dnyeszter-melléki oroszok, és áttételesen a moldovai-román egyesülési szándékok miatt. Az eredetileg kétnaposra tervezett csúcsértekezlet egyébként még péntek este befejeződött, miután jó tempóban sikerült megvitatni a napirenden szereplő kérdéseket. A FÁK vezetőit még a péntek délelőtti taskenti földrengés sem zökkentette ki. A kora délutáni órákig az állam- és kormányfők a reggel jóváhagyott 12 napirendi pontból nyolc tárgyalásán jutottak túl. Ennek keretében egyebek között a volt szovjet légtér használatáról, a közös határőrség fenntartásáról, a vegyi fegyverekről és a fegyveres erők csökkentéséről szóló okmányokat szentesítik a résztvevők. A jelentések szerint a moldovai delegáció Taskentben ismertetett nyilatkozatában a belügye- ibe való durva beavatkozással vádolta meg Oroszországot. Válaszában Borisz Jelcin orosz elnök megkérdőjelezte a moldovai küldöttség részvételének jogosságát a tanácskozáson, mondván: a moldovai parlament mindeddig nem ratifikálta az államközösség létrehozásáról szóló szerződést. Oroszország elszigetelése veszélyeket szülhet Gorbacsov Amerikában Oroszország nem tévesztheti szem elől azt a veszélyt, hogy elszigetelődik Közép- és Nyugat-Európától. Ilyen irányzat körvonalai már látszanak: nyugati határainkon államok láncolata jelent meg, amelyek hidat és falat egyaránt jelenthetnek Oroszország és Európa többi része között, márpedig Oroszország elszigetelése sem Amerikának, sem Európának nem érdeke. Ezt mondotta csütörtökön az amerikai törvényhozás tagjai előtt tartott beszédében Mihail Gorbacsov volt szovjet államelnök. Gorbacsov, akit mindkét párt kongresszusi vezetői igen meleg szavakkal méltattak, ismét felhívta Amerikát: kezelje egyenjogú partnerként az új, demokratikus Oroszországot, már csak azért is, mert a másik lehetőség a totalitárius nacionalizmus. Az amerikai külpolitikában Oroszországnak kell az első helyen állnia, mert bár ma gondokkal küzd, holnap nagy, virágzó állam lesz. A volt szovjet atomfegyvereket oroszoknak és amerikaiaknak közösen kell ellenőrizniük, hiszen bizonyos kétségek merültek fel a fegyverzet- csökkentési egyezmények végrehajtása körül—célzottá kazah és az ukrán törekvésekre. Az európai stabilitás ugyancsak közös, létfontosságú érdeke a két országnak — érvelt Gorbacsov. Jóllehet, szólt arról, hogy a szuperhatalmak ideje lejárt, lényegében a korábbi európai együttműködést javasolta: állítsanak fel intézményt a viszályokban való döntőbíráskodásra, és szükség esetén tegyenek kényszerítő intézkedéseket is, hogy véget vessenek a viszályoknak. A Gorbacsov házaspár este George Bush elnök vendége volt a Fehér Házban, majd a vendégek — kéthetes amerikai útjukat befejezve — a hét végén hazarepülnek. A kilenc nagyvárost érintő körúton a volt szovjet párt- és állami vezető alig szolgált újdonsággal — ha csak azzal nem, hogy a jelek szerint amerikai anyagi és erkölcsi segítséggel törekszik nagyobb hazai és világpolitikai befolyásra. Az út nyíltan megvallott célja az volt, hogy pénzt gyűjtsenek a Gorbacsov által Moszkvában alapított kutatóintézet és amerikai stílusú elnöki könyvtár céljára. Az elképzelt keret 75 millió dollár, amiből ezúttal 3 millió ösz- szegyűjtése volt kívánatos. A páratlan akció szervezője James Garrison kaliforniai üzletember, akire akkor figyeltek fel, amikor két éve Borisz Jelcin első — és nem túl szerencsés — amerikai útját szervezte. Garrisonnak most sikerült megmozdítania az amerikai üzleti világ egy sor „nagyágyúját” a Rockefellerektől a Fordokig, a Camegiektől a Mellonokig. A szervező cáfolta azokat a híreket, hogy Gorbacsov óriási tiszteletdíjakat kapott előadásaiért. Ez nem lett volna stílusos — mondotta Garrison. Ehelyett a befolyásos vendégek, akikkel Gorbacsov szűk körben is találkozott, igen tekintélyes összegekkel járultak hozzá a moszkvai intézet San Franciscó-i tagozatának felállításához. Az út bizonyos gondot okozott a kormánynak, hiszen egy hónap múlva várják a Gorbacso- vot menesztett orosz elnök, Borisz Jelcin hivatalos látogatását, így lett Gorbacsov fehér házi látogatásából „családi, baráti vacsora” — ahol persze a „családhoz” számított James Baker külügyminiszter és Brent Scowcroft nemzetbiztonsági főtanácsadó is. A megbeszélések körül teljes hírzárlat volt, s Bush elnök nyilván nem minden nyugtalanság nélkül válj a: milyen gondokat okozhat majd a hivatalos amerikai-orosz kapcsolatokban korunk egyik példátlan leleménye: a Gorbacsov intézet San Franciscóban, amely — mint Gorbacsov reméli — a Presidióban, az Aranykapu Híd alatti történelmi erődben kap majd végleges helyet.
