Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-14 / 89. szám
1992. április 14., Kedd RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Döntött az önkormányzati testület Nem hozott nyereséget a befektetés Rétság város képviselőtestülete legutóbbi ülésén elsőként az Uránusz Kft. további működése mellett foglalt állást, miután Rompos Dezső ügyvezető igazgató a közelmúltban lemondott tisztéről. A képviselők úgy döntöttek, hogy pályázatot írnak ki a megüresedett székre. Állást foglaltak abban is, hogy a kft. részéről korábban kihelyezett 1 millió 200 ezer forint - mely a Parker Kft.-hez került befektetési céllal - visz- szavonásra kerüljön, mivel az az önkormányzat kft.-jének nem hozott nyereséget. Az élelmezési normák módosítását is tárgyalta a testület, s azt azzal fogadta el, hogy az ún. külső étkezők költségtérítésének mértékénél további emelést tart szükségesnek. A norma- költség változtatása a mai nyersanyagárak mellett vált égetően fontossá. Valószínűnek látszik - mondta egy képviselő - hogy a szociális szempontokat figyelembe vevő szerényebb, 5 forintos napi normaemelés hamarosan újra átdolgozásra kell hogy kerüljön, hiszen a nyersanyagárak állandóan emelkednek. Elfogadta a testület a képviselők költségtérítésének módosítását, azzal a megjegyzéssel, hogy az a képviselő, aki a testületi és bizottsági ülésekről rendszeresen hiányzik, az nem jogosult a költségtérítésre. Befejezésül telekértékesítésekről, lakossági kérelmekről tárgyalt a testület. Régen várt hírként hangzott el az is, hogy még az év végéig átadják és beüzemelik a konténeres Crossbar-központot Rét- ságon. Első lépcsőben ezer állomással, melyet további ezer fogadóállomás követ. Mindszenty-emlékhely épül Székelykapu vezet a Pallavicini kopjafához a rétsági laktanyában. Mellette épül fel a Mindszenty emlékhely. Gyurkó felv. PR-tanfolyam Rétságon a művelődési központban tartotta évi közgyűlését a B-612 Közművelődési Egyesület. S hogy miért éppen a B-612 nevet választották? Mi sem természetesebb ennél, hiszen a Kis Herceg - kinek bolygója e névre hallgatott - is felelősséget érzett a rózsáért, melyet mikor tapasztalatszerzésre elindult a bolygók országába otthon hagyott, s melyhez visz- szatért, hogy gondozhassa. Ez a felelősség vezérli az egyesület tagjait is, kik célul tűzték ki, hogy a kulturális tapasztalatokat közkinccsé teszik. Ezt segítheti az általuk meghirdetett tanfolyam is. A kulturális PR tanfolyamot gyakorló művelődési szakemberek, kultúraközvetítők részére hirdették meg. Vállalkozások szervezéséhez, a helyi kulturális értékek menedzseléséhez. A kurzus végén az egyesület tagjai a hallgatókkal közösen elkészítik egy-egy település, régió kulturális értéktérképét. Együtt maradnak, vagy külön próbálnak boldogulni? A diósjenői téesznek nem volt más választása- Egymillió forint kilencven napon túli adósságunk nemfizetése miatt indította el a hitelező a felszámolás megindítását kiváltó lavinát. Nem volt más választásunk, mert az öncsőd bejelentésére összehozott közgyűlésen nem sikerült minősített többséget elérni. így hát bele kellett nyugodnunk a felszámolási eljárásba - utal a jelenlegi folyamat előzményeire Sinka Sándor, a diósjenői termelőszövetkezet üzemgazdásza. Minderre olyankor kerül sor, amikor nemcsak a jelent, hanem a jövőt is meghatározó sorsforduló előtt áll a tagság. A kérdés: együtt maradnak-e, külön próbálnak boldogulni, vagy más gazdálkodási formát választanak az átalakulási és az átmeneti szövetkezeti törvény kínálta lehetőségek közül.- Megkérdezésünk, jóváhagyásunk nélkül az irodaépület bejáratánál található hirdetőtáblánkra, a kisgazdapárt helyi vezetősége egy olyan sokszorosított lapot helyezett el, amelyben arra buzdítja a tagságot, hogy váljanak ki, hatan-nyolcan alakítsanak kisszövetkezetet. Megtehettük volna, de nem vettük le ... - utal a kívülről érkezett „jótanácsra”, „ösztönzésre” Sinka Sándor.- Előzetes felméréseink alapján a tagság egyelőre együtt kíván gazdálkodni - kapcsolódik az előbbi gondolathoz Imre János, a szövetkezet főagronó- musa. - Aki viszont a saját lábán akar megállni, az próbálja meg. A jelenlegi közgazdasági feltételek a kisszövetkezetek gazdálkodását életképtelenné teszik.- Csak a külső erők képviselői szeretnék szétverni a szövetkezetét - egészíti ki az előbbieket az üzemgazdász, majd így folytatja : - Az alaptevékenységet kft.-ben vagy részvénytársaságban végezni nemcsak idegen az itteni hagyományoktól, de nincsenek meg hozzá a természeti adottságok sem. A 12 aranykorona alatti földjeinkért eddig sem kapkodtak. Áz ipari tevékenységet reprezentáló üzemeink pedig már az új gazdálkodási formában működnek, olyan módon, hogy az ott dolgozók továbbra is megtartják tagsági viszonyukat.- Mivel a tagok és az elenyésző számú alkalmazottak érdeke azonos, kijelentették, hogy őrizzük meg eddigi értékeinket. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki így gondolkodik. Lesznek, akik távoznak. Egyébként, aki eddig kérte a földjét, az megkapta. Pénz hiányában az idén háromszáz hektár szántót parlagon hagyunk - utal egy, sokatmondó epizódra a főagro- nómus.- Ha már szóba került az eddigi értékekhez való ragaszkodás, érdekelne, mit is jelent ez a valóságban?- A tagság tudja, hogy a meglévő, koncentrált eszközállományt csak a magántulajdonon alapuló szövetkezet képes jól működtetni. Például a Rába Steigert kis parcellákban nem lehet hatékonyan üzemeltetni. Bűn lenne, ha a hatszáz férőhelyes szarvasmarhatelepünket, amelyből 450 a tejelő állomány, felszámolnánk. Valaki azt mondhatná: adjuk el. Kinek van ma erre ötszáz milliója? - tolmácsolja a szövetkezeti gazdák felfogását Sinka Sándor, majd határozottan a következőket mondja: - A hatvanmilliós adósságunk ellenére - amelyből a hitel csupán 4,6 millió - nem vált lehetetlenné gazdaságunk működése. Ha valami csoda folytán megkapnánk a 27 millió forint értékű kintlévőségünket, akkor most önnel másként és másról beszélgetnék. Sajnos ez utóbbival számolni megalapozatlan és félrevezető illúzió. Ezért inkább térjünk vissza a valósághoz.- A múlt hét csütörtökén megtartott közgyűlésünkön a felszámolást végző budapesti Pénzintézeti Központ szakembere, aki korábban belülről is megismerte a termelőszövetkezetek életét, - a megoldásra több javaslatot tett. Az egyik szerint felszámoljuk a szövetkezetét, s akkor mindent el kell adni. Ez az út azért igen veszélyes, és nem járható, mert a vagyont mindenki áron alul akarja megvenni. El kell adni a tavat, és a környékén lévő földet, s abból teljesíteni a fizetési kötelezettségeket. Egy újabb lehetőség, hogy a tagság adja össze az adósság rendezéséhez szükséges pénzt. Mivel nem volt más, jobb megoldást kínáló alternatíva, a tó eladása mellett voksolt- közli a közgyűlés döntését Sinka Sándor.-A tavaszi munkákkal jobban állunk, mint tavaly ilyenkor- állítja Imre János. - Kétszáz hektáron már földben van a tavaszi árpa, amit újabb száz hektár követ. Százhetvenöt hektáron díszük majd a napraforgó, a 218 hektár silókukorica termése az állatállományt szolgálja, a 67 hektáron termesztésre kerülő szemeskukoricával együtt. Venesz Károly Kisgazdák • Diósjenö. A termelőszövetkezet kénytelen volt tavaly 300 hektár szántóterületet parlagon hagyni, mert nem volt pénze a föld megmunkálásához, a vetéshez szükséges vetőmag előteremtéséhez, üzemanyag megvásárlásához, a traktorosok bérének, és a velejáró állami adókötelezettségek kifizetéséhez. A parlagon hagyott területből negyven hektárt a helyi kisgazdák vettek bérbe, és kezdtek hozzá annak megműveléséhez. Bérbevétel ® Nógrád. Egy budapesti vegyes vállalat tárgyalásokat folytat a helyi téesz vezetőségével, a meglévő 500 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok bérbevételére. Amennyiben a megegyezés létrejön, akkor hosz- szabb távon 100-120 főnek teremtenek kereseti lehetőséget. Ha a törvényi feltételek létrejönnek, akkor a vegyes vállalat vezetői a bérletet szívesen átváltják saját tulajdonná. Önkéntes tűzoltók ® Legénd. Az önkormányzat támogatásával önkéntes tűzoltó egyesület alakult a községben. Feladata lesz a megelőző felvilágosító munka, a tűzvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése és szükség esetén a segítségnyújtás. A jobb ellátásért ® Nézsa. A község jobb ellátása és a választék bővítése érdekében két magánvállalkozó rövidárú és cipőboltot nyitott a községben. A boltot a helyiek hamar megkedvelték. Egy kiállítás képeiből A rétsági katonák csodájára járnak Mustó János festőművész grafikáinak és festményeinek. Gyurkó felv. Egy biztos pont A romhányi Suma élelmiszer diszkont Romhánvban, a futballpá- lyával szemben három vállalkozás is sorakozik egymás mellett. Az egyik épületen élénk felirat áll: Suma Élelmiszeráruház - Diszkont. Noha ebben a kategóriában már két, régebben nyitott ABC áruház van a községben, a tulajdonosok bíznak sikerükben. Ez egy családi vállalkozás, ami önmagában lehetővé tette, hogy egy év alatt megvalósuljon. Az irányításban és a működtetésben megtalálható a közgazdász, a számítógépes és a szállítási szakember. A tulajdonosoknak már készen áll a tervük a fejlesztésre. A legsürgősebb feladatnak a raktározási terület növelését tartják, amit rövidesen megoldanak. Kihaló mesterségek nyomában Cserneczky, a szíjgyártó Romhányban a község közepén egy kis parasztház falán tábla hirdeti: Cserneczky József szíjgyártó és nyerges mester. Tudomásom szerint Nógrád megyében ő ennek a szakmának az egyedüli művelője. Vajon meg lehet-e élni manapság ebből a szakmából, amikor az ember lovat is, meg nyerget is lassan már csak fényképen lát? Erről faggatom a bőrszagú műhelyben a 71 éves mestert.- Beteg itt már minden - mondja - a ház, az üzlet és én magam sem dicsekedhetem az egészségemmel.- Vannak megrendelők?- Sajnos a megrendelések egyre ritkábbak és azok is apró, kevésbé fizető termékekre vonatkoznak. Tudok készíteni és javítani komplett lószerszámokat, nyergeket, táskákat, különböző öveket és szíjakat. Most is vannak elkészítve komplett szerszámaim, melyekkel a váci vásárra is elszoktam menni, de már a kereslet itt sem a régi. Az apróbb munkákból hó közben azért összejön, amivel szerény nyugdíjamat ki tudom egészíteni és úgy-ahogy megélek.-Kérem meséljen valamit a kezdeti viszonyokról. A mester szeme a múlt hallatán megcsillan és belekezd. A Somogy megyei Véthelyen születtem 1921-ben és 1934— ben lettem inas apám műhelyében. Őseim, nagyapám és apám is ezt a mesterséget művelték, sőt négy testvérem is ezt a szakmát sajátította el. 1941-ben Romhányba nősültem, akkor lettem mester is és azóta ebben a faluban élek és dolgozom. A régi idők szépek voltak. A szíjgyártók akkor nagy urak, tekintélyes emberek voltak, ló volt bőven, azok dolgoztak és a szerszám meg kopott. Az én specialitásom a munkalovak szerszámának elkészítése, ebben voltam elismert mester Pest és Nógrád megyében. Jártam az országot, a vásárokat, de sokan felkerestek a műhelyemben is. elégedettek voltak a munkámmal. Velük örült a szívem, amikor szerszámaimat használatban közben is viszontláttam. A tée- szesítéssel a lovak létszáma nagyon lecsökkent, ezáltal a helyzetük is nehezebb lett. Én mindenesetre szerencsés korban születtem, mert már akkor dolgozhattam, amikor ez a szakma az igények miatt még a csúcson volt. Most csak az remélhető, hogy az idős mesternek mindig összejön annyi megrendelése, amivel megélhetését biztosítani tudja. K.T. Rétsági (szolg)áltatások Szolgáltatásaink bosszúságai nem újkeletűek. Ámde mi mégis beletörődünk, s elfogadjuk ezeket. De miket is? Amikor a jólnevelt állampolgár elviszi a kért összeget a villanyfogyasztásáért a takarékszövetkezetbe, ott nyomatékosan figyelmeztetik, hogy olvassa le már az óraállást is, mert ez így szokás. így történik azonban a gázbefizetés is. S ha már leolvassuk a villanyfogyasztásomat, kitakaríthatjuk a bérlakás lépcsőházá is. Természetesen a saját tisztítóeszkzökkel. Teljesen mellékes, hogy még érvényben van az a rendelet, miszerint ezt a bérbeadónak kellene megoldani. így azután rendberakhatjuk, a temető ravatalozóját, kitakaríthatjuk a vonatot, amin utazunk, s még sorolhatjuk. Hát nem, ne tegyük ezt, mert nem így szokás, már legalábbis a világ boldogabbik felén. Legyünk engedetlen állampolgárok és a szolgáltatást joggal várjuk el azoktól, akikre tartozik! Sz.E. Szabadságharcunk emlékére Megbecsülés és tisztelet övezi a Berkenye központjában álló Petőfi emlékhelyet. Foto: Gyurkó Péter
