Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-13 / 88. szám

1992. április 13., hétfő SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Megemlékezés Szécsényben Egykori diákok is eljöttek Nem csak a ruhá­juk volt ünnepi: a lelkűket is ünnep­lőbe öltöztették. S mi tagadás, ebben a rohanó, motorizált világunkban jó volt hallgatni a magyar költészet gyöngy­szemeit. Tizenéves diákok életükhöz, gondol­kodásukhoz közel álló verseket adtak elő azon a szavaló­versenyen, amit a szécsényi Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a Költé­szet Napja alkalmá­ból nemrégiben rendeztek meg. Hangulatában is több volt ez egy versenynél. S hogy ki értette meg, és ki tudta a leghitelesebben visszaadni a költő gondolatát? Ezekre a kérdésekre adta meg a választ a zsűri, melynek tag­jai között ott voltak az irodalomkedvelő egykori diákok: Varga Bálint és Ivanics Krisztina. Nincs kizárva, hogy pár év múlva majd a mostani versmondók ülnek le volt tanáraikkal zsűrizni... sz.f. Falu végén kurta főzde A szeszfőzde - kinek-kinek álláspontja szerint - lehet vonzó és kellemes, illetve vissztaszító létesítmény is. A nyelőcsövet megmozgató végtermék illata, és a cefre szaga közötti különb­ség valahogy nincs egyensúly­ban, mivel az épület körül sok­kal erőteljesebben érvényesül az utóbbi. Hát még belülről... A Ságújfalu szélén működő szeszfőzde azonban senki szag- lószervét nem zavarhatja, hi­szen meglehetősen távol esik mindentől. A kisüzem vezetője, Karnis Lajosné készséggel fel­elt kérdéseinkre:- 1959-ben kezdtem el dol­gozni itt, azóta én vagyok a szeszfőzdés. Ketten vagyunk utóbbi időben csökkent a for­galmunk. A hatvanas években volt olyan szezon, amikor 60 ezer liter pálinkát főztünk ki, de újabban jó, ha a fele összejön!- Azért van, mert nagyon drágán dolgoznak - jegyzi meg az egyik, éppen ott tartózkodó ügyfél - nincs az embereknek pénzük már erre se!- Sajnos igaz - folytatja Kar­nis Lajosné - nem érdemes már cukrozni se a cefrét, mert a vé­gén többe kerül a leves, mint a hús. Romlik a lepárló berende­zés is, és ráadásul az utóbbi évek gyümölcstermése sem volt a legjobb, az időjárás miatt. Ke­vés a cukortartalom, és sokszor nem forr ki rendesen a cefre. Karnis Lajosné, a ságújfalusi szeszfőzde vezetője Fotó: Rigó egyébként, és mostanában kö­zepes a forgalmunk, de azért van munka bőven.- Kinek a tulajdonában van a szeszfőzde?- Harminc évig üzemeltette az áfész, de nemrégiben a pász­tói Ipari és Szolgáltató Betéti társaság vette át a működtetését.- Honnan hozzák ide a főzetni valót?- Karancsberénytől kezdve vagy hét-nyolc faluból! Az Régebben sok pálinkát főztünk vadkörtéből és borzagból is, de ma már nem sokan gyűjtögetik ezeket a vadgyümölcsöket. Ta­lán mert fáradságos és nem mindig kifizetődő munka ez.- Az antialkoholisták bizo­nyára örülnek most.. . .- Hosszú évek tapasztalatá­ból mondhatom, hogy a pálin­kát nem azok isszák elsősorban, akik főzetik! Részeges emberek meg mindig is voltak ... A hajómosó Szakaiban jól megfér a méhésszel Elbocsátások helyett felvétel Az üzemcsarnokokban dolgozók kilencven százaléka helybeli A toliforgatót gyakran meg­róják: mindig az árnyak (bizony megúnható) világába kalauzolja az olvasót, a napos oldalt mintha szándékosan kerülné! Mivel a vita helyét jól megállja a cáfolat, álljon itt most csupán egyetlen megjegyzés: az alábbi­akban nem felhőkről lesz szó. Ha azt mondom: Fővárosi Kefe- és Seprőkészítő Vállalat Nógrádszakali Faüzeme, senki ne gondoljon rosszra. Ugratás­ról szó sincs! Az elképesztő csődhullámban sok kisebb-na- gyobb, az anyagi összeomlás felé bukdácsoló nógrádi cég megirigyelheti, ha megismeri a helyzetét, kilátásait. Ez a „hajó” biztosan navigál az instabil gazdaság zátonyai között. Kiss László üzemveze­tőből dől a - csupa jó - szó:- Mi egy kis sziget vagyunk. Nálunk elbocsátások helyett munkaerőfelvétel van (asztalo­sokat keresnek), megrendelések tömegét kapjuk, csak győzzük teljesíteni! Tavaly például 608 ezer da­rab kefetestet gyártottunk. Mo­dernizálódunk: most vezetik be a vizet, s új gépekkel is megle­pett a vállalat. Nyugodtan mondhatom: nincs gondunk. Aki netán ezek után azzal a gondolattal incselkedne, hogy a kefeüzem felett valószínűtlenül kék az ég, s bizonyára akadnak alapanyaggondjaik, téved!-Kapunk ezt is bőven több helyről, köztük Verőcemaros­ról, Boldogkőváraljáról, Ke­mencéről - hangzik az eligazí­tás. Ahhoz sem fér kétség, hogy tudják tartani a piacképességet.- Amióta a pesti céghez tar­tozunk, folyamatos a piackuta­tás, s havonta előrukkolunk két-három új termékkel. Pilla­natnyilag mintegy ötven tagú a termékcsalád, de a skála tovább bővíthető. Nehéz lenne felsorolni a kü­lönböző fajtákat, de annyit el­mondhatok, hogy kátrányozó, hajómosó és úgynevezett mé­hészkefét is csinálunk. A minőségi előrelépés kérdé­sével is előhozakodhat itt bárki, mert ezen a téren sincs takar­gatnivalójuk. Meg kell említeni, hogy bevezették a felületkeze­lést, amit a vállalat által gyártott berendezéssel végeznek. Az eredmény: szebb külső, hosz- szabb élettartam.- Amikor én idekerültem, még saroglyával hordták az anyagot, de szerencsére most már targoncákkal dolgozunk. A sáros udvar helyett bitumenes úton járunk, a késztermékeket pedig nem a szabad ég alatt, ha­nem a nemrégiben elkészült raktárban tároljuk - sorolja, Kiss László, s egy rövid séta közben meg is mutatja, milyen változások történtek az üzem fa­lain kívül. Következő kényes témánk lehetne a bérezés. Ám kiderül: a cipő kevésbé szorít, mint gon­dolnánk. Mert ugyan különösebben nem dicsekedik senki a havi 12 ezer forint nettóval, de a kép mindjárt másként fest, ha azt is számításba vesszük, hogy ezt egyműszakos munkarendben, helybeli asszony keresi meg. A differenciálás alapja a képzett­ség és a teljesítmény. Az üzemcsarnokok benépe­sülnek: vége az ebédszünetnek. A férfiak, asszonyok elhelyez­kednek a gépek mellett. S most megmutatkozik a gyáracska ta­lán egyetlen előnytelen vonása: a zaj. Kell a fülvédő, használják is. Szó ezért alig hallatszik a megmunkált fa jellegzetes illa­tával átitatott termekben. A len­dület hamisítatlan. Nem nyújtja senki a lépést, a mozdulatot. Idősebb férfi ér a nyo­munkba, azonban másodpercek múlva már egy targonca nyer­géből villan ránk nyugodt tekin­tete. Úgy ül a gépen, mintha az a sajátja lenne. Mihalik-Rigó Pavilonok tervei • Nagylóc. Az ABC-üzlet mel­letti park utcafronti beépítésére árusító pavilonok tervét készít­tette el a helyi képviselő-testü­let. Megépítésükre vállalkozók jelentkezését várják a polgár- mesteri hivatalban. A hagyományőrzők • Rimóc. Április 12-én. virág- vasárnap először adták elő a helybeliek - a hagyományőrző együttes tagjai és mások - a ha­gyományos húsvéti passiójáté­kot. A második előadásra nagy­pénteken kerül sor. Kérvény nélkül % Szécsény. Azok a helybeli mozgáskorlátozottak, akik eb­ben az évben már megkapták az ötezer forint közlekedési támo­gatást, a polgármesteri hivatal­ban jelentkezhetnek, hogy ezt az összeget kiegészítsék az új szabályozás szerinti tizenkéte­zer forintra. Ehhez külön kér­vényt nem kell benyújtaniuk. Négy ajánlat • Varsány. Az idei jelentős útépítések megvalósítására már beérkeztek a kivitelezői ajánla­tok a polgármesteri hivatalba. Eszerint négy cég vállalná a munkát, közülük a legmegfele­lőbb kiválasztása a képviselő- testület dolga lesz. Elsősegélynyújtók versenye A Rákóczi iskola vitte el a pálmát Szécsény. Mit kell tenni a sérülttel addig, amíg az orvos megérkezik? A városi és térségi általános iskolák elsősegély- nyújtói erre adtak választ pár napja, a művelődési és ifjúsági centrumban. A Vöröskereszt városi vezetősége szervezésé­ben, ifjú Kolosi Ferenc szponzorálásával lezajlott hagyomá­nyos, elsősegélynyújtó versenyen az izgalmas fordulók során a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola II. csapata nyújtotta a legjobb teljesítményt, így ők szerezték meg az első helyet. A csapat tagjai: Végh Tímea, Serfózó Ágnes, Kuris Márta, Ké­pes Klaudia, és Székely Judit. Hol itt a vállalkozásbarát politika?! Az endrefalvai Csonka Tibor a tavalyi év közepéig vállalkozó volt, lakatos és bádogos mun­kákat végzett. Ma munka nél­küli, és meglehetősen nehéz helyzetben van. De vajon mi áll a dolgok hátterében? Erről szól alábbi beszélgetésünk:- Mikor lett vállalkozó?- Akkoriban még maszeknek, kisiparosnak hívtak. Egyébként nyolcvankettőben kezdtem, má­sodállásban. Egy évvel később már ez volt a főfoglalkozásom, és csináltam is, egészen a tava­lyi év közepéig. Végeztem mindenféle, a szakmába vágó tevékenységet, családi házak apróbb bádogosmunkáitól kezdve a pásztói vasútállomás melletti gabonatároló silókig.- Mi okozta a csődöt?- így, utólag vizsgálva, meg­lehetősen összetett a probléma. Közrejátszott a gazdasági kör­nyezet alakulása, az egykori partnerek jelentős részének in- korrektsége, a nem megfelelő jogi szabályozás, az elvonások egyre emelkedő mértéke, a költségek fokozódása, a meg­rendelések csökkenése... Saj­nos a problémák«Mehetne so­rolni, és ezzel a vállalkozók többsége egyet ért.-A múlt rendszerben, vagy pedig a mostaniban ment nehe­zebben a vállalkozás?- Erre nem lehet egy- két szóval válaszolni. A pártállam idején a jogi környezet nem volt megfelelő, a számlafizetéseket nem vették különösebben szigo­rúan. Előfordult, hogy az elvég­zett munka ellenértékéért a saját költségemre kellett volna pert indítanom. Persze most sem rózsásabb a helyzet. Az adóelvonások és a társadalombiztosítás mértéke, az adminisztráció óriásivá duz­zasztása minden vállalkozónak gondot okoz. A kormány sem folytat külö­nösebben vállalkozásbarát poli­tikát. Például teljesen megszű- netek az állami megrendelések, és a községekben is munkanél­küliekkel végeztetik el a felújí­tási munkálatokat - erre van ugyanis támogatás. Nem azt mondom, hogy nincs szükség a közmunkákra, de ezzel a vállal­kozók lehetőségei szűkülnek be. El kell mondanom minden­képpen, hogy a legkizsákmá- nyoltabb réteg a vállalkozóké! Egyrészt kizsákmányolják ön­magukat, másrészt pedig lehe­tetlen helyzetbe hozzák őket a már említett törvények.-A jövőre nézve milyen ter­vei vannak?- Munkanélküliek átképzé­sén veszek részt, felsőfokú kül­kereskedelmi szaktanfolyamra járok. Németül is tanulok, mert a nyelvet nagyon fontosnak ér­zem. Látok lehetőséget arra, hogy a jövőben a külföldi pia­cokon a kisvállalkozók is töme­gesen megjelenhessenek. Nem adom fel, szeretnék még vállal­kozó lenni, többek között ezért tanulok! Sok sikert hozzá! Faragó Ki ejti szebben? Irodalomkedvelő diá­kok részvételével - az előzetes „házi” versenyek után - az elmúlt héten, a szécsényi általános isko­lában rendezték meg a Kazinczy szépkiejtési verseny területi döntőjét. A zsűri tetszését az 5-6. osztályosok korcsoport­jában Majoros Tímeá­nak, a házigazda intéz­mény diákjának előadása nyerte meg, az első díjat ő vitte el. Felkészítő ta­nára Vanya Tiborné. A 7-8. osztályosok kö­zül a ságújfalusi, próza­mondásban jeleskedő Dénes Erika bizonyult a legjobbnak. Őt Dénes Andrásné készítette fel a versenyekre. Valameny- nyiüknek további sikere­ket kívánunk! A szerény megélhetésért A karancssági Horváth La­josné egy ma már ritka mester­ség művelője: kézi szőtteseket készít.- A férjem csinálta nekem a szövőszéket még 1944-ben, mi­előtt a frontra vitték - mondja - ha esetleg ő nem jönne vissza, legyen valami kis megélheté­sem. Két hét alatt elkészült vele.- Sokat katonáskodott sze­gény, először 36-ban hívták be, utána ott volt a Felvidéken, Er­délyben, azután pedig Bácská­ban is. Végül a Losonci Gyalo­gezreddel vitték az orosz frontra, és csak 48-ban láttam őt viszont, amikor hazakerült a hadifogságból. Hat éve halt meg - teszi hozzá bánatosan.- Megéri a szövéssel foglal­kozni?- Nagyon kevés a nyugdíjam, jól jön hozzá egy kis kiegészí­tés. Ma már alig néhányan fog­lalkozunk a hagyományos szö­véssel. Szoktam árulni a sző­nyegeimet a piacon is, amit si­kerül eladni jó, amit nem, azt Horváth Lajosné Fotó: R.T. nem ... Vevő az lenne rá bő­ven, dehát van egy nagy baj: az embereknek lassan már ke­nyérre sincs pénzük! f.z. Környezetvédelem a községben Ellenőrzés és bírságolás A nagylóci önkormányzat mindent megtesz a község kör­nyezetének tisztasága érdeké­ben. A tavalyi év novemberé­ben alkotott rendeletük szigorú felelősségre vonást helyez kilá­tásba a szemetelőkkel szemben. A rendelet betartatása érdeké­ben Nagylóc és Zsunypuszta ha­tárában a helyi termelőszövet­kezet mezőőrét megbízták a környezetvédelmi ellenőrzés el­látásával és a lakosság termésé­nek őrzésével is. Szintén a falu tisztaságát szolgálja, hogy idén nem emel­kedik a szemétszállítási díj mér­téke. Ellenkező esetben bizo­nyára lennének, akik a termé­szetet választanák hulladékle­rakóhely céljaira. Mind a két településen sok probléma adódik az utcákra szabadon engedett kutyákkal. Az önkormányzat a lakosság együttes fellépését szorgal­mazza az állatait csellengeni engedő állampolgárokkal szembeni együttműködést sür­getve. Kérik a helybelieket, hogy az ilyen magatartást a pol­gármesteri hivatal felé jelezzék.

Next

/
Thumbnails
Contents